A mester viszonylag pontosan érkezett, de végül megjelent. Ott állt az ajtóban maszk nélkül, illedelmesen zsebre tett kézzel, szerszámok meg ilyen világi dolgok nélkül, majd belépett és felmérte a helyet. Borízű hangját néha megtörte ahogy a slájmot fel alá görgette a torkán - kb. az alsó tüdőlebenyek mélységéből - , némi torokreszelés kíséretében.
- Hát, igen gyatra munka ez. Ki csinálta?
Néhány dologhoz szemüveget kellett elővennie - de csak olvasáshoz használja. Így történt, hogy a 35 amper helyett végig 25-ről beszélt. Áttörné a falat a fürdőszobán keresztül, mert ő így szokta. A fázist simán megtalálta, szerszámok nélkül elég volt megfognia a szabadon álló vezetéket, egy simítás hüvelykujjal a kilógó réz végen és már tudta.
Azért nem kis munka ez. De nála van minden, 20%-al olcsóbban mint máshol, másnak.
- Mennyi akkor a vége, mester?
- Na mit gondol?
- Azt gondolom, hogy nem mondta meg.
- Százezer.
- Ez? Ne vicceljen. Egy biztosítékszekrény, meg egy plusz kábelcsatorna?
- Ez az ára. (Mielőtt jött, direkt megkérdezett egy maszekot(sic), az mennyiért csinálná meg.) Na meg mennyi anyag. Kismegszakítók, FI relé, nem olcsók dolgok. Nála jobb áron senki nem csinálja meg és ebben minden benne van, akárkit megkérdezhetek. De most mennie kell - látványos óranézés - mert várják egy másik helyen.
Most egy másik villanyszerelőnk van, aki számlával 50 ezerért megcsinálja.