Elkészült a kormányzati "DIGITÁLIS MEGÚJULÁS CSELEKVÉSI TERV 2010 - 2014" című dokumentum.
Előzménye itt a HUP.hun: Digitális Konzultáció: az infokommunikációs államtitkárság várja az Open-guruk véleményét is
- 3096 megtekintés
Hozzászólások
"Nyílt forráskódú szoftverek
részarányának növelése"
Most akkor ebből lesz is valami, vagy minden marad M$ cucc és ez csak a duma? Persze szép, hogy más európai satöbbi... blabla..
De konkrétum is lesz, vagy csak a tervezet?
------------------------
Everyone is a winner*
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Reméljük lesz. Kezdhetik az oktatásnál (lásd érettségi szoftverlista).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
az erettsegi barmelyik resze megoldhato szabad szoftverrel is
---
Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem mondtam hogy nem oldható meg, csak modjuk úgy, nem igazán naprakész :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A cselekvési tervről a fiatalságom jut eszembe. Mindig készült cselekvési program az akkor divatos ifjúsági szervezetben, de a kutyát sem érdekelte, és senki nem csinált semmit.
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezt ne vessük a kormány szemére (egyikére sem), mert ez eu előírás, kell a cselekvési terv, hogy lehessen támogatást szerezni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Félreértettél. Én nem akarok semmit a kormány szemére vetni. Csak a "Cselekvési terv"-ről az jut eszembe, hogy eddigi életem során rengeteg ilyet láttam, de egyikből se lett semmi. Ezért számomra ez a cím nem sok jóval kecsegtet.
Az sem túl biztató, hogy beleolvasva az anyagba, leginkább az található meg benne, hogy mi kellene megvalósítani. A hogyan és a miből kérdésekre nem nagyon találtam értékelhető utalást. Tehát kb. a "Mit kíván a magyar nemzet" stílusában íródott.
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
az összes, utóbbi időben megírt cselekvési terv pénzt hozott az euból. hogy később hasznosan költötték-e el azt, az már itt offtopic:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az egyik helyen szerepel:
"Célunk, hogy a K+F+I^3 ráfordítás az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át, az innovációs teljesítmény érje el az EU átlagát."
Ez a kívánságműsor. A terv valami olyasmi lenne, hogy 2011-ben ennyi lesz, 2012-ben ennyi, stb., azaz évekre lebontva tervezzék meg.
Vagy az eMagyarország pontok kapcsán szerepel a nagyobb létszámú szakképzett személyzet. De nem kerül mellé, hogy miből finanszírozzák.
Arra lehet alapozni, hogy az Eu-s forrásokból is sikerül támogatást szerezni, de azért valamit az országnak is vállalnia kell.
Rendszerváltás előtti KISZ és MSZMP anyagok vázlata:
1. A helyzet kritikus értékelése. Ide csak olyan információ kerülhet, ami
igaz, így az olvasó egyet fog érteni vele, és talán elhiszi, hogy a többi rész is igaz. Legyen a teljes anyagnak kb. 30-35%-a. Esetleg közben lehet szidni az elődöket is, de csak kicsit, mert különben gyanús lesz a dolog.
2. A távlati célok kitűzése. Itt csak stratégiai célokról szabad írni, olyan dolgokról, ami semmi konkrétumot nem tartalmaz. Ez kb. a teljes anyag 30-35%-a legyen.
3. Mit kívánunk a célok érdekében tenni. Fontos, hogy itt is csak általánosságokat írjunk, mert itt már illik megjelölni, hogy ki a felelős érte. Apróbb kérdésekben írhatunk konkrétumokat is, de azokért olyan személy vagy szervezet feleljen, akit/amit nem sajnálunk feláldozni kudarc esetén. Ha tudjuk, hogy nem lesz rá anyagi fedezet, akkor ne írjunk összegeket. Ez a maradék 30-35%-a.
Ehhez képest annyi eltérést tapasztaltam, hogy van egy 4. rész is (4., 5., 7. fejezet) ahol színes-szagos táblázatokban, illetve ábrákon megkapjuk a 3. rész rövid kivonatát.
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
eltaláltad. ők írták :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ilyet én nem írtam. Ha így gondolod, akkor azt ne akard más szájába adni.
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem ezt a tervet is olyan komolysággal kell tekinteni mint azt, hogy a ferihegyi repülőteret átkeresztelik Liszt Ferenc reptérré. Orbánisztán 2.0 prealfa :D
Mellesleg pénz beszél, kutya ugat. A vége ugyanaz lesz mint 2,3,4,5,6, stb éve. MS termékek tömkelegét vásárolja a magyar állam, oktatás jópénzért.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Mellesleg pénz beszél..."
Én nem is olyan régen (még kiadós koromban) csináltam egy hevenyészett kalkulációt arra, hogy mennyiből lehetne megoldani valamiféle linuxos (tovább)képzést az ország összes középiskolájának.
Valami olyasmi jött ki, hogy egy nokiásdoboz nagyjából egy évre lenne elég. Az egész országnak...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Aha, érdekesen kalkulálhattad az oktatók bérét...vagy az oktató ideje is opensource?! A hw erőforrások az iskolai szakkörben készülnek?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem voltak oktatók a tervben, se hardver. Az ötlet alapja tulajdonképpen az egykori Linuxvilág magazin digitális folytatása lett volna, kifejezetten az oktatás igényeire kihegyezve.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tehát az írott tananyag kerülne ennyibe?
Ha azt vesszük, hogy a számtech tanárok már rendelkeznek az alapokkal, akkor ennyi, mármint néhány jó tankönyv sok mindenre elég lehet.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Tehát az írott tananyag kerülne ennyibe?"
Mondhatjuk így is, de ez ebben a formában nem pontos. A Linuxvilág ugye
magazin volt, nem könyv, az archivuma pedig számos tekintetben a mai napig
egyfajta tudásbázisként szolgál. Valami ilyesmit gondoltam volna fölépíteni
úgy, hogy azt kimondottan a közoktatásban dolgozók tudják használni akár
tanításra, akár üzemeltetésre. Könyv amúgy egy csomó van (gondoskodtunk róla
:-)), tehát nem gondolom, hogy ezen a téren még lépni kellene, de persze ezt
a lehetőséget se kell kizárni.
Az eredeti megjegyzésemmel igazából arra akartam volna utalni, hogy az ilyen
digitális megújulás jellegű programokkal kapcsolatban az első gondolata
mindenkinek a milliárdos hardver- és szoftverbeszerzés.
Ezzel szemben szerintem ha ezt a dolgot egyszer valaki tényleg komolyan
gondolná, és fantáziát is tenne bele, nem csak pénzt, akkor szinte
bizonyosan az oktatás irányából, egész pontosan a tanárképzésnél kellene
elkezdeni. Ehhez meg a "szokásoshoz" képest egészen kis összeg is elegendő
lenne. (Talán néhányszor tízmillió éves szinten.)
Én annak idején pár évig szinte egyedül szerkesztettem a Linuxvilágot. Így
utólag tulajdonképpen magam is meg vagyok rajta lepődve, hogy micsoda
tudáshalmazt sikerült összehozni egyszerűen arra alapozva, hogy publikációs
lehetőséget adtunk a magyar linuxosok közül azoknak, akik nem csak a
szakmában, hanem annak átadásában is jók (van pedagógiai/írói vénájuk). És
ezt nem valami tőkeerős monstrum cég, vagy egy állam hozta össze, hanem mi,
egy jó ötlettel és pár millióval (ami aztán nem térült meg, de ez már egy
másik történet).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tényleg. Annyi sok értéktelen dolog kap támogatást (akár államit is), esetleg az EU elvárásaihoz igazodva (2015-ig nyílt dokumentumformátumokra történő átállás) lehetséges lenne pályázni?
Cím: "ÚJ" Linuxvilág magazin, benne mellékletként pl. 8-16 oldalon rendszeresen tanári továbbképzéshez (is) (háttér)anyagok.
Szerintem még a mo.-i Novell is rácuppanna, volt nemrég egy ilyen irányú bejelentésük a HUP-on is!
Ötlet: mindenhová openSUSE operációs rendszert, van hozzá magyar nyelvű - jó hosszú :-) - kézikönyv elektronikus formában, stb.
Nagyjából erről írt/gondolt buki föntebb - szvsz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Van ezzel az elképzeléssel egy alapvető probléma.
A Kiskapu a lapot azért szüntette meg, mert nem volt gazdaságos. Nyolc év után egyszerűen az volt a végkövetkeztetés, hogy Magyarország túlságosan kicsi, a polgárai pedig túlságosan szegények ahhoz, hogy egy cég egy ilyen lap kiadásával profitot tudjon elérni, vagy akár nullszaldósra ki tudja azt hozni. Ezen a tényen pedig semmiféle támogatás nem segít. Ha lenne is ilyen pályázat, és meg is nyerné valaki, akár a Kiskapu, akár valaki más, a futamidő végén ugyanezzel a problémával szembesülne.
Ha tehát itt valakinek értelme volna pályázni, az a magyar állam, vagy annak valamelyik szerve. Mostanában divatos volt ugyan hangoztatni, hogy "az állam rossz gazda", én azonban úgy gondolom, hogy egy ilyen, az oktatást vagy a műszaki kultúrát célzó tevékenységnek éppen a fentiek miatt kizárólag az állam lehet jó gazdája.
A magyarázat pedig az, hogy az állam nem cég (még ha egyesek ezt így is gondolják). Az állam bevétele nem eladásból, hanem adókból keletkezik, a profitja pedig nem valamiféle vételár, hanem a művelt ember, aki aztán sokat fog keresni, és sok adót tud fizetni.
Egyszóval én úgy gondolom, hogy ha ma Magyarországon van valakinek esélye föltámasztani a Linuxvilágot, akár EU-s forrásból, akár zsebből, akkor az az oktatási-kulturális kormányzat. Ha ők nem teszik meg, ez az ügy a belátható jövőben halott marad.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Büki,
neked riszpekt maximum! :-)
De valamiben lehet, hogy tévedsz...
Arra viszont kíváncsi vagyok, kié, kiké... (ki a tulaj...) :-\
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Vannak feladatok, amit az államnak magának kell felvállalnia. Az oktatás pont ilyen. A technológiai fejlesztés támogatásai is ilyen. Ebbe pedig a fentieknek bele kell férnie!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hatalmadban|hatalmatokban áll nyomást gyakorolni az "állam" nevű entitásra?
Mint látható fenn, abbiz egy cég. :-| S ami nem egészen köztudott - céget mindig (gazdasági) bűncselekmény "legalizálására" hoznak létre... :-\
Minden bűncselekmény gazdasági jellegű... :-|
Azért nem szabad meggyilkolni valakit - lófax az élet szentsége! :-( -, mert akkor megrongálod az állam "eszközét", ami fedezi azt az adóslevelet, amit az állam "államkötvényként" kibocsát... :-/
A "human resource-t. :-P Igen, az "anyakönyvi kivonat"-ok most már az ellentételezése az államadósságnak. ;-> Ha tönkreteszel egy "fedezeti eszközt" seggbe rúgnak... :-]
S amit megvásárolnak a befektetők - ha megvásárolnak, de ez off itt.
