FAQ:Pályaválasztási tanácsadó BME informatika szakra

 ( Aadaam | 2011. január 8., szombat - 1:18 )

(bocsi, hosszu lesz, a blogom epp megadta magat, meg amugyis szerettem volna kerni a tarsasagot, hogy sok itt a BME-s meg mas szakra jaro, ugyanmar, anyazzanak kommentezzenek bele. Nemsokara jon a felsooktatasi jelentkezes beadas, gondoltam jol jonne tobbeknek, meg egy ismerosom kerdezte is, hogy milyen)

Ahhoz, hogy el tudd dönteni, infós akarsz-e lenni, ill. a BME-n akarsz-e tanulni, alapvetően két dolgot kell tudni:

- Mi az az informatika, milyen területei vannak, és milyen egy infós mindennapja?
- Milyen a BME, mit tanítanak ott? Milyen egy BME-s infós diák mindennapja?

Picit vegyesen próbálok válaszolni a kérdésekre.

Mi az az informatika?

Az informatika a dolgok jelentésével foglalkozó alkalmazott matematika. Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy alapvetően azzal foglalkozik, hogy lehet értelmezni a világ dolgait úgy, hogy azokat matematikailag (azaz számítógéppel) könnyen lehessen kezelni. Pl. az emberi hangról alkotott modelljeink tették lehetővé az elektronikus zenét (szintetizátor, MIDI), a hatékony zenetárolást (MP3), valamint a mobiltelefonálást (ACM).

Részletesebben ezen korai dolgokról amúgy a Cyberculture.hu -n olvashatsz, Shannon bácsi ugyanis épp idén télen halt meg 10 éve.

Mi az a mérnök-informatikus?

A mérnök-informatikus valószínűleg a software engineer elb.ott fordítása akar lenni.

Az 1960-as években készítettek egy felmérést, amiből kiderült, hogy a számítógépes projektek - amikor valaki valami programot akar magának iratni - 60%-a teljes csőd, 80%-át rühellik a felhasználók, és igazából 95% nem azt csinálja, amit eredetileg kitaláltak neki.

Ekkor - egészen pontosan 1968-ban - kitalálták, hogyha lennének olyan emberek, akiknek a fejében mérnöki szabálykönyvek, szabványok, alapelgondolások pörögnek, és ezzel a "fegyelmezett, szisztematikus, számításokon alapuló" (idézet: IEEE) gondolkodásmóddal képes sorozatban jó programokat készíteni, akkor ezek a számok drasztikusan megváltoznak.

Nota bene, ezek 2004-ig nem változtak, most már talán van valami változás, de az se emiatt talán. Mindenesetre jót tesz, ha vannak ilyen embereid is, csak épp fehér holló a jó - tehát ezeket a feltételeket teljesítő - mérnök-informatikus.

Mi az a műszaki informatikus?

Az egy villamosmérnök pepitában a tantervet nézegetve, eredetileg valószínűleg a szak létrehozásával egyidőben gyakorlatilag megszűnt magyar gyáripar kiszolgálására lehettünk képezve.

Milyen területei vannak az informatikának?

A legnagyobb terület a fejlesztés. Ennek több része van, egyfelől nyilván az implementálás (programozás), jobb helyeken tervezés (sajnos nem jellemző, ipart nem fehér hollókra építünk), menedzsment.

Fiatalként a fejlesztésbe leginkább tesztelőként lehet bekerülni.

Tipikus jellemzője a fejlesztésnek, hogy továbbtagolódik egyfelől technológiák szerint (pl. webesek, jávások, dotnetesek, beágyazott rendszer-fejlesztők) másfelől pedig tématerület szerint (vállalati informatikusok, orvos-biológus mérnök, ipari mérnök, tartalomipari szakember)

A másik nagyon nagy terület a rendszeradminisztráció. Ez - rendszerint közös - számítógépek rendbetartását jelenti, pl. hogy ne legyenek lassúak, ha meghal bennük valami, ki legyenek cserélve, ne lehessen ellopni a jelszavakat stb.

