Folytassuk itt ezt a szálat az olvashatóság megőrzése miatt.
„Nem az számít, hanem, hogy nekik csak az a piac maradt, a másikon esélyük sincs.”
Akkor a jövőjükről mondanának le. De a Microsoftnál egyáltalán nem így gondolják. Itt van kapásból a Microsoft Linux alapú új operációs rendszere, az Azure Sphere OS https://en.wikipedia.org/wiki/Azure_Sphere
IoT-re szánják, és támogatja a már korábban említett szutyok de olcsó MTK chipjét.
„A driverek. A WINE egy userspace API-wrapper, driverek nem mennek vele, mert a driverek a kernelspace-ben futnak.”
Sokadjára írom le, egyáltalán nem érdekli a Microsoftot a driverek problémája ha vált Linuxos Windowsra. Nem érdekelte akkor sem amikor bevezette az NT alapú Windows XP-t a Win9x-ek után. Nem érdekelte amikor behozta a 64-bites Windowst, nem érdekelte a Win7-nél, Win10-nél, amikor sok legacy driver ment a levesbe.
Az egyébként egy téves állítás, hogy Windows drivert ne lehetne használni Linux kernel alapú rendszeren. NDISwrapper ugyebár!
„Nem az a kérdés, hogy lehet-e, hanem, hogy érdemes-e.”
A helyes kérdés az, hogy szükséges-e. Malware özön, zuhanó licencbevételek és emelkedő fejlesztési költségek mellett. A többi Linux fejlesztő ugyanis szinte mindent megold egyébként is. A Microsoftnak csak a 99%-os Windows kompatibilitással és win-szerű desktoppal kell foglalkoznia. Egyik sem igényli a kernel szintig elérő fejlesztést. Ettől függetlenül a Microsoft már ma az egyik legnagyobb fejlesztője a Linux kernelnek. Továbbá lelkes opensource fejlesztővé vált.
Nagy változások vannak a Microsoft szemléletében.
Vajon miért ez a nagy lelkesedés Redmondban?
„Aha és ha neked nem kell, akkor le van ejtve az iparág, ami épül rá, ugye?”
Az Apple nem épp a kedvencem amióta nem Steve Jobs vezeti a céget. De máig el kell ismerni, hogy számítógépes grafikában ami nincs jelen Macintoshon, az egyszerűen nem tényező. A Corel Draw meg az olcsó Corel pereputty Magyarországon el tudott terjedni, de egyébként marginális tényező.
Iparág?! Na ne nevettess! Pistike Bt.
Abban egészen biztos lehetsz, hogy a Corel az utolsó dolgok egyike ami visszatartaná a Microsoftot a Windows Linux alapra helyezésétől. Meg egyébként is wine-al ma is működik Linuxon.
Ha a Microsoft beszáll a Wine fejlesztésébe vagy ír egy saját kompatibilitási réteget, minden ami számít működni fog Linuxon. Onnantól akár a saját kompatibilitási rétegért is elkérhetik azt a pár dollár licencdíjat amit most szednek Windows után.
„Nem. Az AVerMedia arra fejleszt drivert, amit sokan használnak. Ha a Linux alapú windows-t az API backward-compatibility hiánya miatt a kutya nem használná, akkor drivert sem fejlesztenek rá.”
LoL! Ezt a szöveget már hallottunk a Windows XP Forever klubtól.
Senki sem fogja használni a Windows 7-et, 8.1-et, 10-et, mert azok a jó régi hardverek driverei csak XP-n működnek.
Amikor megjelenik egy új Windows még nem használják sokan, mert akkor jelent meg. Mégis onnantól az a Windows.
Amint a Windows 11 Linux megjelenik az összes Windows PC gyártó azt rakja a gépeire. Az AverMedia pedig vagy csinál megfelelő drivert az aktuális kártyáihoz vagy eltűnik a piacról.
Tudod hogyan tűnt el az Aureal Vortex? Nem tudtak drivert csinálni az NT-s Windows XP-hez. Ennyi!
A Win 9x > Win XP is ilyen "nagy" lépés volt.
„Ez üres mellébeszéd. Az, hogy van egy adott hardwarepaletta, amit a Linux OOB lefed és van még mellé valamekkora vendor support is, az nem jelenti, hogy a hardware ellátottsága ekvivalens a windózéval. Ha ez ennyire könnyű szerinted, akkor csiholj már ki légy szíves Linux alatt hangot a Z36xxx sorozatból.”
Először is a téma már egy ideje annak esélye, hogy a Microsoft maga vált Linuxra a következő Windowsával.
Erre jössz itt a jelenlegi állapottal. De még ebben is tévedsz!
Ami hardvert a Linux támogat, annak nagy részét minden platformon támogatja. Így van például TV-kártya Androidhoz
Pedig elég marginális igény van erre. Windows Mobilra ilyen soha nem lehetett volna mert a tv-kártyák windows driverei csak x86 platformon működnek.
És végül előbb te csiholj hangot légy szíves SB Audigy2-ből, Aureal Vortex-ből, Gravis Ultrasoundból Windowson.
Még darabszámban sem valószínű, hogy a Windows vezet. Van néhány PC hardver amit csak a Windows támogat, és van sok régi PC hardver amit ma már csak a Linux támogat. Mobil iparban használt hardverek jó részét szintén csak a Linux támogatja.
„Nem fog. Ha nem használja senki, akkor nem fog és driverek/appok nélkül nem fogja használni senki. Ördögi kör.”
Már megint a 2000-es évek Win vs. Lin fórumvitáinak szemellenzőjén nézed a dolgot. Ha a Microsoft maga vált Linuxra, akkor onnantól a Windows is Linux. A windows appok ma is szép számú támogatását kihegyezi a MS 99%-ra. A PC driver támogatás pedig onnantól szintén 100%. Amelyik gyártó nem oldja meg elbukik. Az eddigi új Windows verzióknál is elhullott sok PC hardver megfelelő driver híján. Eddig is voltak olyan gyártók akik direkt nem készítettek drivert az új Windowshoz mert ezzel forceolták a népeket, hogy megvegyék az új terméküket. A normálisabb gyártók pedig elkészítették a drivert a már piacon levő sőt a régebbi hardvereikhez is.
„Nem az aranyár miatt - hiszen létezik a software piracy fogalma - hanem azért, mert a macOS-hez kell a hardware is, azt meg nem torrenteled le.”
Tessék?!
Ezt gondolt át még egyszer!
A macOS speciel pont, hogy letorrentezhető. Bár egyébként is beszerezhető és különben már 10.6 óta ingyenes. Hackintosh szó mond valamit? Potyognak már a tantuszok?! :) Az, hogy ez software piracy-e jó kérdés. Amíg fizetős volt a macOS update egy német cég, PearC hivatalosan gyártott és forgalmazott hackintosh-okat, az egyébként piracy-ra roppant érzékeny Németországban.
„Bányászlónak a szénporos faszát nincs malware Chrome OS-re.”
Clickbait szenzációhajhász írás, filozófiai okoskodás tények és konkrétumok nélkül. Android app kompatibilitást kapott a ChromeOS (mik vannak?) na akkor az android malware-k (albán vírus) is megjelenhetnek ChromeOS-en… már ha lennének.
A hivatkozott Malwarebytes még azt sem tudja hogyan működik az Android app kompatibilitás ChromeOS-en. „They run a system called Chrome OS, where all Android apps are run in emulation.” - hát nem így! Hanem container-ben.
Azt ne nevezzük már malware-nek amikor ki tudja honnan letöltött apk csomagot telepít valaki majd a telepítéskor kötelező engedély-lapot át sem nézve leokéz mindent. Ezzel az erővel:
sudo rm -rf / #futtasd le és garantáltan nyersz egymilliót
Tessék!
Itt az univerzális Unix malware! :)
„Impact: There don't appear to be any apps that affect Chrome OS directly instead of through Android.”
Ebben benne is van a lényeg a cikkből. A többi üres klikkvadászat.
