BZs: Annak igen kicsi a valószínűsége, hogy emberek spontán módon, egyszer csak világnézeti alapon összeállnak, és azt mondják: építünk egy operációs rendszert.
NyF: Egy ifjú és tehetséges egyetemista, diplomamunkája gyanánt egy kiváló minőségű rendszermagot alkotott. Ebben sokan voltak akik fantáziát láttak és pusztán a program éltetéséért vagy kedvtelésből hozzájárultak a fejlődéséhez. A rendszermag tehát egyetlen ember munkája és nem spontán módon született, viszont spontán módon fejlődött, magáért a szoftverért és nem az anyagi haszonért. Az ember önmagának kiváló minőségű bort érlel, eladásnál a mennyiség a fontos és az ebből származó bevétel.
BZs: Vagyis ebben a konkrét helyzetben a linuxos tábor 20 százaléka fejleszt és hat a többi 80 százalékra, ami egyúttal problémát okoz az innovációban.
NyF: A Linux egy alkotás és nem egy termék. A terméket sablonszerűen gyártják, az alkotást művelik. Ha átfogóan (ám helytelenül) minden linux-kernelre épülő operációs rendszert "Linuxnak" hívunk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez operációs rendszer egy olyan "anyag" amit feltelepítés után mindenki olyanná formálhat, amilyen számára a legideálisabb. Ezt szabadon közzéteheti, esetleg ötleteket adhat más felhasználóknak. Ezek az ötletek sok esetben visszajutnak a fejlesztőkhöz, így egy világméretű, nyílt innovációs hálózatot alkotva, ami kizárólag a nyílt forráskódú szoftvereket jellemzi.
BZs: Az oss fejlesztési folyamat spontán, hiányzik belőle az a fajta tudatosság, ami az ipari folyamatok sajátja. A nyílt forráskód csak követi és másolja az ipart.
NyF: Az OSS fejlesztési folyamat filozófiája mint már az előbbiekben is elmondtam: magáért a programért, annak hatékonyságáért és stabilitásáért történő önkéntes hozzájárulás. Valóban spontán módon gyarapszik az OSS fejlesztők tábora, ám azzal a tudatossággal, hogy egy kiváló ötlet végül egy kiemelkedően hatékony és stabil szoftverré nője ki magát. Azonban, mivel a nyílt forrás mindenki számára elérhető, a szoftvergyártó cégek bármikor sajátjukként értékesíthetik egy önzetlen tehetség munkáját.
BZs: Az oss világból nem jött létre még termék. Nem tudunk oss telefonról, komplett termékről (szoftver, hardver és az őt körülvevő szolgáltatás).
NyF: Mindezek mellett azonban többször is megmutatkozott, hogy egy számítástechnikai terméken nagyobb hatásfokot ért el egy nyílt forráskódú, mint egy "ipari tudatossággal" megalkotott szoftver. Ezt az észrevételt talán legközönségesebb példaként épp a Windows és a Linux közötti erőforrásigény-különbség képes a legfeltűnőbben alátámasztani. Amíg Microsoft csodája a Windows Vista komoly és jól felszerelt hardvert igényel, addig egy hasonló értékű, felhasználói programokkal és mindenféle megjelenítési díszítésekkel ellátott Linux alapú operációs rendszer (legyen szó akármelyik disztribúcióról) gond nélkül fut mindössze 512MB RAM mellett egy 1.5GHz-es magú, közönséges grafikus kártyával felszerelt számítógépen, mindössze legfeljebb 20GB tárhelyet foglalva a merevlemezen. Sőt, a Vista konfigurálási lehetőségei mindemellett sokszorosan korlátoltabbak a Linuxéhoz képet. Azt is meg kell értenünk, hogy egy hardver előállítása komoly költségekkel jár, viszont a bináris szférában mindenhol ott a nyílt forrás.
Végül utószóként: a Windows fejlesztőkkel ellentétben a Linux fejlesztői nem törekszenek a másik tábor elnyomására, eltörlésére, mindazon egyszerű okból kifolyólag, hogy a Linux önmagáért létezik, nem a felhasználókért és nem célja egyre nagyobb piacot hódítani. Az ember mindent viszonyítva mér. Ahhoz, hogy mérni tudjunk egy mennyiséget, viszonyítási pontokra van szükségünk. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a Linuxot, igenis szükségünk van a Windowsra. Hajrá Microsoft!
- Ego blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 849 megtekintés
Hozzászólások
Nem igazán értek egyet ezzel. Szerintem a nyílt forrás már közel sem az önzetlenségről, a "szoftvert maga-magáért", vagy a segíteniakarásról, esetleg más hippi-ideákról szól. Talán az indulásnál (ld.: RMS és társai) még voltak ilyen vonások, mára azonban ezek elenyésző hatások. Az ilyen vádaskodásokkal szemben, mint amit ez a Bátorfi is művel, hogy "nem professzionális", nem válasz az, hogy sértődötten húzzuk az orrunkat, hogy "mert nincs is rá szüksége, meg szabdszfotver és különben is linugz!", hanem kőkeményen oda kell dörgölni, hogy a nyíltforrású szoftverek derékhadát nem unatkozó birkapásztorok hegesztik a sufniban, hanem kőkeményen profitorientált multinacionális cégek, akiknek ez azért éri meg, mert a nyíltforrású fejlesztési modell egyelőre hatékonyabbnak bizonyul a zártnál, és ez fogja lenyomni, kedves kétkedő, a zárt megoldásaidat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Fokozottan egyetértek a kiemelt résszel, a nyílt forrás nem csak az ideológiákról szól, az egy fejlesztési modell.
Ideológiai szempontból az életünket, mindennapjainkat meghatározó technológia, szoftverek esetében a társadalom egy bizonyos fejlettségi szintje után megkövetelhető, hogy azok nyíltak, áttekinthetőek legyenek és széleskörben felhasználhatóak, mindenki által hozzáférhetőek, ezek ugyanis olyan létfontosságú eszközök, mint sok ezer évvel ezelőtt a kőbalta volt vadászni induló fajtársaink számára, ellentétben ezen eszközök 10-20 évvel ezelőtti helyzetével amikor még a számítógép egy extra szolgáltatás volt, sokak számára státusszimbólum, játékgép, kevesek számára munkaeszköz.
Persze a fentieket nem minden technológiára, és szoftverre értem, a katonai, tudományos és más alkalmazások más kategóriába esnek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sot, a Linux siman elfut egy ma mar igencsak reginek es alulsupportatlnak mondhato 500-800MHz-s gepen, 256 MB vagy meg kevesebb RAM-mal is. Ezt a rendszert a Microsoft termekei kozul csak az XP es az az elotti termekek tudjak meghajtani, rendesen pedig gyakorlatilag a 2000 es elotte levo OS-ek tudnak ugy futni, hogy az meg hasznalhatonak is minosuljon.
Egy P2 kategoriaju szamitogepbol kialakithato egy olyan Linuxos szerver, mely kepes 4-5 ember igenyeit kielegiteni (kis vallalkozasoknak ennyi is eleg!). Windows Server-hez ugyanennyi felhasznalo kiszolgalasahoz sokkal erosebb vas kell.
Ugyanakkor nem igaz, hogy az oss fejlesztesu dolgokbol meg nem jott letre termek. Rengeteg termek letezik, az egyszeru routerektol, NAS-oktol kezdve telefonkozpontokig es dvd-lejatszokig. Maga az MS is szallit oss cuccot az Interix rendszer kereteben (bennfenteseknek: SFU).
Eleg sok ceg all ma mar az oss kozosseg moge, hogy professzionalisnak lehessen tekinteni. Sot, vannak olyan cegek, melyek kimondottan oss szoftverekkel foglalkoznak fofoglalkozasban. Vegyuk csak peldanak a RedHat vagy a Mandriva cegeket.
Az oss vilag osszetetele felettebb bonyolult. Egyfelol vannak meg mindig olyan koderek, akik csak a programkeszites oromeert, hobbybol, szorakozasbol csinalnak dolgokat, es vannak a cegek altal megbizott koderek, akik a ceg egy termekenek minoseget igyekeznek javitani, ugyanakkor az altaluk szerzett tudast visszaadjak a kozossegnek.
Nem igaz az sem, hogy nem lennenek fontos a felhasznaloi igenyek. Aki elolvasta a Katedralis es Bazar cimu muvet, az tudja, hogy meg az olyan egyszerunek tuno programok is, mint a fetchmail, felhasznaloi igenyek menten fejlodott olyanna, mint amilyennek most ismerjuk. Az oss vilagban mindenutt igy van ez, azzal a kulonbseggel, hogy a felhasznalonak nem csak igenyelni van lehetosege, hanem tenylegesen tenni is azert, hogy az igenyei realizalodjanak - hiszen a forras nyilt, ha ert hozza, akar bele is kodolhatja, amit szeretne. Az oss vilag epit a felhasznalok igenyeire, sot megkockaztatom, hogy az egyik fo mozgatorugoi es formaloi az oss programok felhasznaloinak velemenyei, javaslatai, otletei.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"a Linux siman elfut egy ma mar igencsak reginek es alulsupportatlnak mondhato 500-800MHz-s gepen, 256 MB vagy meg kevesebb RAM"
Azért ez némileg túlzás, persze disztribúció és környezetfüggő, de akkor is helyesebb azt mondani, hogy a Linux nagyon jól skálázható, 486-ostól a Core 2 Extreme-ig.
A Windows XP-nek ténylegesen elég 800Mhz és 256Mb és gyors, a Windows Vista a felesleges szolgáltatások lekapcsolásával használható egy 1.5Ghz-es processzorral és 512Mb RAM-al szerelt gépen, a SuperFetch sajátossága, hogy a memóriát cache-nak használja a szokásos használat felett és emiatt látszik, hogy a rendszer alapértelmezés mellett 2Gb-ból is megehet 1.5Gb-ot.
Mellesleg vannak olyan alkalmazási területek, amik mindkét operációs rendszeren hasonló erőforrásigénnyel rendelkeznek, nagy felbontású h264 kódolású videót nem fogsz tudni lejátszani egy 800Mhz-es gépen egyik rendszeren sem.
"Az oss világból nem jött létre még termék. Nem tudunk oss telefonról, komplett termékről (szoftver, hardver és az őt körülvevő szolgáltatás)."
Mindenki elfelejti az OpenMoko-t.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bocsánat, a legutóbbi telepítésem Absolute 12.1 (azaz Slackware 12.1 + IceWm), aktuális 2.6.24.x kernellel egy IBM Thinkpad 770E-re (PII 266Mhz, 96M RAM, 4G HDD).
Ezen a gépen:
- Win98SE nagyon gyors (responsive értelemben), de mivel nincs Explorerem, nem sikerült egy USB mass storage drivert lehúznom az ms update oldaláról (egészen pontosan a gyári W98-as IDE driver ütközött az SMBus driverekkel, hje)
- Win2000 szintén responsive, de amikor elkezdtem volna az Office 2000-rel dolgozni, kb másodpercenként 1 karaktert tudott lépni a kurzor a Wordben (pedig majdnem beírtam ide, hogy micsoda szégyen, hogy az adott konfigon 2 mp alatt elindul a Word, bezzeg az OOo...)
- XP-t nem tudtam felrakni, mert kellene egy biost frissíteni, de ahhoz meg kellene egy teljesen töltött aksi... next month, perhaps.
Ezzel szemben az OOo Writer (2.4) ugyan egy perc alatt indul el, de teljesen korrekten tudok vele dolgozni, különösen ha USB-re mentek, nem vinyóra. És nem 10 oldalas szerződést, hanem 360 oldalas regényt szerkesztettem éppen. (Abiword sajna csak új szöveg létrehozására alkalmas, botrányosan rosszul importál/exportál).
Ja igen: memóriahasználat 48 mega a 96-ból, hd-ból full extrásan elment 2,5 giga.
Nem tartom magam elvakult Linux fannak, ha a célszerűség azt indokolja, használok/nék Wint is, de pl ezen a konfigon a winek összességében elbukták a próbákat.
Üdv,
Béka
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
szerintem is picit sántít az első bekezdésed:
ilyen gépre gyakran lehet, hogy friss disztró kerül, de ha sarkított példát akarok hozni, ha rárakunk egy friss dsl-t, abban is mit találunk? linux2.4, gtk1, xmms... Kb. ugyanaz a kategória szoftverkészlet korát tekintve, mint a WinXp vagy régebbi;)
—-—-—
int getRandomNumber() {
return 4; //szabályos kockadobással választva.
//garantáltan véletlenszerű.
} //xkcd- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sot, a Linux siman elfut egy ma mar igencsak reginek es alulsupportatlnak mondhato 500-800MHz-s gepen, 256 MB vagy meg kevesebb RAM-mal is.
A kutyát sem érdekli, hogy elmegy 256 mega rammal a Linux, amikor még itt a hup olvasók között is a többségnek minimum 1, de ugyanannyinak már 2 giga ram van a gépében.
Ráadásul már több mint _4_ (!) évvel ezelőtt is a többségnek több mint 512 mega ram volt a gépében.
Szóval ki a szart érdekel ez? Ne ilyen apró hülyeségekkel dobálózzatok, mert nagyon szánalmas.
Ez a blog egyébként is csak vihar a biliben...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
keywords: halott ló, mortal kombat, esr
A nyílt forrás egy módszer, a szabad szoftver egy ideológia. Tudom, elvetemült GNU zelóta vagyok, de a kettő nem szinonim.
Szerintem nem a Windows fejlesztői törekednek eltörölni bármit is, az minimum egy másik osztály a cégnél. ;)
ESR alapvetéseit visszhangzod amikor azokról régen kiderült hogy vagy nem úgy, vagy nem annyira működnek mint azt állította. A forrás nyílt vagy zártsága önmagában nem garancia semmire.
Sok a magasztaló jelző amikor a tények magukért beszélnének.
És őszintén, ha egy hihetetlen téves véleménytől egy ismeretlen oldalról meg kell védeni a FOSS ügyét, ahelyett, hogy leperegne, akkor rosszabbul áll a szénánk, mint gondoltam.
Ajánlom a Linux Hater's Blog oldalt olvasásra. Ahogy a Unix-Haters Handbook, ez is szellemesen hívja fel a figyelmet valóban létező problémákra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az a baj, hogy aki manapsag segitseg nelkul be tud jelentkezni a windowsba, mar szakembernek szamit, es mint ilyen, rogton velemenye is van. Meg nem is az a gond, mert a mondas is ugy tartja, hogy a velemeny olyan mint a s*gg, mindenkinek van. Az a gond, hogy megprobalja szakmai velemenykent valamely befogadobb media szamara eladni tobb-kevesebb sikerrel. Aki nem ert annyira a dologhoz az siman keszpenznek veheti amit a cikkiro allit. Sajnos sok cegvezeto meg mindig nem szakmai tanacsra hallgat, hanem igyekszik a sajat fejebol dontest hozni, amire igencsak kihatassal vannak ezek a cikkek - szoval igenis jo dolog, ha van cafolat. Persze, minden cikkre felesleges is cafolatot irni, de jo ha vannak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És ez eszerint be lesz küldve az itpages-hez? Legalább azt a 'kezdődjön a küzdelem' dolgot ki kéne venni előtte. :/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez igy nem valodi vita.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A nyílt forráskódú szoftverek szerintem akkor is a saját evolúciójukat élik, ha nem is a közösség vagy a szoftver nevében, hanem mindenki csak a saját igényeinek a kielégítésére fejlesz is rajta... Az viszont nagyon is megkérdőjelezhető ma már, hogy egy nyílt kódot ki tett közzé és milyen célból. Lehetett egyszerű adakozó szellemű programozó is, de nem nehéz elképzelni azt se, hogy egy igen terebélyes szoftverfejlesztő cég is tehette. Hogy miért? Nagyon egyszerű: Készítek valamit, aztán hagyom hogy a saját útját járja, fejlődjön. Majd ha elég jónak ítélem meg újra magamhoz veszem, hozzáadom a többi hasonló utat járt szoftver, pár programozóval eggyé kovácsoltatom és kiadok egy szoftvercsomag csodát. Ez passzolni fog az átlag igényeihez, a fejlesztése nem került pénzbe és a bevétel így sokszorosan meghaladhatja egy zárt fejlesztésű szoftveréét.
Mégis a nyílt forrás, szolgáljon bármilyen célt is, kell és szükséges, mert így a gyakorlott programozók önmagukat is fejleszthetik, megismerhetik más programozók megoldásait és eljárásait. Tehát végül mégis visszajutunk oda, hogy a nyílt forrás a közösséget szolgálja és ha csak átvitt értelemben is, de a közösségért van...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni