Ekkor álltam át Xubuntu 11.10-re, viszont a 12.04-re frissítés itt sem volt zökkenőmentes, sőt sokkal rosszabb lett.
Ekkor határoztam el, hogy nekem nem kell az Ubuntu.
Egy ideig kipróbáltam a Linux Mint-et, de inkább Debian-ra váltottam.
A Debian-t használtam úgy egy évig mikor annak is kezdtek hasonló betegségei lenni, mint az Ubuntu-nak volt (néha random elállítódtak a beállítások meg hasonlók).
Ezután próbáltam ki a BSD-ket, FreeBSD, PC-BSD/TrueOS, és OpenBSD, de a végén mindig maradt a Windows a gépemen (asztali és notebook is). Munka miatt a Windows vált elsődlegessé, viszont azt is próbáltam mindig úgy szabni, hogy nekem jó legyen.
Egy ideje már boldog felhasználója voltam a notebook-ra telepített Windows Server 2016-nak, viszont az meg egy idő után nem fogadta a frissítést és egyik nap úgy döntött, hogy nem fog betölteni.
Ekkor határoztam el, hogy újra nulláról nekiállok újrahúzni a gépem.
Az elmúlt egy-két nap abból állt, hogy milyen rendszert is telepítsek fel. Álljak vissza sima Windows 10-re, esetleg 8.1-re (a 7 annyira nem kompatibilis a gépemmel), vagy BSD legyen, viszont olyan Wi-Fi van a gépben, amit anno nem sikerült belőnöm FreeBSD alatt, illetve az AMD VGA sem mindig tetszett neki és őszintén nincs kedvem reszelgetni, a Wi-Fi-re meg szükségem van.
A végére már abban elhatároztam magam, hogy egy Out-of-Box rendszer kell, amin futnak az apróságok, azon belül egy VM-en egy BSD a személyes dolgaimnak, egy Windows azon programoknak amik kellenek, illetve az a néhány kis VM ami szükséges (fejlesztés/tesztelés).
Sok időt nem akartam szánni a tesztelgetésre, így újabb, ígéretes rendszereket nem teszteltem (főleg mivel a legtöbb így is úgy is Ubuntu alapú). A Mint-en gondolkodtam, viszont az 16.04-es LTS-en alapszik, így inkább arra jutottam, hogy a legújabb 17.10-es Ubuntu lesz a választott, mivel a Unity-t kiölték belőle és a Gnome-ot amúgy is szeretem.
Eddig jól néz ki, még sok mindent nem állítottam be rajta, viszont az már feltűnt, hogy ha másodlagos monitort akarok beállítani, akkor azt nem ismeri fel. Ha rendszer indulás előtt már rá van dugva a monitor, akkor meg csak azon van kép, az elsődlegesen nincs, viszont az elsődlegesre helyezi/helyezné a bejelentkező képet. Így kicsit nehéz lesz az iskolában kivetíteni, de majd megszokom.
- pehsa blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1203 megtekintés
Hozzászólások
2018Q3 meg jöhet a dist-upgrade :-) Na ezért van nekem CentOS a gépemen - 2020Q3, pláne 2024Q3 jóval odébb van :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miért nem LTS-t teszel fel ha minél hiba mentesebb rendszert keresel?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Több monitorhoz nálam (Dell Latitude E5470) a 4-es kernelszéria vált be (nem "gyári", hanem elrepo), ezzel pöcc-röff megy a VGA és a HDMI kimenet is - egyszerre, azaz három képernyőnyi a desktop.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szintén 5470, egyelőre Kubuntut nyúzok, előtte Manjaro volt, bajom egyikkel sem volt (2 monitor hdmi-n dokkolóval + a gép sajátja)
--
>'The time has come,' the Walrus said<
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nálam teljesen jól megy a két monitor, igaz, én induláskor már rádugom a másodikat. Tegnap álltam át rajta az xfce-re. A gnome3 kegyetlen lassú, unity sosem jött be igazán, nem is tudom, miért használtam évekig. Elötte is sok évet xfce-ztem, most kb hazaértem érzésem volt. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kipróbáltam én is, de sajnos folyamatosan villog a kép. Az intel vga még mindig nem az igazi.
Kipróbáltam jópár boot paramétert, de csak nem szűnt meg, bezzeg a venti meg folyamatosan ment.
Jelenleg a win10 rendben szuperál. (HP820 G1)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Wayland multimonitor támogatása finoman szólva is döcögős. Nekem sokkal jobb, gyorsabb és stabilabb az X. Érdemes lehet rápróbálni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni