A műhely

Délután volt. Fáradt szerelők cigarettáztak a rügyező szilvafa tövében, kivéve egyet,
aki a család unszolására már réges rég lemondott erről az elfoglaltságról.
Az elmúlt nap eseményeit értékelik annak alkalmából, hogy a karácsonyi prémiumjaikból a főnök saját célokra vásárolt
lézerágyús aratógépét sikerült megjavítaniuk céges erőforrásból, tudniillik kifogyott a benzin.
A Peti -merthogy így hívják a főnököt- Jolival, Gizivel és Sárival van egy irodában, valamint Ő (egyedül) egy csapat, aki egy célért küzd, saját magáért.
Mondta is karácsonykor a díszes társaságnak, -hisz egy család vagyunk- bármit nyugodtan megbeszélhetünk. Ha gond van, kérlek mondjátok el. Kapva kapott az alkalmon az egyik vizipisztollyal fluxuskondenzátort javító heggesztőmunkás-kinél a világon jobbat még nem látott ember fia-, és azt mondta: Nincs víz a pisztolyban főnök. Hiába szeretnék vele heggeszteni, és megkockáztatom ez nem erre lett kitalálva.
Peti feltűrte öltönye ujját, majd rábaszott az asztlra -a miheztartás végett. Leszarom -mondta. Nézd Lajos, tudod (mi).. Nem. Elegem van az örökös lázadásodból a céges belügyekkel kapcsolatban. Annyi az egész, hogy nem akarsz dolgozni. Lényegtelen apróság a munkaszerződés, mely szerint porszemgyakoriság-vizsgálatból diplomáztál, és mi pont ezért vettünk fel. Ha nem tudod tartani a szádat, elmehetsz. Rengetegen vannak még akik pályáznak az állásodra, bármikor találok náladnál jobbat is. Például ott a DTMF Jolika. Hol is vagy? Ja.. Drágám, mássz elő kérlek, és töröld meg a szád szélét. Épp rólad beszélünk. Sári segítőkészen mászott Joli helyére, mivel nem volt elég szék az irodában. Jolika a harminc felé tendált mind életkorát, mind kilóit tekintve. Kissé anorák volt szegény, de a sok asztal alatt lapítás miatt sajnos nem volt alkalma rendszeresen étkezni. Fejét felszegve -mert ő sokkal különb mint Lajosék- kecses -bár szerintem inkább botladozó- mozdulatokkal szambázott körül az asztalon, és ült le Gábor mellé, aki köztüdottan a főnök seggében tartotta a nyelvét -bár egyesek ezt hajlamosak voltak szó szerint érteni. Jolikám, épp arról beszéltem a srácoknak, hogy te a kicsi száddal milyen remek munkát tudsz végezni. Erre a mondatra Lajos kicsit megszívta magát levegővel, és mellkasán keresztbe tette kezeit.
Igen, most már emlékszem -vágott közbe Feri, aki mindeddíg szótlanul rágta a kávéscsészéjét. A Jolika képes lenne a szájával is megjavítani a kondenzátort. Megfogná a VoIP telefon kagyló részét, óvatosan kipattintaná a nyelvével az RJ11-es pöcköt, majd ráhúzná a kondenzátor modem részére. Családi nevéből adódóan olyan képességekkel rendelkezik, melyek lehetővé teszik számára a kondenzátorral való szóbeli kommunikációt. Sanyi elpöckölte a cigarettáját és maga elé nézett, majd csillogó szemekkel a többiek legnagyobb meglepődésére -De Jolika, rossz paraméterekkel bootol! - felkiáltással helyzetkomikumba kezdett. Gyorsan pörögtek az agytekervények, vajon mit is lehet ilyenkor csinálni? A rendszer már elindult, és alighanem a főnök borospincéjétől kezde a világegyetemen át több mint valószínű hogy egésszen a semmiig minden megszűnik létezni. -Jabocs -szólalt meg Jolika a Sanyi hangján, és már csücsörített is ahogy a nő szokott. Halk, zümmögő hangot hallatott, olyat amit akár a legegyszerűbb kólásüveg is ad, ha megfelelő szögben fújnak rá. Joli épp realtime debuggolja a rendszert -szólalt meg levegővétel gyanánt. Ez mindent megmagyaráz, vetette oda Lajos. Összeállt a kép, képtelen vagyok Jolival felvenni a versenyt.
A mindezidáig alattomosan feléjük araszoló felhőkből eső kezdett szemetelni, így közös megegyezéssel hazafelé vették az irányt.

Hozzászólások

Tudom.
Sortöréssel és helyes szedéssel rá lehet venni valamennyire az olvasót, hogy hosszabbnak tűnő szöveget is elolvasson.
Nem olvasta el, eldöntötte, nincs min rágódni.
_______
Powered by Áram // Nem vagyok annyira kocka, hogy napfényt is csak HDR-Renderingen keresztül lássak.

Holndap majd lesz lehetőségem nagyobb minitor előtt ülni, és kijavítom (tördelem).

-
Debian Lenny