HUPos felmérés és a konklúziók

Pár héttel ezelőtt indítottam egy öt kérdéssoros felmérést a fizetős netes szolgáltatásokkal kapcsolatosan. Az ügy apropóját az adta, hogy az elmúlt fél évben felerősödtek a fizetős tartalomszolgáltatást forszírozó hangok. Gondolok itt a Murdoch féle kirohanásra a Googlevel szemben, vagy épp arra, hogy az utóbbi fél évben zárt be magyar hírportál és kimondottan üzleti céllal működtetett blog is.

(Azoknak akik továbbra is különféle paranoid tévképzeteket hajszolnak, és nem kívánják elolvasni a bejegyzés további részét, közlöm: Nincs ráhatásom a HUP.hu jelenlegi üzleti stratégiájára, így közöm sincs az oldal esetleges fizetőssé válásához, vagy bármilyen más átalakulásához.)

A kérdés adott volt: Vajon mit gondolnak a fizetős tartalom-szolgálatásról a magyar nethasználók?
A felmérésre azért a HUP-ot választottam ki, mert egyrészt a portál felhasználói bázisának kor szerinti megoszlásában elég jelentős az a csoport amely a netes technológiák felhasználásában gyakorlott és emellett önálló keresettel rendelkezik.

Az első kérdésre adott válaszok egyértelműen mutatták, hogy a csoporton belül általánosan elfogadott az interneten történő vásárlás és az azon keresztül történő fizetés. Mindössze a válaszadó 6%-a jelezte, hogy nem vásárol a neten keresztül. A válaszok megoszlása azt mutataja, hogy a válaszadóknak fontos a tranzakciók biztonsága és a kényelem. Emellett egyfajta bizalmatlanságot mutat a webes kereskedők felé a személyes fizetési preferencia magas aránya (32%). Feltehetően, emögött hazai postaszolgálatok kelet-európai morálja is áll.

A második kérdésssel arra kerestem a választ, milyen az elfogadottsága a különféle, ingyenes tartalomszolgáltatók bevételi forrását jelentő webes hirdetéseknek. A kérdésre adott válaszok azt mutatták, hogy a legtöbben a flash alapú hirdetéseket tartották a legzavaróbbnak. A kérdéshez beküldött kommentek arra is rávilágítottak, hogy nagyon sokan élnek az oldalba beépülő hirdetések blokkolásával.

A harmadik kérdés arra vonatkozott, az olvasóközönség hajlandó lenne-e valamilyen anyagi formában támogatni adott oldal működését. A válaszadók jelentős hányada nem lenne ilyenre hajlandó fizetni a webes tartalomért. Kommenetekben páran leírták, hogy adott esetben hajlandóak lennének fizetni a tartalomért, de csak abban az esetben ha előtte meggyőződhetnek annak minőségéről.

A negyedik kérdés trükkös kérdés volt, a válaszadók 66%-a be is ugrott neki. A maradék válaszok viszont jól mutatják, melyek azok a szolgáltatások, amit alapvetőnek számítanak egy portál esetében. Ebből a legszembetűnőbb, hogy a második dolog amiért legkevésbé fizetnének a válaszolók az a reklámmentesség.

Az ötödik kérdés fennakadt Trey szűrőjén, bár gondolom, elég komoly felzúdulást váltott volna ki.

Összegezve:
A kérdéssorozat alapján a mai, magyar, fizetőképes, internetet gyakran használó népesség rendelkezik megfelelő háttérrel, hogy igénybe vegyen fizetős tartalomszolgáltatásokat, miközben többségük szembehelyezkedik a webes tartalmakért történő fizetéssel, és zavarónak és lehetőség szerint blokkolandónak tartja a reklámokat. Ez elég furcsa hozzáállás, ismerve a közösségi alapú tartalomszerkesztés kicsi hatékonyságát (90-9-1-es szabály), és egy portál fenntartásának és friss hírekkel/információval történő ellátásának a költségeit.
Ugyancsak érdekes, hogy bár egyetlen kérdés sem taglalta az adott szolgáltatás árát, mégis a válaszadók csak kis hányadának jutott eszébe, hogy ezen ár akár filléres tétel is lehet. Összevetve, hasonló, külföldi felmérések eredményével, ezen zsigeri tiltakozás egyedi, kelet-európai jelenségnek tűnik.
A tartalomszolgáltatók felé tehát egyrészt ott van az igény a minőségi tartalomra, másrészt ugyanezen felhasználók mindenáron el akarják kerülni a fizetést.

Ebből a szituációból többféle megoldás kínálkozik:
Egyrészt a hirdetéseknek blokkolásának a megakadályozása. Erre felhasználható a javascript blokkolásának megakadályozása vagy ezen blokkolás feloldásának a kikényszerítése, hirdetések beépítése az oldaltartalomba, akár házon belüli hirdetési rendszer alkalmazása.

Az oldal ingyenes verziójának oly mértékű lerontása (hirdetések, szolgáltatások, cikkek hozzáférésének korlátozása, képpé generált tartalom), hogy megérje előfizetni. Ez esetben a minőség csökkentésének igen komoly mértékűnek kell lennie, mert más oldalak tapasztalatai azt mutatják felhasználók első lépése kibúvó keresése lesz.