„Direkt van már rá idevágó "védelem" is. „
Meg direkt van alufólia agyvédő készlet is, UFO-k és titkos kormányösszesküvő nagyon titkos szolgálatok agyelszívó praktikái ellen https://en.wikipedia.org/wiki/Tin_foil_hat
A rettegés biznisz mindenek felett!
„Nem, nem ennyi. Az emberek egy dolgot néznek: mennek-e az új OS alatt a hardware-ei, meg a software-ei. Nem? Akkor levesbe az új OS-sel.”
Ahogy ezt Pistike meg Hajbazer elképzeli! :)
Sokadszor írom már le, eddig is minden új Windows kiadásnál voltak hardverek amelyet nem mentek, voltak szoftverek amik nem indultak el. Na és?
A kutya ugat a karaván meg halad.
„Ha így lenne, ahogy mondod, akkor már mindenki átállt volna windózról valami másra, hiszen eddig is volt választék; minek várnának az emberek egy újabb OS-re, ami tózse inkompatibilis a cuccaik nagyrészével, csak azért, mert azon ms logó van?”
Még mindig arról a lehetőségről írok, hogy nem mindenki hanem a Microsoft áll át nem másra mint a következő Windowsra ami történetesen Linux alapú. Volt már WinDOS-ról NT-re váltás korábban. A Linuxra váltásból sem érezne többet az átlag Windows user.
Nem az emberek váltanának hanem a Microsoft. A PC userek pedig követik a MS windows logót ahogyan eddig is. A PC gyártóktól ugyanis azt kapják amit a MS éppen Windowsnak nevez. A Linuxos Windows kompatibilis a cuccaik nagy részével és inkompatibilis a korábbi Windowsos malwareivel, ami jelenleg nagyon sok problémát okoz a Microsoftnak, egyre drasztikusabb lépésekre kényszeríti. Nem régen tették teljesen használhatatlanná a fájlszerver (SMB) szolgáltatásukat. Windows Cryptomalwarek ugyanis már nemcsak az anya PC-t, de lokális hálózaton a többi Windowst sőt NAS-on tárolt fájlokat is tönkreteszik. Pár éve senki nem gondolta volna, hogy egy ilyen drasztikus húzást megcsinál a Microsoft.
„Tény. De nem fognak elfogyni sose. Workstation-re szükség van, nem is kevés. Csak nem mindenhol. A bilgéci átok az volt, hogy minden háztartásba kell a pécé, ami sosem volt igaz, de ahol szükség van a desktop gépek képességeire, ott nem fognak okosszarokkal bíbelődni.”
Ugyanezt mondták korábban a kereskedelmi Unix Workstation-ökre. És csak eltűntek mára.
Samsung DeX egy érdekes kezdeményezés. IntellJ még nem volt meggyőző számomra a stabilitás hiánya miatt, de a koncepció jó irányba mutat. Az Android desktop teljesen jól használható. A Linux desktopon még van mit csiszolni, de ha egyszer kiforrja magát lehet, hogy az lesz az elsődleges gépem. Csak a jelenlegi dex dockoló mellett kell még egy notebook dockoló is.
A másik fenyegetés a PC-re, hogy a notebook gyártóknál költözik be a mobil ARM lapka a PC alaplap helyére. Képességekben ugyanis egyre inkább eltűnik a különbség. Energiafogyasztásban, hőtermelésben már ma előnyben van az ARM.
„ROFL! Nemcsak, hogy jelen pillanatban az egyetlen létező ARMv8.3-A CPU, de ezzel együtt kb. a legcombosabb ARM8, ami most a piacon van és kit érdekel, ha nem megy rajta a Linux?”
Ez mind SEMMI!
Itt van a fiókomban egy SuperComp ARM cuccos, kvantum képességgel. Veri az A12 béna Bionic-ot tízszeresen, meg az összes PC procit. Csak Linux működik rajta az én patcheimmel.
ÉS… senkinek nem adom oda!
Érted?
Ha egy jónő csak magának tartogatja a szépségét meg bevonul a zárdába, akkor a férfiak számára az értéke egészen pontosan nulla.
„Az end-user számára meg az, hogy a board minden eleme támogatva van-e, mert az end-user nem chipet vesz, hanem gépet.
Különben sem arról volt szó, hogy a gyártó milyen chipet választ a board-jához, mert annak semmi köze a Linuxhoz, hát mehetne rá valamilyen BSD is, könyörgöm!”
Mikor láttál te utoljára „valamilyen” BSD-t?
Legfeljebb FreeBSD jöhetne szóba. A többi BSD-ág (Net, Open, Dragonfly) jó ha néhány, évtizedes korú gépen elindul, meg persze virtuális gépben. De a FreeBSD hardver támogatása és pláne teljesítménye sem éri el a Linux kerneles rendszerekét. Időről időre kipróbálok FreeBSD alapú routert, persze PC alapon. De a jó hálózati teljesítményhez nem jó bármilyen részegység mint Linuxnál. Intel hálózati eszközökkel elég jó a FreeBSD, de ez már kapásból szűkíti a választási palettát. Ha a gyártó egyetlen sokáig változatlan hardverre építi az üzletét akkor jó a FreeBSD. Például Sony-nak PS4-hez, vagy Junipernek a saját hálózati eszközeihez.
Desktop felhasználású géphez minden gyártó akkor tud sikeres lenni ha minél több részegységgyártó közül válogathat. Így tudja minimalizálni a kitettségét és a költségeit. Nem véletlenül működteti Linux kernel az Androidot.
„Előfordult már párszor a történelem folyamán, de én nem erre gondoltam, hanem arra, hogy te takarózol a vállalati egyezmények papírjaival, mintha attól, hogy az IBM aláírt valami Linuxos szerződést, attól a Linux rögtön production ready-vé válna POWER archon. Hát nem. Majd ha nem fagy”
Nem egyezményről van szó, hanem az IBM által hivatalosan forgalmazott POWER Linux rendszerekről b+
„Lehetni lehet, én örülnék is neki, mert jó cucc a POWER, de az, hogy mi lehet, meg mi van, az két külön dolog. Azonfelül: "el nem szúrja ezt is az IBM", ezzel kb. elismerted, hogy volt rá precedens, hogy "az IBM segget csinál a szájából".”
Szó sincs róla!
Arra utaltam, hogy voltak már tuti jó dolgok az IBM kezében mint mondjuk a Cell processzor, amiből végül nem hozott ki többet egy konzolnál, a sony gondozásában.
„Az átlagjúzernek nincs is igénye túl nagy teljesítményre. Itt a munkavégzők gépeiről és szoftverparkjáról volt szó.”
A „munkavégzők” átlagjúzerek nélkül nem tudják kitermelni egy önálló os platform fejlesztésének és fenntartásának a költségeit, pláne 4-5 dolláros Windows licencárak mellett.
„Bukhat a mikiszoft még több júzert és fog is, de a desktop piacon be van betonozva, a fentebb már sokszor kivesézett okok miatt.”
Újra csak bevétel-költség egyensúlyzavar! Ez gyorsan odavezet, hogy magasabbá válnak a költségek mint a bevételek. A desktop, pontosabban PC desktop piac ahol jó pozíciói vannak a Microsoftnak évről évre zsugorodik, jobb években stagnál. Az EU bírósága pedig rendesen megcsapolta a licenc bevételeket. Az OEM szoftver is adható vehető mint bármilyen áru. És mivel Microsoft új koncepciója szerint Windows 10 az utolsó kiadás ami rolling release módon folyamatosan frissül, még ezt a pár eurós licencdíjat is megspórolhatja bárki ha PC-t rak össze magának. Átviszi a régi W10 licencét az újra.
„Nagyon kevesen? Hát, ha egy százmilliós nagyságrendű usertábor neked kevés... Csak az irodai felhasználók egyedül kitesznek egy több Magyarországnyi lélekszámú tábort. Multimédia felhasználók dettó. Ez minden csak nem kevés. Max. kevesebb, mint az átlagjúzerek tömege.”
Százmilliós nagyságrendű speciális igényű heavy user?!?! Szép is lenne!
Az irodai felhasználóknak meg végképp mindegy, hogy NT-s Windowson vagy Linuxos Windowson hajtja a megszokott irodai mókuskereket.
Multimédia?
Az már évek óta Linux terület. Okostévé os kizárólag Linux.
Android eszközök is Linuxon működnek. Tv okosítóktól kezdve mobilokon át tabletekig.
Open/LibreELEC box-okat is Linux hajt.
Még a Chromecast, Roku, Amazon FireTV Stick is mind Linuxos.
Mostanában kapcsolják le az utolsó megmaradt Windowsos HTPC-ket, mert sokat fogyasztanak, túl nagyok és drágák.
„Tudtommal a mikiszoft elsősorban a support és license bevételekből él, tehát a sokmilliárdnyi átlagjúzer sem hoz neki annyi bevételt, "ami ellensúlyozná az elszálló fejlesztési költségeket".”
Az a sokmilliárdnyi jó ha van egymilliárd.
Tavaly nem adtak el 300 millió PC-t. 4-5 dolláros Windows licencdíjak mellett ez nem olyan mesés üzlet. A fejlesztés költségei ugyanis magasak.
Supportot pedig el lehet adni Linuxos Windowshoz is. Sőt attól, hogy Linux alapú a Windows még lehet utána licencdíjat szedni, ahogy a Red Hat, Oracle, vagy például a Mikrotik is licencdíjat szed. Ha ez ráadásul csak pár dollár a Microsoftnál még zúgolódás sem lenne miatta.
„Az első fele jogos, az embereket a kernel kurwára nem érdekli, a második fele viszont bullshit of the year: az embereket az érdekli, hogy minden működjön; ha neki ez kimerül az egy db Chrome futtatásában, akkor neki elég, de ez nem mindenki.”
Ha a Microsoft Windows utáni bevételeinek 80%-át ezek az átlagos felhasználók hozzák, nem fog törődni a maradék 20%-kal (extended Pareto principle). Pláne akkor nem ha a 20% miatt több mint hússzorosak a fejlesztés költségei.
A valóságban ez a 80-20 arány inkább 98-2 -höz áll közel.
„Hogyne működtek volna, ha egyszer megcsinálják normálisan, ahogy tették az OSX-szel, de itt az Apple-ről beszélünk. Mikor csinált meg bármit normálisan a mikrofos?”
Például .NET Core.
Új vezetés van a Microsoftnál, és ugyan a múlt sötét árnyai sokáig fognak még kísérteni, az üzleti racionalitást nem fogják felülírni bukott Ballmer doktrínái.
Az API war-t elvesztette a Microsoft. A jövőt ők is nyílt API-kban látják. Az átlagfelhasználók milliói számára fontos programok korábban csak Windowson működtek. Ezért újra-és-újra kicsengették a Windows utáni licencdíjat ami még csak nem is volt az „övék”. A magyar gyarmatokon még azt is eljátszották a MS helytartók, hogy használt PC-ket karitatív alapon osztogató alapítvánnyal újra kifizettették a Windowst tízszeres OEM áron mint amit a nagy PC gyártók fizettek érte eredetileg. A kicsi PC manufaktúrák (mert gyártónak azért nem neveznék egy Mistral computert) szintén a tízszer annyit fizettek az OEM Windowsért mint a valódi nagyok (HP, Dell, Acer…) Még a nagyok között is hűbérrendszert működtetett a Microsoft ezért sem mertek Linuxos PC-kel előállni. Ugrott volna a nagy win licenc kedvezményük. Talán nem véletlen, hogy a nagy PC-gyártók nem tudtak felugrani az Android expresszre. Pedig ma már mobilból sokkal nagyobb bevételek vannak. Egyedül a Samsungnak sikerült ez a mutatvány.
Majd elbukott az Internet Explorer a Google Chrome böngészővel szemben. Repült az IE Macintoshról is. És már nem volt MS dominancia a web-en. Majd következtek a mainstream alkalmazások. Az Apple megvalósította a Microsoft-mentes mainstream desktop alternatíváját. Sokan rájöttek, hogy lehet iWork-kel is dolgozni. Van élet a MS Office világán is túl. A Microsoft-függetlenné vált webvilág is beleharapott a windows natív alkalmazások piacába. Gmail webes és bárhonnan elérhető felületével szépen visszaszorította az Outlook-ot, ami egyébként is malware mágnesként működött.
Facebook messenger az MSN helyébe lépő, feleslegesen felvásárolt Skype-ot nyomta le.
Végül az iOS és Android eszközök lezárták a Windows dominancia korszakát a felhasználói számítástechnika világában. Tömegek jöttek rá, hogy nemcsak más architektúrájú, operációs rendszerű, de fizikai megjelenésében és felhasználói interfaceiben is teljesen más mobilokkal és tabletekkel kiválthatóak a korábban csak PC-vel végzett tevékenységek.
Szervervilágban soha sem volt igazán MS dominancia. A felhők megjelenésével itt is megindult a Windows visszavonulás a korábbi pozíciókból.
„Továbbá azért ne keverjük már össze a Classic Mac OS emulációját a windózéval!”
Nem emuláció az sem de a ki nem mondott következtetésed különben is téves. Semmilyen szoftvertechnológiai akadálya nincs egy Windows kompatibilitási réteg megvalósításának. Az Apple megoldotta a PPC kompatibilitást is Intel x86-on. Na a Rosetta már valóban emulációs megoldás volt.
„Az megvan, hogy a Classic Mac OS az OSX-hez képest egy hóttprimitív faék volt? Nem volt benne igazi multitask, memóriavédelem, multi user support, vagy normális network sem és mindez az ezredfordulón, amikor a Next, a Be vagy az OS/2 már röhögve csinálta mindezt.”
Nem ezek miatt kihívás egy kompatibilitási réteg. De a feladat bőven megoldható, pláne a Windows forráskódjainak birtokában.
Egyébként a Cisco IOS is ilyen "faék". Mégis standardnak számít.
„Az OSX kb. megváltás volt az Apple tábornak, amikor a 80-as évekből hirtelen a XXI. századba kerültek. Ennek megfelelően a fejlettségi kontraszt miatt OSX alól a Classic Mac OS-t emulálni kb. olyan, mint amikor elindítod a WinUAE-t és Amigát emulálsz.”
Egyáltalán nem olyan. Valójában virualizációs réteggel oldotta meg az Apple (Blue Box).
„Sőt még annyi sem, mert a megfelelő hardware vagy softwarebirtokában még az Amiga is tudja emulálni a Classic Mac OS-t.”
Az Amiga sem emulálja!
„Nem ugyanaz a szint, mint a VMS kernelű NT-t emulálni API-stól, kernelspace-estől, mindenestől.”
Az NT kernelnek semmi köze a Vax/OpenVMS-hez. Ezeket te honnan veszed?!
„Arról nem is beszélve, hogy a két rendszer ugyanazt az architektúrát használta (PowerPC), míg te itt mindenféle ARM-os cuccokon futó Linux alapú windózokról beszélsz, amik majd emulálják az x86-os windózos környezetet.”
Ezt az architektúra áthidalást már megoldotta a Microsoft is.
„Arra befizetek. Biztos baromi sok értelme lenne átállni egy másik kernelre, hogy aztán wrappelni kelljen a régi API-jára.”
Igen sok értelme van. Jelentősen csökkenthető a fejlesztési költség, megszüntethető a malware-tenger amiben lassan elsüllyed a Windows.
RDP -n bemegy a malware ami utána letitkosít mindent amit amit Windows fájlmegosztáson elér a belső hálón a helyi háttértár mellett. Jelenleg az a MS hotfix, hogy használhatatlan az SMB.
„Először is, nincsen semmiféle csoda, csak kitupírozták egy kicsit és csak arra, ami nekik kellett”
Az előbb még megoldatatlan feladatnak állítottad be, most meg piti „kitupírozás”. Egyik végletből a másikba esel. De a valóság középen van!
„másodszor meg a játékoknál jóval egyszerűbb a dolog, főleg akkor, ha úgy is cross platform API-kat használ belül, pl. OpenGL vagy OpenAL.”
Na ne röhögtess!
Az érintett játékok nagy része még mindig DirectX-et használ.
„Azt nem a WINE ellen hoztam fel, csak leszögeztem, hogy amennyiben te a win32 API backward compatibilityt WINE alapokon képzeled el, akkor ahhoz nem kell Linux, mert a WINE crossplatform. Ennyi erővel FreeBSD alapokra is átállhat a mikiszoft, azt legalább be tudják zárni maguknak.”
Linux nem a Wine miatt kell! Fordított a logikai kapcsolat. Linuxos Wine-al IS megoldható a windows kompatibilitás. Linux azért optimális választás mert sokat spórolna vele a Microsoft, megszabadulna a malware örökségtől, és nem utolsósorban sokkal szélesebb hardvertámogatást élvezne, főleg az annyira vágyott cél ARM platformon. Az előbbi kettő feltétel valóban FreeBSD-alapon is megoldható. ARM-on is jobban támogatott mint a Windows. De nem annyira mint a Linux. Nem véletlen, hogy olyan cégek választanak FreeBSD-t akik saját hardvert gyártanak behatárolt szűk választékkal. Sony PS4, Juniper.
„Közel százmillió eladott konzol és csak a jóisten tudja hányszázmillió eladott játék után egy szupermasszívan nyereséges termék és ökoszisztémája masszív veszteségbe fordulna, mert egy primitív - egy hardware-re optimalizált, csak játékot és némi multimédiát tudó - oprendszert meg kellett volna írni.”
Mintha az olyan egyszerű lenne!
Több mint 5 év alatt adott el ennyi PS4 konzolt a Sony. Az évente kevesebb mint 20 millió. Ráadásul a konzolok eladásán nincs vastag nyereség, sőt állítólag nyereség sincs. Egy FreeBSD szintű operációs rendszer fejlesztése közel sem „primitív” egyszerű, olcsó és gyors dolog. Pláne ha stabil operációs rendszert akar a Sony.
Furcsa, hogy a HUP-on ez nem triviális.
PS2-n még Sony rendszer volt. PS3 már sok FreeBSD kódot használt fel. A PS4 már egy módosított FreeBSD rendszerű konzol. Gondolkozz el azon vajon miért?! Exponenciálisan nő a szoftver oldali fejlesztés költsége. Működő, megbízható, robusztus nyílt forráskódú unix sokat spórol a gyártónak.
Még a nagyon minimalista rendszerszoftvert használó Nintendo Switch is FreeBSD kernelt, használ Android komponensekkel, WebKit-es böngészővel.
Itt jegyzem meg, hogy ma már a Microsoft is a Chromium nyílt forráskódjára építi Edge böngészőjét. Gondolta volna ezt valaki pár éve?!
„Az ugye megvan, hogy a FreeBSD-ből csak a kernelt meg néhány utility-t/library-t emelték át és abba is bele kellett nyúlni”
CSAK kernelt! LOL!
Nálam például a körtefán terem a kernel forráskód. De tavasszal beoltom a málnabokrot hátha az is tud kernelkódot teremni. Vannak akik meg hibrid kukoricával csinálják. Végül is kernel-kernel.
Azt a néhány library-t ami kelleni szokott csak kikölcsönzöm a kerületi könyvtárból.
Egyszerű ez mint a faék! :D
„De ettől függetlenül én nem erről beszéltem, hanem arról, hogy bármi egyebet is rakhatott volna rá, akár valami másik BSD-t, vagy QNX-et, vagy akár Linuxot is, vagy valami license-elt OS-t.”
NetBSD-t? Vagy DragonflyBSD-t? Hát ha retro konzollal akart volna nosztalgia-bizniszt a Sony miért is ne?!
QNX-et? Már megint az a fránya hardvertámogatás.
Linuxot - ez lehetett volna valóban.
Valami license-elt OS-t, hogy aztán ki legyenek szolgáltatva egy külsős cégnek?! Az nem tesz jót az üzletnek. Egyébként sincs túl nagy választék. A konkurens konzolgyártó Microsoft Windowsa igen abszurd választás lett volna. Az Apple még pofátlan licencdíjakért sem adná a macOS-t. Megmaradt Kereskedelmi Unixok? OpenVMS? Nem működik AMD64-en. Vagy IBM i ? Az sem!