Vannak aztán tipikus aktakukac tématerületek is, a tanácsadás nagy része ilyen.

Milyen egy infós mindennapja?

Nyilván cégenként változó. Nekem fejlesztőként az a dolgom, hogy különböző programokat megírjak, illetve már létező rendszert tanítsak meg új dolgokra. Ha szerencsém van, meg tudom azzal beszélni, hogy mit akar, akinek ténylegesen szüksége van a programra, akkor lehetek boldog, meg ő is talán.

A legtöbb infósnak nincs ilyen szerencséje, és mivel nem értik meg egymást a felhasználóval, meg senki nem tudja, mit kell csinálni, így a nap jelentős része egymás anyukájának emlegetésével, és a másik - a felhasználó, esetleg menedzser - lehülyézésével telik.

Vannak persze mindenféle szabályok, ami szerint fejleszteni kéne, ezeket a rossz informatikusok - a társaság 90%-a - nem tartja be.

A legtöbben egyébként a pénzért vannak ott. Egy kezdő fejlesztő fizetése ma, Magyarországon, Budapesten, multinál 200 nettó felett van egyetem után, és ez relatív hamar nagyon megugrik (mondjuk ehhez tanácsos az első cégtől kilépni, mert ott ritkán szokott).

A munkahelyi körülmények cégenként változóak, valahol elvárás a túlóra és nem fizetik, van ahol munkamániások gyülekezete van, valahol 8 óra után hazazavarnak, mert fizetni nem fogják, de annyi becsületük van, hogy ne engedjenek szivatni magad.

Milyen a BME-s infó mint iskola?

A BME-n évente több, mint 600-an kezdik meg az infóképzést, és ezek fele az életben nem végzi el a szakot. Ezen felének jelentős része egyébként évekig küzd vele, a tizedéves diák nem teljesen ritka jelenség.

Nyilván nem azért nem végzi el, mert ennél könnyebb szakot nem találni az országban. Bár sokan mondják, ma már alábbhagyott a keménységéből.

Alapvetően az oktatás jelentős mennyiségben mélyvizes, ezt olyan szinten, hogy a tárgyak jelentős részéből direkt nem mondanak semmi olyasmit, amit a vizsgán közvetlen lehetne használni: az én időmben pl. a fizika előadások nem tartalmaztak gyakorlati feladatokat, a vizsgák pedig szinte csak azt.

Nyilván a való életben is képesnek kell majd lenned az egyetemen tanult elméletet összekötni a rögvalósággal, hiszen ha erre nem vagy képes, nem leszel jó mérnök. Ezen egyébként senki nem lepődik meg, ha nem leszel az, és fizikából vannak különórák, ahol feladatokat gyakorolnak (ún. problémamegoldó.)

Vannak kifejezetten olyan tárgyak is, ahol nincs is előadás, csak házifeladatokat kell leadni, különösebb segítség nélkül. Később megtanulod ezeket értékelni, de nem amiatt a hatalmas energia miatt, amit az oktatók belefektettek, legalábbis ott biztos nem fogod így érezni :)

Jegyzeteket alapvetően nem kell venned, ez itt a huszonegyedik század, biza elektronikus minden, néha akkor is, ha a tanárnak nem tetszik. A legtöbb tanár az elmúlt 10 évben, mióta Syntern létrehozta az első tudástárat a vizsgákhoz, megtanult ezzel élni. Nem egy tanár saját maga publikálja - ingyen - az elektronikus jegyzeteit, a legutóbbi vizsgákat, nem egy esetben pedig a megoldókulcsokat is. A vizsgákban azért rendszerint van elegendő kraft ahhoz, hogy ezek mellett se menjen át a társaság kb. fele.