Megfelelő jutalmazási rendszer ami biztosítja, hogy bizonyos, az oldalért végzett tevékenységgel csökkenthető legyen az olvasó kiadása. Ilyen lehet, alapszolgáltatások, mint például a fórum kommentelések fizetőssé tétele. Egy ilyen pénzügyi kockázat (értsd: egy foglaló jellegű összeg elvesztése kirúgáskor, vagy felesleges komment beküldése esetén credit levonása) remek moderációs eszköz, mely csökkenti az adott portál publikus részének "háttérzajjal" telítődését, másrészt komolyan képes a fórum résztvevőinek viselkedését befolyásolni.

Olyan üzleti modell társítása mely képes kitermelni a fenntartási költségeket, miközben a portál megfelelő médiamegjelenést biztosítani a társított vállalkozásnak.

Fontos, hogy a tartalommal megfelelően harmonizált legyen a szolgáltatásért kért összeg, de vigyázni kell a micropayment jellegű megoldások elkerülésére. Üzletileg sokkal kifizetőbb egy biztosan fizető, kis létszámú olvasói tábor, mint egy nagy, viszont

Ahogy a mondás tartja: Ingyen ebéd nem létezik!

Stay tooned...

( biboka v | 2009. 12. 05., szo – 20:11 )

Szerintem az egyéni megoldások (oldalanként akár teljesen más módszerrel) elég nehezen lennének működőképesek (adott témában szinte végtelen számú helyre lehetne fizetni, egyesével mindenhova), ezt vagy egy új modellú vállalkozásnak kéne összefognia vagy a szolgáltatóknak kéne különböző csomagokban elérhetővé tenni - megfelelő árakon. Ez utóbbi szintén gondot jelent, mert egy külföldi oldal nem fog nekünk külön ártáblázatot csinálni, csak mert a reálfizetések alacsonyabbak, ellenben a nyugati árak (nagyobb tételben) valószínüleg megfizethetetlenek lennének. Szerintem ez is indokolja jelenleg a heves tiltakozást, mert (valahol jogosan) tartanak tőle az emberek, hogy itthon túlárazott lesz ez is.

Tőlünk nyugatabbra számos olyan oldal van ami tökéletesen működik. Az egységes rendszer és a csomagolt díjszabás nem megoldás, mert nem támogatná a pocsék, életképtelen oldalak kihalását. Egy ilyen piacon a egyik legfontosabb dolog, hogy folyamatosan haljanak ki az életképtelen oldalak, mert így biztosítható, hogy mindig a legmagasabb ár/érték arányú oldalak maradjanak fenn.
Amennyiben azonos témakörben több oldal van akkor azok tartalmát átvehetik un. feed oldalak. Ezek szerződésben kötött feltelekkel vesznek át tartalmakat az előfizetéses oldalakkal és osztják meg.
Ilyen esetben pl. cikkenként fizethesz a feed oldalnak -aki természetesen, fizet a tartalomszolgáltatónak- és nem kell előfizetned.

Mivel ez a piaci modell nálunk kvázi nem létezik, ezért a heves tiltakozás és para a magyaros csóringerségnek és nem a megalapozott félelemnek tudható be. Ritka híresek vagyunk a filléres kiadások miatti rinyálás és azzal párhuzamosan milliós tételek elszórásáról. Sajnos ez a jelenség eltűnéséhez kell még egy vagy két generációváltás.
Ha túlrazott valami akkor mindig ott a lehetőség, hogy jobbat/olcsóbbat csináljon valaki. Általában a túlárazottság a piaci verseny hiánya, vagy érdektelenség jele. Nálunk az érdektelenség az egyik motívum, mert a legtöbb esetben az emberek rühelnek megmozdulni, vagy tenni maguk érdekében.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Amennyiben azonos témakörben több oldal van akkor azok tartalmát átvehetik un. feed oldalak. Ezek szerződésben kötött feltelekkel vesznek át tartalmakat az előfizetéses oldalakkal és osztják meg.
Ilyen esetben pl. cikkenként fizethesz a feed oldalnak -aki természetesen, fizet a tartalomszolgáltatónak- és nem kell előfizetned.

Na én kb erre gondoltam, csak én ezt új cégeknek/ISP-knek a kezébe adnám. Így azok között is élesedne a verseny (optimális esetben, de persze úgyis lemutyiznák maguk között).

Mivel ez a piaci modell nálunk kvázi nem létezik, ezért a heves tiltakozás és para a magyaros csóringerségnek és nem a megalapozott félelemnek tudható be.

Azért lássuk be, hogy a külföldi előfizetések (már amelyik elérhető itthonról), nem ritkán megfizethetetlen az átlagnak. Erre jó példa a tudományos folyóiratok. Ameddig az egyetem/állambácsi fizeti addig oké, de ha valaki kikerül ebből a körből, viszont szeretné elérni, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia vagy kapcsolatokon keresztül kell megszereznie.
IMHO az első _hazai_ oldal, amelyik ki fog halni, az pont az lesz, amelyik befezeti a fizetős tartalmakat, de mellette marad ingyenes konkurencia.

( kikke | 2009. 12. 05., szo – 20:46 )

Általánosan: Ez lesz a következő dotcom lufi.
Konkrétan: Nagyon, de nagyon el kéne vonatkoztatni ettől az oldaltól, ha objektív eredményekre lennél kíváncsi.

Hogy mennyire lesz lufi, az már elég jól látható előre. Az eddigi pukkanások hátterében a túlzott elvárások álltak. Elmondható, hogy mostanra ezek kezdenek lecsillapodni. A web2.0 puki bár sokkal kisebbet szólt, mint az elöző jól mutatja, hogy a webnek mozdulnia kell valamerre ha fenn akar maradni. Mivel a tartalom nem születik a levegőből, és a közösségi tartalom szolgáltatásra nem lehet számítani, igen valószínű, hogy a fizetés alapú rendszer lesz a nyerő.

A HUP rendkívül jó terep egyfajta legrosszabb esetre való felkészülésre. Mivel mind szociogazdaságilag, mind technikai felkészültség tekintetében az egyik legszélsőségesebb csoport, az-az üzleti modell amelyik túléli ezt, az sikeresen fog más csoportokkal megbirkózni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( drue | 2009. 12. 05., szo – 21:41 )

"Fontos, hogy a tartalommal megfelelően harmonizált legyen a szolgáltatásért kért összeg, de vigyázni kell a micropayment jellegű megoldások elkerülésére. Üzletileg sokkal kifizetőbb egy biztosan fizető, kis létszámú olvasói tábor, mint egy nagy, viszont"

Csak én érzem befejezetlennek a mondatot vagy tényleg az? :)

( dii | 2009. 12. 05., szo – 21:54 )

A hirdetésekből befolyt pénzt lassan kimaxolják az oldalak, persze elég PR bullshitet mozgósítva még lehet kisajtolni a nagytőkéből, de egyre inkább kiütközik, hogy a netes hirdetés nem túlzottan hatékony. Nem csak azért mert egyszerű elkerülni (ezt azért nem teszik olyan sokan), hanem mert kevésbé talál célba, mint a zombi állapotú tévé nézőknél.

Én olyan megoldást tartanék célszerűnek, ahol az ISP a befolyt előfizetési díj egy részét (bizonyos küszöb felett) forgalomarányosan elosztogatná a tartalomszolgáltatók között. Hisz a netet a tartalom pörgeti és ők ebből élnek. Így a kedves felhasználó nem szembesül lépten-nyomon a webkoldulással (donate, premium, etc), viszont stabil és teljesítmény arányos bevételt realizálhatnak a tartalmon dolgozók is.

Szerintem, szvsz, stb :)

mert kevésbé talál célba

Targetalt hirdetest birod? Amugy az allitasod nem feltetlen/biztos igaz.

az ISP a befolyt előfizetési díj egy részét (bizonyos küszöb felett) forgalomarányosan elosztogatná a tartalomszolgáltatók között.

Eletkeptelen modell. Mar ott megbukik, hogy melyik az az ISP, aki kezelni kepes/hajlando a tengernyi tartalomszolgaltato (igen, a kulfoldiek is ide tartoznanak jogosan) fele torteno szamlazast. Aztan - ha mar a "tartalom porgeti" (noha ezen is lehetne vitatkozni) - ki szamit egyaltalan tartalomszolgaltatonak? A Murdoch fele birodalom? ... En?

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

Hát lehet hogy én vagyok gyenge a targetalt hirdetésből, nekünk nem igazán működött, és egy csomó lóvé kiment az ablakon, elviekben piacvezető megoldásokra. Persze a több millás kampányok lehet hogy hoznak valamit, mi nem vagyunk nagypálya.

Az ISP dologról vitatkoznék. Persze csak mint vad elmecsapongás, úgy gondolom, hogy egy adott országon belüli ISP előfizetések az országhoz tartozó tartalomszolgáltatóknak fizetnének csak. Abból is csak mondjuk a TOP100nak (mínusz porn), mint támogatás. Ez nem olyan veszedelmes papír munka. Persze ettől még életképtelen a dolog, mivel az internet banditák nem lesznek hajlandóak bármivel is törődni a saját hasznukon kívül.

De azthiszem nagyjából tökmindegy mit gondolunk mi itt :D

Továbbra sem tartom jó ötletnek az ISP alapú elosztást, mert az eg Artijus szerű maffiához vezetne, tehát közel sem arányos lenne az elosztása. Mi alapján határoznád meg, hogy az adott oldal mennyi pénzt kapjon? Látogatási arány alapján? Mennyivel ér többet az icanhascheeseburger tartalma, mondjuk az exert-exchange tartalmához képest? Az ilyen megoldás nem vezetne minőségi tartalomhoz, csak a tűzhöz közel ülő ingyenélőknek lenne jó. Ha példát akarsz, nézd meg a magyar zenei életet.

Az általad említett webkoldulás, tökéletesen működő megoldás, mert az igényes oldalra áloznak is az olvasói, mert életben akarják tartani. Ehhez csak a koldulás mértékét kell megtalálni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hát jól van jól van :) Csak egy kis elmecsapongás volt, hogy legyen valami alternatív elképzelés is. Tudom hogy a valóságtól elrugaszkodott gondolat, én ezekben lelem az örömömet :)

A fizetős tartalommal nekem az a baj, mint a mérnöki óradíjjal, hogy mindig lesz aki gerinctelen módon próbál érvényesülni a piacon és a normális, értékes szolgáltatás alá ígér (aztán a végén persze már nem lesz olcsóbb). Vagy éppen létrehozza a tökéletes kultúrmocskot, csak hogy csillió számba elmenjenek a hirdetései. Gondolom tudunk példákat mondani :)

Csak most jövök rá hogy itt most a hupon a jövő egyszerű fizetési módozatjait akarja pár úttörő kitalálni. Nekem is van pár témám. Rögtön az első. Mint tudjuk, az űrrepülőgépek burkolatával kapcsolatban sok a megbízhatósági, biztonságossági probléma. Szakbloggerek cikkeit olvasgatva kiderítettem, hogy nem használnak a burkolatként használt kerámiatéglák közötti fugázóanyag elkészítése során adalékanyagként lócitromot. Ez minden gondnak a gyökere! Remélem hogy ezzel a rávilágítással is hozzájárulhattam a tudomány fejlődéséhez itten a hupon. További jó éjszakát!

