A 15W-os energ. tak. égő dobozára az van írva, h. egy 75W-os hagyomásos égő fényerejével ér fel.
Igaz ez? Tehát egy kicsivel nagyobb a fényereje, mint egy 60-as égőnek? Miért érezhetik egyesek még is úgy, hogy kevesebb fényt ad?
Nem is tudom hogy írjam le, szóval volt annak idején egy sorozat a 90-es években, valami fiatalokkal egy szigeten ahol volt egy vulkán is. Nem tudom hogy holl játszódot a film, de azt hiszem Sicilia, horror, triller, sci-fi jellegű. Emlékszik még rá valaki.
Azt hiszem inkább Ausztrál film sorozat kell hogy legyen. És mintha gyermekeknek szánták volna filmet, ha jól emlékszem vasárnap délelőtt vetítették.
Nagyon köszönöm.
mert a súgó nem ír róla..
(bocsi, hosszu lesz, a blogom epp megadta magat, meg amugyis szerettem volna kerni a tarsasagot, hogy sok itt a BME-s meg mas szakra jaro, ugyanmar, anyazzanak kommentezzenek bele. Nemsokara jon a felsooktatasi jelentkezes beadas, gondoltam jol jonne tobbeknek, meg egy ismerosom kerdezte is, hogy milyen)
Ahhoz, hogy el tudd dönteni, infós akarsz-e lenni, ill. a BME-n akarsz-e tanulni, alapvetően két dolgot kell tudni:
- Mi az az informatika, milyen területei vannak, és milyen egy infós mindennapja?
- Milyen a BME, mit tanítanak ott? Milyen egy BME-s infós diák mindennapja?
Picit vegyesen próbálok válaszolni a kérdésekre.
Mi az az informatika?
Az informatika a dolgok jelentésével foglalkozó alkalmazott matematika. Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy alapvetően azzal foglalkozik, hogy lehet értelmezni a világ dolgait úgy, hogy azokat matematikailag (azaz számítógéppel) könnyen lehessen kezelni. Pl. az emberi hangról alkotott modelljeink tették lehetővé az elektronikus zenét (szintetizátor, MIDI), a hatékony zenetárolást (MP3), valamint a mobiltelefonálást (ACM).
Részletesebben ezen korai dolgokról amúgy a Cyberculture.hu -n olvashatsz, Shannon bácsi ugyanis épp idén télen halt meg 10 éve.
Mi az a mérnök-informatikus?
A mérnök-informatikus valószínűleg a software engineer elb.ott fordítása akar lenni.
Az 1960-as években készítettek egy felmérést, amiből kiderült, hogy a számítógépes projektek - amikor valaki valami programot akar magának iratni - 60%-a teljes csőd, 80%-át rühellik a felhasználók, és igazából 95% nem azt csinálja, amit eredetileg kitaláltak neki.
Ekkor - egészen pontosan 1968-ban - kitalálták, hogyha lennének olyan emberek, akiknek a fejében mérnöki szabálykönyvek, szabványok, alapelgondolások pörögnek, és ezzel a "fegyelmezett, szisztematikus, számításokon alapuló" (idézet: IEEE) gondolkodásmóddal képes sorozatban jó programokat készíteni, akkor ezek a számok drasztikusan megváltoznak.
Nota bene, ezek 2004-ig nem változtak, most már talán van valami változás, de az se emiatt talán. Mindenesetre jót tesz, ha vannak ilyen embereid is, csak épp fehér holló a jó - tehát ezeket a feltételeket teljesítő - mérnök-informatikus.
Mi az a műszaki informatikus?
Az egy villamosmérnök pepitában a tantervet nézegetve, eredetileg valószínűleg a szak létrehozásával egyidőben gyakorlatilag megszűnt magyar gyáripar kiszolgálására lehettünk képezve.
Milyen területei vannak az informatikának?
A legnagyobb terület a fejlesztés. Ennek több része van, egyfelől nyilván az implementálás (programozás), jobb helyeken tervezés (sajnos nem jellemző, ipart nem fehér hollókra építünk), menedzsment.
Fiatalként a fejlesztésbe leginkább tesztelőként lehet bekerülni.
Tipikus jellemzője a fejlesztésnek, hogy továbbtagolódik egyfelől technológiák szerint (pl. webesek, jávások, dotnetesek, beágyazott rendszer-fejlesztők) másfelől pedig tématerület szerint (vállalati informatikusok, orvos-biológus mérnök, ipari mérnök, tartalomipari szakember)
A másik nagyon nagy terület a rendszeradminisztráció. Ez - rendszerint közös - számítógépek rendbetartását jelenti, pl. hogy ne legyenek lassúak, ha meghal bennük valami, ki legyenek cserélve, ne lehessen ellopni a jelszavakat stb.
Vannak aztán tipikus aktakukac tématerületek is, a tanácsadás nagy része ilyen.
Milyen egy infós mindennapja?
Nyilván cégenként változó. Nekem fejlesztőként az a dolgom, hogy különböző programokat megírjak, illetve már létező rendszert tanítsak meg új dolgokra. Ha szerencsém van, meg tudom azzal beszélni, hogy mit akar, akinek ténylegesen szüksége van a programra, akkor lehetek boldog, meg ő is talán.
A legtöbb infósnak nincs ilyen szerencséje, és mivel nem értik meg egymást a felhasználóval, meg senki nem tudja, mit kell csinálni, így a nap jelentős része egymás anyukájának emlegetésével, és a másik - a felhasználó, esetleg menedzser - lehülyézésével telik.
Vannak persze mindenféle szabályok, ami szerint fejleszteni kéne, ezeket a rossz informatikusok - a társaság 90%-a - nem tartja be.
A legtöbben egyébként a pénzért vannak ott. Egy kezdő fejlesztő fizetése ma, Magyarországon, Budapesten, multinál 200 nettó felett van egyetem után, és ez relatív hamar nagyon megugrik (mondjuk ehhez tanácsos az első cégtől kilépni, mert ott ritkán szokott).
A munkahelyi körülmények cégenként változóak, valahol elvárás a túlóra és nem fizetik, van ahol munkamániások gyülekezete van, valahol 8 óra után hazazavarnak, mert fizetni nem fogják, de annyi becsületük van, hogy ne engedjenek szivatni magad.
Milyen a BME-s infó mint iskola?
A BME-n évente több, mint 600-an kezdik meg az infóképzést, és ezek fele az életben nem végzi el a szakot. Ezen felének jelentős része egyébként évekig küzd vele, a tizedéves diák nem teljesen ritka jelenség.
Nyilván nem azért nem végzi el, mert ennél könnyebb szakot nem találni az országban. Bár sokan mondják, ma már alábbhagyott a keménységéből.
Alapvetően az oktatás jelentős mennyiségben mélyvizes, ezt olyan szinten, hogy a tárgyak jelentős részéből direkt nem mondanak semmi olyasmit, amit a vizsgán közvetlen lehetne használni: az én időmben pl. a fizika előadások nem tartalmaztak gyakorlati feladatokat, a vizsgák pedig szinte csak azt.
Nyilván a való életben is képesnek kell majd lenned az egyetemen tanult elméletet összekötni a rögvalósággal, hiszen ha erre nem vagy képes, nem leszel jó mérnök. Ezen egyébként senki nem lepődik meg, ha nem leszel az, és fizikából vannak különórák, ahol feladatokat gyakorolnak (ún. problémamegoldó.)
Vannak kifejezetten olyan tárgyak is, ahol nincs is előadás, csak házifeladatokat kell leadni, különösebb segítség nélkül. Később megtanulod ezeket értékelni, de nem amiatt a hatalmas energia miatt, amit az oktatók belefektettek, legalábbis ott biztos nem fogod így érezni :)
Jegyzeteket alapvetően nem kell venned, ez itt a huszonegyedik század, biza elektronikus minden, néha akkor is, ha a tanárnak nem tetszik. A legtöbb tanár az elmúlt 10 évben, mióta Syntern létrehozta az első tudástárat a vizsgákhoz, megtanult ezzel élni. Nem egy tanár saját maga publikálja - ingyen - az elektronikus jegyzeteit, a legutóbbi vizsgákat, nem egy esetben pedig a megoldókulcsokat is. A vizsgákban azért rendszerint van elegendő kraft ahhoz, hogy ezek mellett se menjen át a társaság kb. fele.
Matekból rengeteget kapsz, ezek egy részét a való életben is használnod kell a további órákon és diplomás mérnökként egyaránt. A képzés egyharmada vagy matek, vagy közvetlenül épül rá.
Kapsz rengeteg olyan dolgot is, amikről nem érted, mi a francra jók, ráadásul bonyolultak is, ezek egy részét azért tolták az orrodba, mert infósként a legkülönösebb problématerületeken landolhatsz (mit tudsz így hirtelen a repülőgéptervezésről, hm? Mi van, ha ehhez kell programot írni?), és bármit meg kell tudni érteni.
(Más részét egyes elképzelések szerint azért, hogy kiöregedett / iparra alkalmatlan / stb tanároknak legyen miért fizetést adni. Valamint vannak olyan tárgyak, amiket azért nem értesz, mert nem pepita villamosmérnök vagy, esetleg tényleg nem érted simán.)
A tárgyak nem matek kétharmadából nagyjából fele köthető közvetlenül a számítógépekhez, a másik fele mindenféle fura dolog, nemritkán elektronikával kapcsolatos, a szak a villamosmérnökiből fejlödött ki ugye.
Milyen egy infós diák mindennapja?
Rendszerint felkelsz 10-kor, hogy beessél a 10:15-kor kezdődő órára. Ezt egyfelől azért teheted meg, mert minden óra negyedkor kezdődik, másrészt azért, mert a Schönherzben laksz, ami ennyire van az egyetemtől, felöltözéssel együtt (majd megtanulsz gyorsan...). Ha nem a Schönherzben laksz, pedig lenne lehetőséged rá, akkor valamit nagyon kihagytál az életedből. Opcionálisan ott a TTNY is, meg más kollégiumokban is van élet, de a Schönherz a villanykaron az etalon.
Kora délutánig rendszerint óráid vannak, egyes napokon estig is.
Amikor hazaérsz, alapvetően háromféle programod lesz:
A felsorolásból is kitűnik, hogyha csak nem szereztél be valakit jóelőre, csajozni nem igazán lesz időd (a lányoknak viszont rengeteg kérőjük lesz). A Schönherzben elvileg a társaság 1/16-oda lány, ez némileg jobb, mint a kar 3%-os aránya. Az elsős lányokat a szeptemberi kari újság általában név szerint felsorolja.
(Újabban vannak egyébként építészlányok állítólag a kollégiumban)
A közösségi életben kétféleképp veszel részt: fogyasztóként, és szervezőként. A Schönherz ugyanis állam az államban, a maga saját ünnepeivel - Sch QPA! Csillagtúra, nyári tábor, stb -, kormányával - KB és KKB - és rengeteg "öntevékeny kör"-ével: ezek közt heti-kétheti rendszerességű buliszervezők (táncklub, rock-koncert), kajás (büfés) körök (pl. pizzasütöde, a PizzáSCH, teaház, kék osztriga büfé, vödörkör), alkalmi körök (pl. gólyabál) vagy szakmai körök (pl. elektronikai hegesztőkör, számítástechnikai kör, a kollégium saját rádió- és tévéstúdiója, stb) is megtalálható.
Fontos megértened, hogy a Schönherzben ezek nem maguktól nőnek ki a földből, hanem te is részt veszel bennük. Egy lakó általában 1-2 kör tagja, jelentős részük - kb. egyharmaduk - vezető tisztséget tölt be valamelyikben. Természetesen nem kötelező, de mindenképpen kár volna kihagynod.
Az éved rendszerint sodródással telik: egyfelől sodródsz a ZH-k miatt (készülni szinte folyamatosan kell, egy ZH-ra baromi kevés az egy hét, márpedig hetente vannak), másfelől sodródsz a saját köröd alkalmai miatt, és persze a fogyasztóként élvezett körök rendezvényei miatt. Mindenben sehogy nem tudnál részt venni.
Nem tudom, mi a jó egyensúly: eközben kockulnod is kéne - fogsz is - hogy megtanuld a szakma gyakorlati oldalát, de elegendő tudást kell beszerezned az egyetemről ahhoz, hogy többet érts meg a világból, mint az érettségid idején, miközben a közösségben való részvétellel egy másik szeletét ismered meg a világnak.
(Fogsz sorozatokat is nézni a gépedről, de azt rádbízom...)
Emellett persze fenn kéne tartani a hobbijaidat, kapcsolataidat, ezek néha különösen nehéznek bizonyulnak.
Van-e értelme a BSc képzésnek önmagában?
Nincs.
A BME úgy lett kitalálva, hogy 3 évig elméletet nyomnak, aztán választasz magadnak egy tématerületet - ún szakirányt - amivel komolyabban foglalkozni szeretnél, és 2 évig azt tanulod, csak sokkal gyakorlatiasabban. Namost a tanterv nem változott sokat, ellenben 3 év után adnak papírt.
Az én időmben a szakirányok a fejlesztés, infrastruktúratervezés, beágyazott rendszerek (pl. benzinkút, autó, robot), hálózatok és vállalati rendszerek között forogtak.
Kell-e infóra mennem?
Ezek után döntsd el magad. Nem ajánlom ha nem szeretnél sokat szívni - emlékszem olyan éjszakára, ahol hajnali 4-kor tök nyugodtan kopogtam be idegen szobába egy házi részmegoldásáért, mert tudtam, hogy az egész kollégium azt írja épp - és nem ajánlom, ha nem vagy jóban a matekkal. De amúgy egész jó hely, és mindenképpen egy fontos szakasza lesz az életednek. Hogy életed legboldogabb évei - az egyetemista időszak sokaknak ez - valóban ott lennének-e a legboldogabbak, azt neked kell eldönteni.
Két előzmény:
#1 - http://hup.hu/node/97049#comment-1185731
#2 - barátnőm szólt, h. jött egyik ismerősétől Facebook-on egy mail, amit az illető a mobiljáról küldött. rövid angol szöveggel. megnéztem mi volt a levélben. első hozzászólásban megírom.
Topic létrehozásának oka: WOT-ra regisztáltam [pár perc], és ott [+itt, hátha vannak sulikban/irodákban proxyk, tűzfalak, amikben letilthatja az adott rendszergazda a veszélyes linkeket], és jelzem, h. vírusos az oldal. a #1-ben megírtam a korábbi vírusos oldalt, és hállelúja, fél nap/nap alatt a WOT már veszélyesnek is jelezte. [gondolom mások is jelezték, minél többen, annál jobb, de inkább minél több ilyen jellegű oldal, annál jobb - mármint legalább jelezni WOT-on]
WOT:
https://chrome.google.com/extensions/detail/bhmmomiinigofkjcapegjjndpbi…
https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/3456/
~Minden létező, non-windows os-en alapból* megtalálható karakteres felületű szövegszerkesztő, ami megkönnyíti az ember életét.
Ha már annyi parancs tartozik hozzá, akkor összegyűjtöm [idővel] - ha más is tud hozzáírni, akkor happy day.
kinézet:
VARÁZSLAT - RÖVID MAGYARÁZAT
[ code ] [ /code ] -ba rakjátok, ha lehet:
#########
wget -q "http://hup.hu/node/97489" -O - | sed "s/<pre class=\"bb-code-block\">/<pre class=\"bb-code-block\">################/g" | perl -E 'my $_ = do { local $/; <> }; say join qq!\n!, m!\Q<pre class="bb-code-block">\E\K(.*?)(?=\Q</pre>\E)!gs' | sed "s/</</g" | sed "s/>/>/g" | sed "s/&/\&/g"
#########
még egy dolog: a rövid magyarázatot magyarul írjuk [mert vannak, akik nem tudnak angolul, stb. nem én. ].
nem pont leírások linkelésére gondolok, hanem konkrét parancs/magyarázatra
lehetőleg ne zárjunk le commentet azzal, hogy válaszolunk rá, hátha az illető később módosítja, javítja, amit írt.
amit már egyszer leírtak, azt ne írja le más, viszont ha egyszer leírtál valami parancsot, akkor azt ne töröld.
köszi
*javítva - http://hup.hu/node/97489#comment-1193215
Ki milyen borítékot szokott venni, amire jól lehet lézernyomtatóval nyomtatni, illetve milyen taktikák vannak, hogy ne gyűrje be a papírt? :)
Én vettem egy nagy csomag olcsó borítékot az egyik nagy hipermarketbe, de a nyomtató mindig meggyűri. Ugyanúgy, ugyanott. Mindegyiket. A bal alsó sarkát. Szerintem ahogy felveszi a görgő, és meghajlik, púpos lesz, ami ugye szépen végighullámzik a borítékon, majd a boríték végén az első nagy görgő megadja neki a kegyelmet. Aztán még elmegy a fűtőegység előtt, jól be is vasalja...
Nem nagyon gyűrött, csak nem esztétikus.
Kipróbáltam, ha teszek bele egy "betétlapot", akkor még rosszabb...
Sziasztok!
Gondolkozom egy blog indításán. Elsősorban PHP és SQL lenne a téma (mivel ezzel foglalkozom), de alkalomadtán egyéb internettel kapcsolatos témák is előfordulnának, mint biztonság vagy használhatóság. Ezzel kapcsolatban lenne két kérdésem:
1. Szerintetek van rá igény? Sok ismerősömtől hallom, hogy nincs igazán naprakész magyar nyelvű leírás webes témakörben. Én nem nagyon ismerem a magyar oldalakat, de azt elismerem, hogy ha webről van szó, akkor elég gyorsan változnak a dolgok.
2. Elsősorban érdekes angol nyelvű cikkek, leírások fordítására gondoltam. Tudtok olyan oldalakat ajánlani (hírgyűjtő, személyes blog stb.) ami ilyen?
Elkészült a kormányzati "DIGITÁLIS MEGÚJULÁS CSELEKVÉSI TERV 2010 - 2014" című dokumentum.
Előzménye itt a HUP.hun: Digitális Konzultáció: az infokommunikációs államtitkárság várja az Open-guruk véleményét is
Udv!
Az alabbi kerdesem lenne Hozzatok:
IT szakmaban mennyire szamit az, hogy valakinek nappalis vagy levelezos diplomaja van?
Magyarorszagon es persze kulfoldon.
Elsosorban elettapasztalatokat varok, de barmilyen velemenyt is szivese veszek.
(webfejlesztoi es alap linux rendszergazdai tapasztalatokkal keresek MAJD melot... )
udv!