Mi is a szabadalom és mi köze a szoftverhez?

Egyszerűsítsük le a kérdést: Van-e félnivalója a szabad szoftver közösségnek,
azaz előfordulhat-e bármilyen olyan eset, hogy egy felhasználói interfészt,
egy fájlrendszert, egy memóriamendzselési megoldást, stb. leszadalmaztat valaki?

Ha így tesszük fel a kérdést akkor van félnivalója, mert ez előfordulhat, de eddig is előfordulhatott
és elő is fordult. Olyan esetről nem tudok, hogy egy szabadszoftver írója ellen szabadalom bitorlási
pert indítottak volna, hiszen nem sok remény van arra, hogy pénzt látnak belőle, hiszen neki nincs
jövedelme a szoftverből, azt persze el lehet érni, hogy abbahagyja a fejlesztést.

Ez itt nem ellentmondas? Elosszor kimondjuk, hogy szoftver onmagaban nem szabadalmaztathato,
majd kesobb azt, hogy ha valami iciri picike hardvert megemlitunk, akkor mar igen.
Tehat egyszeruen valahol bele kell irni a szabadalomba, hogy hardver is kell a futtatashoz.
Onnantol kezdve szabadalmaztathato, es ez a szabadalom felhasznalhato azok ellen is,
akik az algoritmust implementaljak, de a szabadalomban emlitett hardvert kihagyjak
/ mast hasznalnak helyette.

Nem ellentmondás, csak elég bonyolult a helyzet. A törvényben az szerepel, hogy a szoftver "mint olyan"
azaz önmagában nem szabadalmazható. De a joggyakorlat szerint mint egy műszaki feladat megoldásának része igen. Így hát a hangsúly
nem a kis hardwareen van, hanem a műszaki feladat műszaki jellegű megoldásán.

A szabadalmi leírásokban nem szokták emlegetni, hogy valamit szoftverrel oldunk meg, hanem egy eljárást adnak
a megoldásra. pl képtömörítésnél arról beszélnek, hogy bontsuk fel a képet 8x8-as négyzetekre fourier
transzformáljuk ...

Nincs szó konkrét szoftverről, hanem egy eljárásról, melyet szoftver és hardware is megvalósíthat.

A mosogepes peldaban: tudtommal otletet nem, csak megvalositast lehet szabadalmaztatni. (ez igaz?)

Igen.

Tehat ha vesszuk a butykos-mechanikus megoldast, abban az otlet az algoritmus, a megvalositas meg az,
hogy hogyan vannak a butykok. A butykok-mechanikat szabadalmaztathatom, az algoritmust nem.
Ha viszont szamitogepben csinalom, akkor mar az algoritmust (otletet) szabadalmaztatnam, es nem
a megvalositast.

Kerdesek a problema megvilagitasara: Ha szabadalmat kapok a butykos-mechanikus rendszerre
(jelenlegi szabalyozas szerint), akkor azt sertene-e egy:
- szíjjas-mechanikus megvalositas, ami lenyegeben ugyan azt az algoritmust hasznalja ?
- egy mikrocontrolleres megvalositas, ami lenyegben ugyan azt az algoritmust hasznalja ?

Egyik sem, mert nem valósítja meg az igénypontokat.

Es mi van a fenti ket esetben, ha a szabadalom a mikrocontrolleres megvalositasra szol?

Mit véd a szabadalom, ha az algoritmust kivéve mindent lecserélve is sérti a szabadalmat?
Illetve menyit kell elvenni a hardverből / megváltoztatni azt, hogy már ne sértse?

Ezt az igénypontok határozzák meg. Ha az igéynpontokban levő egyetlen jellemzőt elhagysz már nem sérted a
szabadalmat. Ha beleírták az igénypontba, hogy az algoritmus mikrokontrolleren fut te pedig mondjuk abakuszon
futtatod nem sérti a szabadalmat.

Ennek alapján úgy tűnik, hogy nagyon könnyű olyan szabadalmat írni, amit
nem lehet megkerülni, mert ha az igénypontban nagyon kevés jellemző van akkor nagyon széles az oltalmi kör,
de ennek komoly kockázata is van a szabadalmasra nézve, mert nagy valószínűséggel nem lesz világviszonylatban új
amit leír és nem kap rá szabadalmat, de a leírását meg már közzéteszik így a megoldása nyilvánosságra jut de
nem élvez oltalmat.

1. Valaki kitalál pl. egy új titkosító algoritmust. Bebizonyítja, hogy több száz évig senki

sem fogja feltörni, ír egy programot és GPL alatt publikálja.