"ahol az ISP a befolyt előfizetési díj egy részét (bizonyos küszöb felett) forgalomarányosan elosztogatná a tartalomszolgáltatók között": ilyet csak az tarthat célszerűen, aki felvásárlási céllal tönkre akarja tenni a kisebb isp-ket, minden más józanul gondolkodó ember ezt orbitális baromságnak tartja.

Az isp az isp. bitek drótokon tologatásáért felel. Sem nem bank, sem nem pénzbehajtó cég, sem nem artisjus, sem nem bsa.

Az isp-nek nincs köze (bizonyos határokon belül) ahhoz, hogy az előfizető mit olvas. Az isp-nek nincs is eszköze, hogy üzemszerűen ellenőrizze, hogy ki mit olvas. Nem is nagyon tudok elképzelni olyan cuccot, amivel sok száz megabitnyi forgalomból ki lehetne mazsolázni, hogy x vagy y éppen mit olvasott, hány eredeti rákattintás volt és hány frissítés, stb. stb. Azt sem tudom elképzelni, hogy egy ilyen eszközt fillérekből össze lehetne rakni...

Ráadásul az egy igen kényelmes állapot lenne a tartalomszolgáltatóknak, hogy a bevétel beszedésének minden költségét lehajítsák magukról és olyan vállalatokra terheljék rá, amiknek semmi közük az egészhez. Az milyen taplóság már, hogy valaki kitalálja, hogy az isp költsön milliókat-milliárdokat arra, hogy murdochnak beszedje a pénzt és ezért semmit nem kap, csak a költségeket???

És mi az, hogy a bevétel egy része, bizonyos küszöb felett? Árverseny van, időnként bekötési akciók, ki határozza meg, hogy mi az a küszöb? A kis vidéki isp-k vérét szívja mindenki, pedig a lakosság jelentős részéhez ők viszik el az internetet, nem a nagy cégek, akik közül soknak csak nagyvárosokban van rendszere... Mire kifizeted a bix-ig a bérelt vonaladat, amit úgy áraztak be, hogy ne nagyon érje meg, mire kifizeted az nhh által előírt dolgokat, addigra gyakorlatilag semmi nem marad. És akkor majd jön amerikából egy segg, aki megmondja, hogy a te pénzedből neki, munka nélkül, mennyi jár bizonyos határ fölött???

Aki ezt kitalálta, annak még a harmadik szomszédja is idióta.

Megkérdeztem a harmadik szomszédomat is, hát ja. Ő egyébként kábeltévés, náluk az van, hogy az előfizetési díj egy részét oda kell adniuk a szolgáltatónak, azaz a tévé társaságoknak. Rendszeres időközönként alkudoznak erre az összegre, ennek elsődleges alapja, néhány ezer tévézombi szokásai alapján készült országos becslés. Tehát a kábeltévé beszedi a pénzt tőlünk és odaadja a tévé cégeknek, annak arányában, hogy hány embert köt le a paprikáskrumpli főzés vagy éppen a kisebbségi népcsoportok szociális problémái.

Mindemellett teljesen egyetértünk abban, hogy idióták vagyunk.

A kábeltv arról szól, ezt egyébként nyilvánvaló kideríteni, elég megnézni a tevékenység ksh szerinti besorolását (kábeltelevíziós műsorjel *elosztás*), hogy megveszik a műsort és terjesztik a néző/ügyfél felé. Ha nem venné meg a műsort, mit terjesztene?

Az internet szolgáltatás meg arról szól, hogy megfelelő végpontokkal rendelkező üres csövet vesznek, amely képes ip csomagokat vonatkozó szabványok szerint továbbítani és továbbadják az ügyfelek felé.

A tartalom vásárlás az egyiknél gyakorlatilag "a" fontos tevékenység, a másikhoz meg egyáltalán nem kell. A fizetős autópályákat sem úgy fizeted ki, hogy a Karákószörcsögi önkormányzat közúti referense beszedi a helyi autótulajdonosoktól, hanem az autópályát üzemeltető szedi be a díjat konkrétan a pályára ráhajtóktól.

( sj | 2009. 12. 05., szo – 22:35 )

Ahogy a mondás tartja: Ingyen ebéd nem létezik!

Olvasd el Chris Anderson: Ingyen! cimmel (eredti cim: Free!) magyarul is megjelent konyvet.

Btw. mire volt jo ez az 5(-1) kerdessorozat? Meg egyaltalan mi lett volna az 5. szavazas temaja? Csak nem a 'minimalis mikrofizetessel el tudnank-e kedvetleniteni a trollokat?'

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

"Ahogy a mondás tartja: Ingyen ebéd nem létezik!"

"Olvasd el Chris Anderson: Ingyen! cimmel (eredti cim: Free!) magyarul is megjelent konyvet."

+1
Az "ingyen" és az "olcsón" közt még ha nincs is szinte különbség a pénztárcára nézve, hatalmas pszichológiai hatással van az emberekre a különbség.

Olvastam a fenn említett könyvet, ráadásul ingyen. ;)
A fenti könyv elég jól példázza a marketing csőlátást és ennek az eladhatóságát, hiszen sokan megvették ezt a könyvet.

