Blogbejegyzések

Zárt kódú szoftverek a legbiztonságosabbak

"Az elemzés során gyűjtött adatok alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a zárt forrású szoftverek jóval magasabb színvonalat képesek elérni a minőség és a biztonság terén, mint nyílt kódú társaik. A vizsgált 15 különböző kategória közül ugyanis 11-ben a zárt kódú megoldások végeztek első helyen, akár ötször jobb eredményt elérve nyílt kód alternatíváiknál. Ezen túlmenően a kutatók leszögezték azt is, hogy az általuk vizsgált szoftverek esetében egyetlen egy nyílt kódú program sem volt képes alacsonyabb hibarátát - azaz ezer sorra vetített hibaszámot - felmutatni, mint a legjobb zárt forrású versenytársaik."

Álmaim valóra

Nos asszem bele kezdenek törődni eme helyen az adatok részleges elvesztésébe. Nagyon sokat segítettek a HUP-osok(külön thx to scourge, zebra, zsolna) hogy minél eredményesebben sikerüljön kinyerni a megmaradt adatokat. Innentől már emelem kezemet: Ha akarják vihetik Kürtbe.
Történések időrendi sorrendben:
- Gép bővítés miatt leáll. Bővít, örül. Aztán vastag fekete füst kezdett el felszállingózni a gépből, mire kirántottam a tápkábelt, hogy hátha megmarad a cucc.
- Kiderül, hogy a software RAID1 tömb egyik eleme a ludas. szétment rajta egy kondi elég látványosan.
- RAID1 újraélesztési kísérlet #1. Megmaradt diszkkel "mdadm --assembe --scan -R /dev/md0". Nemmegy. Aszongya nincs szuperblokk a hiányzó lemezen. Talán mert fizikailag nincs is a gépben... Na mind1, akkor beállítottam, hogy csak a megmaradt diszkkel állítsa össze a tömböt, de közölte hogy a RAID1-es tömbömből hiányzik minden elem, csak egy spare drive van, aminek tulképpen a megmaradt 1 db elemnek kellene lennie. Akárhogy is túrom, nem lehet visszavarázsolni a tömbbe. A diszk hiába tartalmaz érvényes superblock-ot, akkor sem indul el a dolog.
- RAID1 újraélesztési kísérlet #2. zsolna ötletével egyetértésben mount-olni próbálom az egyik diszket, hiszen érvényes filerendszernek kell lennie rajta(ReiserFS 3.6). Igen ám, csakhogy totál használhatatlan. --rebuild-sb, --rebuild-tree, --check és a fileok egy részét visszakapom. A másik részét meg vagy lost+found vagy egyáltalán nem. A másik diszkkel már nem voltam ilyen bátor. Elektronikát cseréltem a két diszk között, és bit-bit copyt csináltam a dd_rescue eszközzel. A továbbiakban ezen a bithelyes copyn játszadoztam. Innen is visszakerült néhány értékes file. Aztán feltűnt valami. A 160Gb-os vinyóból a dd_rescue egy 35Gb-os binárist csinált. ?!?!?! Ezen még agyalnom kell, hogy hogyan sikerült ezt összehoznia.

Mandriva & UHU

Kijött a Mandriva 2007. Gondolom kipróbálom. A telepítés ment minden gond nélkül.

Viszont a feltelepítés után az xorg egy csomó 00(RADEON) kezdetű hibával jött.
Próbáltam, hogy felteszem a gyári ati drivert, de nem ment.

Újratettem, más beállításal, így se volt jó. (így meg : no screens found)

A vid. kártya: ATI Radeon 9800 Se
A monitor : Samsung SyncMaster 753s

Hát így jártam, akkor az új Mandrivával?
Pedig kezdtem örülni, mikor az ATI driver csomagkészítőjében megláttam, a Mandriva feliratot.

Nah , mindegy feltettem az UHU 2.0 test3-at, ez gond nélkül működik.
Csak még az ATI drivert nem tudom, hogy kell feltenni, nem találtam howto-t.

