Elektromos autók 22-es csapdája

Egyik ismerősömmel beszélgetve szóba kerültek az elektromos autók. Ő teljesen rá van pörögve a témára és hígfolyósan ömlenek belőle az autómárkák, akkumulátorok és a kilowattok. A téma részint a Renault kémkedési botránya, és a jelenleg csak vegetálgató magyar Szolo-Duo agymenés volt. Kellően megfontolatlanul kijelentettem, hogy az elektromos autó téma elég életképtelen, mire kaptam hideget és meleget, kezdve a begyöpösödöttől egészen a "nem vagy környezettudatosig". Aztán kifejtettem egy kicsit bővebben a dolgot amitől most nagyjából olyan személy lettem, mint aki elvette a cumit a kisgyerektől.
Az elektromos autók esetében a legnagyobb technológiai akadálynak jelenleg az akkumulátorokat tartják, ami szerintem elhanyagolható probléma ahhoz a kérdéshez képest, hogy mivel is töltjük meg azokat.
Egy elektromos gépjármű előállítási költségének 80%-át az akkumulátorok ára teszi ki. Ez egyben meghatározza a gépkocsi végleges fogyasztói árát is, amitől sokkal kevésbé vonzó mint egy hagyományos gépkocsi. Ezt kikerülendő az autógyártók azt fontolgatják, hogy amíg nem találnak megoldást a drasztikus akkumulátor árcsökkentésre addig a vásárló csak az gépkocsit vegye meg az akkumulátort pedig bérelje. Ez több szempontból is előnyös az autógyártóknak, lévén gyorsabban bevezethetnek olcsó, tisztán elektromos modelleket továbbá jól összecseng a jelenleg elérhető akkumulátorok hosszú töltésidejének és alacsony fajlagos tárolókapacitásának áthidalására kidolgozott, akkucsereállomások koncepciójával. Ugyanakkor, nem ad választ a "Hogy és mivel töltjük az akkumulátorokat?" kérdésre.
Bármilyen elektromos energiatárolásról is beszéljünk, ez a kérdés jelen lesz, legyen szó akkumulátorról vagy épp hidrogéncelláról.
Jelenleg a villamos energia túlnyomó hányadát fosszilis forrásokból állítjuk elő. Ezen infrastruktúra a pillanatnyi energiaigényünkre van méretezve. A gépjárműipar tömeges elektromosra való átállítása, függetlenül az alkalmazott töltési és tárolási eljárástól (otthon vagy csereállomásokon) elképzelhetetlenül nagy terhet róna a meglévő elektromos hálózatra. Bővíthető a hálózat és a hagyományos erőművek is kiválthatóak megújuló erőforrásokkal, de mindennek ára van aminek bele kell épülnie a gépkocsi árába és ez tovább rontja a hagyományos gépkocsikkal szembeni esélyét
Látható, csakis az elektromos jármű lehet életképes, ami nem jelent többletterhelést a meglévő infrastruktúra és a vásárlók pénztárcája felé.
Valószínűleg ezt realizálták a Szolo-Duo fejlesztői is amikor a koncepciójukat kidolgozták, de egy ponton alaposan mellélőttek. Olyan járművet álmodtak meg ami képes különféle forrásokból megtermelni a saját energia-szükségletét (pedál, napenergiával történő töltés) és ezen lehetőségekhez méretezték a rendszer többi elemét (kompozit karosszéria, alacsony légellenállás, kicsi motorteljesítmény). Emellett a jelenlegi autóvásárlói igények és elvárások minnél maradéktalanabb kielégítésére törekedtek, aminek az ára az eredeti koncepció részeinek a beáldozása lett. Egy mai, tipikus autóvásárló, olcsó, kényelmes, nagy hatótávolságú, gyors járművet szeretne. A Szolo-Duo nem az. A napelemek és a kompozit karosszéria drágák, a pedálozás kényelmetlen, kicsi a megtehető távolság vele, ráadásul a kicsi motorteljesítmény miatt még nem is gyors.
Ugyanezekkel a problémákkal küzdenek a nagy autógyártók is és valószínűleg hosszú ideig ugyanezzel fognak is küzdeni.

Mi lehet a kivezető út?
Megtalálni a megfelelő, fosszilis tüzelőanyagokat kiváltó energiaforrást, ami minimális költséggel elérhető és alkalmazható lenne a jelenlegi technológiával. Van is ilyen mégpedig a metán. Könnyen, pozitív energiamérleggel termelhető (a termelt metán 20%-át kell visszaforgatni az előállításba, hogy fedezzeaz energiaigényt) szerves hulladékból, viszont csakis ipari méretekben gazdaságos az előállítása. Egy metántermelő üzem infrastruktúrális költsége alacsonyabb még egy megújuló erőforrásokat hasznosító erőműhöz képest, adott esetben meglévő infrastruktúrák (szennyvízkezelők) módosításával is létrehozhatóak. A metán alkalmazása nem igényel jelentős szerkezeti változtatást a jelenleg alkalmazott belsőégésű motorokon, kezelése egyszerűbb és biztonságosabb, mint például a kirogenetikus hidrogéné.

Más célcsoport megtalálása az olcsó elektromos járműveknek. A költségek és a technológiailag kivitelezhető megoldások optimalizálásának a metszéspontja jelenleg egy egymillió forint alatti, egy legfeljebb két személy szállítására alkalmas, hibrid hajtásmechanizációval rendelkező jármű, ami szerkezeti megoldásai tekintetében sokkal közelebb áll egy segédmotoros kerékpárhoz, mint egy autóhoz. Egy ilyen szerkezet kiválthatja a rövid távra használt személygépkocsikat (városi közlekedésben használt gépkocsik kb. 60-70%-át), de ehhez szükség van arra, hogy magasabb komfortot nyújtson egy robogónál vagy egy kerékpárnál.
Hogy mennyire lenne sikeres egy ilyen koncepció, ahhoz elég megnézni az elekttromos kerékpárok vidéki elterjedését. Ez utóbbi esetében is a kulcs a jó pozícionálásban rejlett. Az elektromos kerékpár olcsóbb, mint egy segédmotoros kerékpár, egyszerűbb és olcsóbb az üzemeltetése, ugyanakkor a hagyományos kerékpárhoz képest magasabb utazási komfortot nyújt.

Hozzászólások

Azert valld be, egy Tesla Roadstert te is elfogadnal ;)

mivel hogy kell

jobb lenne benzinnel mint sehogy, mert nem megy egyik napról a másikra az átállás

persze amíg van bőven benzin addig nem kell erre pazarolni, de az utolsó hordókból már inkább áramot kellene

maga az aksi a gond, az hogy mivel töltjük az nem, HA nagyban gondolkodunk és nem azon a pár (száz)százalék hatékonyságon, tehát tökmindegy milyen rossz hatékonysággal, de előbb-utóbb az alternatív lehetőségek kellenek, de MA nincs az az aksi ami szóba jöhetne

ps: vagy arra kérdeztél rá a kondenzátorok nem tartják meg sokáig a töltésüket és azt is aksiról kell? (hibrid meghajtásként szintén mehetne benzinről:) )

Tévedés.
Vegyünk egy 50kW-os (68 LE) gépkocsit ami igen gyengének számít a mai autók között. Két óra üzemidőhöz, ami nagyjából 180 km-t fed le, 100kWh akkukapacitás kell. Ez egy átlag lakás jelenlegi HAVI fogyasztásának 1/3-a. Ha ezt az autót ha csak minden második munkanapon töltik, mert tipikus melóbajáró autó, akkor havi villamosenergia fogyasztása, 1MWh. Ebből következik, hogy egy autóval rendelkező háztartásnál a háztartás havi fogyasztása több mint négyszeresére nőne.
Ezt tömegesen a jelenlegi infrastruktúra nem tudja kiszolgálni és financiálisan képtelenség 5-10 éven belül ekkora bővülést elérni. Ráadásul nincs meg hozzá a megfelelő fosszilis energiából való fedezete, és jelenleg képtelenség megújulóból gazdaságosan létrehozni. Egy napelemnél 100%-os hatásfokot feltételezve 3 év mire az előállításához szükséges teljes energiaigényt visszatermeli. Egy szélerőműnél 1.5-2 év. Egyetlen probléma, hogy ezek egyike sem megy 100%-on!
Egy Li-Po akksi hatásfoka 80%-90% körüli, de ez energiatároló képessége. Egy akksi nem termel energiát, csak tárol. Ezt hagyják figyelmen kívül amikor az elektromos járművekről van szó.

Nem azzal van a gond, hogy miben tároljuk az energiát, hanem azzal miképp állítjuk azt elő.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

FYI, ez első biogáz generátor ie. 10-re datálják ahol a fürdővizet melegítették vele. Az első dokumentált metántermelésre használt emésztőt 1859-ben Bombayban készítették. A 1800-as évek végére a biogáz lett az utcai gázlámpák energiaforrása európában.
Jelen pillanatban a biogáz/metán termelés milliárdos üzlet. Az így termelt gázt azonban elsődlegesen fűtésre és főzésre, és primer szintézisgázként haszálják. Kínában 2010-ben 50 millió háztartásnak biztosította a fűtését. Európa évente 62200 GWh energiát állít elő biogázból. Magyarországon biogázüzemek vannak Jászapátiban, Pánhalmán, Nírbátorban. Bigázerőmű építéséről van szó Tatabányán. Szóval, kéremkapcsoljaki...

Mielőtt még belekötnél, a biogáz egy anaerobikus erjesztéssel létrehozott, javarészt metánt, széndioxidot, és szénmonoxidot tartalmazó gázkeverék, ennek tisztításával állítják elő a biometánt.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

amíg van bőven benzin, addig nyugodtan pazarolhatod. egy aprócska gond: a bőven benzin fogalma legkésőbb 2005 körül, azaz minimum hat évvel ezelőtt kimúlt.

A poszthoz: a villanyautónak jelenleg egyetlen kézzelfogható előnye lehetne: a szemétgyártást kirakod a zsúfoltan lakott területekről a ritkán lakottra. más előnye nemigen van.

meg egy eromu hatekonyabban termeli az energiat, mint egy belsoegesu motor.
viszont erdekes lenne ezt kiszamolni, hogy az aram szallitasi, es tarolasi vesztesegevel
mi jonne ki vegeredmenyul.
viszont, jelenleg van egy masik, kezzelfoghato elonye is (mar ha mar megvan a baromi draga villanyautod): kurva olcso utana az uzemanyag :)

egy eromu hatekonyabban termeli az energiat, mint egy belsoegesu motor.

Szerintem azt kell nézni, hogy mekkora hányadát használod el a befektetett/meglévő energiának, ahhoz meg hozzátartozik, hogy eljut hozzád. Szóval, szerintem tévedsz, nem is kicsit. Egy nagyságrendben van a konnektorból kijövő (használatra kész) elektromos energia primerenergia hányada (2,5 (A földgázt vesszük 1.0-nak) =40%) a belsőégésű motor hatásfokával (leginkább a dízelekével). Csak a kitermelési/feldolgozási/szállítási "veszteség" marad ki ebből.

+1 a blogbejegyzésre.

Kíváncsi vagyok, hogy csinált-e valaki felmérést arról, hogy az „elektromos hálózatra kötött” szélerőmű a kifizetődőbb (stabil áramellátás illetve energiatárolás problémája, „fúj a szél, nem fúj a szél” probléma, ezekből jövő veszteségek, kihasználatlanság), vagy olyan, amivel vizet bontanak le (víz ára, vízkőképződés) éjjel-nappal, ha fúj a szél – és nem orkán erejű – és tárolható hidrogént állítanak elő (biztonságos tárolás, tárolóhely költségei), elszállítják (szállítás költségei) és feldolgozzák erőműben, üzemanyagcellában (költségek mindenhol). Gondolom csináltak. Érdekes lehet.

A DUO tema nem egy hulyeseg, de Audi etron vagy voltron like lenne eletkepes.
Egy kozepes akku tomeg melle, egy fix fordulatu motort epitettek generatorral, ami besegit es tolt, igy hatotavja is jelentosen javult.
Fogyasztasa ketto liter korul van szazon.
Termeszetesen mindenfele visszatermelesi megoldast is bevetettek.

Ez lenne egy atmeneti megoldasnak jo.

Hidrogen cellas megoldasok mar vannak, csak a hidrogen nehezen kezelheto dragasag.

Ha ipari méretekben elkezdenénk _folyamatosan_ akkut tölteni, az nem okozna olyan ingadozó energiafelvételt, mint pl. az emberek napi villamosigénye. A stabil villamosfogyasztás meg fekszik az atomerőműveknek.

----------------
Lvl86 Troll