Viszont, én elég sok Heinleint, Gibsont is olvastam.
Egy bizonyos dolog ára mindig relatív, viszont egy dolognak mindig a legmagasabb ára mégpedig az időnek.
Míg a látszólag ingyenes tartalomszolgáltatások virágzanak és növekednek, van egy faktor ami egyre inkább felértékelődik, mégpedig az, hogy az adott, releváns információt mennyi idő alatt találja meg a felhasználó. Ez utóbbiért bárki, bármikor hajlandó fizetni.
A különféle, ingyenes szolgáltatások által a netre borított szeméttengerben felértékelődnek a megfelelően összeválgatott információk, és ezeket az információkat valakinek meg kell fizetnie. Minnél több digitális szemét kerül a netre, annál jobban felértékelődik a minőségi tartalom. Pl. A filmgyártók kezdenek ráébredni, ha egy film, ha minőségi kalózkópiák megjelenése előtt kikerül DVD formátumban a boltoka, akkor sokkal magyobb példányszámban eladható. Mivel tudják megakadályozni ezen kópiák idő előtti elterjedését? A torrent szerverek rossz minőségű és fake változatokkal történő elárasztásával. Emiatt az egyszeri user hamarabb fog bemenni a boltba megvenni a minőséget, mint 10-15 alkalommal kivárni amíg lejön a szemét.

Az "Ingyen ebéd nem létezik!" mondás lényege, hogy ilyen, vagy olyan formában egy termék vagy szolgáltatás árát valakinek meg kell fizetnie. Az teljesen mindegy, hogy ki és milyen formában fizeti meg, de valaki fizetni fog érte. Egy tartalomszolgáltatásnál, fizethet az olvasó, fizethet a szponzor. Az olvasó fizethet, készpénzben, hozzájárulásban, vagy épp a személyes információival. A szponzor fizethet a hirdetéseiért, vagy épp a kapcsolt médiafigyelemért.

Hogy mire volt jó az 5-1 kérdéssor? Arra, hogy információt szerezzek, amiért valaki, valamilyen formában fizetni fog.

Amúgy az ötödik kérdés az lett volna, hogy "Mennyit fizetnél a HUP-ért havonta?"
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Mennyit fizetnél a HUP-ért havonta?"

Megertem, hogy miert nem engedte trey. En ugy tudnam elkepzelni (!= akarnam), hogy alapvetoen ingyenes a hup, de bizonyos funkciok csak a pro account-okhoz jarnak.

Azt pedig majd az ido donti el, hogy igaza van-e Andersonnak 'a bitek ingyenesek akarnak lenni' koncepciojaval. Btw. ha valoban elolvastad a konyvet, akkor jo par jelenleg is mukodo peldat lathattal erre a tezisre. Gondolom, ennyi eleg is a csolatas cafolatara.

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

A problámám a könyvvel az, hogy mint minden marketing könyv, demagóg. Az ingyenességnek mint elvnek a működésképtelenségére tudok példát, ráadásul magyar vonatkozású példákat mondani:
A Microchip félvezetőgyártónak a marketingmodelljének része, hogy a fejlesztőeszközeit ingyenesen bocsájtja rendelkezésre a weboldalán. Ehhez hozzákapcsolódik egy a félvezető-gyártók körében elfogadott ingyen-minta rendelési lehetőség. Meglepő módon ez az opció nem él Magyarországra. Mi ennek az oka? Hazánkban az egyetemek a 90-es évek elején elkezdték használni a PIC-et az oktatásban, annak olcsósága és a könnyen elérhető fejlesztői környezete miatt. Emiatt tömegével jelentek meg az olyan diákok akik PIC-re akartak fejleszteni. Az ingyenes modellnek hála ezek a diákok úgy rákaptak a PICre, mint az egyszeri prosti a crackre. Az egyetlen hiba csak az volt, hogy miután ezek a diákok kikerültek az egyetemről továbbra is az ingyen anyagot részesítették előnyben. Emiatt a Microchip azt vette észre, hogy az ingyen-minta rendelések exponenciálisan nőnek, miközben stagnálnak az eladások. Fogták magukat és szépen bezárták a "kiskaput", elveszítve egy csomó hazai nagyipari fejlesztőt.

De van más példa is:
A Nivea összefogva pár férfimagazinnal reklámkampányt indított a Silver Protect golyós dezodorjának népszerűsítésére. Az elgondolás az volt, hogy a lapokhoz ajándékként egy dezodort adnak. A dezodorok ki is lettek szállítva a lapterjesztőkhöz, aztán rövid úton a kukában végezték, minimális darab jutva el a célcsoportnak. Most mondhatod azt, hogy "de ingyen volt!". A hiba ott volt, hogy a repi dezodorok több laphoz is jártak volna, emiatt mind a lapkiadó, mind a Nivea olcsóbbá akarta tenni a dolgot és nem csomagolta az újsághoz hozzá. Ez érthető, mert a tasakos mintákkal szemben, ez az üveges dezodor kicsinyített változata volt. Ez nagymértékben megnövelte volna a csomagolási méretet és tömeget, plusz csomagolási munka és megnövekedett fóliázási költséget jelentet volna. Viszont a standokban a laphoz történő kiosztás plusz munkaidő ráfordítást igényelt az eladóktól, plusz a vevők sem szeretik ha valami felesleges dolgot nyomnak a kezükbe. Ebben az esetben az volt a hiba, hogy nem akarták a cégek kifizetni az ingyenesség miatt megnövekedett árat.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

mint minden marketing könyv, demagóg

:-) Most vagy oda-vissza ismersz _minden_ marketing konyvet, (XOR) vagy ez egy demagog allitas.

Egy ingyenes termekminta nem a freemium gazdasag resze. Amugy nem ertek egyet az "mv dezodor /dev/trash" akcioval, akkor sem, ha noveli az ujsag koltsegeit. A Niveanak jol seggbe kell(ene) rugnia a magazinokat. Most vagy megegyeztek vagy nem. Ha igen, akkor sudo kick ass... Masreszt itt sem az ingyenesseggel van a baj, hanem a nem megfelelo teritessel. Lehetne pl. uzletkozpontokban ingyenes mintakat osztogatni kisebb jarulekos koltseggel. De mondom, az free sample-nek semmi koze a freemiumhoz.

A Microchip eseteben eloszor is azt kell meglatni, hogy a fejlesztoeszkoz ugyan 'bit', ami ingyenes akar lenni, de a kezzelfoghato hw az 'atom', ami nem tud konnyen ingyenes lenni. A tonnaszamra rendelt ingyen modellnek valoban van egy linearis koltsege, amit tervezni kell, merlegelni kell. Ugy velem, a Microchip jobban is kijohetett volna egy nemileg mas 'beetetesi' strategiaval. Masreszt - jobban belegondolva - nem is ertem, miert allt le a Microchip, ha (jol ertem) egy nagy halom fejleszto hasznalta az IDE-jet, akkor egy csomo PIC-re irt program szuletett, azaz nott a termek hasznalhatosaga. Ha pedig valahova kell 10 db, akkor (ha rendelnek is egy mintat), akkor 9-et meg kell vegyenek. Btw. most ebedido korul legalabbis el a Magyarorszagra szallitas...

Azonban ez a 2 (de ha szigoru vagyok, akkor 0.3+0.5=0.8) gyenge peldacska sem cafolata a freemiumnak. Amugy a konyvben az is benne van, hogy tervezni kell, merlegelni kell, es ennek megfeleloen eloallni egy tervvel. (Sokan) vannak, akiknek ez sikerult...

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

Súlyozott átlagból vontam le tanulságot. Eddig kb. 30 marketing könyvön vagyok túl. Ha egyszer nagyon ráérek előkeresem a dotcom boom idején szerzetteket. Egész humoros lesz olvasni őket.

A Nivea esete a több ló, egy seggel, gatya nélküli megülése. A Nivea ki akart tünni azzal, hogy a tasakosnál nagyobb dezodorokat ad. A terítésen spórolni akartak, ezért árukapcsoltak a lapkiadóval. Ugye a lapkiadónak repi stuff, Niveának reklám. Csakhogy a lapkiadó is spórolni akart, ezér nem megfelelően csomagolta az ingyen stufot, hanem átadta a lapterjesztőnek, hogy bazze terjesszed aki meg végül kikukázta az egészet, mert nem akarták vinni a dezodort külön.

A Microchip esetében a "bit" nincs ingyen, mivel a fejlesztői környezet ára bele van építve a chipek árába. És mivel csak PIChez tudod használni a fejlesztői környezetet, amint megveszed az első chipet, rögtön fizetsz érte. Nem sokat, de fizetsz.

A TI sokkal más stratégiát választott a mikrokontrollerei terjesztéséhez. Alapban szinte, minden mikrokontrolleréből kérhetsz ingyen mintát. Viszont a fejlesztői környezet fizetős. Így biztos lehet abban, hogy csak az rendel ingyen kontrollert aki rendelkezik megfelelő háttérrel, a kontroller későbbi megvásárlásához.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hmm, az a 30 konyv nagyon ott van. A TI tenyleg jobb strategiat kovetett. Viszont a Microchip is jol csinalta: ingyen adja az egyiket, fizetos a masik. Errol szol a freemium. En nem latok ebben problemat, ahogyan azt sem, hogy az ingyenes bitek koncepcio mire lenne demagog....

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

( tombenko v | 2009. 12. 06., v – 01:23 )

Nem tudom. A negyedik kérdés esetében kicsit szerencsétlen volt vagy a kérdésfeltevés, vagy a választás egyirányúsága.
Az a helyzet, hogy példának okáért én szívesen támogatnék sokmindent. Az egyetlen, amit fel tudok ajánlani, az az adóm 1%-a (ami legfeljebb népszerűségi index növelésére volt jó, amikor kitalálták - szerintem), és arra körülbelül kurva sokan ácsingóznak. Többek között a munkahelyem. A keresetemből jelenleg egy fillért sem tudok senkinek felajánlani sajnos, pedig van pár jelöltem (és ami elviszi a legjavát, az a lista legvége után van). Magyar helyzetre kivetítve a fizetéses szolgáltatások a legtöbb esetben kirekesztő jelleggel bírnának. Tudomásul veszem tehát, hogy egy bármilyen oldal üzemeltetése elkerülhetetlenül anyagi áldozatokkal jár, de jelenleg egyszerűen képtelen vagyok ebben segítő kezet nyújtani ilyen formában, pedig szívem szerint megtenném.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

A negyedik kérdés egyfajta szocio IQ teszt volt. Mivel ez egy súlyozatlan, negatív népszerűségi sorrend felállításos kérdés, ki kell szűrni azokat akik zsigerből, gondolkodás nélkül válaszolnak. Sajnos az ilyen jellegű kérdésekre a legnehezebb hazánkban választ kapni, mert amint valamilyen negatív érzelmi töltettel rendelkező választ kell adni, kifigyel a "mélymagyar nyomor", és a válaszadó picsogni kezd, hogy mennyire fájdalmas és utálja mindet. Ennek az oka egyszerű, a tipikus magyar válaszadó, ha választ kell adnia, akkor már előre megpróbálja kitalálni a kérdés feldolgozásának a módját. Ezért, amikor egy listából választania kell, nem a valós preferenciája alapján választ, hanem az általa a feldolgozás szempontjából helyesnek vélt. A kérdésből "legnagyobb haszonnal kecsegtető" választ próbálja bejelölni. Az ilyen válaszok meghamisítják a felmérés eredményét és szűrni kell őket.
Ennél a kérdésnél, ahogy a szavazás eredményén és a kommenteken is látszik erősen dolgozott a válaszadók agya.A zsigeri asszociáció azt mondatta a többségnek: "Úristen, én egyikért sem akarok fizetni! Mi lesz ha választok egyet és Trey azt hiszi, hogy a többiért akarok fizetni, és aztán pénzt fog kérni? Nem, menjünk a biztosra, jelöljük be, hogy nem fizetek..."
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( zamboriz v | 2009. 12. 06., v – 18:35 )

> Egyrészt a hirdetéseknek blokkolásának a megakadályozása.

Rossz ötlet: ebből csak egy fegyverkezési verseny jönne létre.

> Az oldal ingyenes verziójának oly mértékű lerontása [...], hogy megérje előfizetni.

Rossz ötlet: a lerontott tartalom elriasztja a potenciális előfizetőket.

> Megfelelő jutalmazási rendszer ami biztosítja, hogy bizonyos, az oldalért végzett tevékenységgel csökkenthető legyen az olvasó kiadása.

Rossz ötlet: az olvasók többsége nem akar semmilyen kiadást. Ezek szerint a kiadás csökkentésének nincs értelme.

> Ilyen lehet, alapszolgáltatások, mint például a fórum kommentelések fizetőssé tétele.

Rossz ötlet: a kommentelők maguk is tartalomszolgáltatók, akiket nem veszteséggel (kiadással), hanem nyereséggel (bevétellel) lehet az oldalon hosszútávon megtartani.

> Fontos, hogy a tartalommal megfelelően harmonizált legyen a szolgáltatásért kért összeg,

Rossz ötlet: már kiderült, hogy a szolgáltatásért (túl) sokan nem akarnak fizetni. Akkor nincs értelme a szolgáltatásért pénzt kérni, ugye?

> Üzletileg sokkal kifizetőbb egy biztosan fizető, kis létszámú olvasói tábor, mint egy nagy, viszont

Rossz ötlet: honnan jönne össze az a kis létszámú fizető olvasói tábor, ha nem egy nagy létszámú nem fizető olvasótáborból?

> Olyan üzleti modell társítása mely képes kitermelni a fenntartási költségeket, miközben a portál megfelelő médiamegjelenést biztosítani a társított vállalkozásnak.

Jó ötlet, csak semmitmondó.

>Rossz ötlet: ebből csak egy fegyverkezési verseny jönne létre.

Ez része a paklinak. Megfelelő diverzitással, és felhasználói szokás monitorozással megnyerhető.

>Rossz ötlet: a lerontott tartalom elriasztja a potenciális előfizetőket.

Egyszerű olvasóból, úgy lesz potenciális előfizető, hogy olyan szolgáltatásokat kap, ami megkönnyíti számára, a számára fontos információhoz való hozzájutást. Ilyen elven működik sok társkereső oldal.

>Rossz ötlet: az olvasók többsége nem akar semmilyen kiadást. Ezek szerint a kiadás csökkentésének nincs értelme.

A közösségi tartalomszolgáltatást jutalmazni kell. Ezen jutalmazás lehet az is, hogy bizonyos feladatokat a felhasználó lát el az előfizetési díjának a csökkentése érdekében. Ez lehet akár egy hónapi előfizetési díj elengedése, egy megfelelően megírt cikkért cserébe.

>Rossz ötlet: a kommentelők maguk is tartalomszolgáltatók, akiket nem veszteséggel (kiadással), hanem nyereséggel (bevétellel) lehet az oldalon hosszútávon megtartani.

Még szakmai fórumok esetében is 30% felett van a szemét termelése. Pl. a prog.hu pontozásos modellje elméletileg jól kitalált, és mégis igen magas az oldal háttérzaja. Egy fórum értékét nagyban befolyásolja, hogy mennyire releváns a tartalma. Ez úgy érhető el, hogy a kommentelő 2x megfontolja, hogy beír egy szimpla RTFM-et 10 kreditért, vagy ugyanennyiért kimerítő választ, amiért az oldal jutalmazási rendszerétől függően akár 50 kreditet is kaphat.

>Rossz ötlet: már kiderült, hogy a szolgáltatásért (túl) sokan nem akarnak fizetni. Akkor nincs értelme a szolgáltatásért pénzt kérni, ugye?

Van értelme, csak a megfelelő összeget kell kérni. 100-200 forint nem összeg a mai gazdasági helyzetben. Ennyit megér adott esetben az, hogy egy megfelelő cikket teljes terjedelemben olvashasson az ember. (Átlagban 12-25 dollár között szoktam fizetni tanulmánokért.)

>Rossz ötlet: honnan jönne össze az a kis létszámú fizető olvasói tábor, ha nem egy nagy létszámú nem fizető olvasótáborból?

A kis olvasói tábor a minőségi tartalom szolgáltatásából jön össze. Magasra kell tenni a lécet. Emellett egy kis olvasói tábornak könnyebb a kedvében járni. Nagy olvasói tábor esetében nem lehet megoldani, hogy mindenki elégedett legyen, ez lemorzsolódáshoz vezet. Ennek kompenzálásához komoly marketing tevékenység kell.

