DIGITÁLIS MEGÚJULÁS CSELEKVÉSI TERV 2010 - 2014

Hozzászólások

"Nyílt forráskódú szoftverek
részarányának növelése"

Most akkor ebből lesz is valami, vagy minden marad M$ cucc és ez csak a duma? Persze szép, hogy más európai satöbbi... blabla..
De konkrétum is lesz, vagy csak a tervezet?

------------------------
Everyone is a winner*

A cselekvési tervről a fiatalságom jut eszembe. Mindig készült cselekvési program az akkor divatos ifjúsági szervezetben, de a kutyát sem érdekelte, és senki nem csinált semmit.

-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."

Félreértettél. Én nem akarok semmit a kormány szemére vetni. Csak a "Cselekvési terv"-ről az jut eszembe, hogy eddigi életem során rengeteg ilyet láttam, de egyikből se lett semmi. Ezért számomra ez a cím nem sok jóval kecsegtet.
Az sem túl biztató, hogy beleolvasva az anyagba, leginkább az található meg benne, hogy mi kellene megvalósítani. A hogyan és a miből kérdésekre nem nagyon találtam értékelhető utalást. Tehát kb. a "Mit kíván a magyar nemzet" stílusában íródott.

-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."

Az egyik helyen szerepel:
"Célunk, hogy a K+F+I^3 ráfordítás az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át, az innovációs teljesítmény érje el az EU átlagát."
Ez a kívánságműsor. A terv valami olyasmi lenne, hogy 2011-ben ennyi lesz, 2012-ben ennyi, stb., azaz évekre lebontva tervezzék meg.
Vagy az eMagyarország pontok kapcsán szerepel a nagyobb létszámú szakképzett személyzet. De nem kerül mellé, hogy miből finanszírozzák.
Arra lehet alapozni, hogy az Eu-s forrásokból is sikerül támogatást szerezni, de azért valamit az országnak is vállalnia kell.

Rendszerváltás előtti KISZ és MSZMP anyagok vázlata:
1. A helyzet kritikus értékelése. Ide csak olyan információ kerülhet, ami
igaz, így az olvasó egyet fog érteni vele, és talán elhiszi, hogy a többi rész is igaz. Legyen a teljes anyagnak kb. 30-35%-a. Esetleg közben lehet szidni az elődöket is, de csak kicsit, mert különben gyanús lesz a dolog.
2. A távlati célok kitűzése. Itt csak stratégiai célokról szabad írni, olyan dolgokról, ami semmi konkrétumot nem tartalmaz. Ez kb. a teljes anyag 30-35%-a legyen.
3. Mit kívánunk a célok érdekében tenni. Fontos, hogy itt is csak általánosságokat írjunk, mert itt már illik megjelölni, hogy ki a felelős érte. Apróbb kérdésekben írhatunk konkrétumokat is, de azokért olyan személy vagy szervezet feleljen, akit/amit nem sajnálunk feláldozni kudarc esetén. Ha tudjuk, hogy nem lesz rá anyagi fedezet, akkor ne írjunk összegeket. Ez a maradék 30-35%-a.

Ehhez képest annyi eltérést tapasztaltam, hogy van egy 4. rész is (4., 5., 7. fejezet) ahol színes-szagos táblázatokban, illetve ábrákon megkapjuk a 3. rész rövid kivonatát.

-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."

Szerintem ezt a tervet is olyan komolysággal kell tekinteni mint azt, hogy a ferihegyi repülőteret átkeresztelik Liszt Ferenc reptérré. Orbánisztán 2.0 prealfa :D

Mellesleg pénz beszél, kutya ugat. A vége ugyanaz lesz mint 2,3,4,5,6, stb éve. MS termékek tömkelegét vásárolja a magyar állam, oktatás jópénzért.

"Mellesleg pénz beszél..."

Én nem is olyan régen (még kiadós koromban) csináltam egy hevenyészett kalkulációt arra, hogy mennyiből lehetne megoldani valamiféle linuxos (tovább)képzést az ország összes középiskolájának.

Valami olyasmi jött ki, hogy egy nokiásdoboz nagyjából egy évre lenne elég. Az egész országnak...

---
Science for fun...

Tehát az írott tananyag kerülne ennyibe?
Ha azt vesszük, hogy a számtech tanárok már rendelkeznek az alapokkal, akkor ennyi, mármint néhány jó tankönyv sok mindenre elég lehet.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

"Tehát az írott tananyag kerülne ennyibe?"

Mondhatjuk így is, de ez ebben a formában nem pontos. A Linuxvilág ugye
magazin volt, nem könyv, az archivuma pedig számos tekintetben a mai napig
egyfajta tudásbázisként szolgál. Valami ilyesmit gondoltam volna fölépíteni
úgy, hogy azt kimondottan a közoktatásban dolgozók tudják használni akár
tanításra, akár üzemeltetésre. Könyv amúgy egy csomó van (gondoskodtunk róla
:-)), tehát nem gondolom, hogy ezen a téren még lépni kellene, de persze ezt
a lehetőséget se kell kizárni.

Az eredeti megjegyzésemmel igazából arra akartam volna utalni, hogy az ilyen
digitális megújulás jellegű programokkal kapcsolatban az első gondolata
mindenkinek a milliárdos hardver- és szoftverbeszerzés.

Ezzel szemben szerintem ha ezt a dolgot egyszer valaki tényleg komolyan
gondolná, és fantáziát is tenne bele, nem csak pénzt, akkor szinte
bizonyosan az oktatás irányából, egész pontosan a tanárképzésnél kellene
elkezdeni. Ehhez meg a "szokásoshoz" képest egészen kis összeg is elegendő
lenne. (Talán néhányszor tízmillió éves szinten.)

Én annak idején pár évig szinte egyedül szerkesztettem a Linuxvilágot. Így
utólag tulajdonképpen magam is meg vagyok rajta lepődve, hogy micsoda
tudáshalmazt sikerült összehozni egyszerűen arra alapozva, hogy publikációs
lehetőséget adtunk a magyar linuxosok közül azoknak, akik nem csak a
szakmában, hanem annak átadásában is jók (van pedagógiai/írói vénájuk). És
ezt nem valami tőkeerős monstrum cég, vagy egy állam hozta össze, hanem mi,
egy jó ötlettel és pár millióval (ami aztán nem térült meg, de ez már egy
másik történet).

---
Science for fun...

Tényleg. Annyi sok értéktelen dolog kap támogatást (akár államit is), esetleg az EU elvárásaihoz igazodva (2015-ig nyílt dokumentumformátumokra történő átállás) lehetséges lenne pályázni?
Cím: "ÚJ" Linuxvilág magazin, benne mellékletként pl. 8-16 oldalon rendszeresen tanári továbbképzéshez (is) (háttér)anyagok.
Szerintem még a mo.-i Novell is rácuppanna, volt nemrég egy ilyen irányú bejelentésük a HUP-on is!
Ötlet: mindenhová openSUSE operációs rendszert, van hozzá magyar nyelvű - jó hosszú :-) - kézikönyv elektronikus formában, stb.
Nagyjából erről írt/gondolt buki föntebb - szvsz.

Van ezzel az elképzeléssel egy alapvető probléma.

A Kiskapu a lapot azért szüntette meg, mert nem volt gazdaságos. Nyolc év után egyszerűen az volt a végkövetkeztetés, hogy Magyarország túlságosan kicsi, a polgárai pedig túlságosan szegények ahhoz, hogy egy cég egy ilyen lap kiadásával profitot tudjon elérni, vagy akár nullszaldósra ki tudja azt hozni. Ezen a tényen pedig semmiféle támogatás nem segít. Ha lenne is ilyen pályázat, és meg is nyerné valaki, akár a Kiskapu, akár valaki más, a futamidő végén ugyanezzel a problémával szembesülne.

Ha tehát itt valakinek értelme volna pályázni, az a magyar állam, vagy annak valamelyik szerve. Mostanában divatos volt ugyan hangoztatni, hogy "az állam rossz gazda", én azonban úgy gondolom, hogy egy ilyen, az oktatást vagy a műszaki kultúrát célzó tevékenységnek éppen a fentiek miatt kizárólag az állam lehet jó gazdája.