Matekból rengeteget kapsz, ezek egy részét a való életben is használnod kell a további órákon és diplomás mérnökként egyaránt. A képzés egyharmada vagy matek, vagy közvetlenül épül rá.

Kapsz rengeteg olyan dolgot is, amikről nem érted, mi a francra jók, ráadásul bonyolultak is, ezek egy részét azért tolták az orrodba, mert infósként a legkülönösebb problématerületeken landolhatsz (mit tudsz így hirtelen a repülőgéptervezésről, hm? Mi van, ha ehhez kell programot írni?), és bármit meg kell tudni érteni.

(Más részét egyes elképzelések szerint azért, hogy kiöregedett / iparra alkalmatlan / stb tanároknak legyen miért fizetést adni. Valamint vannak olyan tárgyak, amiket azért nem értesz, mert nem pepita villamosmérnök vagy, esetleg tényleg nem érted simán.)

A tárgyak nem matek kétharmadából nagyjából fele köthető közvetlenül a számítógépekhez, a másik fele mindenféle fura dolog, nemritkán elektronikával kapcsolatos, a szak a villamosmérnökiből fejlödött ki ugye.

Milyen egy infós diák mindennapja?

Rendszerint felkelsz 10-kor, hogy beessél a 10:15-kor kezdődő órára. Ezt egyfelől azért teheted meg, mert minden óra negyedkor kezdődik, másrészt azért, mert a Schönherzben laksz, ami ennyire van az egyetemtől, felöltözéssel együtt (majd megtanulsz gyorsan...). Ha nem a Schönherzben laksz, pedig lenne lehetőséged rá, akkor valamit nagyon kihagytál az életedből. Opcionálisan ott a TTNY is, meg más kollégiumokban is van élet, de a Schönherz a villanykaron az etalon.

Kora délutánig rendszerint óráid vannak, egyes napokon estig is.

Amikor hazaérsz, alapvetően háromféle programod lesz:

  • ZH-kra tanulni (minden héten van belőlük legalább egy, lehet több is, de egy az órarended teljesen szabályos része - mivel 600 diákot nem egyszerű relatív puskázásveszélytelenre pakolni, így oldják meg, hogy óraként lefoglalják a nagytermeket)
  • Házikat, leadandókat írni, vagy géppel megoldani (pl. programírás, chiptervezés, jegyzőkönyvek, stb)
  • Schönherzes (kollégiumi) közösségi életben résztvenni

A felsorolásból is kitűnik, hogyha csak nem szereztél be valakit jóelőre, csajozni nem igazán lesz időd (a lányoknak viszont rengeteg kérőjük lesz). A Schönherzben elvileg a társaság 1/16-oda lány, ez némileg jobb, mint a kar 3%-os aránya. Az elsős lányokat a szeptemberi kari újság általában név szerint felsorolja.

(Újabban vannak egyébként építészlányok állítólag a kollégiumban)

A közösségi életben kétféleképp veszel részt: fogyasztóként, és szervezőként. A Schönherz ugyanis állam az államban, a maga saját ünnepeivel - Sch QPA! Csillagtúra, nyári tábor, stb -, kormányával - KB és KKB - és rengeteg "öntevékeny kör"-ével: ezek közt heti-kétheti rendszerességű buliszervezők (táncklub, rock-koncert), kajás (büfés) körök (pl. pizzasütöde, a PizzáSCH, teaház, kék osztriga büfé, vödörkör), alkalmi körök (pl. gólyabál) vagy szakmai körök (pl. elektronikai hegesztőkör, számítástechnikai kör, a kollégium saját rádió- és tévéstúdiója, stb) is megtalálható.

Fontos megértened, hogy a Schönherzben ezek nem maguktól nőnek ki a földből, hanem te is részt veszel bennük. Egy lakó általában 1-2 kör tagja, jelentős részük - kb. egyharmaduk - vezető tisztséget tölt be valamelyikben. Természetesen nem kötelező, de mindenképpen kár volna kihagynod.