>Jó ötlet, csak semmitmondó.

Kicsit túrd meg a netet és találni fogsz ilyen üzleti modellben működő céget. Ha netalán nem menne a dolog, keress rá a makezinre.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Ezen jutalmazás lehet az is, hogy bizonyos feladatokat a felhasználó lát el az előfizetési díjának a csökkentése érdekében. Ez lehet akár egy hónapi előfizetési díj elengedése, egy megfelelően megírt cikkért cserébe.": egy havi előfizetési díj nem egy kategória egy rendes cikkel... Ha valóban annyi lenne egy átlag előfizetési díj, mint amennyit egy rendes cikk ér, akkor az a portál drága.

A fizetős modellnél egy dolgot kell megvizsgálni: komolyan akadályoz-e engem a számomra szükséges információhoz való hozzájutásban, ha lemondok az adott portálról vagy sem? Engem szemernyit sem akadályoz. Ha nem adja ingyen, akkor nem kell. Ha ő ebbe tönkremegy, hát sajnos...

A teljes hisztiipar (zene, szoftver, újságok) rákfenéje az, hogy egyik sem hajlandó kicsit nyerni, mindegyik nagyot akar kaszálni. Pedig el kellene fogadniuk, hogy az internettel annyi versenytárs került a piacra, hogy szükségképpen lemennek az árak és ezen nem tud változtatni. Ha nem alkalmazkodik ehhez, akkor menjen tönkre. 7 rugó egy nevesebb amcsi előadó cd-je? 7 rugóért nem hallgatom meg. Pont.

"Ha valóban annyi lenne egy átlag előfizetési díj, mint amennyit egy rendes cikk ér, akkor az a portál drága."
Itt nem az összeg a lényeg, hanem a jutalmazás és a motiválás. Az ingyenes tartalomszolgáltatás egyik problémája a tartalom szolgáltatóinak a motiválása és a minőségbiztosítás. Pl. Wikipédiánál megfigyelhető, hogy folyamatosan csökken a bejegyzések létrehozóinak a száma, mert nagyon kevés motivációs tényező van a szerkesztéshez.

"Ha nem adja ingyen, akkor nem kell."
Meg kell érteni, hogy nincs olyan, hogy ingyen. Trey fizet a szerverért, annak a fenntartásáért, stb. Ezeket az összegeket hirdetésekből, szponzori szerződésekből szerzi meg. TE nem fizetsz, MÁS viszont fizet.
Feljebb már írták, hogy bebuktak targetált reklámkampányt, és ebben nincsenek egyedül. Jelenleg elég erős hype van ezen területen, de erre ránehezedik a Google. Aki figyeli a Googlet látja, hogy míg 2-3 évvel ezelőtt a fő súlypontja bevételi oldalon a targetált reklámokban volt, mostanra eltolódott az R&D és a IP fejlesztések felé.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az ingyenes tartalomszolgáltatás egyik problémája a tartalom szolgáltatóinak a motiválása és a minőségbiztosítás.

Nincs itt semmifele problema. Az olvasok/keresogepek mar jelenleg is szelektaljak a tartalmat. Ha valaki lelkes blogger, de gagyi tartalmat lapatol ossze, akkor azt a kutya se fogja olvasni. Elfer a neten. Ha a Wikipedia szinvonala nem eleg jo vagy a bejegyzesek elavultta valnak, akkor szepen csendben eltunik a balfeneken. Vagy nem igy mukodik az evolucio? Szoval ahol problema a motivacio es a minosegbiztositas, az meghal. Ennyi. Az elet megy tovabb, mert mindig lesz motivalt es minosegi tartalom. Fogadhatunk is ra: ingyen.

Meg kell érteni, hogy nincs olyan, hogy ingyen. Trey fizet a szerverért, annak a fenntartásáért, stb.

Tevedsz. Bar a bambano-ra juto koltseg valoban nem nulla (0.0000....0), de olyan kicsi, hogy nem is erdemes merni. Ezert trey (ha nem is tudatosan) ezt a kicsi, de nem nulla koltseget lekerekitette.

Ami pedig a Google-t illeti, valoszinuleg nem egy helyrol szerezzuk be az infokat, de pl. http://gigaom.com/2009/07/17/where-does-google-get-97-of-its-revenue/ szerint (iden nyari info) a G bevetelenek 97%-a a hirdetesekbol szarmazott. Ugyhogy a jelek szerint vannak, akiknek mukodik a targetalt hirdetes...

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

> Megfelelő diverzitással, és felhasználói szokás monitorozással megnyerhető.

Nem látom jelét, hogy egy ilyen nyerő stratégia terjedésbe kezdett volna.

Kezdem nem érteni, amiket írsz. Most akkor van elég nagy fizetőképes kereslet, vagy nincs? Csak azért kérdezem, hogy ha nincs, akkor teljesen mindegy hogy azt a két-három embert aki fizetne, mivel lehetne rávenni a fizetésre.

> Kicsit túrd meg a netet és találni fogsz ilyen üzleti modellben működő céget.

Felesleges. Elég tudnom, hogy én mire lennék vevő, és mire nem.

Jelenleg, pillanatnyilag, most.
Viszont ez változhat, és változni is fog. A tartalomszolgáltatásnál hosszútávon döntést kell majd hozni, hogy ki fizesse annak a díját.
A közösségi tartalomszolgáltatás zsákutca, max. Blikk színvonalú.
A reklámhelyek értékesítését és annak hatékonyságát korlátozzák az adblockkerek.
Tehát idővel valamit lépni kell.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "