Több évnyi agonizálás után vége lehet az OpenOffice projektnek

 ( trey | 2016. szeptember 6., kedd - 11:25 )

Az OpenOffice projekt több évnyi agonizálás után lehúzhatja a rolót. Ugyan van még néhány fejlesztője és néhány önkéntes is a projekt körül, de a lendület és a vitalitás hiányzik a projektből. Dennis Hamilton, az Apache OpenOffice projekt alelnöke nemrég egy levelet küldött az openoffice-dev levelezési listára "What would OpenOffice retirement involve?" tárggyal, aminek a lényege az volt, hogy nincs elég fejlesztő az OpenOffice körül. Sajnos a fejlesztőhiány miatt komoly probléma a biztonsági hibák javítása. Például, júliusban az OpenOffice projekt kiadott egy biztonsági figyelmeztetőt, amire azonnal nem tudott javítást adni. Kerülő megoldásként a projekt akkor a LibreOffice vagy a Microsoft Office használatát javasolta. Augusztusban ugyan megérkezett a javítás a problémára, de a jövőbeli biztonsági hibák javítása továbbra is kérdéses maradt.

Ugyan döntés még nem született, de Hamilton szerint komoly esély van a projekt bezárására.

Részletek itt.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Még egy fejfa a hatalmas Apache szoftvertemetőben.

Oracle?

Nem ez az egyetlen Apachnak adományozott szoftver aminek a fejlesztése zsákutcába futott, elhalt.
Az Oracle hibáit nem vitatom.

Az Apache csak elvallalta, hogy inkubalja. De ha nincs fejleszto, akkor nem nagyon tud vele mit csinalni. Az utolso release 2014-es.
Az OpenOffice akkor doglott meg, amikor az Oracle ratette a kezet es az osszes fejleszto lelepett. Lasd Hudson->Jenkins, es meg vagy millio dolog, amivel ugyanez tortent.

Szoval ahhoz az apache foundationnak semmi koze, hogy meghalt ez az egesz.

Azt hiszem, a Java fejlesztők is tartanak ettől egy kicsit.

Fuszenecker Róbert

Természetesen nem az Apache tehet róla. Csak mintha átok sújtaná az oda adományozott kódokat. :) A Google Wave is ott döglődik. Azt oroszok forkolták és úgy ahogy működőképes állapotban tartják: https://github.com/rizzoma

Lehet, hogy buta kérdés: mi szükség van forkolni?

Milyen megkötések vannak az eredetivel kapcsolatban, hogy nem lehet forkolás nélkül ugyanazokat a változásokat beletolni?

Használták a mindennapi munkájuk során. Amikor a Google lelőtte saját kezükbe kellett venni a fejlesztést. Nem tartják házon belül a kódot, de saját márkanevet építenek rá. Mielőtt ezért megfeddnéd őket, a Rizzoma az egyetlen ma is működőképes és stabil publikus Wave. A Kune spanyolosan bleeding edge, totálisan instabil. Különben ők is saját brandet építenek.

+1

mondjuk ebbe a projektbe az Oracle verte bele a szögeket, szvsz...
--
blogom

Szerintem meg az IBM. Mint ahogy az Apache Harmonyba is.

Evolution.

--
robyboy

+1 (bár inkább natural selection)

A LibreOffice-ert se hullatnank sok konnyet

--
arch,debian,osmc,android,windows

Mivel lehet helyettesíteni, ami minden tekintetben jobb, és a tudása minimum ugyanennyi?
--
Aláírás szünetel...

Hat a....ja varj, megse :D

WPS Office?

Majdnem. Nem tud magyarul (ez a kisebb baj), és nem ismeri az od[ts]-t. De azért nézegetem.
--
Aláírás szünetel...

Bár én nem akarom helyettesíteni a LibreOffice-t, de less rá a SoftMaker Freeoffice-ra. http://www.freeoffice.com/en/download

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Calligra Suite office csomagját használja valaki?
Az is egy alternatíva de én nem használom.

A MáSik Office :P
(Sőt nyerhetsz hozzá ingyen Audit)

Writer, Math: LaTeX
Calc: A hagyományos táblázatkezelő eleve káros, mivel review-olhatatlan. Alternatívák: adattárolásra csv, adatfeldolgozásra egy normális szkriptnyelv, grafikonrajzolásra pgfplots.
Impress: LaTeX Beamer
Draw: Inkscape, Scribus, vagy tikz
Base: bármelyik adatbáziskezelő

"adattárolásra csv"

Kígyónak lábsó...

"A hagyományos táblázatkezelő eleve káros, mivel review-olhatatlan. "

Egyes tudósok szerint a poszméhek, számításaik szerint, nem képesek a repülésre. Szerencsére erről a poszméhek mit sem tudnak, és vígan röpködnek.

"adatfeldolgozásra egy normális szkriptnyelv"

Favágásra pedig hering.

Üdv,
Marci

"Kígyónak lábsó..."

Köszönöm, nem tudtam volna találóbb választ megfogalmazni :D

Zseniális, köszi!

ha jól számolom az első kontakthoz képest 34 évnek kellett eltelnie, hogy megtudjam: nem "kígyónak lábsor, madaraknak fogsor" :S ehh, lehet nem hiába utáltam, már a főcímtől kivert a víz porbafingóként is.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

En a Mekk Eelek zenejetol feltem. Bar magat a mesket szerettem. :D
https://www.youtube.com/watch?v=sc-BEZcFhxA

azonnal beugrott amikor úgy épített házat a maestro, hogy előbb a tetőt lökte fel, majd amíg tartották a culágerek, addig aláfalazott :D ahhaha

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Én a Jamie és csodalámpa főcímétől kaptam mindig frászt, meg az egész mese elég beteg volt.
https://www.youtube.com/watch?v=KeMMow_Itqw

Ezek mikor voltak adásban?

A 70-es években.
Magyarországon a 80-as, 90-es években.

Ez se kutya :D (gyk: elsullyedt vilagok)

https://www.youtube.com/watch?v=4EmbUft_KS0

Kedvencem volt. Az első sci-fi az életemben :)
Popo-cici meg zsebpiszok :D

Ez meg mi? Nálam Mikrobi meg MZ/X szolgáltatta az első sci-fi történeteket ;)

Az Elsüllyedt világokat szerettem, attól nem féltem. Az Idő Urai is jó volt akkoriban.

Segway mini :)

Instant Messagingra -> Excel

emacs, MINDENRE? ;)

Ezek mind-mind kiváló toolok.
De már szerencsére elmúltak a 70-es évek.

Fuszenecker Róbert

A LaTeX akadémiai körökben még mindég hasít, könnyebb vele dolgozni, mint bármi mással.

Pontosan, csak eppen ott nem kerdes, mi a OO alternativaja, mert epp mas fajta eszkozta hasznalnak. Almát helyettesiteni faékkel...

Joggal! Régen plain TeX-be jegyzeteltem órán a NumAnal-t, kíváncsiságból. Ma sem tudok más eszközről, amivel nyomdai minőségű, képletekkel sűrűn rakott szöveg ilyen gyors előállítása lehetséges lenne.

Üdv,
Marci

PostScript? :)

Azért az is megérne egy szavazást, hogy itt hány ember beszél natívan PostScript-ül. Mert TeX-et (szerintem ugyan inkább LaTeX-het) véleményem szerint jó páran, de azért a PS...

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

+1

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy tudod, hogy kik és mire használják ezeket a szoftvereket. Főleg a Calc részénél vagyok elbizonytalanodva.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Miciketitkárnő nevében kérdeztem. :)

Miért? Én mióta van OO azt használtam, aztán lett a LO azóta azt. Kis cég vagyunk. Elég.

Jaja enis LO hasznalok bent mindennap, mostmar otthon is. Semmi bajom vele.

Ezt az ökörséget hogy sikerült kinyögni?

Más fórumokon is hallottam olyanokat akik rühellik a WYSIWYG rendszerű szerkesztőket. Szerintük a titkárnő töltsön ki sablonokat, ne szerkesszen, úgy sem ért a stilisztikához, ja és mindenki hülye aki GUI-t használ irodai munkára :)

Jah. A stilisztikához sem, de a tipográfiához még úgy sem.
Nézz meg egy 100 évvel ezelőtti újságot (még csak könyv sem kell).
WYSIWYG szövegszerkesztő-, képfeldolgozó- és táblázatkezelő szoftverek nélkül olyan gyönyörű kiadványokat készítettek, hogy sokan ma csak szeretnének olyat.
Szakemberek voltak. Ma meg úgy gondolhatja bárki, hogy pikk-pakk menni fog az neki. Olyan is az eredmény.

"WYSIWYG szövegszerkesztő-, képfeldolgozó- és táblázatkezelő szoftverek nélkül olyan gyönyörű kiadványokat készítettek, hogy sokan ma csak szeretnének olyat."
De nem is ekkora mennyiségben, és nem is ennyi időt alatt kellett előállítaniuk dokumentumokat.

Mert sokan azt hiszik, hogy kell...

Jahh, régen a szoftvereket is hozzáértők írták, matek PhD nélkül oda se engedtek egy számítógéphez. Ma meg már a sarki fűszeres is "programozik" ekcellben, meg az ovisok Scratch-ben. "Olyan is az eredmény."
--
Csaba

"régen a szoftvereket is hozzáértők írták"
Hát, amikor az első szoftverek készültek, senki nem volt hozzáértő.

A matek PhD-sok követték el a sok goto-t, meg sok minden mást is ám, ezt ne feledd.

"A matek PhD-sok követték el a sok goto-t"

Oké, megjegyeztem.

Ugy megy ez, hogy adott T ido, M penz. Mikor T*M dasztikusan tobb, lehet szoszmotolni, es boritekolhato, hogy esztetikusabb lesz az eredemeny. Hogy mikor kinek mi a szaktudasa, az lenyegtelen ebben az egyenletben. Siman kinezem beloluk, hogy tudnanak jo termeket is csinalni, de nincs ra igeny.

Mint az egyszeri kinai gyaros. Kersz tole egy cipot. Mit szeretnel, lassu, draga, de jo munkat VAGY gyors, olcso gyenge minoseget. A valasztas a tied.

Volt egyszer egy Oxygenoffice is...
--
https://www.digitalocean.com/?refcode=7504fb2af065

Remélem a mysql-nek nem lesz hasonló a sorsa...... Már azt is forkolták egy ideje.

A nevéért a legnagyobb kár!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; [url=https://db.tt/tsB4MCFd]DropBox regis

+1

Nincs akadálya, hogy odaadományozzák a nevet a The Document Foundation-nek.

Szerintem jobban cseng ma már a LibreOffice.

Sajnos(?) a nem ezzel foglalkozók még mindig OpenOffice-t mondanak.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Már az is eredmény, hogy nem: "Miért? Van más is mint a MS Office?!"

Igazából a LibreOffice teljesen kiváltja, így nem sok jelentősége van, nem?

Mindenből "Libre" lesz már :D pl.: OpenElec->LibreElec :)

És van ami mindig is az volt: Cuba Libre :)

“Aqui Radio Rebelde! Aqui Radio Rebelde! Transmitiendo desde la Sierra Maestra en territorio libre de Cuba.” :)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; [url=https://db.tt/tsB4MCFd]DropBox regis

SSL (De ha a következtetésed helyes, akkor az OpenBSD-nek sincs már sok hátra. És kezdhetjük megszokni *X rendszeren is a putty-t az openssh helyett. Vagy a libressh-t.)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Miután a LibreOffice-nál van a több fejlesztő, és azt szállítják a disztrók, a forkolás vesztesének tekinthető ez a projekt. Mivel a termékvonalat fejlesztik tovább, és a fejlesztők akár csatlakozhatnak is a Libre projekthez, ezért én ezt teljesen normális folyamatnak érzem. Akár azt is mondhatnám, hogy így van jól: előbb utóbb lesz egy nyertese a forknak. De ha valaki tud valamiről, amit veszíteni fogunk, akkor írja meg, és akkor szomorkodok rajta egy kicsit.

Én szeretem az LO-t és az MS Office-t is, de azért egy kellemes offline Markdown/reStructuredText szerkesztőnek (amolyan LyX-szerűnek) tudnék örülni. Azért lenne jó, mert git-ben könnyű követni, review-zni. Nem ismertek valami ilyet?

Nem a Geany Markdown pluginjére gondolok, mert az egy... khm...

Tudom ajánlani a Mozilla Markdown viewer kiegészítőjét.

Én Vim-mel és MozRepl kiegészítővel együtt használom, így minden mentésnél frissíti a preview-t.

Én most a Remarkable-t próbálgatom. Időnként a livepreview nem oda ugrik ahova kéne, még nem volt időm utánamenni, de egész ígéretes.
https://github.com/jamiemcg/remarkable
______________
"If you immediately know the candlelight is fire, the meal was cooked a long time ago."

Wow, ez jól néz ki! Köszi!

Szerintem sincs semmi baj ezzel. Sőt, ha az egész sztorit nézzük tök szépen alakult, hogy Oracle-nek nem sikerült kontroll alá vonni a projektet, hanem volt elég erejük a fejlesztőknek függetlenül folytatni tovább. Lehetett volna akár ennek olyan vége is, hogy elmegy a kulcsembereknek a kedve az egésztől és libre office sincs csak egy stagnáló open office. Szóval szerintem ez egy nagyon happy endes történet.

Járhatott volna úgy, mint az OpenSolaris.

Nagy különbség, hogy a LibreOffice-ra van piaci igény, míg az OpenSolaris-ra (szerintem) nem volt/nincs (legalábbis elegendő).

Lehetne de nincs. Egy zárt utcába senki nem megy be főleg, hogy az igazán mérvadó léptékek esetén egy OS döntés 5-10 évre meghatározza egy vállat stratégiáját. Vagyis ha valaki belemegy a solarisba akkor 10 évig kell elegendő hozzáértő ember valamint garantált támogatás OS és alkalmazás oldalról is, ezeket egybevetve nincs nagy előnye az Open verziónak a nem opennel szemben, legfeljebb 1-1 közepesebb specializált környezetben.

Azért a linux világ masszívan lelépte a unix világot hacsak nem a garantált rendelkezésreállás az elsődleges szempont az alkalmazások mozgathatósága mellett.

Az illumos köszöni, jól van. Piaci igény is mutatkozni látszik.
------------------------
{0} ok boto
boto ?

Ha letöltök mondjuk egy OpenIndianat és feltelepítem egy mai notebookra, akkor támogatni fogja annak minden hardverelemét? Vagy legalább annyit mint az OpenSolaris korában?

Van HCL-jük, hadd ne én keressem meg Neked!
------------------------
{0} ok boto
boto ?

A döbbenet hogy ha az Oracle komolyan gondolta volna, hogy valamit tesz ez ügyben, lett volna pénze már marketing szempontból alkalmazni pár embert, de nem tette.

Pár hete iratkoztam fel kíváncsiságból az openoffice dev listára, hogy lássam mégis mi történik ott. Kb. 5 ember heteken át azt levelezte, hogy lehetne kiadni az openoffice 4.1.3-at, amiben benne van a patch.
A gondok már olyan szinten jelentkeztek, hogy nincs erőforrásuk a buildeléshez és a kiadáshoz szükséges több száz csomag elkészítéséhez.
Volt egy beszélgetés is, amiben egy kívülálló feltette a kérdést, hogy mi értelme van. A válaszokból nekem az jött le, hogy olyan emberek próbálkoznak az életbentartással, akiknek vagy személyes ellentétük van egy LibreOffice fő fejlesztővel, ők csakazértis OpenOffice pártiak és nem hajlandók LibreOffice-t használni vagy a harmadik csoport, akiknek az apache licenc a szentírás.
A lényeg, hogy egyértelműen látszik, hogy kínlódás amit művelnek.

Ez már akkor megjósolható volt, amikor forkolták a libreofficet, és a fejlesztők jó része oda vándorolt.
Vicc nélkül, az a pár fejlesztő, aki még itt maradt, nyargaljon át a libréhez, és ott értelmes munkával segítsen.
--
The Community ENTerprise Operating System

Már akkor mondtam, hogy hagyni kéne a 'csába, amikor az Apache inkubációs támogatást nyújtott hozzá. Már akkor látszott, hogy tetszhalott az egész. A LibreOffice projekt már 0 perces korától összeszedettebb kinézetű volt és akkor már létezett.

--
trey @ gépház