2. Még mielőtt elterjedne valaki szemfüles lecsap rá és gyorsan bejegyezteti mint szabadalmat.

3. Az szabadalmi ügyben eljáró hivatalnok elfogadja a szabadalmi kérelmet, hiszen még nem elterjedt a

dolog, és nem hallott róla sosem.

Ha emberünk elég szemfüles és figyelemmel kíséri a szabadalmai adatközléseket, ahol még bőven a megadás

előtt a szabadalmi bejelentést nyilvánosságra hozzák ingyenesen észrevételt tehet a hivatalnál és azt az elbíráló

köteles figyelembe venni.


Észrevételt bárki tehet, tehát ha a szabad szoftver közösség fenyegetve érzi magát védekezhet úgy, hogy

figyelve a közzétett szabadalmi bejelentéseket felhívja a hivatal figyelmét arra, ha közöttük szerepel

nem eléggé megalapozott bejelentés (pl. mert már volt ilyen).

A kérdés az, hogy ha emberünknek ez tudomására jut, akkor lesz-e olyan ügyvédi iroda aki ingyen eljár

az ügyében vállalva a perköltségeket, valamint a szabadalmi hivatal megsemmisíti-e a szabadalmat?

Nyilván ilyen iroda nem lesz, mert miért vállaljon kockázatot és költséget egy ügyvédi iroda. A hivatal viszont meg fogja

semmisíteni a szabadalmat ha az emberünk be tudja mutatni, hogy ő már a bejelentés előtt bárki számára

hozzáférhetővé tette a megoldást. A perköltséget ekkor a szabadalmasnak kell fizetnie. Ha ez az eljárás

befejeződik indíthat találmány bitorlási pert az ellen aki az ő találmányát bejelentette.


Pont emiatt ez a helyzet nem életszerű, mert senki nem akar esetleg milliókat költeni egy szabadalomra, amiről

tudja hogy könnyen megsemmisíthető.

A programok licenszelését ahol emberünk kódját felhasználták megváltoztatják-e GPL-re?

Fog-e valaki kártérítést kapni?

A program licencelése egész más kérdés az a szerzői jog körébe esik. Ha nem csak a megoldását, hanem

a kódját is ellopták elvileg követelheti, más kérdés, hogy amíg a per folyik a másik fél kiszedi a

kérdéses kódrészleteket a programjából.


Ha érte kár akkor kaphat, de a kárt bizonyítani kell. Nyilván egy GPL program esetén elég nehéz elmaradt haszonról

beszélni.

Kérdés: A szabadalmi törvény születése előtt létező dolgok akkor nem szabadalmaztathatóak?
És mi védi meg a szegény opensource fejlesztőt, hogy az ötletét más szabadalmaztatja?

Bármi ami már létezik nem szabadalmazható, mert nem új. Az opensource programozót ilyenkor pont
a szabadalami törvény védi, mert megköveteli az abszolút újdonságot, azaz soha, sehol, senki ilyen megoldást nem csinált.

Ezek a területek eléggé szürkék és nagyon sok múlik azon, hogy hogyan fogalmazták meg az igénypontot.

1., Ha ügyesen csinálja meg a szabadalmat végülis védi a fájlformátumot is, mert nem ha eléggé általánosra fogalmazta a leírást nem nagyon tudsz olyan formátumot más módon csinálni, csak úgy, mint ahogy leírta.
Azt kell mindig megnézni, hogy a te megoldásod megvalósítja-e az ő igénypontjának minden részét.


A szabadalom megfogalmazásakor a bejelentő (valójában az ügyvivője) két rossz között igyekszik lavírozni: Ha nagyon általánosra fogalmaz meg egy eljárást valószínűleg már volt olyan ami beleesik ebbe a körbe - ekkor nem új és elutasítják vagy korlátozni fogják. Vagy ha túl specifikus (pl a tömörítéshez használt konstansok előállítási módját is leírja) akkor nagyon könnyű megkerülni, mert egy kicsit máshogy csinálják. Gyakran ez a két terület akár egybe is ér, és akkor aki a szabadalmas engedélye nélkül akarja azt hasznosítani választhat, hogy megsemmisíti annak alapján, hogy nem új vagy inkább megkerüli.

2., Egyértelműen igen.

3., Ha nem valósítod meg benne azt amit ő az igénypontjában leírt akkor igen, ha megvalósítod akkor nem.



Ez a terület is olyan mint a programozás, nem lehet a feladat pontos ismerete nélkül nyilatkozni arról, hogy valamit meg lehet-e csinálni belátható időn belül belátható költséggel. Ebben az esetben is érdemes a konkrét szabadalommal szakemberhez fordulni, aki megnézi az igénypontokat a hasonló szabadalmakat és műszaki megoldásokat és annak fényében tudja valószínűsíteni egy esetleges bitorlási eljárás eredényét. Mint minden más jogi esteben garanciát ebben sem lehet vállalni semmiféle kimenetre.

te is ott mész be a csőbe, ahol mindenki más. Ha megnézed, egy mondatban ütöd az egyik szavaddal a másikat:

A trükk az eljárásban van, a szoftver ezt csak végrehajtja. A szoftver jelen esetben olyan, mint a bütykök a régi kapcsolóban. Az megugye már rég nem szabadalmaztatható.

Eljárás-szabadalom létezik.
A szoftvert védi a szerzői jog.
A fájlformátumot is védi a szerzői jog, lásd DeCSS.
Az algoritmus viszont nem szabadalmaztaható.

A fileformátumot nem védi a szerzői jog. A DeCSS-sel az volt a gond, hogy a hatásos másolásvédelmi eljárások megkerülése is a mszerzői jog megsértésének számít.


A a szerzői jog egy bizonyos szoftvert védi , de a szabadalom nem csak egy bizonyos, hanem az azonos megoldási elvre (azonos vagy nagyon hasonló algoritmusra) alapuló megoldásokat védi.

Az algoritmus nem más, mint egy eljárás, csak nem műszaki jellegű dolgok, hanem bitek manipulálására. Ha a bitek manipulálásának végül műszaki eredménye lesz (pl egy film ráfér egy CD-re) akkor az egy műszaki eljárás azaz szabadalmazható függetlenül attól, hogy ez biteken keresztül történt. Már jelenleg is ez a szokásos jogértelmezés.

A bütyök az egyik legjobban szabadalmazható dolog. Nem az ő "bütyökségében", hanem abban a környezetben ahova helyezed. Ha tegyük fel van egy nagyon bonyolult programkapcsoló, amibe egy extra bütyök és rugó beépítésével kétszer annyi funkció valósítható meg akkor az igénypont kb így néz ki:

"Ilyen és ilyen nagyon bonyolult programkapcsoló azzal jellemezve, hogy egy vagy több ilyen és ilyen bütyük és rugó van így és igy beleépítve..."

Aki ezekután az ezzel jellemzve utáni módon rak egy bütyköt és rugót a kapcsolójába az bitorol.

Látom jogász vagy, ezért más hasonlatot használok.

A Numerus Clausus semmire nem volt jó, nem tartották be és pár évre rá vissza is vonták.
Viszont irdatlan nagy későbbi ganéságokat alapozott meg azzal, hogy beleverte az első éket a sziklába.

Na ebben a slamasztikában ülünk mi most itt.

Közel sem vagyok jogász, hanem rendszergazda, de mivel egy szabadalmi irodában dolgozom elmentem egy felsőfokú iparjogvédelmi képzésre és szakértői bizonyítványt küzdöttem ki magamnak. (Sokkal inkább vagyok informatikus kb 20 év mint iparjogvédő kb 3 év).

A példa tetsztik, de az éket nem most verték bele a sziklába, mert az általam leírt feltételekkel (azaz, hogy műszaki legyen) már régóta lehet szabadalmat szerezni.

A slamasztikában van valami, de nem azért amiért gondolod. Sajnos sem a szabadalmi jog, sem a szerzői jog nem igazán alkalmas a szoftverek védelmére, mert a szoftver a két jogterület között helyezkedi el és mindkettőbe belenyúlik. De ne lesz jobb, mert már van kettő is ami többé-kevésbé alkalmas. Így azután nem vállalják fel egy harmadik valószínűleg mindenkinek inkább megfelelő jogintézmény létrehozásának kínjait és marad ez a felemás helyzet. (Ez utolsó bekezdés nem az elterjedt nézet csak az én rögeszmém.)

Nem most, hanem már sokkal hamarabb, mert ilyen feltételekkel már régóta lehet szabadalmat szerezni.

Egyébként ha egy kicsit beleképzeled magad a szabadalmas helyébe neki sincs olyan rózsás helyzete. Adva van mondjuk egy GPL szoftver ami szerinte sérti a szabadalmát, ha beperli az írót bitorlásért számíthat arra, hogy évekig tarthat, sokba fog kerülni, soha nem térül meg, mert az írónak a szoftverből nem származott haszna amiből neki "a gazdagodás visszatérítését" vagy a kártérítést fizethetné.

Ráadásul ha a szabadalma gyenge lábakon állt esetleg meg is semmisítik.

Nem véletlen, hogy az IBM senkit nem perelt be a progressbar használatáért.