A magyarázat pedig az, hogy az állam nem cég (még ha egyesek ezt így is gondolják). Az állam bevétele nem eladásból, hanem adókból keletkezik, a profitja pedig nem valamiféle vételár, hanem a művelt ember, aki aztán sokat fog keresni, és sok adót tud fizetni.

Egyszóval én úgy gondolom, hogy ha ma Magyarországon van valakinek esélye föltámasztani a Linuxvilágot, akár EU-s forrásból, akár zsebből, akkor az az oktatási-kulturális kormányzat. Ha ők nem teszik meg, ez az ügy a belátható jövőben halott marad.

---
Science for fun...

Vannak feladatok, amit az államnak magának kell felvállalnia. Az oktatás pont ilyen. A technológiai fejlesztés támogatásai is ilyen. Ebbe pedig a fentieknek bele kell férnie!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Hatalmadban|hatalmatokban áll nyomást gyakorolni az "állam" nevű entitásra?
Mint látható fenn, abbiz egy cég. :-| S ami nem egészen köztudott - céget mindig (gazdasági) bűncselekmény "legalizálására" hoznak létre... :-\
Minden bűncselekmény gazdasági jellegű... :-|
Azért nem szabad meggyilkolni valakit - lófax az élet szentsége! :-( -, mert akkor megrongálod az állam "eszközét", ami fedezi azt az adóslevelet, amit az állam "államkötvényként" kibocsát... :-/
A "human resource-t. :-P Igen, az "anyakönyvi kivonat"-ok most már az ellentételezése az államadósságnak. ;-> Ha tönkreteszel egy "fedezeti eszközt" seggbe rúgnak... :-]

S amit megvásárolnak a befektetők - ha megvásárolnak, de ez off itt.

Lényegében azt szeretném mondani ez ügyben, hogy botorság az "állam"-ra várni bármi épkézláb megoldásért - az állam az ellenséged, de facto. :-|

De, hogy már on is legyek itt... az oktatás, képzés... valahonnan alulról kéne induljon - jelen körülmények között -, mert "fentről" a cél, az agenda, a nép "lebutítása." Csak annyi esze legyen a "fedezetnek", hogy valami gépet tudjon hajtani a szalagon| mellett, s ki tudjon tölteni pár papírt... :-\
De önálló gondolatai nem kéne legyenek... :-/

Erre pedig a CMDC (certified mouse double clicker) képzés pompásan megfelel. :-P

Akkor talán már nem, de ez megint rossz megközelítés.

Először is hogy nézne már az ki, hogy valaki előírná nekik, hogy fizessenek elő. Aztán meg ha megteszik, akkor ugyan mi garantálná, hogy az anyag el is jut ahhoz, akinek szántuk. (Mondjuk egy egyetemi könyvtárban egy darab Linuxvilág mit ér?)

Itt egyértelműen a digitális kiadás és az ingyenesség a megoldás, vagyis a finanszírozásnak az államtól kell érkeznie. Magát az előállítást már ki lehetne adni egy cégnek, de az igazat megvallva én még ezt is neccesnek tartanám. Ilyenkor valahogy mindig elvész a "lelkesedés", a cég már nem tekinti saját ügyének a dolgot, csak egy megbízásnak, amit teljesíteni kell a kialkudott összegért. Szerintem valamelyik kormányzati szerven belül kellene alakítani és működtetni egy szerkesztőséget, ami aztán idővel tanfolyamokat is szervezhetne, vagy országos roadshow-t, konferenciát meg efféléket.

---
Science for fun...

És ehhez mit szóltok? "a szélessávval még ellátatlan települések lefedésének megoldása"
Mi lenne az a technológia, amivel a legkisebb, legtávolabbi lakott területeket is gazdaságosan el lehetne látni szélessávú kapcsolattal? És ezt jó lenne több szolgáltató által lefedve megoldani, hogy legyen verseny is.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

a települések bekötésének alapvető korlátja a település-közi gerinchálózat. ha lenne településcsoportonként országos gerinc, meg helyi gerinc, akkor kábeltv-vel már rentábilisen be lehetne kötni a lakosságot. ilyen helyeken nem biztos, hogy jó ötlet a verseny, a szabályozott piac hatékonyabb lehet.

A szabályozott piac azt jelenti, hogy pl. maximum 5% nyeresége lehet a szolgáltatónak, de az garantáltan meglesz? Akkor még kérdés, hogy melyik lesz az a szolgáltató? Azaz hogyan választják ki?
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

önkormányzat pályázik eu forrásra, övé a tulajdonjog, az üzemeltetési jogot meg kiadják egy pályázaton kiválasztott vállalkozóra. optimális esetben helyire. ha nem helyire bízzák, abból szerintem több baj lehet.

szerintem egy ilyen megoldásban nem fér el két szolgáltató, mert akkor az előfizetői létszám nem éri a minimumot, ekkor mindkét szolgáltató veszteséges lesz. de ha egynek adod oda, akkor szabályozni kell az árat.

Szerintem még hatékonyabb lehetne a dolog, ha az Önkormányzat üzemeltetne egy közhasznú társaságot, amely az Önkormányzati erőforrások (alépítmény, felépítmény) bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik.
A helyi internet szolgáltató(k) pedig fizetnek ezért az erőforrásért.

Ha ez a dolog jól működne, akkor lenne igazán versenyhelyzet, mert mindenki uazt a (várhatóan) jó minőségű, karbantartott hálózatot használja, és a saját internet hozzáférését árulja, saját ügyfélszolgálattal, supporttal.
Esetleg saját last-(sub)mile végződéssel.

Az előfizető pedig választhat, hogy olcsóbbat kér, nagyobb overbookkal rosszabb supporttal - avagy jót mindenből.

Nopláne különösen jó lehetne egy megyeszékhelyeket, nagyobb városokat összekötő optikai gerinchálózat, amit hasonlóképpen a szolgáltatók és csakis a szolgáltatók rendelkezésére lehetne bocsátani.
Ez jellemzően pár 10km távolságú szakasz volna, ami a fenti elgondolásból ~10 éven belül megtérülhetne.

Mivel megvan az optikai kábel és alépítmény, így a CCTV rendszert is lehetne fejleszteni (bűnmegelőzés) - ezt persze mindenképpen össze kéne kötni automatikus "büntetéssel" azaz, ha a kamerán látszik olyan, h rossz irányból hajt be az egyirányú utcába, nem adja meg az elsőbbséget, "beragad" a kereszteződésbe, automatikusan menne a csekk - kevesebb mint 1 év volna a megtérülés.

Nézd meg ezt - Proxim MP11 - 3.5GHz.
(a többi gyártó eszköze is kb ennyit tud)

két csatorna összefogásával max 25mbps, anélkül max 12mbps halfduplex cellakapacitás. többezer EUR költségű bázisállomás (szektoronként) valamint 1000 EUR körüli (v fölötti) végpont. Nem hiszem, hogy residental access
esetén valaha is megtérülne. (nem beszélve a frekidíjról)

Na most ezt nem nagyon ertem. Oke, hogy talaltal valamit a neten, ami jo draga, es cserebe nem is tul gyors, de ez nem valtoztat a tenyen, hogy a faluban mar majdnem ket eve wimax-al neteznek joparan.
Amugy el tudom kepzelni, hogy a dolog nem gazdasagos, de igen nagy ivben szarok ra azok utan, hogy a T hosszu-hosszu evekig oda sem bagozott a kornyek infrastrukturajanak korszerusitesere, mondvan, hogy gazdasagilag nem indokolt. (tul keves elofizetot jelentene).

A WiMax egy szabvány, aminek több frekin van implementációja. Itthon leginkább 3.5GHz körüli frekin használják (Invitel, GTS, AH, talán MTelekom), mivel a freki is elég drága, és ezek a cégek jellemzően nem SOHO kategórás eszközökkel szolgáltatnak, így ez az ár közel nem mondható magasnak.

Amire Te gondolsz, az inkább 2.4 v 5.5GHz-n történő szolgáltatás.

Ez folyamatban van mikrohullámmal. Környékünkön több település le lett fedve, ha ez nem lenne akkor még mindig gprs sebességű mobilnetet használnék. Pár éve indult állami támogatással a lefedettség kiépítése.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő