Könyv, Kiadvány

Itt a január vége, kezemben pedig a Linuxvilág legfrissebb száma. Első a korong, nézzük mit tartogat. Evolution. Az egyik olyan program amelyik az összes desktop és nem desktop gépemen megtalálható (kivéve a szervereket). Az evolution egy PIM, azaz egy "személyes integrált információs management". Van benne rdf/rss olvasó, időjárás jelentés modul, természetesen email olvasó (pop3/imap/mbox/stb.), teljesen Outlook-like. Aki nem megrögzött konzolbetyár, annak feltétlenül ki kell próbálnia. FreeS/WAN. IPsec megoldás, VPN kialakításához használható eszköz. A lap egyik cikkének tartozékai. Screen. Hasznos program konzolon való munkához. OpenOffice.org Debianhoz. Volt már róla szó ezen az oldalon. Természetesen a korongon megtalálhatóak a lap cikkjeihez kapcsolódó egyéb dolgok is. A rendszermag könyvtárban pedig Alan Cox egyik legfrissebb foltja (2.4.21-pre3) kapott helyet.

Örömmel látom, hogy az újság elején folytatódik a szótár rovat. Itt találod azokat a "problémás szavakat" amelyeknek a megértése gondot okozhat a cikkek olvasása közben. A szavakat megtalálod itt az eredeti angol formájukban, és mellettük leírva ott találod a magyarított megfelelőjét is. Így nem kell azon gondolkozni, hogy mire is gondolhatott a cikk írója, mikor fordította az eredeti angol szöveget.

A cikkek amelyek nekem a legjobban tetszettek:

• UHU-Linux: egyedi csomagkezelő, friss csomagok
  
  Gibizer Tibor interjúja Koblinger Egmonttal, az UHU egyik fejlesztőjével.
• Nyílt forrás az üzletben
  
  Szy György gondolatfuttatása a szabad szoftverek helyzetéről az üzleti életben. Szoftverfejlesztési modellek, azok előnyei, hátrányai.
• A Microsoft Exchange működése és helyettesítése
  
  Ezt nem nagyon kell magyarázni. Cseréljük le a MS Exchange szervert. Egy mélyreszántó cikk a levelezésről.
• Magas rendelkezésre állású LDAP
  
  A múlt havi cikk folytatása. Ez a cikk a HeartBeat (magas rendelkezésreállású klaszter megoldás) beállításával foglalkozik.
• Használjunk IPv6-ot a Freenet6-tal!
  
  Az IPv6 tunnel telepítésének, beállításának, használatának rejtelmeibe avat be minket a cikk írója. Évekkel ezelőtt használtam ilyen tunneleket, irc felhasználók előszeretettel használják ;-)
• IPv6-szavú Apache
  
  A népszerű Apache webszerver "átállítása" a következő generációs protokollra.
• Bevezetés a FreeS/WAN használatába
  
  A VPN (Virtual Private Network) kapcsolatok alapjait, kiépítését tárgyalja a cikksorozat első része. Nagyon jó!
• Betekintés a Blender rejtelmeibe
  
  Ismerkedjünk meg a Blender névre hallgató 3D modellező- és animációkészítő programmal! Ebben segít nekünk Fábián Zoltán.
• A PostgreSQL adatbázis-kezelő használata
  
  Folytatódik Nyíri Imre cikksorozata a fent említett népszerű DB-kezelőről
• Amióta olvastam Marcel Gagné könyvét, a szerző az egyik kedvenc cikkírómmá vált. Most a GnomeMeeting nevű program működését ismerteti a szerző.

  Az lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

"A számítástechnikáról - különösen a számítógépprogramokról - szóló irodalomban elterjedt szokás kiemelni a tárgyalt rendszer jó tulajdonságait. Néhány szerző odáig megy, hogy egyenesen isteníti az általa bemutatott rendszert, annak csak jó tulajdonságait emelve ki. Ezt a hibát szeretnénk mindeképpen elkerülni.

Másrészről femerül egy másik szempont is, nevezetesen az, hogy miért írna valaki könyvet egy olyan rendszerről, amelyet nem tud tiszta szívvel ajánlani felebarátainak. Hiteltelenné válik a könyv, amelyben nincs lelkesedés, amelyből hiányzik a hit, melyből nem érezzük azt, hogy az alkotó hisz abban amit ír."

Cím: Linux felhasználói ismeretek I.

Szerző: Pere László

Kiadó: Kiskapu

ISBN: 963-9301 37 x

A Linux felhasználói ismeretek I. című könyv kb. 250 oldal hasznos információt ad az olvasóknak. A könyv - a címéhez hűen - a Linux operációs rendszert használó (vagy a későbbiekben használni fogó) felhasználókat célozza meg. Ez nem egy üzemeltetői kézikönyv, nem száll alá a Linux működésének mélyebb bugyraiba, de elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy a kezdőket el nem riasztva, a helyes út felé terelje. Nézzük mit tartogat a kötet az olvasóknak:

• 1. fejezet
  Bevezető
  
  Szinte minden Linux témájú könyv a történeti visszatekintéssel kezd. Miért pont ez lenne kivétel? Megtudhatjuk röviden, hogy hogyan született meg a Unix operációs rendszer, hogyan vészelte át az AT&T ellen folyó tröszt-ellenes pert, hogy volt egy fiatal lázadó, akit Richard M. Stallman-nak hívnak, és akit RMS-ként ismerünk, és nélküle az egész valószínűleg sehol sem lenne. Megtudjuk ki is Linus Torvalds, aki nélkül a Linux nem születhetett volna meg, és egy kis magyarázatot, hogy miért is kell nekünk Linuxot használni?
  

• 2. fejezet
  
  A könyv használata
  
  A fejezet a könyv olvasásához nyújt segítséget. Jelölések, információforrások, és természetesen nem maradhat el a magyar linuxos oldalak felsorolása sem.
  

• 3. fejezet
  
  Be- és kikapcsolás
  
  Mint ahogy a cím is mutatja, ez a fejezet a számítógép bekapcsolásától a bejelentkezésen és a konzol alapvető kezelésén át a kijelentkezés és a számítógép kikapcsolásáig vezeti végig az olvasót. Kitér a lilo használatára, a felhasználó azonosításra, a konzolon és az X felületen használható billentyűkombinációkra.
  

• 4. fejezet
  
  Könyvtárbejegyzések
  
  Állomány és könyvtár kezelés, dzsókerkarakterek használata, az elérési út (path) és egyéb alapfogalmak kerülnek tárgyalásra a negyedik fejezetben. Itt kerülnek ismeretésre a linux rendszerekben használt jogok, és file típusok.
  

• 5. fejezet
  
  A héj használata
  
  A héj (shell) használatának ismerteése, használatát megkönnyítő tippek, trükkök, a prompt, parancsbevitelt könnyítő eszközök, a parancsok felépítése, szabványos ki- és bementek, csővezetékek (pipes) használata alapszinten.
  

• 6. fejezet
  
  Állománykezelő parancsok
  
  Könyvtárszerkezet, aktuális (munka) könyvtár, könyvtárak létrehozása és törlése, állománykezelés, állományok létrehozása és törlése, másolása, jogok és tulajdonosok változtatása, linkek (szimbólikus és hard linkek) létrehozása. A tar és gzip használata. A compress, arj, zip, lha és rar állományok kezelése. Alapvető parancsok (mount, pwd, df, fuser, stb.) használatának ismertetése, filerendszer (ext2) létrehozása.

• 7. fejezet
  
  Reguláris kifejezések
  
  A Unix rendszerek használatát nagy mértékben megkönnyítő metanyelv, a reguláris kifejezések (regular expression) alkalmazását mutatja be a hetedik fejezet.

  
  

• 8. fejezet
  
  Szűrők
  
  "A szűrők olyan programok, amelyek a bemenetükön érkező adatokon valamilyen automatikus átalakítást végeznek." - ezekről a programokról szól a nyolcadik fejezet.

  
  

• 9. fejezet
  
  Feladatvezérlés
  
  Programok indítása, folyamatok, azok azonosítói, ps, pstree, top, strace programok ismertése.

  
  

• 10. fejezet
  
  Kapcsolattartás
  
  Kapcsolattartás a Linux rendszeren belül, a who, finger, write, talk programok használata.

  
  

• 11. fejezet
  
  Szövegszerkesztés
  
  Az elkerülhetetlen, minden kezdő rémálma a...vi ;-). A vi indítása, és a legfontosabb és egyben a legnehezebb (a vi titka): a vi-ből való kilépés, a vi részletes ismertetése. A másik tábor editora az mcedit ;-). Használat, beállítás, stb.

  
  

• 12. fejezet
  
  Hélyprogramozás
  
  Kicsit kezd meredekebb lenni a dolog, de nem kell megijedni. Ez a fejezet a shell szkriptelésről szól. Változók, paraméterek fogadása, határolójelek, if - then - case, for - while - until szerkezetek, bash függvények, rekurzív függvények.

  
  

• 13. fejezet
  
  A BASH testreszabása
  
  Egy egészen rövid fejezet, amely arról szól, hogy hogyan tegyük otthonosabbá a parancshéjunkat. Ékezetes betűk beállítása a konzolon.

  
  

• 14. fejezet
  
  Számítógép-hálózatok
  
  Az elmaradhatatlan TCP/IP protokoll ismertetése, számítógépek azonosítása, dns használata, nslookup, ping, finger, telnet, ssh. Levelezés beizzítása, először csak fapadosan a mail program használatával, később rátérve a pine részletes ismertetésére. Az ftp használata, ftp használata időzítve, az scp, hírcsoportok, a világháló használata. A Netscape böngésző alapos ismertetése.

  
  

• 15. fejezet
  
  Az X Window
  
  Azt hiszem ezt nem kell ragozni. A grafikus felület kezelése. A Qvwm, az Fvwm, afterstep ablakkezelők bemutatása.

  
  

• 16. fejezet
  
  Kiadványszerkesztés
  
  A Latex program használata, parancsok, A Latex-file alapszerkezete, dokumentum formázás, magyar elválasztás, matematikai mód használata, táblázatok készítése, képek beillesztése, stb.

  
  
  

Összefoglaló



Pozitívumok:

A könyv szerzője világosan fogalmaz, érthető stílusban adja elő mondandóját. A könyv könnyen emészthető, nem rettenti el a kezdőket sem a Linux rendszerrel való ismerkedéstől. A könyvet igazából kezdőknek ajánlanám. Olyan alapot ad, amire lehet a későbbiekben építeni.



Negatívumok:

Ami nem jött be. A könyv néhány helyen kicsit régi információkat tartalmaz. Vannak persze olyan infók, amik nem évülnek el (és ez jellemzi a könyv 95%-át), de néhol ez zavaró volt.



Tízes skálán egy 7-est adnék a könyvnek.



Az első kötet megjelenése óta már kapható a sorozat második része. A Linux felhasználói ismeretek II. az adatkezelésről szól. Bc, awk, PostgreSQL, MySQL....

"Marcel 312. feltétele: nem mindenki a Red Hat Linuxot (vagy a Calderát, vagy a Slackware-t stb.) futtatja." - mint ahogy az idézetből is látszik, ez az értékelés egy olyan könyvről szól, amelyet az összes disztribúció felhasználója haszonnal forgathat, hiszen a szerző próbált annyira disztribúció független lenni, amennyire csak lehet. A könyv elolvasása után azt kell mondanom, hogy ez sikerült is neki.

A mai könyv értékelés Marcel Gagné: Linux rendszerfelügyelet című könyvét dolgozza fel.

Cím: Linux rendszerfelügyelet

Szerző: Marcel Gagné

Kiadó: Kiskapu

ISBN: 963-9301 40 x

A Linux rendszerfelügyelet egy elég nagy terjedelmű mű. Pontosan 655 oldalon keresztül szól az olvasóhoz. A könyv az alapoktól vezeti be az olvasót a Linux világába, kitérve röviden olyan kérdésekre, mint: Mi is az a Linux? Miért éppen Linux? Akad olyasmi amire a Linux nem képes? Aki a kezébe veszi ezt a könyvet, az már vagy egy telepített Linux rendszer "gazdája", vagy megfordult a fejében, hogy valamikor azzá váljon. A könyv bőséges információt nyújt a kezdő felhasználóknak, de az "öreg rókák" több év tapasztalattal a hátuk mögött is találnak benne olyan információt, amit hasznosnak találnak. A könyv a "Linux kontra Linux kontra Unix" örökzöld kérdés körüljárásával kezdi a bevezetést. A fejezet (2) elolvasása után választ kapunk egy csomó alapvető kérdésre a Linux rendszerekkel kapcsolatban. A Unix-kérdés, a Windows kérdés, a Melyiket válasszam?, Hogyan juthatunk hozzá a Linuxhoz? Hogyan vehetünk rá másokat a Linux kipróbálására? Lehet e Linuxot és Windowst egy gépre telepíteni? kérdések mind megválaszolódnak. A könyvet én három nagy részre osztanám:

• Bevezetés a Linux világába
  Kéznél a segítség
  
  A harmadik fejezet a Linux operációs rendszerekben való tájékozódást, a Linux világában történő eligazodást segíti. Szó van benne a súgó oldalak (man) használatáról, a HOGYAN-ok (howto) használatáról, az LDP-ról, a Linux felhasználói csoportokról, az USENET híreiről és néhány hasznos URL-ről.

  A Linux rendszer telepítése
  
  A fejezet a Linux OS telepítéséhez ad tanácsot. Nem csak abban segít, hogy hogyan telepítsük fel a rendszert, hanem a számítógéppel kapcsolatos kérdésekre is megpróbál válaszoni. Mi az i386, az Alpha, Macintosch, RISC, MIPS, Sparc, StrongARM és az egyéb olyan kifejezések, amelyek egy kezdő felhasználónak akár káromkodásnak is tűnhetnek. A fejezet tanácsod ad egy általános Linux OS feltelepítésében. Nem disztribúció-függően, és ez nagy előny. Kitér a biztonsági indítólemez létrehozására. Bemutatja egy Linux rendszer indításának, és leállításának lépéseit. Természetesen a végén kitér az interneten fellelhető dokumentációk pontos URL-jeire is.

  Parancsuralom a Linux felett
  
  A címből már kitalálhattad, hogy a Linux rendszerekben használatos parancsokról értekezik a szerző. Ez a rész egy nagyon hasznos része a könyvnek. Több évnyi Linux használat után is találtam benne olyan dolgokat, amelyet nem ismertem. Kitér minden olyan fontos dologra, amely nélkül egy Linux rendszert nem lehet hatékonyan, biztonsággal használni. A filekezelés, állományokkal kapcsolatos jogok, szabványos ki- és bement, könyvtárak kezelése, permissziók, keresési módszerek, a rendszerben futó folyamatokkal kapcsolatos parancsok, a vi(m), pico, és Emacs programok bemutatása.

  Démonok és futási szintek
  
  A Linux rendszer futási szintjeivel (runlevel) foglalkozik ez a fejezet. Az inittab állomány, kapcsolás az egyes runlevelek között, és az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat osztja meg velünk a szerző.

  Felhasználók és csoportok
  
  Mivel a Linux multiuser, azaz többfelhasználós rendszer, szükség van a 'felhasználó' és a 'csoport' alapfogalmak tisztázására. Mikor használjunk rendszergazdai (root) bejelentkezést? Hogyan kell a felhasználókat kezelni? Létrehozni? Törölni? Munka a csoportokkal, csoporttagság, home könyvtár, fiókok levelezési céllal, jelszavakkal való teendők. Hogyan válasszunk megfelelő, biztonságos jelszót? Hogyan törik fel a gépünket a betörők? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseinkre kaphatunk válaszokat. Számos jó tanáccsal lehetünk gazdagabbak a fejezet végére.

  Lemezek és filerendszerek
  
  A Linuxban minden létező dolog egy file. A 8. fejezet a Linux filerendszer kialakulásáról, a filerendszer felépítéséről, a saját könyvtárról, a /usr /tmp /proc filerendszerekről szól. Szó esik a fsck-ról, arról hogy mi a teendő hibás superblock esetén. Beszél arról, hogy hogyan győződjünk meg, hogy mennyi helyünk van még a merevlemezen, információt kapunk a fileleírókról, új filerendszer birtokbavételéről, a tárkorlátokról (quota), és azok beállításáról, kezeléséről.

  Az X és a grafikus felület
  
  A 9. fejezet az X és a grafikus felületekről szól. A könyv nagy pozitívuma véleményem szerint, hogy ellentétben más hasonló témájú könyvekkel (amit eddig olvastam), itt az olvasó csak az első 180 oldal után hall arról, hogy a Linuxnak egyáltalán van grafikus felülete is. Sok könyv szerzője beleesik abba a hibába, hogy az első 20 oldal után elkezdi elemezni a KDE, GNOME, Window Maker és hasonló népszerű ablakozó rendszerek tulajdonságait, és ez mellett elsikkadnak azok a fontos dolgok, amelyeket az első kilenc fejezet tárgyalt. Véleményem szerint csakis alulról építkezve lehet egy kezdővel megismertetni a Linux rendszer erejét, és logikus világát. Tehát ebben a fejezetben találkozhat az olvasó olyan dolgokkal mint, grafikus bejelentkezéskezelők, xinitrc, xserverrc, Xresources állomány, X alkalmazások távoli futtatása, 5-6 népszerű ablakkezelő rendszer bemutatása, billentyűzet beállítása, az xvidtune használata, képernyőképek készítése (screenshot).

  Internetelérés telefonos kapcsolaton keresztül
  
  "Internet nélkül a Linux nem teljes." - szoktam mondani. Így gondolhatta a szerző is, mert a 10. fejezet az internetelérés konfigurálásával foglalkozik. Megtudhatjuk a PPP (Point to Point Protocol) alapjait, beállítását (akár grafikus felületen keresztül is). Itt kapott helyet az eznet, vwdial programok bemutatása. Még olyan dolgokra is kitér a szerző, hogy milyen adatokat kell beszereznünk az ISP-nktől. Nem véletlenül. Számos helyen találkoztam olyan kérdéssel, hogy "Milyen felhasználónév? Milyen jelszó? Miért kell ez nekem? Én csak internetezni akarok.". Hát igen.
  

• Kezd mélyülni a víz
  
  Programok beszerzése, lefordítása, és telepítése
  
  A 11. fejezettől elevezünk egy kicsit mélyebb vizekre. Ebben a fejezetben részeletesen le van írva, hogy mi a teendő akkor, ha rendszerünket egy újabb komponenssel, programmal akarjuk bővíteni. Betekintést kapunk a Freshmeat, Sourceforge, Rpmfind, ibiblio.org világába. A fejezet a tömörített állományok kibontásától a forrás programok lefordításáig, telepítéséig vezet végig minket. Majd rátér a népszerűbb csomagkezelők és frontendek ismertetésére. Úgy mint: a debianos csomagkezelés (apt-get), red hatos (rpm) csomagkezelés, és végül a slackware-es (Installpkg) csomagkezelés rejtelmeire.

  A rendszermag lefordítása és helyreállítása
  
  Itt következik az a fejezet, ami választóvonal szokott lenni a kezdő és a haladó Linux felhasználó között . Az, aki már tud biztonsággal használható kernelt fordítani, tudja, hogy a kernel melyik rész miért felel, mire való, azt a felhasználót joggal nevezhetjük haladónak. Ez a fejezet mindent leír, ami a haladó szint vizsgájához szükséges ;-) Kitér az önműködő fordításra és telepítésre, és a 2.4-es rendszermaggal (kernel) kapcsolatos tudnivalókra.

  A nyomtatás
  
  Aki próbálkozott már Linux alatt nyomtatni, az szembesülhetett azzal a ténnyel, hogy bizony nem a legegyszerűbb dolgok egyike ez. A 13. fejezet a nyomtatásról szól. A szerző segítséget ad egészen a nyomtató kiválasztásától, a szűrők, átalakítók használatáig. Bevezet a ghostscript, a ghostscript-szűrők használatába, és ismertet más nyomtatási rendszereket is, mint például a PDQ, vagy a CUPS.

  Parancsfájlok írása és a parancsnyelvek
  
  A 14. fejezet a héjak (shell) és a parancssori programozás rejtelmeibe kalauzol el minket. A szerző itt tárgyalja a Perl programnyelv használatát is.

  Önműködő folyamatok - egyszerűbb felügyelet
  
  Cron, crontab, at, és minden ami az önműködő folymatokhoz kell. Az engedélyek kérdése, önműködő letöltés (ncftp, wget), az expect nyelv.

  Eszközök és még több eszköz
  
  A Linux alatt használható eszközök (device) meghatározása, létrehozása, SCSI-IDE kérdés, cd-írók használata, lapolvasók, a SANE nevű program használata lapolvasónkkal, szalagos meghajtók, egyéb Linuxszal használható eszközök. Ez tölti meg a 17. fejezetet.

  Biztonsági mentés és helyreállítás
  
  BACKUP, Backup, backup! Halljuk mindig. És valóban nem elég elégszer ismételni a szinte már unalmas felszólítást. Miért kell biztonsági mentés? A cpio, tar használata, Biztonsági mentés Windows-munkaállomásokról, az adathordozó kiválasztása, mentés a dump segítségével, visszaállítás a restore-ral, Biztonsági mentés cd-íróra, néhány frontend és grafikus program ismertetése: taper és Kdat. Végül néhány kereskedelmi megoldás: BRU és Arkeia.
  

• Mélyvíz
  
  
  Hálózatok felügyelete
  
  Bevezetés a TCP/IP-be, protokollok, szolgáltatások, IP-címek, útválasztás, DNS szerver beállítása, állománymegosztás Linuxszal. NFS, autofs, NIS, rdate, NTP. Ez a majd 60 oldal hosszú fejezet csak a Linuxos hálózatok beállításáról szól. Alapoktól a NIS-ig.

  Segédeszközök, segédeszközök és további segédeszközök
  
  Néhány segédprogram bemutatása. Linuxconf, Webmin, az egy floppys Linux terjesztés a tomsrtbt, a Trinux. Itt kerül tárgyalásra a távoli rendszerfelügyelet is.

  A puding próbája (1. rész)
  
  A szerző bevezet minket a webkiszolgálók világába. Apache kiszolgáló forrásból, saját céges portál kialakitása, webes adatbázisok alapjai, bevezetés a PostgreSQL-be, Perl DBI és DBD adatbázisok kezeléséhez, CGI.

  A puding próbája (2. rész)
  
  Hálózatra kapcsolt iroda, levelezés, fetchmail, IP-masquerading, a végén ezek összegyúrva. Levélkiszolgáló kialakítása Linuxszal, sendmail, sendmail komolyabb szemmel (több tartomány - azonos cím, többcímes tartomány), POP3, spam. Címszavakban ennyi a 21. fejezet.

  A Windows és a Linux összekapcsolása
  
  A Windows és Linux összekapcsolása. Újabb slágertéma. Mi lehetne más ebben a fejezetben, mint a Samba kiszolgáló telepítése, és teljes kivesézése? Filemegosztások, nyomtatás, SWAT. Windows futtatása Linuxon: Wine, VMware, Win4Lin.

  A rendszer naplói
  
  A 23. fejezet a logolásról, rendszernaplók ellenőrzéséről szól. Syslogd, naplófileok önműködő elemzése, Logcheck, webnaplók elemzése, webalizer.

  Számítógépes biztonság
  
  A kriptográfia alapjai, OpenSSH, SSL, scp, PGP, GnuPG, elektronikus levelek titkosítása, biztonságos webkiszolgáló, Az Apache fordítása SSL támogatással.

  Biztonság: harc a rendszerért
  
  Betörések megelőzése, felderítése. Mi az a Script Kiddie? TCP-wrapperek, árulkodó nyomok a betörő után, betörés esetén teendő dolgok, betörők szerszámkészletei (snifferek, scannerek), PortSentry, ipchains és a tűzfalak, gyors és egyszerű tűzfalmegoldások, IDS-ek, betörő felfedezése és jelentése.

  Teljesítmény-figyelés és -hangolás
  
  Az uptime, top, ps, free, vmstat parancsok ismertetése. Teljesítménynövelő beállítások, ismét a /proc filerendszer, merevlemez teljesítményének javítása, sebességpróba a time paranccsal.

  Függelék
  
  Szövegszerkesztők, táblázatkezelők, teljes irodai programcsomagok, levelezőprogramok, böngészők.
  

Összefoglaló



Pozitívumok:

Kicsit hosszúra nyúlt ez az értékelés. De egy ilyen könyvről még címszavakban is nehéz ennél kisebb terjedelemben beszélni. A könyv nyilván nem fog át minden területet a Linux világából, mert ha valaki azt állítja, hogy erre képes egy könyvön belül, az szerintem nem mond igazat. A könyv felépítése a rendszerfelügyeletre van kihegyezve. Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy melyik általam ismert könyvet adnám egy kezdő Linuxos kezábe, minden bizonnyal ezt a könyvet választanám. A könyv nagyon olvasmányos, világos, nem használ ködös kifejezéseket. A példák világosak, érthetőek. A szerző stílusa magával ragadó. Tetszett benne, hogy a szerző minden információt linkekkel támaszt alá, és olyan oldalakra hivatkozik, amelyet naponta akár többször is látogatok.



Negatívumok:

Nem sok negatív dolgot tudok elmondani a műről. Talán azt, hogy egy kicsit nehéz ;-) Viccet félretéve. Kisebb problémákat láttam csak a könyvvel kapcsolatban. Az egyik az ára. A könyv 6000 forint feletti ára (6440Ft) kicsit borsosnak tűnik első látásra. Viszont azt állítom, hogy érdemes megvenni. Érdemes akár ajándékba kérni. Szerintem senki nem fog benne csalódni. A másik kisebb gondom a fordítással volt. Nem nagy probléma, de néhol a magyarítás áldozatául esett néhány kifejezés. Viszont ez a több száz oldalas könyvben csak akkor feltűnő, ha nagyon szigorú akarok lenni ;-).



Szerintem ez egy olyan könyv amivel érdemes elkezdeni a Linuxszal való ismerkedést, vagy amellyel érdemes a Linux ismereteinket elmélyíteni.



A szerzőről:



Marcel Gagné (mggagne@salmar.com) Mississaguában, Ontarió államban él. A Salmar Consulting, Inc., nevű cég elnöke. A cég rendszerintegrációval, és hálózati tanácsadással foglalkozik. M. G. rendszeres írója a LinuxJournal magazinnak. Találkozhatsz írásaival a Linuxvilág számaiban is.



Az értékeléshez használt kötetet a Kiskapu kiadó bocsátotta rendelkezésre. Köszönet érte.

Mint ahogy azt ígértem, minden új Linuxvilág számról írok egy kis összefoglalót, ismertetőt, amellyel talán megkönnyítem a döntést a "megvegyem - ne vegyem" kérdésben. Itt a december, és itt a kezemben a kiadvány januári száma (nem, nem vagyok elmebeteg ;-) már megjelent a januári szám ;-)). Lássuk mit tartogat az újság a Linux közösségnek.

CD melléklet:

Nézzük, hogy a januári Linuxvilág CD korongján mit találhatunk: a CD-n a MySQL, Samba, LTSP 3.0 (Linux Terminal Server Project), Mozilla 1.2 (magyarításhoz szükséges file-okkal), PostgreSQL 7.3, OpenOffice.org (magyarított verzió), AbiWord, a legfrissebb kernel források és foltok, Apache szerverek (1.3.27 és 2.0.43), és a SUN ONE Application Server 7 (Sparc verzió) programok kaptak helyet. Ezen kívül megtalálhatóak az LME konferencia anyagai PDF formátumban, amelyek hasznosak lehetnek az eseményre valamilyen oknál fogva elmenni nem tudó olvasóknak. A SUN ONE Application Server 7 sajnos egyelőre csak Sparc verzióban kapott helyet a CD-n, de amint elkészül a gőzerővel portolódó linuxos verzió, az természetesen meg fog jelenni a Linuxvilág valamelyik következő CD mellékletén.

Az újság felépítésében bekövetkezett változások:

A múlt havi számról írt összefoglalóm után többen megjegyezték, hogy jó volna az újságban megjelenő magyarított szavakat az eredeti angol formában is közzé tenni, mert nem minden esetben egyértelmű, hogy a fordítást készítő újságíró mire is gondolt tulajdonképpen, amikor a fordítást végezte. Sokszor több perc is eltelik mire az ember rájön, hogy mit is akar jelenteni pl. a "csoportszórásos" kifejezés. A készítők egy olyan megoldást találtak, hogy egy ún. szótárban feltüntették az eredeti angol kifejezést, és mellé tették a magyar fordítását. Ezzel is segítve a nem egyértemű szavak beazonosítását. A szótár az újság elején kapott helyet.

A számomra legérdekesebb cikkek:

Küldetés igény szerint

Interjú a Mission Critical Linux ügyvezető igazgatójával, Bodnár Csabával. Az interjú a magyar Linuxos cég múltjáról, jelenéről, jövőjéről szól.

UHU-Linux-pályázatok

A Magyar Linux (UHU) fejlesztőjének, az UHU-Linux Kft.-nek vezetőjével készült egy hosszabb interjú. Körmendi András válaszolt egy rakás érdekes kérdésre az UHU-val és a Kft. által kiírt pályázattal kapcsolatban.

Magas rendelkezésre állású LDAP

"Vegyünk egy LDAP-kiszolgálót, majd adjunk hozzá pár evőkanálnyi fejlesztést a Linux-HA projektből, és máris kész egy magas rendelkezésre állású azonosítótelep." - a több részes cikksorozat első része az OpenLDAP és a Linux-HA (HA = high availability) projekt összeházasítását elemzi.

A IV. GNU/Linux Szakmai Konferencia tapasztalatai

Még mindig LinuxKonf. Az novemberi esemény hátteréről beszél Sári Gábor, az LME elnöke.

OpenLDAP mindenütt

Elektronikus leveleket tartalmazó könyvtárak megosztása, egységesített beléptetés és kevert környezetű fájlmegosztás - lépésről lépésre. Az LDAP-kiszolgáló telepítése és beállítása, a könyvtárszerkezet létrehozása, levélkapcsolatok megosztása, levélügyfelek beállítása, egységesített Linux-bejelentkezés LDAP-val, felhasználói bejegyzések készítése a helyi gépen, csoportbejegyzések készítése, automount beállítása a saját könyvtárak megosztásához (és az NFS-megosztásokhoz), az LDAP ügyfél beállítása a linuxos gépeken, a Linux-kiszolgáló végső beállításai, egységesített Microsoft Windows-beléptetés Samba és LDAP segítségével, az ldapsync.pl és a Samba beállítása , NFS-megosztások Sambán keresztüli megosztása, karbantartás -- nagyon jó tutorial, már ezért is megéri az újságot megvenni!

Kísérletezgetés a ptrace-szel (1. rész)

A cikk haladó programozóknak szól arról, hogy hogyan is lehet a rendszerhívásokat elfogni a ptrace eszköz segítségével. - igazi mélyvíz ;-)



A soros illesztőprogram-réteg

Greg Kroah-Hartman - a jelenlegi Linux kernel USB és Hot Plug PCI részeinek felelős fejlesztője - ismerteti az új soros illesztőprogram-réteg felületét, illetve az új soros illesztőprogramok és az egyedi soros kapuk bejegyzésének módját.



A PostgreSQL adatbázis-kezelő használata

Nyíri Imre elemzi a fent említett adatbázis-kezelő rendszer használatát, kezelését, esetleges kibővítését (tárolt eljárások írása), egy programozó szemszögéből



A biztonság növelése FTP proxy használatával

Az ingyenesen használható Proxy-Suite FTP proxy beállításával, konfigurálásával, tűzfalon való üzemeltetésével foglalkozik Mick Bauer ebben a hónapban. A cikkben szó esik a transzparens proxy-król, a chroot-olt környezet kialakításáról (akadályairól), és a netfilter beállításáról is. Jó kis cikk.



Ezeken kívül még számos más érdekes cikket olvashatsz a Linuxvilág januári számában. Szerintem a fiúk ebben a hónapban egy igazán tartalmas újságot hoztak össze (nekem jobban tetszik mint a decemberi szám). Jó szórakozást.



Az értékeléshez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Mint ahogy azt a múlt hónapban ígértem, minden új Linuxvilág számról írok egy kis összefoglalót, ismertetőt, amellyel talán megkönnyítem a döntést a "megvegyem - ne vegyem" kérdésben. Itt a december, és itt a kezemben a kiadvány decemberi száma. Lássuk mit tartogat az újság a Linux közösségnek.

CD melléklet:

Ami legelőször szembetűnik (nekem) az a CD melléklet. Az ilyen újságoknál először mindig a CD korongot nézem meg. A decemberi mellékleten a Debian legfrissebb stabil disztribúciója, Debian GNU/Linux 3.0, kódnevén a Woody kapott helyet. Ez jó hír, hiszen azoknak akik nem tudják letölteni, vagy esetleg nincs a környékükön Linux guru akitől be lehetne szerezni a fent említett terjesztést, nagy segítség lehet. A CD mellékleten a Woody i386 verziójának első CD-je kapott helyet, amely része a komplett 7 CD-s terjesztésnek. Nem kell elkeseredni az miatt, hogy a 7 CD-ből csak az elsőt kapjuk az újság mellé, hiszen az első CD-n minden rajta van, ami egy Debian box telepítéséhez kellhet. Több évnyi Debian használat után állítom, hogy semmi szükség nincs arra, hogy valaki mind a 7 CD-t magáévá tegye (speciális eseteket kivéve). Ez maximum olyan helyzetben lehet szükséges, ahol offline (intenet kapcsolat nélküli) gépet kell adminisztrálni. Erről jut eszembe, hogy pár évvel ezelőtt valaki megjegyezte, hogy: "lehet internet kapcsolat nélkül Linuxozni, de minek?" - na igen. Most viszont itt a lehetőség, a Woody CD-ről lehet telepíteni a rendszert, többi csomagot pedig lehet akár az internetről installálni.

A számomra legérdekesebb cikkek:

Pedagóguspályázat linxuos szemmel

Szaló István készített érdekes interjút Suhajda Attilával, az információs társadalom programok helyettes államtitkárával. Annó a Széchenyi terv keretében több mint, 13000 pedagógus jutott számítógéphez. A pályáztatást a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága végezte. Az új kormány hivatalba lépésével megváltozott az intézmény neve és felépítése. A változásokról kérdezte a cikk írója az államtitkárt.

IV. GNU/Linux Szakmai Konferencia

Mint azt tudjuk, a hónap elején az LME (Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete) a szokásos éves szakmai konferenciáját rendezte meg. Sokan nem tudtak az rendezvényre elmenni, így nekik egy rövid összefoglalót nyújt át a Linuxvilág.

A GNU Fordítógyűjtemény

A gcc-vel foglalkozó cikksorozat második része jelent meg ebben a hónapban. Ebben a részben a GCC kapcsolóival, és használatuk rejtelmeivel ismerkedhet meg az olvasó.

Rendszermag-bővülési útmutató

Greg Kroah-Hartman - a jelenlegi Linux kernel USB és Hot Plug PCI részeinek felelős fejlesztője - a patch és diff programok használatának alapjaiba vezet be minket. A két program használata elkerülhetetlen, ha valaki kernel fejlesztésre adja a fejét. Greg ezen kívül elmagyarázza a Bitkeeper nevű verzió követő-kontrolláló rendszer működését is.

Biztonság a helyi hálózatokon: IP Tables

Mick Bauer cikkében az Owner Match Support szolgáltatás működését boncolgatja. A cikk arról szól, hogy a fent említett támogatást hogyan kell használni ahhoz, hogy megakadályozzuk a felhasználók protokollokkal kapcsolatos visszaéléseit.

Csoportszórásos útválasztókód a rendszermagban

Matteo Pelati az IP multicasting használatába vezet be minket.

IPv6-támogatás linuxos hálózati csomópontokban

Egy érdekes cikket olvashatunk a Linux szerverek IPv6-os konfigurálásáról. A cikk végigvezet minket a kernel beállításától az internetes csatlakozás létrehozásáig vezető úton. A cikk Ibrahim Haddad és Marc Blanchet munkája.

Ezen kívül még számos más érdekes cikk található az újságban. Úgy mint cd írás kezdőknek, mp3 és zene hallgatás, otthoni bank szolgáltatás használata Linux alatt, stb.

Jó olvasgatást.

Bevallom, hogy a Linuxvilág magazint nem olvastam eddig rendszeresen. A mai napig összesen kétszer láttam "élőben" ezt a kiadványt futólag. Mivel tudtam, hogy a Linuxvilág a LinuxJournal cikkeit (is) feldolgozza, reméltem - ismerve a LinuxJournal cikkenek szinvonalát -, hogy nem fogok csalódni a kiadványban.

Amióta úgymond "széles sávú" internet kapcsolattal rendelkezem, nem nagyon vásárolok nyomtatott sajtót. A magyarországi Linux kiadványok nem tekintenek vissza nagy múltra, nekem a Chip magazin volt az első olyan újság, amelyben rendszeresen közöltek Linux témájú cikkeket, és amelyet szívesen lapoztam. Aztán, a Chip-ből eltűntek a jó Linux cikkek (vajon miért?), és számomra értéktelenné vált az újság. Később nem is jelent meg olyan kiadvány, amely pótolhatta volna a Chip által végzett jótékony munkát (cikkek, cd melléklet, stb.). És most a kezembe került 2 Linuxvilág szám. Az előzőekben felvázoltak után érthetően nagy várakozással lapoztam bele az októberi, és novemberi számba.Lássuk mit is találhat benne, egy hozzám hasonló Linux/Unix felhasználó internetfüggő (kocka? vagy háromszög?).

Első benyomások:

Az újságot kinyitva, és felületesen belelapozva az első ami lejött nekem, az az, hogy feltűnően kevés reklámot tartalmaz. Nálam ez borzasztóan nagy pozitívum. Általában nem azért adok egy magazinért két ropit, mert a magyarországi hw és sw cégek fizetett hirdetéseit akarom több tíz oldalon olvasni (gondolom Ti sem). A magazin mindegyik számához tartozik CD melléklet, ami nagyon hasznos tud lenni azoknak, akik kis sávú, vagy 0 sávú internet kapcsolattal rendelkeznek (igen, vannak még ilyenek, és sajnos ők vannak többen). Az újságba belelapozva az tűnt fel, hogy nem egyhangú, a rövid internetes sw, és hw headlineok mellett a komolyabb mondanivalóval rendelkező programozási cikkek, kernel hacker által írt "mélyvíz" egyaránt megtalálható. Nekem megtetszett az újság, ezért úgy döntöttem, hogy havi rendszerességgel beszámolok az újság tartalmáról egy tömör, kivonatos formában. Talán ezzel is segítve a döntést a "megvegyem/ne vegyem" kérdésben. A "hardcore" Linuxvilág olvasókat ez nyilván nem befolyásolja, de lehet, hogy a többi vásárlónak ez segítség lehet.

A novemberi szám már megjelent, nézzük mit tartalmaz:

CD-melléklet:

- frissítések: debian "woody" 3.0, mandrake 8.0, mandrake 9.0, red hat 7.3, red hat 8.0 disztribúciókhoz

- iroda: OpenOffice.org "res" fileok a magyarításhoz

- kernel: Linux 2.5.41-es fejlesztői kernel a kísérletezőknek, tesztereknek, bugreportolóknak

Ezen felül a korongon megtalálhatóak az újság cikkeiben megjelent képek, forráskódok is.

Számomra érdekesebb cikkek:

Egy kis technikai segítség az USB-meghajtók kezeléséhez - arról kaphatunk információt, hogy helyezzük üzembe usb kulcs (key-chain), vagy digitális fényképező cuccunkat linux alatt, hogyan varázsoljuk le a képeket az USB kameráról



Az osztott Linuxos biztonsági modell - LSM (Linux Security Module), DSM és társai



A PHP programozás és a biztonság - a cikk arról szól, hogy hogyan kódoljunk PHP-ben úgy, hogy szem előtt tartjuk a biztonságot, mint legfontosabb szempontot. A cikk ismerteti a gyakori támadási módot is, a cross site scripting (oldalközi szkriptelhetőség) típusú támadást



Alkalmazásbiztoonság a PAM modul segítségével - A PAM (Pluggable Authentication Module) alapjai; PAM alkalmazások fejlesztése és PAM-beállítások létrehozása



Rejtett szaglászás-, betörésérzékelés és naplózás - Egy nagyon jó cikk arról, hogy hogyan építsünk NIDS-et (Network Intrusion Detection System - hálózati betörés detektáló rendszert). Ez a cikk egy IP cím nélküli hálózati kártyán telepített SNORT-ot mutat be, mint NIDS.



Tűzfalak - a cím magáért beszél. ipchains és iptables tippek, tanácsok kimondottan otthoni felhasználóknak, akik modemen és adsl-en tengetik életüket



A tty réteg - Egy kis kernelprogramozás. Greg Kroah-Hartman (a linux kernel USB és Hot Plug PCI kódjának fejlesztője) cikksorozatának második része a tty rétegről



A Beowulf fejlődése - A Beowulf klaszterek fejlődéséről olvashatsz egy összefoglalást. A Beowulf Donald Becker (számos linuxos hálózati driver írója) ötlete. Az ötlet alapja az, hogy több relatíve olcsó számítógép-alkatrészből épített párhuzamos rendszer bizonyos esetekben sokkal jobban teljesít, mint egy nagy erőmű ("big iron").



Ezeken a cikkeken kívül még számos más érdekességet találhatsz a Linuxvilág novemberi számában.



Ja még valami. A Linuxvilág munkatárai segítséget kértek ahhoz, hogy megtudják az olvasók mit látnának szívesen a CD mellékleten. A felhívásra igazából kevés levél érkezett. Úgyhogy, ha Linuxvilág olvasó vagy, és szeretnél a CD mellékleten látni valamit, akkor azt írd meg a cd@kiskapu.hu email címre. Esetleg írd le itt a hozzászólásokban.



A Linuxvilág otthona:

http://www.linuxvilag.hu/