Az éved rendszerint sodródással telik: egyfelől sodródsz a ZH-k miatt (készülni szinte folyamatosan kell, egy ZH-ra baromi kevés az egy hét, márpedig hetente vannak), másfelől sodródsz a saját köröd alkalmai miatt, és persze a fogyasztóként élvezett körök rendezvényei miatt. Mindenben sehogy nem tudnál részt venni.

Nem tudom, mi a jó egyensúly: eközben kockulnod is kéne - fogsz is - hogy megtanuld a szakma gyakorlati oldalát, de elegendő tudást kell beszerezned az egyetemről ahhoz, hogy többet érts meg a világból, mint az érettségid idején, miközben a közösségben való részvétellel egy másik szeletét ismered meg a világnak.

(Fogsz sorozatokat is nézni a gépedről, de azt rádbízom...)

Emellett persze fenn kéne tartani a hobbijaidat, kapcsolataidat, ezek néha különösen nehéznek bizonyulnak.

Van-e értelme a BSc képzésnek önmagában?

Nincs.

A BME úgy lett kitalálva, hogy 3 évig elméletet nyomnak, aztán választasz magadnak egy tématerületet - ún szakirányt - amivel komolyabban foglalkozni szeretnél, és 2 évig azt tanulod, csak sokkal gyakorlatiasabban. Namost a tanterv nem változott sokat, ellenben 3 év után adnak papírt.

Az én időmben a szakirányok a fejlesztés, infrastruktúratervezés, beágyazott rendszerek (pl. benzinkút, autó, robot), hálózatok és vállalati rendszerek között forogtak.

Kell-e infóra mennem?

Ezek után döntsd el magad. Nem ajánlom ha nem szeretnél sokat szívni - emlékszem olyan éjszakára, ahol hajnali 4-kor tök nyugodtan kopogtam be idegen szobába egy házi részmegoldásáért, mert tudtam, hogy az egész kollégium azt írja épp - és nem ajánlom, ha nem vagy jóban a matekkal. De amúgy egész jó hely, és mindenképpen egy fontos szakasza lesz az életednek. Hogy életed legboldogabb évei - az egyetemista időszak sokaknak ez - valóban ott lennének-e a legboldogabbak, azt neked kell eldönteni.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Hát, igen, emlékszem, hogy mi akkor könnyebbültünk meg minden félévben, amikor vége volt a szorgalmi időszaknak, mert azután már csak a vizsgákra kellett tanulni, ugyanis szorgalmi időszak végén kell mindig leadni a nagyházikat (amiből lehet több is egy félévben, és általában nem 2 óra összedobni, hanem inkább 200), plusz ugye még a zh-k, és az utolsó héten vannak mindig a pótzh-k is, szóval elég kemény tudott lenni. Ezzel szemben a legtöbb más egyetemen mindenki végigbulizta a szorgalmi időszakot, aztán vizsgaidőszakban tanultak csak. Hát irigyeltük őket rendesen, ők meg nem értették, hogy miért várjuk annyira a vizsgaidőszakot.

Én sosem vártam a vizsgaidőszakot. Mivel rendesen felkészülni a vizsgákra elég lehetetlen volt elsőre, ezért sok vizsgám nem lett meg, ami azt eredményezte, hogy minden vizsgaidőszakban az előriányozott vizsgák 2-2.5-szeresét is sikerült produkálnom, ami meg nem volt jobb a szorgalmi időszaknál egy cseppet sem.

De aze' lassuk be, a "miert jo bme villanykarosnak lenni - mert mi mar csak egyet alszunk Karacsonyig" neked se tunt teljesen a valosagtol elrugaszkodott kepnek, ill. elobb tudtad, milyen zh lesz a heten meg jovo heten, ill. hogy melyik nap mit kell csinalni a korodben, mint hogy milyen honap van es hogy mikor voltal utoljara - a kolin kivul - bulizni... :)

Egy egyszeru foiskolan, majd egyetemen tanultam teljesen mas szakon, de en is igy voltam vele. A szorgalmi idoszak vegere altalaban teljesen kimerul az ember (nem a bulizas, hanem a nagy hajtas miatt), vizsgakra meg tanul a maga csendessegeben es pihen kozben. Szoval nem annyira egyedi eset ez es nem intezmeny-/szakspecifikus.
--
Direp

Gondolom te nem mostanában végeztél infó szakon/más szakon végeztél. (előre is bocsi, ha valamit nem vettem figyelembe a topic-nyitó szövegben, de csak felületesen átsiklottam fölötte a késői órára való tekintettel)

A mérnök informatikus képzésen van keményen villamosságtan, különböző programnyelvek, számítógép-architektúra ismeretek, mobil kommunikáció, gazdasági ismeretek, stb. Az a mondat tehát nem teljesen helytálló, hogy a szoftverfejlesztés hibáinak redukálásra képzik ezeket az embereket, már csak azért sem, mert a szakon belül van igaz "Szoftvertechnológia" szakirály, de van pl. "Rendszermérnök", "Hálózati" szakirány is (nálunk), ahol szoftver max. a hálózati operációs-rendszerek és a protokollok kapcsán kerül a látótérbe.

Régen 3+2 év volt ezek szerint a képzés, és ezzel szakosodtál is. Most az alapképzésben (BSc) többnyire általános tudást kapsz 3,5 év alatt (7 félév), majd ha tovább szeretnél szakosodni kőkeményen (mint régen a +2 év) elmész mesterképzésre, MSc-re, ami 1,5 év ha jól emlékszem, most fáradt vagyok utánanézni, de lehet 2 év.
----------------------------------------------
Ubuntu 10.10 - Acer AS3100 | http://eszes.info

Tenyleg nem olvastad el rendesen :)

A software engineer fogalmat arra talaltak ki amit mondtam, lookupolhatod wikipedian, elolvashatod az 1968-as jegyzokonyvet a dologrol, stb.

A muszaki informatikus mint emlitettem, picit inkabb villamosmernok pepitaban, ezert fordulhat elo, hogy - altalunk, eltokelt szoftveresek altal - "meggondoltam magam" szakiranynak nevezett helyekre is mehetsz, amiben tenyleg nincs tul sok szoftver.

Tenyleg a civilizalt valtozaton vegeztem egyebkent meg. A BSc-nek az az eredeti bolognai elve, hogy eloszor a gyakorlatot tanulod meg 3 ev alatt, majd moge tanulod az elmeletet 2 ev alatt, ha erdekel (lasd Hassan interju a 2007-es szeptemberi (?) Impulzusban pl.) Na, ehhez kepest ez teljesen gaz, a BME nem igy mukodik.

Nagyon jó leírás, gratula. Az embernek kedve támad csapot-papot itt hagyni, és beiratkozni a BME-re. (Öcsém ott végzett amúgy, vagy nyolc év alatt...)
Csaba

Es ezzel meg mindig az elso felebe tartozik, gondold meg :))

Fasza leírás. Én 5-6 éve végeztem ugyanott, csak villanyon, az is nagyon hasonlít. Amennyivel kevesebb algoritumus, annyival több villamosság/elektronika. A tárgyak kb 60-70% megegyezik, csak a számonkérés más jellegű. Legalábbis pár éve így volt. Oktatók ugyanazok.

Megjegyzem a legtöbb villamosmérnök haverom szoftveres lett. A többivel nem tartom a kapcsolatot. :)

Szép évek voltak.

sajnalom, hogy en anno 1996-ban nem jutottam be, akkor pont 125 pont volt a ponthatar (es 120 a felvetelin elerheto max). plusz pontom (nyelvvizsga stb) meg nem volt.

A'rpi

Lehet, a BME is bánja már, hogy anno nem vett föl. :-)
Csaba

Azért az informatika jelentős területeihez hozzácsapnám a rendszertervezést is. Szerintem ez jelentősebb is, mint a rendszeradminisztráció (az előbbihez ugyanis szerintem szélesebb körű és mélyebb tudás szükséges). Hiába van ugyanis sok rendszeradminisztrátor, ha nincs aki megtervezze alájuk a több száz gépből álló hálózatot, tárházakat, stb, és csak úgy ad-hoc módon kötik hálózatba a rendszereket. Főleg most, hogy a cloud az jó kis buzzword lett.
--
ahan nem

Igen, én is valami ilyemin végeztem. Azt hiszem, hogy a szakirány neve informatikai infrastruktúra tervezése volt. Mindenféle barátságos hardware és software architektúrákról szólt, és egészen jó dolgokat lehetett tanulni belőle.

Belatom, picit alacsonyra vettem a felbontast a nem fejlesztes alapu teruleteknel :)

Ugy voltam vele hogy valoszinuleg infrastrukturat aranyaiban hasonlo mertekben terveznek, mint szoftvert (mindenkinek tanitjak, de jo ha minden szazadik rendszernek van barmifele terve), es belatom, a rendszeradminisztracio reszteruletenek probaltam mutatni.

A szakiranyok kozott egyebkent ott van (ez ugyebar a Pataricza-szakirany, ha egyrol beszelunk)

Akkor én is mesélnék egy kicsit, mondjuk az infrastruktúrás területekről.

Amikor a BME-re jártam, akkor volt:

- A Pataricza-féle infrastruktúrás szakirány. Ez annyiban volt érdekes állatfaj, hogy egy kicsit itt-ott összefolyt a programozós résszel, tehát mi tanultunk olyanokat, hogy mik is azok a web service-ek, adattárházak, XML és XSLT, volt egy csomó UML meg más modellezési megoldások. Akkoriban ezek voltak a menő kulcsszavak a programok tervezéséhez is. Emellett volt ITIL, hibatűrő architektúrák, nagy teljesítményű, skálázható rendszerek tervezése, elméletben is meg gyakorlatban is. Vegyesfelvágott, de nekem pont ez tetszett benne.

- Volt kétféle hálózatos szakirány. Az egyik a "hagyományos" számítógépes hálózatokról szólt elsősorban, a másik meg arról, amiről akkoriban azt hitték, hogy a következő generáció lesz. Mindkettőbe keveredett némi telfonos beütés is, vezetékes is meg mobil is. Szerintem túl sok volt ez a kettő, de mondjuk én nem is voltam/vagyok nagy hálózatos.

Meg nem igazán infrastruktúra, de volt pl.:

- Management jellegű szakirány. Erről inkább nem is beszélnék, nem tudom, hogy milyen volt. Mindenesetre azt viszont tudom, hogy simán lehet manager az ember enélkül a szakirány nélkül.

- Multimédia szakirány. Ez meglehetősen matekos dolog (hang és képtömörítés, helló!) volt, éshát sokan csalódtak benne nagyot, mert azt hitték, hogy majd megtanítják nekik, hogy hogy kell 3d Studio Max-ban rajzolgatni, és ezt pont nem tanították meg nekik.

- Robotika szakirány. Ez még matekosabb volt, mielőtt ilyesmire akar valaki menni, nézze meg a Lantos-féle könyveket. Ha hangosan fel tud olvasni belőle 1-2 sort, azaz minden karaktert felismer benne, akkor próbálkozzon csak.

De ez már a régmúlt - szerintem ma már a bsc/msc képzéssel máshogy vannak a dolgok. Ezeket az újdonságokat meg nem ismerem.

Köszönöm szépen az írást, érdekes. Pont oda készülök, úgyhogy jól jött.

némi kiegészítés a Schönherz kolival kapcsolatban:
az írásból úgy jön le nekem, hogy a Schönherzben mindenki tevékenykedik valamelyik körben. Ez a valóságban sajnos nincs így, a bentlakóknak jó ha a fele aktív közösségileg (sch-s szempontból). Hogy a többiek mit csinálnak: facebook töménytelen mennyiségben, különböző mmo-k, stb. Ez kívülről úgy jelenik meg, hogy amikor nincsenek egyetemen akkor vagy alszanak vagy néma csendben ülnek a gépük előtt. Van még egy szűk réteg, akik azért nem aktívak közösségileg, mert egyetem mellett dolgoznak, de ők tényleg kevesen vannak.

Az építészes pletyka pedig igaz, szeptemberben költöztek be (a 12. szintet kapták), sajnos csak a fele lány:)

Azért annyival kiegészítenélek, hogy mind közösségileg aktívnak lenni és emellett teljesíteni a mintatantervi előírást (eléggé rabszolgahajszolás :) ) nagyon nem egyszerű, jó ha 10 (van az 20 is) közösségileg aktívabb emberből 1 van egyenesen (ott a szobatársad :) ).
Én mondjuk úgy jöttem ide, hogy első a tanulás, jól is állok eddig, igaz emiatt jó pár közösségi dologból kimaradtam (van amiket sajnálok, van amit nem).

tény, hogy közösségi dolgok mellett igen nehéz egyenesben végezni az egyetemmel, de nem lehetetlen (meg jobb ha hozzászokunk a terheléshez, az élet során kijut belőle rendesen) :) Viszont a közösségi élet remek kapcsolatépítésre, a szakkolis körökben még némi szakmát is felszedhetsz. Ha nem lennék benne ezekben a dolgokban, akkor pl. nem kerültem volna be a jelenlegi munkahelyemre, mert szinte csak ajánlással van hozzánk felvétel (tegyük fel, hogy diplomásként máshogy is bekerülhetsz, viszont a szint amit elvárnak az nem sajátítható el csak egyetemre járással, jó sok önszorgalom is kell hozzá és még ha ez meg is van akkor sem biztos, hogy rendelkezel a megfelelő háttérrel a gyakorláshoz).
Amúgy ha jól emlékszem Drajkó mondta nemrégiben, hogy a Schönherz közösségi élete a legjobb hely ma Magyarországon soft skillek felszedésére és ha itt nem tanulja meg az ember ezeket, akkor később a munkahelyén kell, ami nem lesz kellemes.

Mindezek mellett abban kétségkívül igazad van, hogy a Schönherz közéletének van egy bizonyos része, amit már csak a hagyomány tart fenn és tényleges igény nincs rá, de tekintsük ezt járulékos veszteségnek.

Mindezek mellett abban kétségkívül igazad van, hogy a Schönherz közéletének van egy bizonyos része, amit már csak a hagyomány tart fenn és tényleges igény nincs rá, de tekintsük ezt járulékos veszteségnek.

Vagy Impulzusnak :D

(Vajon megertettek mar, hogy a korrekturazas szart nem er, ha nincs mirol irnod, 2 honappal kesobb jelenik meg amugyis, es a tartalom maga silany, mindezt egy olyan helyen, ahol a metrot se veszik el az emberek az osztogatotol, annyira nem erdekli oket a papirujsag?)

P Toth Andrist kerdezd meg, egyszer eloasott nekunk egy statisztikat a 90-es evekbol - de lehet hogy talan meg elobbrol - a haznak mindig csak a fele volt aktiv, es mar akkor is tunt nehany dolog ugy, hogy csak hagyomanyorzesre jo.

Ettol meg nem egeszseges, ha az ember legalabb kockulni nem jar le a KSZK-ba vagy valami. Bar ott is mindig identitasvalsag van, tudom jol...

Mivel most vizsgaidőszak van, ezért se elolvasni, se a véleményem kifejteni nincs időm, pedig biztos lenne. Majd vizsgaidőszak után, ha el nem felejtem. :)

--
Don't be an Ubuntard!