Egy napot leszámítva minden nap ott voltam Utcazenén, és nagyon jó élményekkel gazdagodtam. Az ismeretlen(ebb) zenekarokhoz tettem linket.
Kedden a kívánt HeavenSreet7-ről lemaradva, egy kissé igénytelen hangosítású, ám még gyengébben szóló Subb Bass Monster-t volt szerencsém hallgatni. Utána viszont az utcazenés sztandard kis szinpadot mellőző, és a Spar előterében talán a legnagyobb utcazenész bulit csinló Buesberry-t élvezhettem, több, mint másfél órán keresztül. Éjfélig meghallgattuk, hogyan játszik a holland Caspian Hat Dance. Hogy a (nem a frontember) prímásgyerek pizzicatoban ott van. Nagyon. Ők inkább szórakoztattak, engem pedig inkább "művészetileg" fogott meg.
Szerdán az amerikai New York Ska-Jazz Ensemble nevű zenekart hallgattuk. Itt a nagyszínpados hangosítással egyáltalán nem volt gond, hihetetlenül jól szóltak; a szívemhez még közelebb álltak, néhány általuk áthangszerelt számot én is játszottam már így-vagy úgy. Profik. Főleg a koncert végén a szaxofonját letevő, és fuvoláját elővevő frontember nyerte el a tetszésemet. Mint ahogyan az a Bluesberrynél is feltűnt, nem feltétlen alapigazság, hogy a frontember kicsit gyenge bár, de legalább csinálja a fesztivált.
(alkesz ON)
A szerdai éjszakát követően egyszerűen muszáj volt kihagynom csütörtököt - másnaposság rulz.
(alkesz OFF)
Pénteken Quimby nagyszínpad (ez van, tömegfogyasztó lettem). Annyira nem volt jó, mint arra én számítottam. Viszont egyszercsak arra kellett felfigyelnem, hogy négy HUP-os is összegyűlt egy helyen, hát miért ne csaptunk volna sysadmin day-es HUP-sörözést :) Na jó... volt az HUP-pálinkázás is :)
(alkesz ON)
A koncert után úgy döntöttünk, lenézünk az Utcazenétől teljesen függetlenül létező Enikő-Partyba. Hát ez közel reggel fél hatig tartott; volt vizespoló, majd reggel az egyetemi szökőkútban fürdés... szóval a szokásos.
(alkesz OFF)
Szombaton pedig csak későn értünk le, megint a nagyszínpadhoz, immár KisPál-ra. Hozták a formájukat, jó zenét átszottak, és nemcsak a mindenki által unalomig ismert számok voltak (pl.: az Emese című förmedvény nem is), de számomra is több ismeretlen dal. A Csík zenekar néhány tagjával együtt léptek fel, szóval sok hegedű és népi elem volt hallható. De az Egy fiú ágyában c. számnál jött a meglepetés... Lovasi úr Elton John-t is megszégyenítő gesztikulációval adta a kőbuzit a színpadon, majd átfordultak olyan jazzbe, hogy csak jött a "ráppápiráráppáppéj"... Hát na. Undorító volt :) Ettől függetlenül jól játszottak a srácok.