Aktív fórumtémák

Tárgy Válaszok Legutóbbi beküldés Fórum Szerző
  Mi történt a Hardverker Online Kft-vel (bestmarkt.hu)? 141  2025-08-08T15:30:16+0200 Közösségi kerekasztal djtacee
  Csak olvasható adathordozó létezik még? 22  2025-08-08T15:21:54+0200 CD-R, CD-RW, DVD, és más optikai tárolók bzt
  Csalási mintázatok és lehetséges védekezések az MBH BANK, több mint 3000 károsultját követve... 16  2025-08-08T15:16:00+0200 Security-all adhocsupport
  Trump elküldte az Intel főnökét 17  2025-08-08T15:09:39+0200 HUP cikkturkáló Botond
  Partíciók mentése Arch Manjaro alatt 26  2025-08-08T15:08:59+0200 Közösségi kerekasztal OnlyZaenae
  Hogyan vadásznád le a csaló MBH BANK oldalakat az Internetről? 900  2025-08-08T14:52:05+0200 Security-all adhocsupport
  ELMŰ okos mérő kalandok 736  2025-08-08T14:25:36+0200 Elektronika, Elektromos eszközök VincentV
  DJSzA-Út a telepítő elkészítéséig 76  2025-08-08T14:02:45+0200 Közösségi kerekasztal guszti
  John Deere Display and CommandARM Simulator Offline 2025-08-08T12:56:53+0200 Segédprogramok martonmiklos
  Lecsupaszított optikai kábel áthúzása, kibírja? 61  2025-08-08T12:31:49+0200 Hálózati eszközök denton
  OTP technikai probléma - dupla terhelések 12  2025-08-08T12:11:34+0200 HUP cikkturkáló trey
  Tároló kapcsoló bekötés - villanyszerelők segítsenek 25  2025-08-08T11:40:52+0200 Elektronika, Elektromos eszközök Dwokfur
  Unaloműző online játékok és azok eredményei #2 736  2025-08-08T09:49:10+0200 Játékok trey
  Fejlődnek a video driverek 68  2025-08-08T09:34:20+0200 VGA locsemege
  [ Megoldva ] PROM égetése arduinoval 23  2025-08-08T08:24:15+0200 Elektronika, Elektromos eszközök plt
  [SOLVED] Quectel EC-20 LTE modem nem csatlakozik/regisztrál be mobilhálózatra/nincs jel 16  2025-08-08T05:58:46+0200 Hálózati eszközök wowbagger
  Yettel 5G tapasztalatok 36  2025-08-08T03:44:47+0200 Hálózatok egyéb gyomber
  Digitalis detoxikacio - alacsony fenyu offline orat keresek ejszakara 84  2025-08-07T14:54:34+0200 Miniszámítógépek, SBC-k dszakal
  Windows 11 frissítés kinyírta az akkut? 21  2025-08-07T13:16:32+0200 Notebook, laptop, mobiltelefon ... influencer
  Digitális Polgári Kör spam 80  2025-08-06T17:06:54+0200 Spam, Adathalászat KoGa

Debian Weekly News - 2002. március. 27

Címkék

Megjelent a Debian közösség sokásos heti hírlevele, a Debian Weekly News (DWN). A tartalomból:

- Crypto szofteverek a debian main archive-ban


- Új stabil revízió közeleg (potato r6)


- Új IceWM karbantartó kerestetik


- Project vezető választás


- Új bootfloppyk (3.0.21)


- Biztonsági frissítések


- Elárvult csomagok (4 db)

A heti hírlevelet elolvashatod itt.

Linux kernel 2.5 státusz

Címkék

Időközönként megjelenik a 2.5-ös fejlesztői kernelről egy státusz jelentés. Lássuk, hogy áll most a dolog:Merged


o in 2.5.1+ Rewrite of the block IO (bio) layer (Jens Axboe)


o in 2.5.2 Initial support for USB 2.0 (David Brownell, Greg Kroah-Hartman, etc.)


o in 2.5.2 Per-process namespaces, late-boot cleanups (Al Viro, Manfred Spraul)


o in 2.5.2+ New scheduler for improved scalability (Ingo Molnar)


o in 2.5.2+ New kernel device structure (kdev_t) (Linus Torvalds, etc.)


o in 2.5.3 IDE layer update (Andre Hedrick)


o in 2.5.3 Support reiserfs external journal (Reiserfs team)


o in 2.5.3 Generic ACL (Access Control List) support (Nathan Scott)


o in 2.5.3 PnP BIOS driver (Alan Cox, Thomas Hood, Dave Jones, etc.)


o in 2.5.3+ New driver model & unified device tree (Patrick Mochel)


o in 2.5.4 Add preempt kernel option (Robert Love, MontaVista team)


o in 2.5.4 Support for Next Generation POSIX Threading (NGPT team)


o in 2.5.4+ Porting all input devices over to input API (Vojtech Pavlik, James Simmons)


o in 2.5.5 Add ALSA (Advanced Linux Sound Architecture) (ALSA team)


o in 2.5.5 Pagetables in highmem support (Ingo Molnar, Arjan van de Ven)


o in 2.5.5 New architecture: AMD 64-bit (x86-64) (Andi Kleen, x86-64 Linux team)


o in 2.5.5 New architecture: PowerPC 64-bit (ppc64) (Anton Blanchard, ppc64 team)


o in 2.5.6 Add JFS (Journaling FileSystem from IBM) (JFS team)


o in 2.5.6 per_cpu infrastructure (Rusty Russell)


o in 2.5.6 HDLC (High-level Data Link Control) update (Krzysztof Halasa)


o in 2.5.6 smbfs Unicode and large file support (Urban Widmark)


o in 2.5.7 New driver API for Wireless Extensions (Jean Tourrilhes)


o in 2.5.7 Video for Linux (V4L) redesign (Gerd Knorr)


o in 2.5.7 Futexes (Fast Lightweight Userspace Semaphores) (Rusty Russell, etc.)


o in 2.5.7+ NAPI network interrupt mitigation (Jamal Hadi Salim, Robert Olsson, Alexey Kuznetsov)


o in 2.5.7+ ACPI (Advanced Configuration & Power Interface) (Andy Grover, ACPI team)

DSA-124-1 mtr

Címkék

Csomag: mtr


Sebezhetőség: buffer overflow


Probléma-Típus: távoli


Debian-specifikus: nem

Az mtr szerzői kiadták az mtr legújabb verzióját. Ennek az oka az, hogy Przemyslaw Frasunek egy könnyen kihasználható hibát talált a programban. Ezt a hibát kihasználva a támadó raw socket-hez juthat, amely lehetővé tesz IP spoofolást és más nem kívánatos hálózati támadást.

A probléma javítva van a csomag Debian karbantartója által a 0.41-6-os verzióban a stabil disztribúcióhoz (potato).

A javítás mikéntjéről olvasd el a FAQ idevágó részét.

Bővebben a hibáról itt olvashatsz.

Alan Cox: Linux 2.4.18-pre4-ac1

Címkék




Kiadta Alan Cox az új patchét, melyben főkent az új IDE kódot fixálták:

Linux 2.4.19pre4-ac1

o Merge 2.4.19pre4

o Add PCI idents for mobility parallel port (me)

o Fix crash on boot with LLC if no devices present(me)

Letölthető a mirrorokról.

Interjú Gabucino-val, az MPlayer dokumentáció karbantartójával

Címkék

Az MPlayer-t rengetegen használjuk. Naponta nézzük vele kedvenc filmünket divx, dvd vagy más formátumban. Ha valami problémám volt a fordítással, vagy a használatával mindig a dokumentációhoz fordultam, és az esetek 99%-ban találtam megoldást a gondomra. Azt, hogy az MPlayer dokumentációja ilyen állapotban van, és rendszeresen(?) frissül, azt Gabucino-nak köszönhetjük. Vele beszélgettem elmúlt este (levélben), és tettem fel neki az engem foglalkoztató kérdéseket. Lássuk mit válaszolt:


trey: Beszélnél magadról néhány szót (iskola, munka, számítástechnikával való kapcsolat)?

Gabucino: Sose tudtam értelmesen válaszolni erre a kérdésre :) Iskola: nemleges, munka: polgári szolgálat. Sz.tech: kezdtem vala kb. 5 éves koromban Plus/4-en, azóta volt már 286, 386, 486, és most egy K6/2. És most, hogy 5 szóban lezongoráztam életem 15+5 évet ... ;) Sz'al leginkább azt lehet ebben a témában megemlíteni, hogy imádom a régi gépeket. Legalábbis ezt sugallja ez a 386-os laptop (Linux), a 486/EGA (Linux), meg persze 286 (Minix)... Ja és a K6/2-m a dream configuration számomra :) MPlayer visz mindent - persze Matrox kártyával - 3D meg nem izgat kimondottan, jobban szeretem a (nagyon) régi játékokat.

trey: Miért a Linuxot választottad?

Gabucino: Mert az xMach még nincs kész ;) Humort félretéve, nem vagyok megelégedve a Linux-szal (bár nem kérdezted, de egyebként LFS), részemről az utolsó "stabil" kernel a 2.4.9 volt, csak kár hogy secholos.. Fenntartásaim vannak továbbá az olyan rendszerrel szemben amelynek készítői szerint a gcc 2.96 egy hasznos dolog.. (Linus, Cox)trey: Hogy ismerkedtél meg Árpival, és a többiekkel?

Gabucino: Avifile 0.49-et nézegettem anno, és a listájukon feltűnt valami arpi nevű arc - mellesleg vagy 3 másik listán is - gondoltam megnézem mi ez az MPlayer amit írogat.. Aztán reportoltam neki bugokat, a többi pedig már törtenelem ;)

trey: Mikor kapcsolódtál be az MPlayer projectbe?

Gabucino: Hmm.. Úgy 0.11pre10valahány környékén :)

trey: Hogyan folyik az MPlayer fejlesztése? Elmesélnél egy átlagos napot, amikor aktívan dolgoztok?

Gabucino: A kérdésre elég nehéz válaszolni, mert ez attól függ. Ha "belső" (magyar) developerekről, illetve viselt dolgaikról van szó, az IRCen van megbeszélve. CVSben meg reverzelve ;) Külsős developerek pedig a dev-eng listára küldik a patcheket, ahol azokat annak rendje s módja szerint Árpi ellenőrzi/kritizálja/elfelejti/commiteli (ez ritka;) .. Én meg megírom a doksit hozzá.

trey: Te írod az Mplayer dokumentációját. Hogyan készülnek ezek az oldalak? Nyilván neked is kell értened a technikai részletekhez, hogy jó man oldalak, leírások készüljenek.

Gabucino: A működését, az elvet kell tudnom, illetve az MPlayer felépitését, azaz a kódrészek egymáshoz kapcsolódását (na ilyen mondatot se írok le többet;). Egyébként meg (többnyire) jön minden magától.. A dokumentáció joe-ban készül :) Nincs különösebb technikaja, általában úgy megy, hogy írom TODO-ba dolgokat, és amikor nagyon unatkozok, akkor megírom egyszerre mindet. Kivételt képeznek a fontosabb változások, illetve a release előtti pár nap, amikor drámaian megnövekszik az irclog is ;) meg dox többszöri átolvasása (kéne ;), etc..

trey: A dokumentáció alapos, jól használható. Viszont szerintem kicsit sok benne a RTFM, és a stílusa is néhol lekicsinylő. Erről mi a véleményed?

Gabucino: Ez aljas rágalom :) Régebben talán tényleg kicsit szabadszájú volt, de ez már fixed. Aki ilyet terjeszt az nem RTFMelt :)

trey: Tavaly Barr cikke nagy fehördülést okozott. Ócsárolta az MPlayer dokumentációját, stb. Hogy érintett ez téged?

Gabucino: Érzékenyen. Utálom ha igazam van, és kiderül hogy sok a divat-Linuxos.. Pl. én ;))

trey: Ez visszavetett valamilyen szinten a munkában? És a többieket?

Gabucino: Annyit vett el az időnkből amennyit a témával kapcsolatosan flameltünk listákon ;) Egyébként senkit se érdekelt.

trey: Már Pontscho-tól is kérdeztem, hogy mi az oka a nagy csendnek az MPlayer körül. Akkor azt mondtátok, hogy lassan release lesz. Ez mikor lesz pontosan? Valami nagyobb verzióváltás készül?

Gabucino: Igen, valószínű 1.0 lesz, de mindenképpen nagy ugrás. Hogy mikor? Nos elnézve a bugreportok ugrásszerű megemelkedését, április. 1-jére nem lesz kész :) Sajnos. Ennek egyébként az az oka, hogy az utóbbi pár napban rengeteg nagy változás történt a kódban, ennek a következményeit pedig fixálni kell.

trey: Pár nappal ezelőtt Nick Kurshev forkolt, és új projectet indított MPlayerXP néven. Mik voltak ennek a döntésnek az előzményei? Nem fogja ez visszavetni az MPlayer fejlesztését?

Gabucino: Nick megőrült :) Erre abból következtetek hogy GPL mániás lett :) Visszavetni véleményem szerint nem fogja. Lásd a következő kérdést.

trey: Az MPlayer erőssége, hogy nem threaded. Egyedülálló abban, hogy egy szálon fut. Ennek mi is a lényege tulajdonképpen?

Gabucino: Az, hogy egy szálon fut :) man ps :) Azaz ha megnézed, csak 1 mplayer processzt látsz a processzek között, nem pedig 20at. Mint például a Xine, épp ma olvastam a listájukon, hogy ha a GUI-ján rámutatsz egy gombra, már forkol is egy külön processzt (threadet) :) Ráadásul most épp elfelejti kilőni :) Szóval az a lényeg, hogy MPlayeren kívül minden lejátszó multithreades, MPlayer meg nem. És hogy melyik a stabilabb, azt ugyebár tudjuk. (ez persze demagógia, viszont így igaz :)

trey: Krushev azt írta egy levelében, ha Árpi elfogadja az elképzeléseit, hajlandó visszajönni az MPlayer csapatba, és segít megcsinálni a NO.1 movie playert a földön. Látsz erre valami esélyt?

Gabucino: Nem. Egyébként próbáltam tesztelni MPlayerXP-t, de nem fordult :) És mint mondtam, MPlayer ezen a szutyok 500-as K6/2-n is visz DVD-t, DivX-et, mindent.

trey: Mit gondolsz meddig lehet még fejleszteni az MPlayert?

Gabucino: Ezt minden release-nél megkérdeztem magamtól, ma már nem teszem :) Egyébként meg már kész a direct render, ami valami halálos.. Gyakorlatilag kb. 300Mhz-es K6 is elég lesz ahhoz amihez most 500-as kell. Mármint, amint a libavcodec támogatja. Tehát MPlayer az isten! Támogassa adója 110%-ával az MPlayer project létminimum alatt tengődő codereit és doxwritereit! Stb stb.. ;)

trey: Dolgozol más projecten is, vagy kizárólag az MPlayerrel foglakozol?

Gabucino: Kizárólag...

trey: Pár hónapja megváltozott a honlapotok. Sokak szerint a régi sokkal jobb volt. Neked hogy tetszik a mostani design?

Gabucino: Nekem teccik :) Egyébként az én (réégi) design-em volt a legjobb, kár hogy rajtam kívül senkinek se teccett :) Másrészt már kész az új design, viszont megvárjuk a rilizt vele (mint mindig).

trey: Ha megnézed a Linux alá létező movie playereket, melyik az ami szerinted említésre méltó, esetleg jó dolgokat tartalmaz?

Gabucino: Van az az MPlayerXP, az például tartalmazza azt a hogyishivják.. MPlayer nevű lejátszót, csak kár hogy átirták :))

trey: Mennyire követitek figyelemmel a más csapatok által készített új featureket? Van valamiféle rivalizálás? Gondolok arra, hogy megjelent a XYPlayerben a "félgömbeffektus-felgyorsító-turborásegítés" akkor ti is igyekeztek ezt beépíteni?

Gabucino: Figyelemmel kísérjük, hogy a xine éppen mit lop^H^H^Hportol tőlünk ;)) Már csak azért is, mert MPlayerben amit mi írtunk, az nem GPL, xine pedig az.. Egyébként nem is tudnám megmondani mi volt a legutolsó feature amit másik playerből "portoltunk" magunknak, a Xine C-s directshow loader kódja óta. Az pedig elég rég volt ;)

trey: Többen kérdezték a hozzászólásokban, hogy lesz-e Windows portja az MPlayernek. Ezzel mi a helyzet?

Gabucino: Lesz?? Volt! :) Egyébként szerintem már most is le lehet fordítani vindozra, csak nem biztos hogy túl egyszerű, másrészt Vidix imho ott még nem megy. De azt végképp nem tartom valószínűnek, hogy majd villogó betűkkel lesz homepage-n reklámozva a vindoz port, meg InstallShield-es exe, stb.. Elvégre akkor mivel lehetne alázni a vinnyozusereket? ;)

trey: A dokumentáción kívül mi a feladatod a projectben?

Gabucino: Árpi céltáblája ;)

trey: Ezt hogy érted? Van valami gond a project körül?

Gabucino: Elolvashatod a dev-eng archívumban :) Egyébként (már) semmi különös, csak Árpi a fejébe vette, hogy nem updatelem a doksit.

trey: Mostanában mintha lenne egy kis gondod a linuxal =). Mi a baj vele?

Gabucino: Utóbbi kérdésedre hosszan tudnék válaszolni (nem teszem:), viszont nem értem ki terjeszt rólam alantas pletykákat? :)

trey: Ha dolgozol milyen eszközöket használsz (hardver, szoftver)?

Gabucino: 386, mert LCD szép (szebb mint ez a 10 éves 14" :), joe eterm-en, mert joe rulez eterm meg transzparens, és windowmaker mert az az isten.

trey: Olvastam az mplayer-dev-eng-en, hogy új formátumba akartad konvertálni a dokumentációt. Ebből volt egy kis összeütközés. Beszélnél erről?

Gabucino: Ebből ugyan nem. :) SGML-be lesz konvertálva, ez már biztos. Ez egyezik a nép akaratával is. :)

trey: Mit csinálsz amikor nem az MPlayerrel foglalkozol?

Gabucino: A perverziót hagyjuk ki ;) Nahát, nem maradt semmi.

(közben elolvastam az mplayer-dev-eng lista idevágó részét - trey.)

trey: Árpi pár nappal ezelőtt a szemedre hányta, hogy elhanyagolod a dokumentáció írást, és új co- vagy maintainert keres helyetted erre a feladatra. Volt egy kis levélváltás ezzel kapcsolatban. Most hogy állnak a dolgok?

Gabucino: Kicsit gondolkoztam, hogy kilépjek-e, aztán rájöttem, hogy nem Árpi a dox célközönsége, az userek nem panaszkodnak.

trey: Kívülálló számára úgy tűnhet, hogy kezd szétesni az MPlayer Project. Lehet, hogy rosszul látom?

Gabucino: Nekem is igy tűnt, tűnik. Egyébként Nicket ne sajnálja senki, jön még ő vissza :) Sajnos Árpi mostanában az átlagnál is többször ugat le embereket.. Pl. engem, pedig tudhatná, hogy ellenem nem lehet flamelni ;) Mindenesetre reméljuk a direct render előbb lesz kész, mint hogy idegbajt kapna ;)

--

Gabucino

Új OpenBSD CD-k az ftp.fsn.hu-n

Címkék

Az ftp.fsn.hu-n lévő nem hivatalos OpenBSD CD-inket tegnap frissítettük.Mint azt bizonyára sokan tudják, hivatalos (az OpenBSD projekt által készített) OpenBSD CD-ket nem lehet letölteni az Internetről. Ezekhez kizárólag vásárlás útján juthatunk hozzá. Talán ezért is annyira népszerűek az FSN ezt az operációs rendszert tartalmazó telepítő CD-i. A CD-k jelenleg két platformra érhetők el, az IA-32-re és a SUN Sparcra.

A CD-k frissítését az tette lehetővé, hogy a Sparcos verziót lehetőségünk volt kipróbálni élőben egy SUN gépen, amelynek következtében ki tudtuk javítani a rajta lévő hibákat (nem lehetett róla bootolni). Az IA-32-es CD-re pedig felkerült az OpenBSD tükrök tools könyvtára is, mivel ez számos telepítéskor használható eszközt tartalmaz.

Természetesen az új CD-ken a legfrissebb OpenSSH és OpenBSD biztonsági javítások is megtalálhatók.



Kapcsolódó oldalak:

FSN OpenBSD CD-k letöltése

Az OpenBSD projekt weblapja

StarOffice 6.0 letölthető a Mandrake Club tagoknak

Címkék

A StarOffice 6.0 a SUN népszerű irodai csomagja letölthető a Mandrake Linux Club Tagoknak. Mivel a StarOffice licencelési modellje megváltozott és ezután nem tölthető le ingyen, a MandrakeSoft úgy döntött, hogy a Club tagjainak ingyenesen letölthetővé teszi. Így azok a Club tagok akik "Silver" vagy magasabb fokozatú tagsággal bírnak, könnyen hozzájuthatnak a SO 6.0-hoz.

Hogy miért csak a "Silver" Club tagok juthatnak hozzá a SO 6.0-hoz? A válasz egyszerű. A MandrakeSoft egy licence szerződést kötött a SUN-al, minek értelmében a "Silver" fokozatú Club tagok megkaphatják a SO 6.0-t. Természetesen a MandrakeSoft minden egyes letöltött termék után licence díjat fizet a SUN-nak. A MandrakeSoft szerette volna, ha a "Standard" tagjai is hozzájuthattak volna a SO-hoz (extra díj fejében), de ezt a SUN nem tette lehetővé.

Hogy miért ez az akció? Mint írtam a MandrakeSoft bajban van, anyagilag rossz helyzetbe került. Meghírdette a Club programot és ezzel szeretne pénzhez jutni.A ZDNET-en megjelent egy cikk, miszerint a Mandrake felhasználók megharagudtak a MandrakeSoft-ra az új licence politikájuk miatt. Ezt a MandrakeSoft cáfolja, és azt mondja, hogy a ZDNET cikk szerzője ezeket az állításokat a MandrakeForum egyes hozzászólásaira alapozza. Viszont ha tényleg így van, akkor a Mandrake valóban nagy bajba kerülhet.

Az irodai csomag részei:

20 éves a SUN

Címkék

Hosszú utat jártunk be azóta, hogy a Sun mindössze négy egyetemistával és egy jó ötlettel megalakult.

Húsz év telt el, és nem kis meglepetésünkre ma közel 40 ezer alkalmazottunk dolgozik irodáinkban a világ minden táján. A mérnöki munkaállomások gyártásának szerény kezdeteiből a hálózati szerverek, adattároló rendszerek, rendszerszoftverek, hálózati infrastruktúra-alkalmazások és még sok egyéb hálózati termék vezető gyártójává nőttük ki magunkat.

Mindezen változásokkal együtt - azzal együtt, hogy újraalkottuk termékeinket és cégünket az évek során - egy dolog nem változott: az ötlet, amellyel az egész indult. A nyílt hálózati informatika még mindig a szenvedélyünk, még mindig ez a hajtóerő minden egyes technológiánk, termékünk és szolgáltatásunk mögött. Ez az a szenvedély, amely a nagyteljesítményû internetes szabványok - például az NFS és az XML - kifejlesztéséhez vezetett. Ez az, amely arra serkentett bennünket, hogy a széles körben elfogadott Java[tm] technológiához hasonló újításokra törjünk. És végül ez az, amiért továbbra is támogatjuk a nyíltan megjelentetett programozási felületek terjedését - ez filozófiánk alapja és az egymással problémamentesen együttműködő rendszerek építésének kulcsa, függetlenül attól, hogy ki gyártotta őket.

A Sun jövőképe megingathatatlan. "A hálózat maga a számítógép" mondat nem egyszerűen egy szlogen: ez egy tervezési alapelv.Amikor 1982-ben bemutattuk számítógépeink első családját, a teljesen egészében hálózatba kötött, nagyteljesítményű munkaállomások és szerverek koncepcióját még sokan nem értették, nem volt széles körben népszerű a gondolat. Ma már mindenféle eszközt - intelligens kártyákat, mobiltelefonokat, kézi számítógépeket, asztali rendszereket, boltbeli kioszkokat, sőt, különféle otthoni berendezéseket is - összekötünk, hogy bárki, bárhol és bármikor bekapcsolódhasson a hálózatba.

Ha őszinte akarok lenni, be kell vallanom, hogy mi magunk sem voltunk tökéletesen tisztában azzal, mibe is fogtunk bele 20 évvel ezelőtt. Amit megértettünk, az volt, hogy bármely rendszer értékét az határozza meg, hogy milyen jól kapcsolódik más eszközökkel. Éppen ezért minden egyes rendszer, amelyet a Sun valaha is leszállított - a legelső Sun[tm] 1 munkaállomástól kezdődően - beépített hálózati funkciókkal rendelkezett.

Mégis, csak az 1990-es évek közepére "érett be" igazán a hálózati informatika, amikor az internet kitört az egyetemi és kormányzati szférából és meghódította az üzleti világot. Egyszerre csak, a hálózat sokkal többet kezdett jelenteni, mint az épületen vagy a cégen belüli számítógéphalmaz. A "Hálózat" a vásárlókkal, beszállítókkal és partnerekkel folytatott kommunikáció, együttműködés és tranzakciók eszközévé vált az egész világon.

A jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére hisszük, hogy az internet még mindig a legnagyobb értékteremtő a világon. Már mostanra megváltoztatta azt, ahogy élünk, dolgozunk, tanulunk és kommunikálunk - és az üzleti előnyök még csak most kezdenek igazán komolyan jelentkezni.

Vessünk csak egy pillantást a beszállítói láncra. A költségmegtakarítások és a hatékonyság növekedése lenyűgöző. Például a mi e-beszerzési programunk 200 millió dollárt takarított meg a Sunnak mindössze egy év alatt. A Hálózat és a gondosan elkészített, dinamikus licitálási rendszer segítségével nem egyszerűen pénzt takarítottunk meg: karcsúsítottuk a beszerzési folyamatot és sokkal világosabb beszerzési döntéseket tudunk hozni.

Nagy léptekkel halad előre a világ (a Sun és sok más cég munkája nyomán) az igények előrejelzése, a tervezési folyamatok és az ügyfélszolgálat terén. Mindezen területeken komoly előnyöket biztosít a Hálózat használata. Vannak, akik azt mondják, hogy az internet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Én úgy érzem, még mindig egy alábecsült jelenség. Ki fog derülni, hogy fontosabb és nagyobb hatást gyakorol az emberiségre, mint a könyvnyomtatás, a gőzmozdony, a vasút vagy éppen a repülőgépek. De éppen úgy, mind az említettek, a háttérbe fog bújni. A legtöbb ember nem fogja tudni, sőt, nem is fogja érdekelni, hogyan működik az Internet. Nem fognak többet foglalkozni vele, mint ahogy ma sem foglalkozik senki azzal, hogy mitől van elektromos áram a lakásában. De ez az "áram" az egész bolygót meg fogja változtatni. Hisszük, hogy minden ember, nő és gyermek idővel kapcsolódni fog a Hálózatra. Ugyanúgy minden eszköz is, amelyben digitális szív dobog.

Gondoljunk csak egy pillanatra azokra a háztartási gépekre, amelyekben mikroprocesszor lapul - a tévékre, hi-fi tornyokra, mikrosütőkre, hűtőszekrényekre vagy hőfokszabályzókra. Gondoljunk az évente készített autók millióira, amelyek mindegyikében 50-100 mikroprocesszor található. Gondoljunk csak a mobiltelefonokra, személyhívókra és más kézi eszközökre - sokunknak egynél több is van belőlük, igaz?

Képzeljük el, hogy ezek mind - és még sokminden más - össze vannak kapcsolva, és akkor megsejtünk valamit a Hálózat igazi potenciáljából. Ezek a kapcsolatok serkentik majd jövőképünk - a "Service on Demand" - eljövetelét. Ez alatt az "akkor- ha-szükség-van-rá" típusú szolgáltatásokat értem, amelyek közül jó néhány a többivel együttműködik a háttérben - emberi beavatkozás nélkül - annak érdekében, hogy azt és akkor biztosítsák számunkra, amit csak akarunk, az adott pillanatban a számunkra legkényelmesebb eszközön.

A nagy lehetőséget az információrobbanás kiaknázásában látjuk: abban, hogy az információs túlterhelést olyan szolgáltatásokká alakítsuk, amelyek leveszik a munka nagy részét az ember válláról.

Pontosan erről szól a Sun Open Net Environment, a Sun ONE. Olyan, a működési környezetre érzékeny szolgáltatásokról beszélünk, amelyek előre megjósolják az egyének és teljes cégek igényeit. Képzeljük el a következőt. Az Ön cége repülőgépeket üzemeltet, és repülés közben az egyik érzékelő felismer egy potenciális hibát. Egy intelligens webes szolgáltatás nem csupán a földi személyzetet értesíti, hanem azt is ellenőrzi a raktárban, hogy megvan-e a szükséges alkatrész. Ha nem, akkor elindítja a beszerzés folyamatát, hogy megérkezzen, mire a gép leszáll. Az eredmény: ahelyett, hogy a reptéren vesztegelne a gép alkatrészekre várva, gyorsan ki lehet javítani és máris mehet útjára. A társaság betartja a vállalt pontosságot és az ügyfelek biztonságban és elégedetten utazhatnak. No persze még nem tartunk itt, de kevésbé összetett szolgáltatások már kialakulóban vannak, és idővel egyre dinamikusabbá válnak.

Bár kevés dolog történik olyan gyorsan, mint ahogy szeretném, az üzenet egyszerű: a ma rendelkezésre álló technológia használatával gyakorlatilag minden cég hatékonyabbá - és nyereségesebbé - tehető.

Hála az olyan nagy gondolkodóknak, mint Bill Joy, Greg Papadopoulos, John Gage vagy James Gosling - hogy csak néhányat említsünk - a Sun fáradhatatlan újító, folyamatosan fel van készülve a kihívásokra és az előtte álló lehetőségekre. Jelen pillanatban 20 további évnyi innováció, hatékonyság és nyereség alapjait fektetjük le.

Reméljük, velünk tartanak.

***

Scott McNealy

Scott McNealy a Sun Microsystems, Inc. elnök-vezérigazgatója

Ximian Connector Exchange 2000-hez

Címkék

A Ximian Inc., a vezető open source desktop vállalat ma bejelentette, a Ximian Connector for Microsoft Exchange nevű termékét.

A Ximian Connector egy egyedülálló kliens szoftver, melynek segítségével a Linux és Unix felhasználók egy hatékonyan használható Microsoft Exchange klienshez juthatnak. Ha a Ximian Connector-t telepítjük, az Evolution PIM (personal information manager) mint egy Exchange kliens működik, mellyel a felhasználók elolvashatják leveleiket, kezelhetik személyes naptárjukat, csoport munkát végezhetnek, központi címjegyzéket használhatnak, és elérhetnek minden olyan szolgáltatást amelyet egy Exchange szerver általában biztosít.

A termékkel a Ximian egy költséghatékony megoldást kínál a Windows hálózattal rendelkező vállalatoknak és reméli, hogy a Connector segítségével jobban elterjednek a Linux munkaállomások.Valljuk meg, szükség volt erre a szoftverre, mert a vállalatok többsége jelenleg MS Exchange levelezést használ cégen belül, és eddig nem volt olyan Linuxon használható kliens amely támogatta volna ezeknek a szervereknek a használatát.

WCCP támogatás az OpenBSD -currentben

Címkék

Az OpenBSD CVS-ébe bekerült az a változtatás, amely képessé teszi a WCCP használatára.A WCCP a Web Cache Communication Protocol rövidítése, amelynek alkalmazásával az ezt a protokollt beszélő eszközök segítségével átlátszó web cache megoldásokat építhetünk. A protokoll része a redundancia és a terheléselosztás is. A protokollt a CISCO fejlesztette ki.

A WCCP-t a Squid és Oops HTTP cache proxyk is ismerik.



Kapcsolódó oldalak:

OpenBSD weblap

WCCP protokoll

Squid weblap

Oops weblap

Linux Scheduler Latency

Címkék

A Linuxdevices.com egy cikket jelentetett meg Clark Williams (Red Hat) tollából, mely cikk összehasonlítja a pre-emption patch-et, a low latency patch-el.

Clarc a két patch-et a 2.4.17-es kernelen tesztelte le. A kernelt nagy terhelésnek tette ki, majd azt vizsgálta, hogy a patch-ek mennyivel csökkentik az átlagos késedelmi, válaszadási (latency) időt. Mindkét patch jelentősen csökkentette ez az időt. A low latency patch-el a maximálisan mért latency 1.3 millisecundum volt, míg a preempt patch-el ez az idő 45.2 ms lett.

Most jön az érdekesség: ha mindkét patchet alkalmazta (a low latency-t és a preempt patchet egyszerre használta), akkor a scheduler latency 1.2ms-ra esett. Mikor a low latency kernelt hosszabb ideig futtatta mint 12 óra, a maximálisan mért latency 215. 2 ms volt. Ha a kombinált kernelt használta 12 óránál hosszabb ideig, akkor a maximum scheduler latency 1.5 ms volt. Tehát az eredmény szerint az lenne a legmegfelelőbb, ha a kombinált kernelt használnánk.A cikk végén olvashatjuk, hogy a készítők azon dolgoznak, hogy egyesítsék a két patch-et, amely része lesz a fejlesztői 2.5-ös kernelnek (a preempt patch már része).

A preempt patch Robert Love munkája, míg a low latency patch Andrew Morton nevéhez fűződik. A cikk elég hosszú, teljesítmény grafikonokkal illusztrált. A cikk részletesen elmagyarázza a különbséget a két patch között. A cikk erősen szakmai jellegű, csak erős idegzetűeknek ajánlott =).

A cikket megtalálod itt.

Redhat Skipjack beta




Íme a legújabb RedHat, a Skipjack, a legfrissebb programokkal felszerelve:


- 2.4.18-as kernel

- XFree86 4.2.0

- KDE 3.0pre

- GNOME 1.4, Evolution-al

- Mozilla 0.9.9



Az ISO-k letölthetők innen


(ez egy európai mirror, a központi szervert (én legalábbis) nem tudtam elérni)

Apache 1.3.24

Címkék




Megjelent az Apache új verziója, az 1.3.24-es kiadás.



Állítólag ez a legstrapabíróbb, legjobb Apache release.


(Itt jegyzik meg hogy a win32 portja korántsem olyan stabil mint a Unixos verzió).


Sok biztonsági hibát fixáltak, javítottak.



Letölthető innen.
Változások logja itt.

Linux 2.4.19-pre3-ac6

Címkék

Megjelent Alan Cox legújabb patchje. A 2.4.19-ban megjelent az új IDE driver, vannak is vele gondok. A jelenlegi patch próbálja fixálni a több helyről jelentett IDE CDROM inicializálási problémát.

A patch letölthető innen.Változások:

Linux 2.4.19-pre3-ac6

Date: Sat, 23 Mar 2002 01:28:26 +0000 (GMT)

From: Alan Cox

To: linux-kernel@vger.kernel.org Again treat this with care. This mostly fixes the CD bug a lot of people hit so that the IDE code can get further testing

[+ indicates stuff that went to Marcelo, o stuff that has not,

* indicates stuff that is merged in mainstream now, X stuff that proved bad and was dropped out]

Linux 2.4.19pre3-ac6

o Fix the oops initialising the CD-ROM (Andre Hedrick)

+ Add devexit_p() to the wdt_pci watchdog (Adrian Bunk)

o Fix lm_sensors compile (Eyal Lebedinsky)

o Remove some dead JFS oddments (Christoph Hellwig)

o SCSI generic update (Doug Gilbert, Travers Carter)

o VM86 exception fixups (Kasper Dupont, Manfred Spraul)

o Fix an fcntl error corner case to match SuS (Christopher Yeoh)

MPlayer hírek

Címkék

Új hírek az MPlayer körül:

Majd nemsoká rilízelünk, jól, így. Ennek ugyebár kölcsönösen egymásra ható feltételei a runtime CPU detect kód működése, és a GPL. Úgynéz ki most mind2 meglesz. Addig is kis ízelítő, csak itt, csak most :

- bétás DIRECT RENDERING - ez egy olyan cuccos amivel a codec közvetlen a video memoriába dekódolja a képet, ráadásul csak azokat a részeket amik az előzőleg dekódolt képhez képest változtak. Ettől aztán egész tűrhetően gyorsul. Üröm a sörömben hogy (persze) a codecnek is támogatnia kell ezt a módszert, és a libavcodec ezt jelenleg nem teszi. Más codecek mint például a DivX4, DivX DirectShow támogatják ugyan ezt, de a libavcodec még így is gyorsabb náluk..Tehát :

DR-t támogató codec-ek: DivX4, és a legtöbb Windows-os codec DR-t támogató video kimenetek: xv, mga, xmga, vidix, directfb

- audio lejátszása vagy enkódolása külön file-ból - az ezt megvalósító opció az -audiofile. Lásd persze a manpaget.

-új audio plugin-ek - pl extrastereo, volume normalizer, szoftveres mixer, stb. Doksi.

- mach64_vid - új Vidix meghajtó, Mach64 chipset-ű videokártyákhoz (Rage XL/Mobility, Xpert98).

- TV audio enkódolás BSD-n - sajnos Linuxon még mindig nem :(

- felirat film alá helyezése - CSAK az SDL videokimeneten

- audio file-ok támogatása - jah, már ez is megvan. Az MPlayer képes MP3, WMA, stb hangfileok lejátszására, persze a netről is. Nem elfelejtendő hogy ez a feature alacsony prioritást élvez, ami ebben az esetben annyit tesz hogy néhány MP3 file-t MPG-nek fog felismerni, és így lejátszani már nemnagyon fogja. Ez azért van mert az MPlayer még mindig egy film és nem média lejátszó, ugyanis az MP3-at nem könnyű az MPG-től megkülönböztetni.

- (M)JPEG dekódolás libjpeg-gel

- javított DXR3 és DVB támogatás, libfame - a libfame egy nagyon gyors MPEG1 enkóder, így kiválóan alkalas DivX-ek runtime MPEG1-é alakítására.

- DivX5 - az MPlayer támogatja, méghozzá kétféle módon is : vagy a hivatalos libdivxdecore.so binárissal (letölthető az avifile.sf.net címről), vagy a jól ismert libavcodec-kel. Mint mindig, most is ez utóbbi a legjobb, a sebessége, egyszerűsége, stabilitása miatt ! Jelenleg egyikük sem támogat enkódolást.

- XViD - supported. Lásd a dokumentációt.

MplayerXP 0.0.1 (Mplayer + eXtra Performance)

Címkék

Megjelent az MPlayerXP 0.0.1-es verziója. Az MPlayerXP az Mplayer-en alapuló MédiaPlayer. A project írányítója az a Nick Kurshev, aki nemrég hagyta ott az MPlayer projectet. Nick Kurshev nevéhez fűződik a VIDIX technológia is.

A project honlapján azt olvashatjuk, hogy az MPlayerXP az Mplayer-re épülő, új thread alapú maggal rendelkező lejátszó. Az új magnak köszönhetően kíváló lett a CPU kihasználtság, és a szerző akár 300%-os teljesítménynövekedést ígér.

Hogy miért vált ketté a fejlesztés? Mert Kurshev nem értett egyet Áprival az MPlayer core-ját illetően. Kurshev a threading mellett döntött, Árpi (és a többiek) elutasította ezt.

A tervek között szerepel a core rész teljes átírása, modularizációja. Az MPlayerXP-ből hiányozni fog a Mencoder.

Az MplayerXP letölthető innen A MPlayer véleménye:



Ahogy észrevehetitek, nyílt egy új project a Sourceforge-on, a neve MPlayerXP. Ezt a projectet Nick Kurshev indította - a Vidix és rengeteg MPlayer optim készítője. Azért forkolt mert nem fogadtuk el a patch-ét: szerintünk szükségtelen és
káros thread megoldást hoz az MPlayerbe, pedig épp ennek hiánya az MPlayer erőssége más Linuxos lejátszókkal szemben. Nick azt írja hogy
az ő megoldása 300%-os sebességnövekedéshez vezet. Ez nem igaz. Nem sebességet hanem folytonosságot növel: ha van olyan filmed amihez a géped lassú, az MPlayerXP- vel sem fog menni. Ez csak közepes sebességű gépeken, és csak néhány ritka file-nál segíthet, a dekódolás maga nem lesz gyorsabb (a teljes dekódolási idő nem változik).



Persze nyugodtan próbáld ki, és ha segít akkor írd meg! De ne nekünk...

Sorcerer Linux - valami véget ért....

Címkék

Valamikor januárban fellángolt egy kisebbfajta mozgalom, hogy telepítsünk Sorcerer Linux-ot minden gépre. Én mindig fenntartással kezelem az új disztribúciók megjelenését. Több példát láttam már arra, hogy jött egy új terjesztés, fényes volt, jó volt, hurrá, aztán pár hónap múlva a készítő rájött, hogy még sincs annyi ideje, hogy nem tud vele annyit foglalkozni, vagy csak egyszerűen elment a kedve az egésztől.

Úgy tűnik, hogy a Sorcerer Linux is erre a sorsra jutott (hacsak nem az oldalukat defacelték).

Az oldalon olvasható valami magyarázatféle, akit érdekel olvassa el.

Én nem akarok senkinek semmilyen irányt kijelölni, hogy milyen disztribúciót használjon, de mielőtt disztribúciót választunk érdemes egy-két dolgot előre látni.

Most, hogy a Linux divat-operációs rendszer lett, és valaki attól lesz hacker, hogy elkezdi használni, sajnos ez a dolog magával vonzza, hogy elszaporodnak a Linux-disztribúciók. Szerencsére ennek a folyamatnak van valamilyen szintű öntisztulása, csak nem biztos, hogy a mi kárunkra kell ennek megtörténnie. Mert ha nem csak otthon hobbiból használjuk a Linux-ot, hanem mondjuk ezzel dolgozunk, vagy ezt telepítjük felelősen cégek gépeire, akkor nem mindegy, hogy mit választunk. Amire szerintem oda kell figyelni a disztribúció kiválasztásakor:- ki áll a dolog mögött? van egy valamilyen referenciája, szakmai kompetenciája ahhoz, hogy egy disztribúciót összeállítson?


- hányan fejlesztik az adott disztribúciót? Kevés emberrel nem lehet lépést tartani a fejlődéssel, ez biztos. Naponta jelennek meg hibák (nem is kevés), ezeket javítani kell, a disztribúciót fejleszteni kell, biztonságossá, használhatóvá kell tenni


- bizalom. ha én egy ügyfél gépére Linux disztribúciót teszek, akkor biztos akarok lenni benne, hogy az a disztribúció nem tartalmaz backdoor-t, rootkit-et, stb.

Megjelent a LWN legfrissebb száma

Címkék

Megjelent a Linux Weekly News legújabb kiadása. A tartalomból:

- Főoldal: Digitális beszéd project, Red Hat pénzügyek, Hurd hírek, LWN támogatás


- Biztonság: Túl sok bizalom? A hiányosságok nem fogják aláaknázni a Linuxot, riportok és frissítések


- Kernel: gyorsabb kernelfordítás, VM patchek, exit függvények


- Disztribúciók: RTFM!, Nincs forrása a Sorcerer-nek, Netule, Hálózati modul


- Fejlesztés: Knoda adatbázis frontend, frequency domain audio eszközök, iptables-1.2.6, BioPerl 1.0, Bricolage 1.2.2, AxKit 1.5.1, Xfsamba 0.44, Python 2.2.1c1


- stb.

Elolvashatod a híreket itt.

Nvclock 0.5

Címkék

Megjelent az Nvclock segédprogram 0.5-ös verziója. A program segítségével az nVIDIA kártya tulajdonosok tuningolhatják kártyájuk core órajelét, és a kártyákon található memória órajelét. Egy kis tuning segítségével akár 20-30% sebesség növekedést is el lehet érni a 3D játékok alatt.

Lássuk mit hozott a 0.5-ös verzió:

- new calculation code


- more working speeds


- lots of cleanups


- overclocking by non-root users when using the closed source NVIDIA drivers


- fixed "fake ddr" bug for GeForce2MX/GeForce4MX using sdr memory


- 27MHz crystal frequency support which is needed for GeForce4 based cards


- support for GeForce4 Ti/MX and Quadro4 XGL/NVS [as yet untested]


- disabled some cards [nForce, Xbox GPU, Mobile GPU's]

A forrás letölthető innen.

A programot lefordítani egyszerű, ha szeretnénk GUI-t hozzá (márpedig miért ne szeretnénk?) akkor a ./configure --enable-gtk vagy ./configure --enable-qt kapcsolóval konfiguráljuk.

A programhoz az nVIDIA zárt forrású driverét kell használnunk.

O(1)-scheduler és -rmap

Címkék

Többen kérdezték, hogy mi van a mingo féle O(1)-schedulerrel és Riel -rmap kódjával. Köszönik jól vannak. Mint ahogy írtam, a 2.4.19pre-ac1 kernelben megjelent az O(1)-scheduler és előtte nem sokkal Cox ``merge"-elte az -rmap VM implementációt a saját kernelfájába. Mivel Cox stuffját Tosatti eddig is nagyrészt beolvasztotta a stabil kernel prepatchekbe, így a következő stabil kernelekben már benne lehet a mingo scheduler (szerintem) (ha így lesz, valószínű, hogy önálló patch formájában megszűnik a 2.4.x kernelsorozathoz).

A Riel féle -rmap VM a Cox fában már régóta jelen van, sőt a Red Hat a kerneleit úgy tudom ezzel a VM-el szállítja. Riel az 2.4.17-rmap12e körül stabilnak deklarálta a kódot, azóta kódtisztításon ment keresztül (2.4.17-rmap12f). Aztán következett egy kis fejlesztés (2.4.18-rc1-rmap12f - 2.4.19p2-rmap-12g). Aztán jött egy DONTUSE patch (2.4.18-o1launder-p1). A következő stabil patch a 2.4.18-rmap12h, amely verziót Riel belepatchelte a Conectiva .rpm kernelcsomagjába. Tehát még egy nagy Linux disztribútor döntött emellett a VM mellett. A legfrissebb -rmap patch tegnapelőtt jelent meg 2.4.19p3-rmap-12h néven.

HP: A Linuxnak jobban el kell terjednie a nagyvállalati felhasználók körében...

Címkék

A hp nagyvállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak szánt, új Linux-megoldásokat mutatott be a LinuxWorld kiállításon.

A vállalat tovább bővítette Linux-alapú szoftver-, hardver- és szolgáltatáskínálatát.

A kiállítás vitaindító előadását a HP vezérigazgató-asszonya, Carly Fiorina tartotta.

A Hewlett-Packard Company (NYSE:HWP) új rendszerekkel, szoftverekkel és szolgáltatásokkal bővítette nagyvállalatoknak, távközlési szolgáltatóknak és hálózatiberendezés-szállítóknak szánt Linux-alapú megoldásai körét.

A vállalat bemutatta új Linux-alapú szolgáltatásait, linuxos internet- és tartalomszolgáltatók részére kidolgozott, rugalmas, "közmű-jellegű" árképzési programját, kimondottan távközlési célú felhasználásra szánt, új Linux-alapú szervereit, valamint a HP Opencall szoftver fejlesztői platformját. A fenti fejlesztések tovább erősítik a HP vezető pozícióját az átfogó Linux-megoldások szállítása terén, és hűen tükrözik, mennyire tudatosan törekszik a vállalat e megoldások üzleti és magánfelhasználói értékének növelésére illetve piaci térhódításuk felgyorsítására."A Linuxot az teszi különösen népszerűvé a felhasználók körében, hogy segítségével nagyobb termelékenységet és hatékonyságot, valamint alacsonyabb költségszintet érhetnek el" - nyilatkozta Carly Fiorina, a HP elnök-vezérigazgatója. "A linuxos fejlesztői szakmával és a nyílt forráskódok használatát ösztönző közösségekkel együttműködő HP nyílt, ipari szabványos alkalmazások széles skálájával tudja megkönnyíteni ügyfelei számára az aktuális üzleti kihívások és lehetőségek kezelését."

A D.H. Brown elemzése szerint a DB2 hatékonyabb és gazdaságosabb az Oracle9i-nél

Címkék

A D.H. Brown független vezető elemzőcég szerint az IBM adatbázis-kezelője egyszerűbben felügyelhető és kisebb birtoklási összköltségű

A D.H. Brown független elemzőcég tanulmánya szerint az IBM DB2 adatbázis-kezelő szoftvere egyre vonzóbb platform azon e-business vállalkozások számára, amelyek javítani kívánják az adatbázis-felügyeletet és jelentősen csökkenteni szeretnék azok birtoklási összköltségét (TCO).

A vállalatok egyre inkább odafigyelnek arra, hogy informatikai beruházásaik a lehető legnagyobb megtérülést eredményezzék, és hogy adatkezelő termékeik hosszú távon használhatók legyenek. Az e-business világában az adatbázisok, mint például a DB2 fontos szerepet játszanak a vállalatok üzleti környezetének megalapozásában.

A D.H. Brown által készített, "IBM DB2 Universal Database vs. Oracle9i: Total Cost of Ownership" (Az IBM DB2 Universal Database és az Oracle9i összehasonlítása a birtoklási összköltség szempontjából) című tanulmány azt elemzi, hogy az IBM DB2 és az Oracle9i adatbázis birtoklási összköltségére milyen hatással vannak a különféle tényezők, mint például az adatbázis-felügyelet hatékonysága, a menedzselhetőség, a teljesítmény és az ár. Az elemzőcég szerint a DB2 bármely külső internetes hozzáférésre kialakított konfigurációban feleannyiba kerül, mint az Oracle, hatékonyabb adatbázis-felügyeletre ad lehetőséget, és öt éves intervallumban gazdaságosabb választás jelent. A DB2 birtoklási összköltsége 30 százalékkal alacsonyabb, mint az Oracle9i rendszeré.A tanulmány kitér az IBM adatbázisának hatékonyabb kezelhetőségére is. Az IBM DB2 adatbázisa a rutinszerű telepítés, a lekérdezések optimalizálása és az elosztott adatbázisok architektúrája terén is jobbnak bizonyult az Oracle9i adatbázisnál. Ezek az előnyök nagyobb fokú automatizációt biztosítanak, melyek révén az adatbázis-rendszergazdáknak nem kell foglalkozniuk a technikai részletekkel, így a kevesebb tapasztalattal rendelkező szakemberek is elvégezhetnek számos feladatot, sőt a végfelhasználók is nagyobb szabadságot kapnak lekérdezéseik kezeléséhez.

A SUN az első a UNIX szervereladások terén a világon

Címkék

A Sun Microsystems, mint a hálózatot működtető termékek és megoldások vezető szállítója, 2001. évben is a világ legnagyobb UNIX szervergyártója mind a leszállított rendszerek száma, mind pedig a bevétel tekintetében az IDC statisztikái alapján. A Sun megtartotta az előző években megszerzett vezető pozícióját mintegy 6,9 milliárd dolláros árbevétellel, míg a HP a második, az IBM pedig a harmadik helyre szorult a 2001. évben. A Sun ugyancsak vezet a leszállított rendszerek száma tekintetében, mintegy 263.927 db eladott rendszerrel, amely meghaladja a HP és az IBM által eladott rendszerek együttes számát.A Sun piaci pozícióját a 2 év alatt megújított End-to-end infrasrtuktúra-kínálata erősítette meg. Ez az infrastruktúra magában foglalja a teljesen megújult, az UltarSPARC III processzorokra épülő munkaállomásokat és kiszolgálókat, továbbá az ugyancsak új StorEdge adattárolási megoldásokat, és a SunONE szoftver-architektúra termékeit.