Döntési modellek

Egyetértek az idézett véleménnyel. :)

Nincs 52 jó módszer. Jó, ha a harmada használható.

Leginkább a pontozást és súlyozást. SWOT is elég alap. Kockázat becslést is használok. Legjobb és legrosszabb szkenárió kivetítése és elfogadása, mielőtt belevágok valamibe.

Van egy sajátom is, amiért már kiröhögtek itt párszor. Mindig ezt használom, ha gyors válasz kell. Az ötlet még kb 15 éves koromban született. Észrevettem magamon, hogy eldöntendő kérdéseknél  nemcsak "igen" és "nem" van, hanem nálam van még a "nem tudom" is. Azt is észrevettem, hogy ez blokkol és jó lenne feloldani. Ekkor ezt találtam ki, hogy legyen a "nem tudom" egyenlő "nem", de ha a "nem" nem tetszik, akkor legyen "igen". Mai napig használom. Nem probléma, ha ezzel olyan választ adok ami helytelen. A lényeg, hogy monitorozzam és merjek változtatni a döntésemen. Lényegében mindig, amikor szükséges, akár megfordulni is. 

Azóta végiggondoltam, hogy ez miért jó és egyszerű stratégia. Az ember el akar jutni valamilyen állapotból valamilyen másik állapotba. Tudjuk azt, hogy végtelen lépésből biztosan eljutunk oda. Tehát a legrosszabb esetben ennyi lépés kell hozzá. Ez lényegében azt jelenti, ha még nem vagyunk ott, akkor egy újabbat kell lépni. Minél jobbat lépünk annál közelebb kerülünk a kívánt állapothoz. Emiatt két dolgot kell megtennünk, minél jobbat lépni és minél többet. Ahhoz, hogy többet léphessünk, gyorsan kell lépni. Minden egyes lépéssel a szumma kudarc esélyét csökkentjük le.

// Na ezt most nem tudom, hogy formázzam, de ismerve a képzettségedet, te érteni fogod így is.

Szóval a siker esélye:

1 - \prod_{i=1}^{\n} a_{i}

Ahol n a lépések száma, a_{i} pedig a kudarc esélye az adott lépésnél.

Nem lesz nulla a kudarc esélye soha, de eliminálhatjuk a jelentőségét.