Hardver

Az új IrDA specifikáció 100 Mbit/sec sebességet ígér

 ( trey | 2005. szeptember 4., vasárnap - 10:12 )

Az Infrared Data Association (IrDA) elfogadott egy olyan protokollt, amely várhatóan 100 Mbit/sec sebességű adatátvitelt tesz majd lehetővé. Ez kb. 25-ször nagyobb, mint amit a jelenlegi infravörös protokoll nyújt. Jelenleg 16 Mbit/sec adatátviteli sebességet értek el vele.

USB kulccsal indul a Mazda új 3 ajtós prototípusa

 ( trey | 2005. szeptember 2., péntek - 8:09 )

A 2005 Frankfurt Motor Show-n fog nagyobb közönség előtt először felbukkanni a Mazda új, 3 ajtós desing concept autója, a SASSOU (``sa-so''). Az elsősorban fiataloknak készült kis városi autó érdekessége, hogy a hagyományos cilinderes indítókulcs helyett USB pendrive-val indítható.

BTX - közelebbről szemügyre véve

 ( trey | 2005. augusztus 26., péntek - 17:14 )

Hosszú évek óta megszokott dolog, hogy megvásárolt PC alaplapjainkat ATX (Advanced Technology eXtended) szabvány szerint tervezett és gyártott számítógép-házakba szereljük. Az ATX házakat jól ismerjük, hiszen lassan egy évtizede (vagy több?) itt vannak velünk. Újabban azonban meglepetés érhet minket néhány alaplappal, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Ez történt velem is a napokban.

Kaptam egy lapot tesztelésre, amit kibontás után szokás szerint be szerettem volna építeni a jól ismert ATX házak egyikébe. Nem igazán akart sehogy se belepasszolni, ezért jobban szemügyre vettem. Miután alaposabban megnéztem, kiderült, hogy az alaplapot nagyobb flexelés nélkül csak BTX (Balanced Technology eXtended) házba lehet beszerelni.



Mivel nem találkoztam még ilyen házzal, kicsit közelebbről is szemügyre vettem és készítettem egy képekkel tűzdelt írást, abban bízva, hogy talán másokat is érdekel...



Mi is az a BTX? Néhány IDF-fel ezelőtt az Intel azt találta ki, hogy kifejleszt egy új form factor szabványt, amely a várakozásai szerint majd felváltja a mindenki által ismert ATX-et. A munka Big Water kódnéven folyt, majd a cég 2003 őszén ismét egy IDF alkalmával hivatalosan elkeresztelte az eredményt BTX-nek. Nézzük miben más a (nálam járt) BTX (ház), mint az ATX:

Az Asus titokban overclock-olja az alaplapjait?

 ( trey | 2005. augusztus 20., szombat - 17:52 )

A Slashdot-on bukkant fel egy hír, miszerint az egyik hardvertesztben az derült ki, hogy az Asus default BIOS beállítások mellett 2 MHz-cel nagyobb Front Side Bus (FSB) órajelet állít be az alaplapjára. Ebből azt következik, hogy noha a lap tulajdonosa azt hiszi, hogy a rendszere nincs ``felhúzva'', az mégis magasabb órajelen ``ketyeg''.

ASRock 775Dual-880Pro teljesítménye Linux alatt

 ( trey | 2005. augusztus 16., kedd - 13:36 )

``Annak ellenére, hogy a számítógép rajongóknak az a véleményük általában az ASRock-ról, hogy összehasonlítva a konkurenciával gyenge minőségű alaplapokat gyárt, képes a cég hihetetlenül olcsó és nagyon innovatív termékeket is gyártani. [...] Valójában ennek a cikknek a fókuszában a nemrég bemutatott 775Dual-880Pro alaplap áll, amely nem csak DDR és DDR2 RAM-okat, AGP-t és PCI Express-t támogat, hanem az új Intel dual-core processzorokat is.''

Megalakult az UEFI, cél a BIOS leváltása

 ( trey | 2005. július 27., szerda - 7:52 )

Több vezető technológia ipari cég együttműködésével - köztük az Intel, az AMD, a Microsoft, az IBM, a Dell, a HP, ... - megalakult az Unified EFI Forum.

Japán 10 Petaflop sebességű szuperszámítógépet akar építeni

 ( trey | 2005. július 26., kedd - 8:12 )

Japán vissza akarja hódítani a leggyorsabb szuperszámítógép címet. Ennek érdekében olyan gépet akar építeni, amely 10 Petaflop sebességgel bír majd.

NVIDIA GeForce 7800GTX Linux alatt - teszt, benchmark

 ( trey | 2005. július 24., vasárnap - 9:40 )

A Phoronix.com letesztelte Linux alatt az NVIDIA GeForce 7800GTX chippel rendelkező Leadtek WinFast PX7800GTX 256MB GDDR3 VIVO videokártyát. Kíváncsiak voltak, hogy mit lehet kihozni belőle napjaink népszerű, Linux alatt is futó 3D-s játékaival.

Optimus - az új generációs, open source billentyűzet?

 ( trey | 2005. július 23., szombat - 12:28 )

Mivel az ember a számítógéppel a legtöbbet a billenyűzeten keresztül "kommunikál", fontos hogy az milyen minőségű és mennyire segíti a felhasználó munkáját.



Az orosz Artemy Lebedev stúdiójában készül valami, ami sok számítógépet használó ember érdeklődését felkeltette. Egy olyan billentyűzetről van szó, amely mindig az adott feladatnak megfelelő jelzéseket mutatja a felhasználó felé. Gondoljuk el, hogy milyen hasznos lehet például az, ha Photoshop-ban dolgozva a billentyűzen nem a grafikai munkához kevésbé fontos betűket, hanem inkább a billentyűkhöz rendelt Photoshop funkciókat látjuk. Vagy ugyanezt Quake-ben...



(Képek ->)

800$-os linuxos robot

 ( anr | 2005. július 6., szerda - 10:59 )

A George Mason University FlockBots
wikije részletes leírást tartalmaz arról, hogy hogyan lehet 800$-ból sokfunkciós okos robotot készíteni.

Dual-core processzorok teljesítménytesztje Linux alatt

 ( trey | 2005. július 3., vasárnap - 17:02 )

Két pingvin jobb mint egy. Ez a címe az Anandtech legújabb processzor tesztjének.

Manapság olyan gyorsan jönnek a különböző jelzésű processzorok, hogy az átlag vásárló csak kapkodja a fejét. Hogy a vásárlás előtt a döntés még nehezebb legyen, már nem csak hagyományos, hanem kétmagos processzorok kínálatából is építkezhetünk. Nemrég az AMD és az Intel is előállt a saját ``egy tokban két mag'' processzorával. A kérdés a szokásos: vajon desktop felhasználás esetén melyiket érdemes megvásárolni? AMD vagy Intel? Intel vagy AMD?

x86 vs G5, Linux vs OSX

 ( XMI | 2005. június 4., szombat - 8:55 )

Hiánytpótló teszt jelent meg az Anandtech oldalán. Arra keres a válszt, hogy mennyire megalapozott az a hiedelem, hogy az IBM PowerPC970 G5 lényegesen gyorsabb a mai x86-os processzoroknál.

C7: a VIA új processzora

 ( trey | 2005. május 31., kedd - 20:15 )

Pénteken a VIA bejelentette az új C7 ``Esther'' processzorát. A processzor 90 nanométeres csíkszélességgel és System-on-Insulator (SoI) technológiával készül. Idle állapotban 0.1W, 2 GHz-en 20W a fogyasztása. Ez utóbbi kicsivel kevesebb, mint amennyit legújabb Intel Pentium M processzorok használnak.

Az IBM, HP, Dell egészséges növekedést mutat a szerver piacon

 ( trey | 2005. május 31., kedd - 19:42 )

A Gartner szerint az év első negyedében erős növekedésbe kezdett a szerverek eladása. Az egész piac mintegy 4.1 %-os növekedést könyvelhetett el. A x86 szerverek eladása kb. az összes szerver eladások felét tette ki.

Coraid SATA SAN Linux és BSD támogatással

 ( trey | 2005. május 11., szerda - 7:37 )

A Coraid új, olcsó SATA (serial ATA) SAN berendezéssel állt elő Linux és BSD szerverekhez. Az EtherDrive SATA eszköz a Coraid által kifejlesztett ATA-over-Ethernet (AoE) protokollt használ, amelynek támogatása januárban került bele a 2.6-os Linux kernelbe.

Szabad szoftverekkel remekül együttműködő wireless adapterek

 ( trey | 2005. április 20., szerda - 21:40 )

Sokan vannak olyan helyzetben, hogy wireless adaptert vásárolnának Linux, FreeBSD, OpenBSD, ... rendszerükhöz, de bizonytalanok abban, hogy mit kellene venniük. Az FSF az egyik oldalán összeszedte azokat a wireless chipset-eket és a rájuk épülő termékeket, amelyeket biztonsággal megvásárolhatunk, mert biztos, hogy jól együttműködnek majd a szabad operációs rendszereinkkel.

ATA Security Feature Set: Biztonsági probléma vagy sem?

 ( trey | 2005. április 4., hétfő - 20:40 )

Hogyan veszélyeztetik az adataidat az ATA biztonsági parancsok

A fenti alcímmel jelent meg egy cikk a minap a heise.de oldalon. A cikkben arról van szó, hogy a modern ATA lemezeket jelszóval védhetjük. A funkciót notebookok merevlemezeinél használják elsősorban, hogy ellopás vagy elvesztés esetén ne lehessen a merevlemezek tartalmához hozzáférni. (Aki látott már modernebb IBM notebookot, az tudhatja, hogy hiába veszi ki belőle a merevlemezt és teszi azt be egy másik gépbe, arról nem biztos, hogy fog adatot olvasni. Ennek az oka az, hogy az IBM előszeretettel használja ezt a funkciót.)

64 bit: helyzetkép a Linuxról és a BSD-kről

 ( trey | 2005. április 4., hétfő - 14:22 )

A Newsforge-on jelent meg egy helyzetértékelés Jem Matzan tollából, amely Linuxot és a BSD-ket vizsgálja abból a szempontból, hogy hogyan használhatók a napjainkban egyre nagyobb tömegben megjelenő ``otthoni 64 bites'' (AMD64 és EM64T) környezetben.

A jövő játékgyorsítókártyái

 ( prygme | 2005. április 1., péntek - 7:16 )

Kifulladóban van a 3D forradalom, amit egykor a Quake és a 3dfx Voodoo kártyái indítottak el. Mára ugyanis a játékok elérték valósághű megjelenést, amit már nem lehet túlszárnyalni. Ezt felismerve az Ati és az Nvidia vezetősége úgy döntött, a jövő fejlesztési irányát csakis az absztakció jelentheti.

Szubminiatűr gép Linux-szal

 ( gsimon | 2005. március 29., kedd - 17:37 )

Egy német cég ARM alapú, Linux-ot futtató kis gépet hozott ki. A ProHardver cikke itt.

Kamera hardveres Ogg/Theora tömörítéssel

 ( XMI | 2005. március 29., kedd - 7:44 )

A linuxdevices.com oldalon jelent meg egy érdekes cikk Andrey N. Filippov moszkvai professzor saját fejlesztésű kamerájáról, ami képes hardveres theora tömörítésre.

Pentium 4 660 vs. Athlon 64 4000+

 ( trey | 2005. március 5., szombat - 10:14 )

Lassan széles körben is elterjednek a desktop gépekben a 64 bites processzorok. Az AMD mellett már az Intel is szállítja a saját megoldását.

Sun Fire V40z (4P Opteron) áttekintés és teszt

 ( korbendallas | 2005. február 22., kedd - 20:17 )

Anandtechék rátették a kezüket egy Sun Fire V40z szerverre és tesztelgették egy kicsit RH9 alatt.
Itt olvasható a teszt. P.S.: Hozhatna egy ilyet a nyuszi nekem is :-)

DEC ALPHA processzor képek

 ( Anonymous | 2005. január 16., vasárnap - 11:16 )

Mint már korábban arról szó volt egy másik oldalon, befejeződik az Alpha processzorok gyártása. Ezzel összefüggésben a HP úgy döntött, hogy OpenVMS rendszerét az Itaniumra portolja (bővebben itt).

Ronja Inferno

 ( trey | 2005. január 16., vasárnap - 10:48 )

xmi küldte be a hírt:

A cseh Twibright Labs kiadta a Ronja optikai adatátviteli eszköz infravörös tartományban működő változatát, az Inferno-t. A teljes építési leírás GPL alatt terjeszthető. Remek példa arra, hogy opensource hardver nem csak FPGA program formájában képzelhető el.