A kollégiumnak, ahol lakom, van egy zárt hátsó udvara. Valamelyik reggelre virradóra két pici (<= 2 hét) cica volt ott. A szemük retenetesen be volt gyulladva. Lévén orvosjelölt, megtettem mindent a rosszabb állapotban lévővel (folyadék-, só- és energiapótlás), de sajnos kimúlt. A másiknak szeztem Brulamycin szemcseppet, ő most jól van, hízik, és sokat rosszalkodik. Szeretnénk elajándékozni, úgyhogy ha szobatisztaságra szokott, meg egészségileg rendben lesz, akkor...
SFD szünetében jöttem haza vasárnap, mikor megtaláltam a 3. testvérüket a "tetthely"-től nem messze... nos, még élt, de olyan állapotban volt (NEM írom ide), hogy megegyezés alapján sorsára kellett hagyni, ui. nem akartuk, hogy a viszonylag egészséges tarkát újrafertőzze - a szívem majd megszakadt, pedig nem vagyok egy macskabolond.
Gondolom, furcsálljátok, hogy - szokásom ellenére - miért osztottam ezt meg veletek. Azért, mert legalább az egymás pocskondiázásától elködösült agyak is hátha lenyugszanak, ha látják, hogy az életben vannak apróbb örömök és bánatok, amik nem igazán fontosak, de a mindenapjaink ebből állnak össze, nem a "nagyok" disznóságaiból és a politikai frázisokból.
Képek a cicáról itt.
Képek a többi állatkámról itt.