Lényegében azt szeretném mondani ez ügyben, hogy botorság az "állam"-ra várni bármi épkézláb megoldásért - az állam az ellenséged, de facto. :-|
De, hogy már on is legyek itt... az oktatás, képzés... valahonnan alulról kéne induljon - jelen körülmények között -, mert "fentről" a cél, az agenda, a nép "lebutítása." Csak annyi esze legyen a "fedezetnek", hogy valami gépet tudjon hajtani a szalagon| mellett, s ki tudjon tölteni pár papírt... :-\
De önálló gondolatai nem kéne legyenek... :-/
Erre pedig a CMDC (certified mouse double clicker) képzés pompásan megfelel. :-P
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
egyetértek. ha minden közép és felsőfokú oktatási intézmény előfizetne 1 példányra, akkor is veszteséges volna?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akkor talán már nem, de ez megint rossz megközelítés.
Először is hogy nézne már az ki, hogy valaki előírná nekik, hogy fizessenek elő. Aztán meg ha megteszik, akkor ugyan mi garantálná, hogy az anyag el is jut ahhoz, akinek szántuk. (Mondjuk egy egyetemi könyvtárban egy darab Linuxvilág mit ér?)
Itt egyértelműen a digitális kiadás és az ingyenesség a megoldás, vagyis a finanszírozásnak az államtól kell érkeznie. Magát az előállítást már ki lehetne adni egy cégnek, de az igazat megvallva én még ezt is neccesnek tartanám. Ilyenkor valahogy mindig elvész a "lelkesedés", a cég már nem tekinti saját ügyének a dolgot, csak egy megbízásnak, amit teljesíteni kell a kialkudott összegért. Szerintem valamelyik kormányzati szerven belül kellene alakítani és működtetni egy szerkesztőséget, ami aztán idővel tanfolyamokat is szervezhetne, vagy országos roadshow-t, konferenciát meg efféléket.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nyilván eddig az MS fizette az oktatót bérét, adta a vasakat és a terméktámogatást..
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És ehhez mit szóltok? "a szélessávval még ellátatlan települések lefedésének megoldása"
Mi lenne az a technológia, amivel a legkisebb, legtávolabbi lakott területeket is gazdaságosan el lehetne látni szélessávú kapcsolattal? És ezt jó lenne több szolgáltató által lefedve megoldani, hogy legyen verseny is.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Mobil szélessáv" a 450 MHz-es frekvenciatartományban?
:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a települések bekötésének alapvető korlátja a település-közi gerinchálózat. ha lenne településcsoportonként országos gerinc, meg helyi gerinc, akkor kábeltv-vel már rentábilisen be lehetne kötni a lakosságot. ilyen helyeken nem biztos, hogy jó ötlet a verseny, a szabályozott piac hatékonyabb lehet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A szabályozott piac azt jelenti, hogy pl. maximum 5% nyeresége lehet a szolgáltatónak, de az garantáltan meglesz? Akkor még kérdés, hogy melyik lesz az a szolgáltató? Azaz hogyan választják ki?
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
önkormányzat pályázik eu forrásra, övé a tulajdonjog, az üzemeltetési jogot meg kiadják egy pályázaton kiválasztott vállalkozóra. optimális esetben helyire. ha nem helyire bízzák, abból szerintem több baj lehet.
szerintem egy ilyen megoldásban nem fér el két szolgáltató, mert akkor az előfizetői létszám nem éri a minimumot, ekkor mindkét szolgáltató veszteséges lesz. de ha egynek adod oda, akkor szabályozni kell az árat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem még hatékonyabb lehetne a dolog, ha az Önkormányzat üzemeltetne egy közhasznú társaságot, amely az Önkormányzati erőforrások (alépítmény, felépítmény) bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik.
A helyi internet szolgáltató(k) pedig fizetnek ezért az erőforrásért.
Ha ez a dolog jól működne, akkor lenne igazán versenyhelyzet, mert mindenki uazt a (várhatóan) jó minőségű, karbantartott hálózatot használja, és a saját internet hozzáférését árulja, saját ügyfélszolgálattal, supporttal.
Esetleg saját last-(sub)mile végződéssel.
Az előfizető pedig választhat, hogy olcsóbbat kér, nagyobb overbookkal rosszabb supporttal - avagy jót mindenből.
Nopláne különösen jó lehetne egy megyeszékhelyeket, nagyobb városokat összekötő optikai gerinchálózat, amit hasonlóképpen a szolgáltatók és csakis a szolgáltatók rendelkezésére lehetne bocsátani.
Ez jellemzően pár 10km távolságú szakasz volna, ami a fenti elgondolásból ~10 éven belül megtérülhetne.
Mivel megvan az optikai kábel és alépítmény, így a CCTV rendszert is lehetne fejleszteni (bűnmegelőzés) - ezt persze mindenképpen össze kéne kötni automatikus "büntetéssel" azaz, ha a kamerán látszik olyan, h rossz irányból hajt be az egyirányú utcába, nem adja meg az elsőbbséget, "beragad" a kereszteződésbe, automatikusan menne a csekk - kevesebb mint 1 év volna a megtérülés.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A kisebb települések nem bírnak el két szolgáltatót, ezt próbáltam mondani...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
WiMax peldaul. Pont erre talaltak ki. Es egy par helyen mukodik is M.o-n.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Vertesacsa. A T a szolgaltato, ha minden igaz ez hivatott befogni a falu szajat (inkabb a kisterseget) amiert nincs dsl. Nagyon tobbet nem tudok a dologrol, mert mar egy jo par eve nem elek otthon, bocs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nézd meg ezt - Proxim MP11 - 3.5GHz.
(a többi gyártó eszköze is kb ennyit tud)
két csatorna összefogásával max 25mbps, anélkül max 12mbps halfduplex cellakapacitás. többezer EUR költségű bázisállomás (szektoronként) valamint 1000 EUR körüli (v fölötti) végpont. Nem hiszem, hogy residental access
esetén valaha is megtérülne. (nem beszélve a frekidíjról)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Na most ezt nem nagyon ertem. Oke, hogy talaltal valamit a neten, ami jo draga, es cserebe nem is tul gyors, de ez nem valtoztat a tenyen, hogy a faluban mar majdnem ket eve wimax-al neteznek joparan.
Amugy el tudom kepzelni, hogy a dolog nem gazdasagos, de igen nagy ivben szarok ra azok utan, hogy a T hosszu-hosszu evekig oda sem bagozott a kornyek infrastrukturajanak korszerusitesere, mondvan, hogy gazdasagilag nem indokolt. (tul keves elofizetot jelentene).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A WiMax egy szabvány, aminek több frekin van implementációja. Itthon leginkább 3.5GHz körüli frekin használják (Invitel, GTS, AH, talán MTelekom), mivel a freki is elég drága, és ezek a cégek jellemzően nem SOHO kategórás eszközökkel szolgáltatnak, így ez az ár közel nem mondható magasnak.
Amire Te gondolsz, az inkább 2.4 v 5.5GHz-n történő szolgáltatás.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
kábeltv helyett wimax elég érdekes javaslat...
a kábelen még pár tv csatorna is elférne, arra is lehetne igény...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:-) Mivel ugye M.o-rol van szo, mondanom sem kell, hogy kabeltv, ami aminek halozata alkalmas lenne internetszolgaltatasra van a faluban...
Amugy termeszetesen kabeltvt jobbnak tartom mint mondjuk a wimaxot, az egy pelda volt a lehetseges megoldasra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
pont ez lenne az előrelépés lényege, hogy netet és tv-t egyszerre fejlesztenek az adott hátrányos helyzetű településen, eu-s pénzből. fejlesztik a település saját hálózatát és fejlesztenek valamilyen települések közötti gerincet is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez folyamatban van mikrohullámmal. Környékünkön több település le lett fedve, ha ez nem lenne akkor még mindig gprs sebességű mobilnetet használnék. Pár éve indult állami támogatással a lefedettség kiépítése.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni