A Google bejelentette a Chromebook elérhetőségét

Google

Kicsivel kevesebb mit két évvel ezelőtt a Google bejelentette, hogy valami újra készül a Chrome OS-sel. Ma pedig bejelentette, hogy partnereitől, a Samsung-tól és az Acer-től elérhetők az első Chromebook-ok. A Chromebook-ok június 15-től lesznek elérhetők elsőként az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban. Ezeket az országokat további más országok követik majd az elkövetkező hónapokban. A teljes bejelentés elolvasható itt.

( BikMak | 2011. 05. 11., sze – 21:38 )

A Chrome OS-ről mindíg az jut az eszembe, hogy már most is anyázok rendesen, ha kimegy a net a cégnél, vagy otthon, mi lenne akkor ha ilyet használnék?

---
Winter is coming!

( andrasf | 2011. 05. 11., sze – 21:58 )

Erre nem vonatkozik a sandbox-os dolog? A weboldalán dicsekszenek vele.

Látom már megy a maszatolás...

Chrome esetén a Flash is sandboxban fut, alacsony integritási szinten. Az egyik reklámszöveg pont az volt, hogy a Google böngészője így az ilyen pluginekben lévő biztonsági hibák kihasználását is megakadályozza, hogy ne lehessen általuk teljes egészében kompromitálni a rendszert.

Ennek ellenkezőjére hozott most bizonyítékot a VUPEN: kitört a Chrome sandboxból és közepes integritási szinten futtatott kódot.

Ha ügyvédet akarnék játszani, mondanám, hogy tényleg nem a Chrome böngészőt törték fel, de ez vajmi keveset számít, ha a böngészővel szállítják a flasht...

Egyébként a linkelt cikkben azt állítják a Google mérnökök, hogy a Flash sandbox!=Chrome sandbox, ez csak egy kezdeti implementáció amit folyamatosan fejlesztenek.
(Gondolom az Adobe közreműködésére is szükségük van.)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Azért is írtam hozzá, hogy zavaros a dolog. De ezt pofátlanságnak érzem egy (elvileg) biztonággal foglalkozó cégtől: "We will not help Google in finding the vulnerabilities," said Chaouki Bekrar, Vupen's CEO and head of research, in an email reply to questions. "Nobody knows how we bypassed Google Chrome's sandbox except us and our customers, and any claim is a pure speculation."

Természetes volna, hogy informálom a gyártót egy ilyen esetben, és teljesen mindegy, hogy ez egy garázscég, vagy egy olyan multi, mint a Google, az Apple, vagy a Microsoft.

( heckles04 v | 2011. 05. 11., sze – 22:13 )

nem sokára megfog jelenni egy új extrém sport, ahol olyan helyeket fognak keresni ahol nem működik a Chromebook.
pl.: K2, Csalagút, Tibet,Marianna árok, a Hold, a paksi atomerőmű 2-es reaktora...
-------------------------------------------------------------------------
Nem, de lehetne.

( sly007 v | 2011. 05. 11., sze – 22:14 )

Chrome OS "füles" GUI-ja tetszik nekem. Nincs erre valami nem google-s, testre szabható megoldás. :)
sly @ w3m.hu

Valószínűleg ez is megoldható apps fájl szerkesztéssel meg némi wmctrl-es bűvészkedéssel.
Konkrétan az, hogy minden ablakot egy ablak füleként kezeljen teljes méretben, no ez egyszerű. De akkor meg ugyanott vagy, mintha a taskbart használnád.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

( mooattyi | 2011. 05. 12., cs – 01:09 )

Arról valaki felhomályosíthatna, hogy miért ilyen titokzatos ez az egész Chrome os projekt. Miért nem lehet letölteni, és kipróbálni az os-t?

persze, ha jól értettem, annyira mégsem elegáns, mintha kaptunk volna egy telepítőt (vagy esetleg forrást). de legalább valami. ki lehet próbálni.

alias killall='echo "Wenn ist das Nunstück git und Slotermeyer? Ja. Beiherhund das Oder die Flipperwaldt gersput." | espeak -vde' #That's not funny.

Nyilván nem azért van, hogy minden gépre telepíthető legyen, hanem azokra amikkel a google szerződést akar kötni. De mivel nyílt, ezért nyílt. Nem hinném, hogy sokáig tartana leprogramozni valami build scriptet.

Gondolom a guglinak is jót tesz, ha a hozzáértők hackelik össze a gépükre, és nem pistikék, akiknek az első fagyás, rossz felbontás, nem működő wifieszköz után (mert ugye ez célgépekre van készítve, azé gyors) az lesz az első dolguk, hogy leszarozzák :)

ui: van ott előre gyártott img is :)

"semmivel sem nyujtott tobbet, mint egy telepitett Chrome"

Nem is arra szánták, hogy te feltelepítsd egy gépre és ezzel valamilyen extra funkcióhoz juss. Ez arra való, hogy egy géppel együtt adják el, olyan egységként, ami vásárlás pillanatától mindenféle karbantartás nélkül kielégíti nagyon sok ember számítógépekkel szemben támasztott igényét.

Ha te telepíteni akarsz, akkor neked máris nem Chrome OS való.

Ha te akarod belőni egy gépen, akkor hamar belefutsz abba, hogy szükséged van terminálra, X-window beállításokra, particionálásra, fájlok mozgatására, csomagkezelésre, neadjisten kernelforgatásra stb. Ezzel az egésznek a lényegét kérdőjelezed meg. Ősöknek netbookra Ubuntut sikerült úgy felrakni, hogy az atombiztos legyen, persze Chrome böngészővel. Ott, ha szükséges, megvan a jó öreg terminál, legfeljebb elrejtem, hogy ne zavarja őket.

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2011. 05. 12., cs – 10:28 )

Kérdés, hogy az olyan androidos megoldások, mint pl az Asus EEE Pad Transformer mellett van-e értelme? Valószínűleg a google nem számolt ezzel, hogy az android eljut ide, de most már nem igazán érzem egyiket jobbnak a másiknál.

Ha úgy vesszük mindkettő laptop "just use" oprendszerrel, a webre koncentrálva. Főleg azok után amiket bejelentett a Google tegnap.

Mindenesetre elgondolkodtam, hogy melyik kell nekem, a fenti tablet, vagy egy chromebook. Amire használnám (filmnézés, netezés, zenehallgatás, programozás, játék) mindkettő tökéletesen jó.

Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy mit szólna a (telefonszolgáltató neve), ha fognám magam, és filmeket streamelnék a felhőből a chromebook-ra. Azért androidon még működik a jó öreg odamásolom dolog.

(filmnézés, netezés, zenehallgatás, programozás, játék)

Amennyiben a filmnezes kimerul a youtubeban, a zenehallgatas a kulonfele flashes online tartalmakban, a jatek meg mondjuk egy travianban, valoban idealis lenne a chromebook a programozast leszamitva. De ahogy erzed...

----------------
Lvl86 Troll

Én igen :)
Kérdés hogy mit értesz web alatt. Csak azért mert chrome, meg web alapú még tud működni a webapp úgy, hogy helyben tárol adatokat, esetleg a saját szerveredre, hálózati gépedre dolgozik.
De egyébként a cloud sem zavarna. Godnolj bele, az emberek nagyrésze legalább a levelezését weben csinálja, akik nem csak azt, azok ott írnak blogot, weben szerkesztenek dokumentumokat, prezentációkat, táblázatokat, mindent szinte.

Van aki nem szeret ***ni, mert rohadt lassú a suliban (pl) world || excel || powerpoint. Van aki nem szeret ****akodni hogy pendrivra onnan vissza másolja && vírusmentesítse a doksikat. Van aki fél hogy a gépe elszállhat. Google szerverei talán kicsit védettebbek. Van aki szeretné integráli weboldalába egyik másik táblázatot. Mindenek meg van a helye. Nagyon is használhatóak a webes szerkesztők, tény hogy nem mindenre. Van amit szebben le tudok "programozni" Google táblázat kezelőben mint a híres MS Office-ban. XD

sly @ w3m.hu

Szerintem az egy plusz kerülő, hogy a wordben lemented valahova, aztán feltöltöd gdocs-ra, szemben azzal, hogy gdocson megírod, és ott van.

Az a baj egyébként, hogy sokan úgy gondolják, hogy a word nélkül nem lehet meglenni (ezt most nem feltétlenül rád értem, hanem általánosságban), és nem tudják elképzelni, hogy egy gdocs, vagy akár egy abiword a korlátozott képességeivel is tökéletesen elég arra, hogy egy egyszerű dokumentumot megszerkesszen.

Én a szakdolgozatomnak gdocs-ban álltam neki tanulva abból, hogy ismerősnek laptopján volt a szakdoli, és újra kellett írnia, mert a laptopot ellopták. Persze lehet szórakozni backuppal is, de arra külön oda kell figyelni, a gdocs meg olyan, hogy leülsz és csinálod, és azzal foglalkozol, amivel kell.

Főleg, ha betartod a "hogy kell szöveget szerkeszteni" dolgot, és nem a formázással foglalkozol, hanem írsz, és a formázást utólag csinálod meg (Azt már lehet wordben is, ha olyasmi kell)

De ez nagy projekt, mondom a legtöbben arra használják a wördöt, hogy kiírják 72-es times new roman-nal, hogy krumpli eladó, vagy hogy elveszett a kiskutyám. Diákok meg arra, hogy 2-es sorközzel, 18-as betűmérettel 3 oldalas beadandót írjanak, amiben van egy címsor meg esetleg 2-3 kép

Én már többször megpróbáltam egyszerű dolgokat csinálni GDocs-ban, de a stílusok teljes hiánya meghiúsította a próbálkozásaimat.
Tudom, hogy lehet stílusok nélkül dolgozni, mint ahogy lehet space-szel is behúzást csinálni, de ahhoz elég lenne egy írógép...

Pl egy szakdolgozatot eszembe nem jutna stílusok nélkül elkezdeni, (bár ha igazán őszinte vagyok, Latex nélkül se, de ez inkább a szakmámból adódik).

Backupnak meg ott a DropBox, LiveDrive, stb. stb. Annál több nem kell.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Stílust használni egyszerűbb, mint ötféle bekezdés- és/vagy karakterstílust megjegyezni…
Az egyszerű dolog az az, amikor csak szöveg van és struktúra. Bevásárlólistát nem Google Docsban kell írni, feltéve, hogy szövegszerkesztőnek pozicionálják magukat.

Amíg a Google Docsban nem tudom magamnak előre beállítani a beadandóm stílusát, addig szép álom, hogy közös munkán kívül bármire használjam. Úgyis hozzá vagyok szokva, hogy ha .doc fájlokat küldözgetünk egymásnak a csoporttársaimmal, akkor sem stílusokkal kapom, úgyhogy Google Docstól függetlenül újra kell formázni az egészet. 

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Ha tudod használni, és többet írsz mint 2 oldal, akkor igen, 100x egyszerűbb.

Ha pedig utólag kell módosítanod valamin, akkor kb lehetetlen nélküle bármit csinálni.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

"Ha tudod használni, és többet írsz mint 2 oldal, akkor igen, 100x egyszerűbb."
Ha többet írsz mint 2 oldal, az már nem átlagos felhasználás.

Én egyszerű szövegszerkesztés alatt azt értem, amikor marikanéni el akarja adni a paprikáját, és leül a gép elé, hogy egy szórólapot csináljon. Meg azt, amikor pistike leül a gép elé, hogy egy kétoldalas fogalmazást írjon az emlősök hátvakarási szokásairól a 18. században.
Az ehhez szükséges formázások ott vannak a szerkesztőben: bekezdés, és 6 féle címsor... bőven sok.
Én a legtöbb beadandómban a szöveg begépelésen kívül annyit csinátam, hogy néha nyomtam egy H1-et meg H2-t, de az alap betűtípus, alap sortávval, alap betűmérettel tökéletesen megfelel nagyon sok feladathoz.

Írj egy 4 oldalas fogalmazást az iskolai rendszerek működéséről a 19. században. Ebben mihez kellene több, mint amit egy greader tud? Persze nekiállhatnál szórakozni azzal, hogy szépen belövöd a margókat, meg a sortávot, meg a behúzást, meg valami szép betűtípust állítasz be, de ez felesleges sallang. Annyira, hogy pl a szakdolgozatnál kikötés, hogy times new roman-t használsz, és kész.

Rengeteg felhasználási terület van egyébként is, pl amikor gyorsan írnod kell egy kérvényt, vagy meghatalmazást, vagy begépeled a tejfölös mákos hotdog receptet, hogy Pirinéninek odaadd, stb. Nem mindegy pirinéninek, hogy Times New Romannal van írva a recept, vagy Ariallal?

Tökéletesen átlagos felhasználás, ha egy olyan szövegszerkesztőről beszélünk, ami az MS word alternatívája kíván lenni, még céges környezetben is.

Jelen esetben pedig maximum a wordpad alternatívája lehet, bár a win7-es verziót még nem próbáltam, az lehet, már többet tud...

A H1-Hn és még mondjuk 5 stílus tökéletesen elég lenne, ha lehetne módosítani őket.

Azt, hogy miként lehet automatikus tárgymutatót készíteni már meg sem kérdezem...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Azért például, hogy a Chromebook-ra legyen egy normálisan működő szövegszerkesztő?
A Chromebook szvsz olyan gépként pozicionálja magát, mint amin minden lényeges dolgot meg lehet csinálni, mint amit egy normál PC-n. Ha a Google által szállított „szövegszerkesztő” nem karcolja a használhatóság határát, nincs miről beszélnünk.
Persze, a Google Apps előfizuk alapján van, aki napi munkára használja, de a tények jelenlegi állása szerint kívánom, hogy ne kelljen tőlük dokumentumokat elfogadni.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

"A Chromebook szvsz olyan gépként pozicionálja magát, mint amin minden lényeges dolgot meg lehet csinálni"

Még meg se jelent. Jun közepén fog kijönni, addig rengeteg fejlesztő nekiállhat felkészülni arra, hogy az ő appja az elsők közt legyen a chrome store-ba. Ráadásul nagyrészt azokat az embereket akarja megcélozni, akik egyébként is a weben lógnak egész nap. Számukra nagyjából mindent meg fog tudni csinálni már a megjelenésekor. És ha mégsem, akkor meg fog tudni csinálni később, mert a megjelenéssel meg fog indulni a webes alkalmazások fejlesztése.

"Azért például, hogy a Chromebook-ra legyen egy normálisan működő szövegszerkesztő?"
Nem tudod definiálni mi az a normálisan működő szövegszerkesztő, mert csak a saját igényeidet tudod mondani. Csak azért, mert neked hiányzik belőle valami még nem jelenti azt, hogy másnak, vagy a többségnek szüksége van rá.
Szerintem sok embernek nincs szüksége többre mint amit a notepad tud, pedig az nem tud semmit. De akiknek több kell se biztos hogy egy word szintű alkalmazásra van szükségük. Elég egy wordpad, vagy az egyenértékű gdocs.
De elmondom nem a gdocs az egyetlen online szövegszerkesztő alkalmazás. Ott az MS Office Webapps vagy hogy hívják, van benne wordnek látszó tárgy. Az is kevesebbet tud mint a word, de ránézésre többet mint a gdocs. És vannak ott stílusok, lehet örülni. És ez csak kettő, biztos van több is :)

Júni közepéig hatalmas változások várhatóak ezen online szerkesztők terén? Kétlem. Tudom, hogy létezik más online szövegszerkesztő, de olyannal még nem találkoztam, amely kielégítené a szövegszerkesztőkkel szemben támasztott elvárásaimat, mint például az igény, hogy egy 15-20 oldalas beadandót meg tudjak benne írni (amelynek felhasználóbarát kivitelezéséhez szükségesek testreszabható oldal-, bekezdés- és karakterstílusok).

Egész nap a weben lógáshoz kétségkívül elég az, ami a weben van (definíció szerint, ugye), de egyébre szerintem még nem. És tudom definiálni a normálisan működő szövegszerkesztőt: az olyan alkalmazás, amellyel felhasználóbarát módon lehet ésszerű határokig (mondjuk 10k oldalig) tetszőleges méretű dokumentumot szerkeszteni, amely az alapvető tipográfiai igényeknek megfelel (állítható sortáv, margók, sorvégi elválasztás, betűméret, betűstílus). Az online megoldások a felhasználóbarátságnál buknak el, mert nem kezelik a stílusokat, innentől kezdve egy akár csak tízoldalas dokumentumnál egyesével átállítani a címsorok valamilyen stílusparaméterét legalábbis kellemetlen élmény. Ugyancsak kényelmetlen írás közben emlékezni, hogy ez a fajta címsor hány pontos, milyen betűtípusú, milyen színű.

Úgy vélem, hogy a Chrome OS-nek célszerű lenne egy saját szövegszerkesztő megoldás, amennyiben azt állítja magáról, hogy mindent meg lehet rajta csinálni online, máskülönben főként azok akarják majd használni, akik tényleg mindent meg tudnak rajta csinálni online, és az meg nem kifejezetten a fizetőképes kereslet… ☺

A Chromebookért jelen állapotában 40kHUF-ot adnék (szolgáltatói hűségidő nélkül), sokkal többre ugyanis nem jó, mint egy okostelefon. Annak meg picit bumszli. 

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

"Júni közepéig hatalmas változások várhatóak ezen online szerkesztők terén?"
Nem a szövegszerkesztőkről beszéltem, hanem a szoftverválasztékról.

"de egyébre szerintem még nem"
Mondjad az egyebet. Mi az amit az átlagember csinál azon kívül, hogy netezik, filmet néz, játszik, meg zenét hallgat gépen?

"Az online megoldások a felhasználóbarátságnál buknak el, mert nem kezelik a stílusokat"
Melyik nem kezeli? Kiválaszhatsz hatféle címsort a gdocs-ban. STÍLUS. és nem kell emlékezni hogy mekkora a címsor, mert fix.

"Úgy vélem, hogy a Chrome OS-nek célszerű lenne egy saját szövegszerkesztő megoldás"
Nem tudom észrevetted-e, de nagyon fennakadtál ezen a szövegszerkesztő dolgon. Lehet, hogy te nap mint nap azzal foglalkozol, de meggyőződésem az, hogy a többség számára alkalmi tevékenység. Én pl word-öt egy éve indítottam amikor a szakdolgozatomat befejeztem benne, libreoffice-t két hónapja, amikor egy szerződésbe beírtam a nevem - címem... pedig rohadt sokat írok :) Mindenesetre ne egy program határozza meg a használhatóságát egy rendszernek :)

"40kHUF-ot adnék (szolgáltatói hűségidő nélkül), sokkal többre ugyanis nem jó, mint egy okostelefon."

Azért azt megnézem, hogy ennyiért milyen okostelefont kapsz. Azzal meg vitatkoznék hogy sokkal többre nem jó... hmm, most hogy mondod, az okostelefonok is túl sokat tudnak egy ilyen összehasonlításhoz :)

" máskülönben főként azok akarják majd használni, akik tényleg mindent meg tudnak rajta csinálni online, és az meg nem kifejezetten a fizetőképes kereslet… ☺"

ezt nem egészen fogtam fel :)

Azért akadtam rá a szövegszerkesztő témára, mert arról szól a thread, hogy egy olyan egyszerű feladat, mint a szövegszerkesztés hogy oldható meg a cloudban.
Ez alapján jól össze lehet hasonlítani a cloudbeli és a rendelkezésre álló desktop alternatívákat, amennyiben azt akarjuk demonstrálni, hogy az online eszközök nem képesek mindenre, amire egy desktop gépen szükség lehet. Tudom, ezer dolgot meg lehet csinálni online. Jelenleg ezzel szemben egy, szerintem alapvető dologról beszélünk, amit például nem. Amennyiben nem szoktál desktopra office alkalmazást telepíteni, persze megértem, igazad van.

Melyik nem kezeli? Kiválaszhatsz hatféle címsort a gdocs-ban. STÍLUS. és nem kell emlékezni hogy mekkora a címsor, mert fix.
Épp ez az, hogy fix. A Címsor1 túl nagy például. A stílusok kezelése nem merül ki nálam abban, hogy ki van írva a felhasználói felületre, azoknak szerkeszthetőeknek kell lenniük. Figyelmedbe ajánlom a LibreOffice stílusszerkesztőjét, nem rossz anyag.

Mindenesetre ne egy program határozza meg a használhatóságát egy rendszernek :)
Egy rendszer használhatóságát pedig nálam a szűk keresztmetszet határozza meg, Chromebook esetében az egyik ilyen a szövegszerkesztés.

40kHUF-ot adnék (szolgáltatói hűségidő nélkül), sokkal többre ugyanis nem jó, mint egy okostelefon.
Az árazásnál nem az okostelefonokhoz képest pozicionáltam a terméket, hanem a legolcsóbb netbookokhoz képest, amelyeken képes még futni normális office alkalmazás… ☺
Az okostelefonos példa amúgy azért jött elő, mert a Nokia E51-emen (ára: 30kHUF, de 40k alatt van választék amúgy) szintén tudok dokumentumokat szerkeszteni, hasonló színvonalon, mint ahogy a Google Docs teszi.

máskülönben főként azok akarják majd használni, akik tényleg mindent meg tudnak rajta csinálni online, és az meg nem kifejezetten a fizetőképes kereslet… ☺
= Azok, akiknek a számítógépükkel szemben ennyire alapvető elvárásaik vannak, nem is keresnek annyit, hogy ilyet vegyenek :P Nyilván van benne némi túlzás, a Chromebookot valószínűleg elég sokan fogják második gépnek használni, kb. tablet helyett. Mert arra jó. 

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Megkérdeztem az ismerőseimet, a legtöbbjük pársoros akármiket ír, és nem használnak stílusokat. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a stílus jó és hasznos dolog, én szeretem használni, és használom is (persze gdocsban nem), de lehet élni nélküle.

Majd még reagálok a többire ha nem felejtem el, de most nagyon melóban vagyok.
(ja izé, remélem nem tűnik úgy hogy kötözködök minden szarba ok nélkül, igyekszem úgy fogalmazni)

"Pont ezaz, hogy ne akard a word alternatívájának tekinteni, hanem tényleg a wordpad alternatívájaként."

Erről szólj a Google-nek is, mert ők lényegében annak reklámozzák...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Miért szeret szopni aki weben szerkeszt táblázatot, meg prezentációt? Mi azzal a szopás? Csináltam beadandókat mind szövegeset, mind prezentációt, és nem éreztem, hogy szopnék.

Valóban a google docs nem épp arra való, hogy agyonbonyolított egyenletekkel, és komplex lekérdezéssel tűzdelt táblázatokat szerkessz, de arra amire az átlagembernek szüksége van bőven megfelelő.

Egyébként trollkodjunk a témában, mert érdekes :)

Szerintem az a gond, hogy én elég maradi vagyok, mert a webmailt is gyűlölöm, Thunderbirddel szoktam levelezni (pedig amúgy e téren nem vagyok maradi, mert rengeteg webes alkalmazást használok (skydrive, google reader, diigo stb.)
"no video codec le a win32vel", de "Gentoohoz lehet meg tul fiatal vagy"

Egyetértek, a neten lehet igényesen kinéző doksit szerkeszteni. http://www.scribtex.com/
Ami a Google Docsot illeti, a kollaboratív része nagyon jó, hiánypótló. A stílusok kezelése pocsék, sok funkciót elég hosszasan kell keresni. Viszont a javascriptes bővíthetőség kellemes… ☺ 

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Azért ez így eléggé mellémagyarázás.

Filmnézés: Netflix. Meg a többi néhány szolgáltató. A google most jelentette be androidhoz a cloud cuccát, vélhetően a chromebook is használni fogja. Pedig ott lehetőség lesz azt a filmet megnézned amelyiket szeretnéd, és nyilván fognak építeni köré egy használható lejátszót. Ha meg nem, akkor a community fog építeni. Amíg ezt leírtam nagyjából összegondoltam, hogy mit kéne leprogramozni egy olyan javascript-html5 webalkalmazáshoz, ami videót játszik le felirattal akár pendrive-ról, akár hálózatról... és őszintén szólva nem sok :)

Zenehallgatás: Grooveshark, meg a többi néhány száz zeneszolgáltató akik online zenét kínálnak. Nem is nagyon értem, hogy miért akarnék mondjuk winampból meg ilyen hülyeségekből zenét hallgatni, amikor nagyon sok zene elérhető számomra. A google cloud megoldása itt is gondolom játszik.

Flash: válaszom: HTML5. Ott az audio tag, ott a video tag. Fasza dolgokat lehet velük csinálni, nem érdemes leírni. De kérdem én, mit nyújt egy desktop lejátszó többet számodra, mint egy webes? (gondolkodj az átlag felhasználó fejével)

Játék: Válaszom: chrome.angrybirds.com - valóban nem egy portal2, de azért sok élvezhető és minőségi játék van, ami nem a realtime 3d-ről szól. Aminek platform volt eddig az iphone és az android, annak platform lesz most a böngésző.

Nyilván nem elsődleges gépként vesz az ember számítógépet, de valljuk be, hogy nagyon sok minden van amit meg lehet csinálni a weben, és ha elterjednek ezek a gépek, akkor még több dolog lesz, és még kevésbé lesz szükség a desktop alkalmazásokra.

Az egeszben az a kurvajo, hogy az usernek edesmindegy a platform. Neki alkalmazas kell, technologiat leszarja.

Csak mar megint megy a technotrolling ahelyett, hogy a sok HTML5 huszar elgondolkozna, hogy valojaban mire van szuksege a felhasznalonak es nem bedolne a sok cloudblablanak.

----------------
Lvl86 Troll

Es akkor most utazzunk egyet busszal/vonattal valami random tajon es nezzunk egy normalis minosegu HD filmet internetrol streamelve...

Aztan sirjuk vissza azokat az idoket, mikor meg ilyenek, mint film meg zene megvoltak a gepen is es egy winamp (btw. ki hasznal meg winampot?! foobar2000!) nevu izevel le lehetett jatszani. Elejetol vegeig. Az egesz albumot.

HTML5. Onmagaban is nevetseges az egesz, ami az egesz formatum korul megy. (Aki fejlesztett mar normalis modon alkalmazast es utana kellett szopnia azzal, hogy egy dokumentum leiro nyelvben probaljon meg alkalmazast kesziteni, az tudja mirol beszelek).

----------------
Lvl86 Troll

Miért, milyen javaslataid vannak egy olyan hálózati protokoll+nyelv párosra, ami kellőképpen keresztplatform, alacsonyak a belépési korlátai, és nem igényli a gépre telepítést. A Java tud még ilyet, de olyan Java alkalmazást még nem láttam a desktopomon, ami ne lett volna resource hog.
Szerintem jelenleg a HTML+JS kombó a legjobb cloud alkalazás fejlesztésére, de ha van jobb ötleted, ne tartsd vissza. ☺ 

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Nem tudom nézted-e a google IO konferenciát, ott pont bemutatták, hogy hiába van a cloudban a film, bepipálhatod a hordozható módot filmekre, zenékre, albumokra, akkármire, és kis cachelés után viheted magaddal offline vidékekre is a zenét, filmet. Szóval nem igazán kifogás. Ezt a cachelést régebben is meg kellett csinálnod, csak akkor másolásnak hívták, és egyáltalán nem volt biztos, hogy nem kellett közben konvertálnod, főleg régi telefonokon, amik csak bizonyos fajta mp3akat játszottak le.

Egyébként pedig oda tart a világ, hogy ne legyen probléma online nézni egy HD videót. Öt éve vajon gondoltál volna arra, hogy alap dolog lesz, hogy állandó netelérésed van akárhol vagy (kivéve néhány nagyon eldugott helyet)? Mert most már adott. Bármilyen alap mobilnet csomaggal, lényegében nem komoly korlátokkal, a zsebedben lehet a teljes internet, akkor töltesz le valamit, amikor akarsz. Lassú? Persze. Korlátos? Persze. Most. De öt éve még a vezetékes net is lassú és korlátos volt. A világ pedig fejlődik tovább

---

Nem egy dokumentumleíró nyelvben kell megírnod az alkalmazást, hanem egy objektumorientált scriptnyelvben. A dokumentumleíró nyelv az csak egy keret.

Nem értem hol van a szívás azzal, hogy webes technológiákat használó alkalmazást kell írnod szemben azzal, hogy egy desktop alkalmazást készítesz. A lehetőségeid nyilván korlátozottabbak, mert még nincs kiforrva a dolog, és mert maga a böngésző korlátoz szándékosan, de utóbbi a felhasználó biztonsága érdekében történik.

Akkor most hasonlitsuk ossze egy komponensorientalt fejlesztoeszkozt (ahol a komponens is egy onallo obnejtkum, ertelmes, egyertelmu API-val, normalis IDE tamogatassal) azzal, ahogy JS-bol megprobalunk egy dokumentumot egy alkalmazas mukodeset utanzo valamit osszetaknyolni (mindezt osszeontve magaval a dokumentummal is sok esetben), ahelyett, hogy terveznenk egy normalis szabvanyt erre a celra, ahol az egyes GUI elemeket valoban ugy es hordozhatoan lehet kezelni, ahogy kellene.

(Egyebkent valamennyire ilyen lenne pl. az XAML vagy a XUL, csak valamennyire mas megkozelitesben)

Masreszt, tovabbra sem ertem, hogy mi abban a logika, hogy amikor vegre eljutottunk oda, hogy az userek kezeben egy relative baromi eros vas van, akkor mindent oriasi overheadekkel lenyegeben egy kozponti szerverre akarunk atrakni. Tegye fel a kezet, aki szopott mar azzal, hogy mondjuk valamilyen webes alkalmazasnal a szerveren kellett a klienstol erkezo nagyobb adatmennyiseget feldolgozni (pl. meretesebb excel tabla vagy taposabb XML fajl).

"epipálhatod a hordozható módot filmekre"

Es eljutunk oda, amit mar eddig is megoldottak. Annyi kulonbseggel, hogy most mar nincs a tulajdonunkban az adott tartalom, csak "cacheljuk".

----------------
Lvl86 Troll

" most mar nincs a tulajdonunkban az adott tartalom, csak "cacheljuk"
De a tulajdonodban van, csak nem nálad. Illetve az androidos filmkölcsönzős dolognál pont nincs nálad, de cserébe sokkal olcsóbb, és nem valószínű ugye, hogy egy filmet nézegetsz ismétlődésszerűen. Szemben azzal, hogy megveszel egy CD-t, és ha megkarcolódik, akkor baszhatod, utána nem hallgatod a zenét...

Szedj össze egy gcc-t, standard c libraryvel. Mit tudsz azzal megcsinálni külső libek nélkül? Vagy akár egy pythont. Az első dolog hogy keresel egy gui keretrendszert, ha desktopra fejlesztesz, aztán audio keretrendszert ha hangot akarsz lejátszani. Aztán szopsz mert linuxon van ezerféle, windowson megint más, stb. Persze, össze is kattingathatod a programokat bizonyos fejlesztőkörnyezetekben, de ahhoz hogy ezt meg tudd csinálni azokat a komponenseket el kellett készíteni egyszer.

"ahelyett, hogy terveznenk egy normalis szabvanyt"
Vannak és lesznek kényelmesen használható JS gui toolkitek. Főleg most, hogy a webappokra lesz helyezve a hangsúly.

"De a tulajdonodban van, csak nem nálad. "

Innen már csak egy lépés,. hogy egyszer csak elérhetetlenné válik a szolgáltatás, aztán gondolom kitalálhatod, hogy mit lehet kezdeni a "tulajdonoddal".

"és nem valószínű ugye, hogy egy filmet nézegetsz ismétlődésszerűen"

Pedig van rá példa, hogy megnézek vmit újra vagy részeket előszedek mondjuk egy sorozatból.

"Vannak és lesznek kényelmesen használható JS gui toolkitek."

Persze, mert innen már nekem nem kell a HTML, a CSS és a különféle böngészők különféle verzióinak különféle fasságaival foglalkoznom...

"Szedj össze egy gcc-t, standard c libraryvel."

Ok, nincs több kérdésem...

----------------
Lvl86 Troll

"Ok, nincs több kérdésem..."

Miért, mi a problémád azzal, amit mondtam? Nem kötekedés, komolyan érdekel. Az én elgondolásom az, hogy az egy feljődés eredménye, hogy a professzionális IDE-k lehetőséget adnak arra, hogy ahelyett, hogy kézzel írnánk meg minden sort, a program felét össze lehet kattintgatni. És azt is gondolom, hogy ez a fejlődés meglesz Javascript alatt is, hiszen most kezd egy értékes platformmá válni a böngésző belseje alkalmazások futtatására, nem csak weblapok megjelenítésére.

"Persze, mert innen már nekem nem kell a HTML, a CSS és a különféle böngészők különféle verzióinak különféle fasságaival foglalkoznom..."

Dehogy nem kell. Ahogy kellett eddig is, desktop alkalmazások fejlesztésekor is. Ezt írtam korábban, ha nem is ezen a szálon, de valahol a témán belül) hogy a desktop alkalmazások készítésénél ugyanazt a szopást végig kell csinálnod, hacsak nem egy platformra fejlesztesz. De őszintén szólva szerintem nem olyan nagy szopás az, hogy böngészőkompatibilitás meglegyen, csak ismerned kell néhány eszközt.

"Pedig van rá példa, hogy megnézek vmit újra vagy részeket előszedek mondjuk egy sorozatból"

Igazad van, ezzel én is így vagyok. De az maximum plusz egy, vagy kettő, (neadjisten három) alkalom. Semmiképp sem olyan amit rendszerszerűen csinálsz

"Innen már csak egy lépés,. hogy egyszer csak elérhetetlenné válik a szolgáltatás, aztán gondolom kitalálhatod, hogy mit lehet kezdeni a "tulajdonoddal"."

Már ebben a világban élünk. A legjob példa a bank, bankszámla, bankkártya. Ugyanez. Mindenki használja, és kényelmesebbnek tartja a többség a készpénznél, pedig ha épp elérhetetlen a bankrendszer, nincs a közelben ATM, stb, ugyanúgy megy a szopás. Egyébként most kötekedni fogok: az autó is lefulladhat. Mégse sétálok mindenhova gyalog. Abban azért biztos vagyok, hogy amikor kezdtek elterjedni a kocsik akkor is voltak vészmadarak, akik (részben jogosan) károgtak, hogy milyen veszélyes masinák ezek, most pedig nem tudnánk meglenni nélkülük.

"És azt is gondolom, hogy ez a fejlődés meglesz Javascript alatt is"

Persze, biztosan. Mondjuk 10-15 év múlva lehet, hogy lesz annyira kiforrott eszköz, mint a mostaniak. Csak akkor meg az lesz a trend, hogy azokat dobáljuk ki és az egész HTML-CSS-JS-Cloud kombótól próbálunk majd megszabadulni, mert jön valami vadiúj forradalmi világmegváltó technológia és az egész spirál kezdődik előröl...

----------------
Lvl86 Troll

Van annak előnye is, ha elválik egymástól a struktúra, a megjelenítés, meg a logika, persze már ma is vannak olyan JS toolkitek, mint az Ext, Dojo vagy JqueryUI, amelyek tulajdonképpen az általad jósolt irányba mutatnak.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Az a baj, hogy ezek nem egymás alternatívái, hogy egybefolyjanak. A JS egy programozási nyelv (működés), a html egy dokumentumleíró nyelv (struktúra), a css pedig egy ... hm... hogy is hívják :) A lényeg hogy a kinézetet szabályozod vele.

És igen, a javascriptbe bele tud kerülni mind a három, de azért sokkal körülményesebb javascriptben létrehozni egy táblázatot, mint kézzel beírni egy html dokumentumba, főleg ha statikus adatokról van szó. Nem is lenne értelme, hiszen hiába gyors a JS, a böngésző natív kódja azért gyorsabban renderel (valamivel)

Más programozási nyelvek esetében is külön van választva a megjelenés a működéstől.
Ott van pl a GTK (ami nem programozási nyelv, de sebaj), ahol ugyan programkód segítségével is létre tudod hozni az ablakot, meg rajta a gombot, de ott van a GLADE, ami egy felülettervező, és ha jól emlékszem XML dokumentumba menti a megtervezett ablakokat, és azokat egy paranccsal be tudod tölteni.

Vagy ott az Android platform: Ott is XML fájlban definiálod a layoutokat, és abból lesz a képernyő tartalma.

Szóval szerintem nem igazán volna értelme egybeolvadni ezeknek, maximum az arányok fognak megváltozni. Mondanám azt, hogy a JS felé megy több minden, de ezt ellensúlyozza az hogy a CSS3 sok fasza újítást hozott, ezért inkább a CSS-be megy több dolog ami eddig a JS-ben volt, másrészt az új HTML5 elemeknek köszönhetően sokkal kevesebb JS kód kellhet ugyanazon feladat elvégzéséhez

( Toma_ | 2011. 05. 12., cs – 18:22 )

Megnézve pár videót, ez egy herélt linux akar lenni unityn futó chromiummal?

Up:

A flow izét megnéztem, egy tavalyi volt csak, ezen ext3, karmic, chromeos_wm (vagy valami ilyesmi), 6-os chromium.
Működni működik, de ótvar szar élmény, egy telefon is értelmesebb dolog, a tabletek mellett ez imho iszonyú gáz net/notebookon, igaz elég gyorsan bootol (pendrive). Mondjuk az emberek minden szart megvesznek, de ha ezzel nem bukik meg a google akkor semmivel... Persze még én is tévedhetek! :)

( kovcorp | 2011. 05. 13., p – 12:31 )

Na, ennyit erről is. Nem igazán értem itt miért nem lehet forgalmazni, az ilyen gyártóktól-forgalmazóktól én spec nem veszek semmit.

TheKovCorp

( 4fonya | 2011. 05. 15., v – 10:56 )

A címet így olvastam: "A Google bejelentette a Chromebook sebezhetőségét" :-)