A Vim-et és/vagy az Emacs-ot mire használod?

Programozás

Semmire
26% (137 szavazat)
Semmire, kivéve ha nincs más installálva oda, ahova beloginoltam konzolon.
22% (114 szavazat)
Config fájlok átírására, esetleg pár soros szkriptek megírására
23% (120 szavazat)
Rövidebb néhány forrásfájlos programok megírására. Bonyolultabb alkalmazást nem fejlesztek, de vim/emacs-ban tenném, ha tenném
5% (26 szavazat)
Rövidebb néhány forrásfájlos programok megírására. Bonyolultabb alkalmazást nem fejlesztek, de másban tenném, ha tenném
6% (34 szavazat)
Bonyolultabb alkalmazások (akár többezer forrásfájl, asset, többszáz class) kivételével mindent vim/emacs-szal fejlesztek
7% (35 szavazat)
Bonyolultabb alkalmazásokat (akár többezer forrásfájl, asset, többszáz class) is vim/emacs-szal fejlesztek
8% (42 szavazat)
A vim/emacs gyakorlatilag az OS-em egyetlen UI-ja boot után (nem fejlesztek bonyolultabb alkalmazásokat)
1% (3 szavazat)
A vim/emacs gyakorlatilag az OS-em egyetlen UI-ja boot után (fejlesztek bonyolultabb alkalmazásokat is)
1% (5 szavazat)
Még az ehhez a szavazathoz szükséges HTTP POST requestet is vim/emacs ablakból küldtem be
2% (9 szavazat)
Összes szavazat: 525

( mavericko | 2017. 12. 06., sze – 14:11 )

Habár másra szavaztam, de én betettem volna választható opcióként:
- (x) Mindenre (is)

( uid_4263 v | 2017. 12. 06., sze – 14:13 )

SQL-ek, scriptek, CSV-k, config fájlok és társai gyors editálására.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

( gaby | 2017. 12. 06., sze – 14:19 )

Újabban log fájl olvasgatásra melóhelyen.

( Szenti v | 2017. 12. 06., sze – 14:21 )

(x) Egyéb, leírom

Alapvetően konfigurációs fájlok módosítására/pár soros szkriptek írására. A komolyabb alkalmazásba fejlesztéshez általában IDE-t használok, néha editort (Atom).

(x) Egyéb:

> Semmire, kivéve ha nincs más installálva oda, ahova beloginoltam konzolon.
> Config fájlok átírására, esetleg pár soros szkriptek megírására

E kettő opció között. Konzol felületen ha valamit szerkesztenem kell akkor vim (akkor is ha más is van fenn), de graf felületen inkább geany.

( Tono | 2017. 12. 06., sze – 16:15 )

(x) Egyéb, leírom
Diák vagyok, Emacs org-mode jegyzetelés, és dokumentácio; lokalisan evalualt program reszletekkel(babel).

( fdavid | 2017. 12. 06., sze – 18:33 )

(X) Egyeb:
Mindenre VIM editalasi modba kapcsolt IDE-t hasznalok, kiveve "config fájlok átírására, esetleg pár soros szkriptek megírására", mert ott szimplan VIM-et.

( uid_4656 v | 2017. 12. 06., sze – 18:44 )

Azon ritka esetekben, amikor valami szövegfájlt kell szerkesztenem linuxon, általában nano-t használok. Azon még ritkább esetekben, amikor nincs nano, akkor teszek fel. Ehhez még ennél is ritkább esetekben kellhez a vi. :-)

( uid_17720 | 2017. 12. 06., sze – 19:22 )

[x] Egyéb, leírom.

Git commit message beírására. :)

( uzsolt v | 2017. 12. 06., sze – 20:10 )

(*) Rövidebb néhány forrásfájlos programok megírására. Bonyolultabb alkalmazást nem fejlesztek, de vim/emacs-ban tenném, ha tenném
Erősen feltételes módban értem. Könnyen el bírom ui. képzelni, hogy a (pluginokkal megrakott) vim-nél van erre lényegesen alkalmasabb eszköz (még a vim-huszároknak is).

( saxus | 2017. 12. 06., sze – 20:22 )

[x] Legyen miből ragequitelni.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

( KoGa v | 2017. 12. 06., sze – 20:28 )

sources.list szerkesztésre, hogy aztán tudjak apt-get install -t nyomni :D

( Vamp | 2017. 12. 06., sze – 22:43 )

CentOS alapu rendszeren (oVirt) konfig atirashoz valamiert Vi(m)-et hasznalok... Rakhatnek Nanot, de valamiert megis..:) Debian/Ubuntu-n csak Nano-t.

Épp ebbe futottam bele tegnap, munkatársam noteszére berheltem fel buguntut, hadd ismerkedjen vele, fstabba swapfilét valahogy vi-vel szerkesztettem volna bele, de az alap terminálbeállítások ellehetítlenítették, így maradt a nano :(
Na nem mintha egyébként használnám otthon kororával, már be sem látok az ablakok mögé, de néha itt,ott(router,nas) kényszerből előkerül.

és még a mamikat is meg lehet vele lepni:

http://www.mommymia.hu/vim/

... és ilyenekre bukkantam, mikor vi használati útmutatót kerestem a google segítségével.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

( oykawa | 2017. 12. 06., sze – 23:05 )

Kapásból:
apt-get autoremove --purge vim
ln -s /bin/nano /bin/vi

Oykawa

( Raynes v | 2017. 12. 07., cs – 05:39 )

Szinte mindent SciTe-ben szerkesztek. Ha konzolos editor kell, akkor mcedit, azért kényelmesebb a nano-nál. Mert ugyebár mc-t és mcedit-et mindenre felteszünk, ami ezeket futtatja, az munkaeszköz, ahogy valakinek az aláírása bölcsen mondja. Nano-t csak akkor használok, ha épp az van fent, és nincs idő mcedit-et telepíteni. Vim-et csak tanulgatom, nem szerkesztek benne semmi komolyat. Persze tudom nagyon alap szinten használni, ha annyira nincs más fenn, akkor elboldogulok vele, de nem nagyon bírom megszokni, megszeretni.

Ezt az Ne-t nem első helyen látom ajánlóban, lehet kipróbálom.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

( asusu | 2017. 12. 07., cs – 07:03 )

Scala-t Intellij IDEA-ban fejlesztek (de vim pluginnal). A többit (Rust, Python, C, C++) vim-ben.

Előző munkahelyen a C++ kód millió sor fölött volt, azt is vim-mel (azért egy YouCompleteMe fönt volt :P)

UI: nagy ritkán windows-on C#-ot is bökdösök, azt VS+vim pluginnal.

( ssikiss | 2017. 12. 07., cs – 14:48 )

(x) Emacs - Általános szövegszerkesztőnek, jegyzetek, konfig fájlok, szkriptek, átmeneti szövegrészek tárolására, szerkesztésére. Forráskódra IDE.

( raavi | 2017. 12. 07., cs – 17:57 )

A Vim ad erőt, és mindent legyőző akaratot! :)

( Caro | 2017. 12. 07., cs – 19:09 )

Én screen lock-nak szoktam használni :)
(valójában nem, de lehetne)

( xzsolt | 2017. 12. 08., p – 05:18 )

(x) Egyéb, leírom:

Eddig csak ebben a kontextusban használtam:

sudo apt-get purge vim emacs

( bucko | 2017. 12. 08., p – 08:58 )

A szavazatok alapján fel nem foghatom kik írtak azokra a topicokra, ahol a vi-t szidták. Olybá tűnik, hogy azok akik nem is használják. :-D

( Kormoran | 2017. 12. 09., szo – 16:51 )

konzolból nano, grafon meg leafpad. nekem ez jött be, a leafpad a maga minimalizmusával engem megnyert.

"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"

( Digit | 2018. 08. 23., cs – 23:18 )

letezik egyaltalan valamire valo editor az emacs-en es a vi-on kivul???
nekem iszonyatos lenne olyan editort hasznalni amit nem tudok ugy hasznalni h leragasztom a ket csuklomat pillanatragasztoval az asztalhoz es nem erek el minden funkciot
amig a vi-t es az emacs-et nem ismertem, alandoan kenyszert ereztem arra h irjak egy editort
ez nem vicc, komolyan!
es ez nem a kenyelemrol szol, az vicc lenne, az a kenyelem, ha pl nem kell felallni az asztaltol, nem a 8cm-es kezmozgas
ez inkabb a hatekonysagrol es a sebessegrol szol
az ujjaim joval kevesebb tehetetlenseggel mozognak mint az egesz kezfejem
meg arra is kepes vagyok, hiszen ezt csinalom, h android studio mellett alandoan atmegyek vi-ba, hiszen abba szerkesztem a forrast, aztan vissza studioba ha a hibauzenetet nezem v autoimport kell, v nyomok egy shift-F10 -et (run app), kiegeszites miatt nem szoktam atmenni (vagy nem tudom minek hivjak pontosan: amikor kilistazza pl a metodusokat), sokkal tobbet ernek nekem ennel az alapveto editalasi parancsok.
szoval java-t vi-ba (vim)
lisp-et pedig termeszetesen emacs-ben (viper-mode -al)
az ez alatt levo szoveg pedig nem a hozzaszolasomhoz tartozik, hanem az alairasom, nem hiaba van benne egyes szam, nalam a vi es az emacs az elso helyen all, nem tudom az egyiket a masik ele tenni, mind a ketto annyira jo.
hiaba ugyanabban a temaban utaznak, annyira mashogy kozelitik meg ugyanazt a problemat, h nem tudnak versenyezni egymassal

===
a világ legjobb editorja a vi es az emacs. ezen belül a vi a legkényelmesebb, az emacs pedig a leghatékonyabb. ezen kívül az emacs a legkényelmesebb es a vi a leghatékonyabb (csak saját tapasztalat)

A kényelem és hatékonyság alapjai itt még nem érnek véget!
Maradjon a leragasztott kéz, de váltsunk 40 konzolt!
A "modern" AT/Windows stb. szabványnak megfelelő entitások esetén el kell tépni a ragasztót, mert át kell nyúlni a funkcióbillentyűkhöz. A betű és numpad között is van egy felesleges és ergonómiát mellőző halmaz. Belátható, hogy a kényelmes ragasztózás csak a DIN szabványnak megfelelő en_us 84 gombos AT billentyűzettel oldható meg.
Persze ezt az alapvetést csak olyanok képesek belátni, akiknek nem triviális a copy=F5 (Norton commendador). Mert ugye a többieknek a copy c bötűvel kezdődik.

Régesrég a már olvasni is tudó falusi lányok kiugrási lehetősége volt a gyors- és gépíró tanfolyam. Manapság a Dunát rekeszteni képes mennyiségű, nagy arcú IT szpeszialisztek száz százaléka nem rendelkezik azzal a képességgel, amit ezek a buta tyúkok néhány hét alatt elsajátítottak. (Az az egy ember most léccilécci fogja be a pofáját!) Pedig a munkaeszközük kezeléséhez alapvető lenne!

A hatékony munkavégzés érdekében egy ügyvéd ismerősöm zseniális megoldást talált fel. - Úgy sem tudsz gépírni, ezért használd bal kézzel az egeret és közben jobb kézzel sasolj! Döbbenet, kényszer hatására az ember pár nap alatt képes átállni!

Ha valaki tud gépírni, vagy sem, akkor is problémát jelenthet a sokszínű "szabványos" billentyűzet és laptop billentyűzet. Elég kínos a juniksz konzolon az altgr használatával írogatni. Erre is van ősi megoldás: a repűlőékezet. Ekkor még a felragasztott cetliket is el lehet felejteni. ;) Ráadásul DOS, unix, MS Word, sőt soros terminálon is ugyanúgy lehet használni!

No, most jöhet a ragasztó! :-D

"sokkal tobbet ernek nekem ennel az alapveto editalasi parancsok."

És hogy csinálsz meg egy egész projekten átívelő átnevezést? Csak, hogy olyan alapvető reafactoring funkcióról beszéljünk, ami már 15-20+ éve alapvető egy IDE-ben. Extract method, interface, fieldeket kijelölve automata konstruktor generálásról és hasonlókról ne is beszélve.

Tapasztalataim szerint azokra az "alapvető" editálási parancsokra pont azért van szüksége a VIM huszároknak sokszor, mert fogalmuk sincs, hogy hova fejlődtek az IDE-k.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™