Mivel előszeretettel fogyasztok el mindent ami lassabb nálam, néha sikerül beszednem pár gyomorfertőzést. Ismerősökkel aztán rendszeresen megy is a heccelés és a duma, hogy helyesebb lenne, ha csökkenteném a nyers és bizonytalan eredetű kaják bevitelét. A család felől is jönnek az impulzusok, hogy a vegának lenni szebb és jobb.
Ennek ellenére, egyik félnek sem sikerült igazán meggyőzni. Azért is, mert biológiailag mindenevő az ember és több százezer éven át mindenféle feldolgozás nélkül fogyasztottuk a táplálékunkat. Elismerem, minimális előfeldolgozás egészségi okok miatt szükséges, de egy iparilag feldolgozott termék sem biztos, hogy kórokozómentes (lásd: tescos virslis esetemet).
A másik problémám a tisztán növényevéssel, hogy a tévhitekkel ellentétben, a növények nagy többsége NEM akarja, hogy megegyék. Bizony, és ebben a versenyben igen komoly előnnyel rendelkeznek velünk szemben. Míg a gyümölcsök jelentős hányada, kimondottan úgy terem, hogy azt valamilyen állat elfogyassza a különféle magvak pont az ellenkező mechanizmussal rendelkeznek. Ismert, hogy az olajos magvak olajtartalmának feladata a mag megvédése, a fertőző ágensek megtelepedésének megakadályozása, és a fejlettebb élőlények emésztőenzimjeinek ellenálló burok készítése. Sarkosítva, azt is mondhatnánk, hogy az oly kedvelt növényi zsiradékok nem mások, mint gombaölők és lassan lebomló műanyagok.
Ugyancsak érdekes aspektus, hogy a növények számos olyan komponenst tartalmaznak, amik befolyásolják a fogyasztó hormonháztartását, vagy épp a genetikai állományát. Nem rég jelent meg egy tanulmány ami a rizs miRNA-jának az LDL koleszterin feldolgozást blokkoló hatásával foglalkozott. Ugyancsak nincs agyon reklámozva a különféle, feldolgozott húskészítmények "tömegnövelésére" használt szójának a negatív hatása. Ez utóbbi, különösen alattomos, mert ha kinyitom a hűtőm, öt feldolgozott húsételből négy címkéjén ott virít, hogy szóját is tartalmaz.
Szóval, nem olyan biztos, hogy ami egészségesnek van kikiáltva az épp egészséges is.