Pratchett - Rendszerhiba az "örök világossághoz"

Ez a kedvenc reszletem belole. Azt hiszem ez egy kevesse ismert novellaja.

Sose állhattam az emberekbe szerelt gépek gondolatát. Nem helyes. Az emberek azt szokták kérdezni, hé, és mit szólsz a pészmékerekhez, meg azokhoz a művesékhez, meg minden, de bizony azok is csak gépek, mind egykutya.
Egyszer kipróbáltam egy ilyen implantot, másodpercenként egyszer kellett volna fölvillantsa az időt kis, vörös számokkal az ember szemgolyójának bal alsó sarkában. Aszonták, az elfoglalt góréknak való, akiknek mindig tudni kell, érted, tudat alatt, hogy mennyi az idő. Igen ám, de az enyém folyton visszaállt 1980. január elsejére, keddre, valahányszor pislogtam, szóval visszavittem, és az eladó megpróbált rám sózni egy olyat, ami tizenkét különböző fővárosban mutatta az időt, plusz az értéktőzsde híreit meg efféléket. És mindenféle mást is. Kezd olyanná válni a dolog, hogy az ember megveheti ezeket az új cuccokat, aztán elmegy, már elnézést a kifejezésért, hugyozni, és előgördül az a rengeteg kis, vörös szám a lőtávolság meg a pozíció részleteivel, és a vécé vektorgrafikája átúszik a látómezején, bipbipbip, cél befogva, tűz…