Mozilla FSF vita

Az Iceweasel vs. Firefox vita kapcsány kissé hosszabbra sikerült a válaszom, így beírom a blogomba is, ha már annyit körmöltem :)

Valaha létezett a Netscape, ami réges régen még csak egy böngésző volt. Majd készült hozza email kliens is, és utána html editor is. A gonosz M$ megzsarolta a Netscapet, hogy tünjön az ő windowsáról egyszer s mindenkorra. Ugyanis nagyon zavarta őket már akkor, hogy a divatos kis Netscape pont úgy néz ki és használható unixon, linuxon vagy macintoshon mint az ő windowsukon. /Lásd Halloween documents/. Cserébe, békén hagyták volna őket a többi platformon.
A Netscape azt mondta erre hogy "ezt nektek...", mire a gonosz M$ megindította a grande internetszexplorer4 kampányát a kis netscape ellen. még a macintoshon is nyomatni kezdte a szexplorerét, kicsinyes busszúból. ráadásul az ie ingyenes volt, még macen is. ennyit az "ingyenes szoftverek tönkreteszik a szoftveripart" érvrendszerükről. a maguk szempontjából persze igazuk volt. a M$ tiszta veszteséggel terjesztette a szexplorert macintoshon, mivel ott nem a saját bevételt termelő OSét fényezte ezzel az "ingyenes" kis ajándékkal.
A Netscape addig fizetős hagyományos kereskedelmi termék volt. Az ie4 miatt kénytelenek voltak a saját netscape4öket is ingyen adni. így viszont nem lehetett hosszú távon fenntartani a vállalkozást, finaszírozni fejlesztést. állítólag Eric S. Raymond Katedrális és Bazár könyvének a hatására, és talán utolsó visszavágásként is azért mert tönkretette őket a M$, a Netscape megnyitotta az akkor fejlesztés alatt álló Netscape5 kódját, NPL és MPL alatt. ezeket a licenszeket is akkor találták ki. Az új project Mozilla néven indult, ami addig a Netscape Navigator belső kódneve volt /szójáték, Mosaic és killer szóbol. az NCSA Mosic a Netscape régi ellenfele volt az ősidőkben, később pont az IE alapja lett belőle/.
Az opensource fejlesztéssel viszont komoly problémák adódtak a nagy érdeklődés ellenére. Először is a Netscape linux/unix változata motiff widgetra épült, ami drága fizetős cucc volt. Ráadásul a Netscape5 forráskód rettenetes áttekinthetetlen spagettikód volt, imho ha nem lett volna akkora felhajtás akkoriban a browser war, azaz böngészőháború miatt a Netscape kerül, a franc se vágott volna bele a mozilla továbbfejlesztésébe.
Közben a Netscapet megvette az AOL, majd az AOL egyesült a TimeWarnerrel. az így létrejött AOL Time Warner megamonstrum semmilyen értelmes stratégiát nem volt képes kidolgozni informatika és digitálmédia területén, pedig ez lett volna az egyesülés apropója. Mellesleg kezükbe került a Winampot fejlesztő Nullsoft is, a digitális zenehallgatás akkori nagy ásza, azzal sem tudtak semmit sem kezdeni.
Mozilláék közben lecserélték az opensource projectben használhatatlan Motifet XULra, csak ennek a kifejlesztése sok időbe telt. úgy 2 év múlva kezdtek megjelenni az első, még erősen béta stádiumban levő Mozillák. addigra az IE mindenhonnan kifüstölte szegény régi Netscape4et, így akkor már csak azok az elszánt fanatikusok használtak még Netscapet akik nem hallottak még az Operáról, ami ebben az időszakban emelkedett fel.
Az ekkor már csak papíron létező Netscape egyből lecsapott rá, és Netscape6 néven kiadta, a saját neve alatt az új böngészőjét. Azért Netscape6 és nem 5 mert akkoriban a M$ már az IE5.5nél tartott, és legalább verziószámban rá akartak licitálni. De a fejlesztés alatt álló instabil mozilla kódból, az AOL TW Netscapehez átcsoportosított maroknyi fejlesztője sem tudott stabil Netscape6ot varázsolni. Így a Netscape6 nem lett siker, sőt inkább bukás volt. A M$ pedig annyira meg volt elégedve azzal, hogy immár az opensourceon alapulú Netscapet is elverte az internet szexplorerével, hogy szép lassan abba is hagyta a fejlesztését. Már csak az IE6 fejlesztését fejezte be a 2001ben megjelent XPhez azzal befejezte a fejlesztést.
Ezt a hibát használta ki a Mozilla foundation, aki továbbra is folytatta a Mozilla fejlesztését. Végül kiadta a Mozilla 1.0át, 2 évvel a félresikerült Netscape6 után. Ez már valóban használható böngésző volt, bár még voltak gyerekbetegségei. A M$ viszont nem tett semmit. Már említettem, hogy az eredeti Netscape4ben a böngésző mellett volt email kliens és htmleditor is. A Mozilla 1.0ra ezek is a csomag részei lettek, sőt kiegészültek határidőnaplóval sőt irc klienssel is. Így lett belőle Mozilla Suite.
Az AOL TW közben kiadta kiadta a Netscape7et, ami végre stabil mozilla kiadáson alapult. A Netscape7 átütő sikere is elmaradt. Nyilván a Netscape6 sem tett jót a márkanévnek, de imho a fő ok az, hogy a AOL Time Warner megaizé még a modern marketinghez is túl béna volt.
Így a Mozilla foundation, rekurzív logikát alkalmazva úgy döntött, hogy maga veszi kezébe a jobb sorsra érdemes Mozilla marketingjét is. Eredetileg a Mozilla alapítvány dolga csak a fejlesztés lett volna, még a Netscape userkész terméket csinált volna belőle marketinggel, csicsás logóval, tokkal vonóval stb.
Mivel ez a rész nem működött hát maga a Mozilla alapítvány vette át a Netscape szerepét is. Szétbontották a Mozilla suiteot. így született meg a Firefox böngésző /eredetileg Firebird lett volna csak a név már foglalt volt/, Thunderbird email kliens, és a Sunbird határidőnapló. A többi komponensben nem láttak fantáziát. Lindows/linspire támogatással később még a Mozilla htmlszerkesztő is megmenekült NVU néven. Egy ideig párhuzamosan haladt a Mozilla suite és a leszármazott programok, mint a Firefox fejlesztése. A Firefox hatalmas siker lett, a Mozilla alapítvány sokkal kisebb költségvetéssel megcsinálta azt, amire a hatalmas pénzügyi forrásokkal rendelkező AOL Time Warner képtelen volt. A M$os enyhén idegbeteg Steve Ballmer örjöngött, és újra összedobta az időközben felosztott IE fejlesztőcsapatot, akik az IE7 fejlesztésébe kezdtek bele.
Mivel nem volt szükség két párhuzamos termék fejlesztésére, ezért a Mozilla alapítvány, amely kozben vállalatot is alapítpott, megszüntette a Mozilla Suite fejlesztését. De mivel sok rajongója maradt a hagyományos Suitenak, egy külsös csapat vállalta a további fejlesztését SeaMonkey néven. nincs nehéz dolguk, mert szinte az összes egykori Mozilla suite komponenst tovább fejleszti a Mozilla Corp illetve a Linspire.
A Galeon és a Epiphany a gnome fejlesztők böngélsző programjai. belső viták miatt inkább az Epiphanyt fogják a jövőben fejleszteni. Az Epiphany nem más mint Firefox XUL helyett GTK widgettel. Kezdetben volt arról szó, hogy maga a Mozilla is GTK widgetet használjon, de ez lehetetlenné tette volna más platformokra való porolást, lásd Firefox for win32.
Remélem most tisztább lett a kép.
Az NVU és a Mozilla összeakadásáért imho az UHU csomagkarbantartók lehetnek a felelősek, nem a Mozilla fejlesztők.

eNForce

Érdekes dologra bukkantam a minap, ami szerintem egy jó példa arra, hogy érdemes visszafejtegetni zárt meghajtókat.

Az nVidia az nForce lapkakészleteihez adott ki meghajtókat, többek között a MACjéhez. De ez valamikor abbamaradt, és a linux forrásban lévő forcedeth meghajtót javasolják. Kiváncsi lettem, és utána olvastam a dolognak.
Kiderült (számomra legalábbis :D), hogy az nvidia elkezdett foltokat adni a nyílt meghajtóba, és ennek javára a saját zárt forráskódúját nem folytatja.

És még vicces is:


/*
 * forcedeth: Ethernet driver for NVIDIA nForce media access controllers.
 *
 * Note: This driver is a cleanroom reimplementation based on reverse
 *      engineered documentation written by Carl-Daniel Hailfinger
 *      and Andrew de Quincey. It's neither supported nor endorsed
 *      by NVIDIA Corp. Use at your own risk.
 *
 * NVIDIA, nForce and other NVIDIA marks are trademarks or registered
 * trademarks of NVIDIA Corporation in the United States and other
 * countries.
 *
 * Copyright (C) 2003,4,5 Manfred Spraul
 * Copyright (C) 2004 Andrew de Quincey (wol support)
 * Copyright (C) 2004 Carl-Daniel Hailfinger (invalid MAC handling, insane
 *              IRQ rate fixes, bigendian fixes, cleanups, verification)
 * Copyright (c) 2004 NVIDIA Corporation

Megvettem életem első laptopját

Péntek este meg vettem az első laptopom :). Itt láthattátok ki kértem a véleményeteket a laptopokal kapcsolatban de sajnos azok közul egyik se volt ezzert úgy érzem egy olcsobat es egy jobb laptopott tudtam vasarolni a választásom egy HP NX 6310.
Minden megy rajta van meg amit nem probaltam a következők mennek,
Monitor :) 1024x768
Wifi - Broadcom 4311
Modem - Nem probáltam
FireWire - Nem probáltam
Enthernet - BCM4401 10 / 100 Mbit
PCMCIA II - Nem probáltam
DVD író - HL-DT-ST DVDRAM GMA4082N
RAM - 512 DDR II ( 533 MHz)
HDD - 60 GB SATA

lspci kimenet:
0000:00:00.0 Host bridge: Intel Corporation Mobile Memory Controller Hub (rev 03)
0000:00:02.0 VGA compatible controller: Intel Corporation Mobile Integrated Graphics Controller (rev 03)
0000:00:02.1 Display controller: Intel Corporation Mobile Integrated Graphics Controller (rev 03)
0000:00:1b.0 0403: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) High Definition Audio Controller (rev 01)
0000:00:1c.0 PCI bridge: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) PCI Express Port 1 (rev 01)
0000:00:1c.2 PCI bridge: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) PCI Express Port 3 (rev 01)
0000:00:1c.3 PCI bridge: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) PCI Express Port 4 (rev 01)
0000:00:1d.0 USB Controller: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) USB UHCI #1 (rev 01)
0000:00:1d.1 USB Controller: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) USB UHCI #2 (rev 01)
0000:00:1d.2 USB Controller: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) USB UHCI #3 (rev 01)
0000:00:1d.3 USB Controller: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) USB UHCI #4 (rev 01)
0000:00:1d.7 USB Controller: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) USB2 EHCI Controller (rev 01)
0000:00:1e.0 PCI bridge: Intel Corporation 82801 Mobile PCI Bridge (rev e1)
0000:00:1f.0 ISA bridge: Intel Corporation 82801GBM (ICH7-M) LPC Interface Bridge (rev 01)
0000:00:1f.1 IDE interface: Intel Corporation 82801G (ICH7 Family) IDE Controller (rev 01)
0000:00:1f.2 0106: Intel Corporation 82801GBM/GHM (ICH7 Family) Serial ATA Storage Controllers cc=AHCI (rev 01)
0000:02:06.0 CardBus bridge: Texas Instruments: Unknown device 8039
0000:02:06.1 FireWire (IEEE 1394): Texas Instruments: Unknown device 803a
0000:02:0e.0 Ethernet controller: Broadcom Corporation BCM4401-B0 100Base-TX (rev 02)
0000:08:00.0 Network controller: Broadcom Corporation: Unknown device 4311 (rev 01)

Linksys WRT54GL, végre...

Végre sikerült lecserélnem a Gigabyte Aircruiser-emet egy Linksys csodára. A régi routerrel csak a gondok voltak, hol adott ip-t, hol nem, hol adott, csak kb fél perc múlva meggondolta magát, ráadásul linux alatt az oldalak betöltése egy rémálom volt, kb fél percbe telt, mire rájött, hogy valamit csinálni is kéne... Nah, az összes probléma egy csapára megyszűnt. Igaz, van még mit csinálni, mert a torrentet valahogy be kéne lőni rendesen, az iptables-hez meg (még) nem értek...

A gyári RTR linuxot csípőből cseréltem OpenWRT-re, majd a vi, helyett felcsaptam rá egy joe-t... még kóstolgatom a picikét, de jó kis cucc! :)

Majdnem meghalt a psionom

Üdv!
Ma délelőtt arra lettem figyelmes, hogy elég nehezen csukódik a Psion Series 5mx pda-m. Ahogy közelebbről megnéztem, úgy vettem észre, hogy a kijelzőt és a billentyűzetet mozgató/feszítő két rúgó közül az egyik kijött a helyéről, gondoltam, ez nem nagy baj, majd este szétszedem és vissza rakom a helyére. így is történt szétszedtem és akkor láttam, hogy nem a rugó lazult ki, hanem az azt leszórító egyik müanyag pöcök tört le :( Eléggé kétségbeestem, ugyanis a müanyag pöckökkel nem vagyok jóban, a fényképezőgépem aksi fedeléről az összes letört így azt celux tartja. Szerencsére a gép egy rugóval is elég jól működik így kivettem a pöcök nélkülit. Igaz mostantól óvatosabban kell kinyitnom és becsuknom a psionomat. Csak bírja a többi pöcök.

ATI R300: Open v. Closed Drivers

"Five months ago to the day, we had compared the open-source and fglrx display drivers here at Phoronix for the ATI R200 generation components. However, how do the drivers compare for the newer R300 generation components? We at Phoronix have analyzed the open-source and official closed-source drivers and have some interesting results to share today."