Lapszemle: Linuxvilág - decemberi szám

Könyv, Kiadvány

Mint ahogy azt a múlt hónapban ígértem, minden új Linuxvilág számról írok egy kis összefoglalót, ismertetőt, amellyel talán megkönnyítem a döntést a "megvegyem - ne vegyem" kérdésben. Itt a december, és itt a kezemben a kiadvány decemberi száma. Lássuk mit tartogat az újság a Linux közösségnek.

CD melléklet:

Ami legelőször szembetűnik (nekem) az a CD melléklet. Az ilyen újságoknál először mindig a CD korongot nézem meg. A decemberi mellékleten a Debian legfrissebb stabil disztribúciója, Debian GNU/Linux 3.0, kódnevén a Woody kapott helyet. Ez jó hír, hiszen azoknak akik nem tudják letölteni, vagy esetleg nincs a környékükön Linux guru akitől be lehetne szerezni a fent említett terjesztést, nagy segítség lehet. A CD mellékleten a Woody i386 verziójának első CD-je kapott helyet, amely része a komplett 7 CD-s terjesztésnek. Nem kell elkeseredni az miatt, hogy a 7 CD-ből csak az elsőt kapjuk az újság mellé, hiszen az első CD-n minden rajta van, ami egy Debian box telepítéséhez kellhet. Több évnyi Debian használat után állítom, hogy semmi szükség nincs arra, hogy valaki mind a 7 CD-t magáévá tegye (speciális eseteket kivéve). Ez maximum olyan helyzetben lehet szükséges, ahol offline (intenet kapcsolat nélküli) gépet kell adminisztrálni. Erről jut eszembe, hogy pár évvel ezelőtt valaki megjegyezte, hogy: "lehet internet kapcsolat nélkül Linuxozni, de minek?" - na igen. Most viszont itt a lehetőség, a Woody CD-ről lehet telepíteni a rendszert, többi csomagot pedig lehet akár az internetről installálni.

A számomra legérdekesebb cikkek:

Pedagóguspályázat linxuos szemmel

Szaló István készített érdekes interjút Suhajda Attilával, az információs társadalom programok helyettes államtitkárával. Annó a Széchenyi terv keretében több mint, 13000 pedagógus jutott számítógéphez. A pályáztatást a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága végezte. Az új kormány hivatalba lépésével megváltozott az intézmény neve és felépítése. A változásokról kérdezte a cikk írója az államtitkárt.

IV. GNU/Linux Szakmai Konferencia

Mint azt tudjuk, a hónap elején az LME (Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete) a szokásos éves szakmai konferenciáját rendezte meg. Sokan nem tudtak az rendezvényre elmenni, így nekik egy rövid összefoglalót nyújt át a Linuxvilág.

A GNU Fordítógyűjtemény

A gcc-vel foglalkozó cikksorozat második része jelent meg ebben a hónapban. Ebben a részben a GCC kapcsolóival, és használatuk rejtelmeivel ismerkedhet meg az olvasó.

Rendszermag-bővülési útmutató

Greg Kroah-Hartman - a jelenlegi Linux kernel USB és Hot Plug PCI részeinek felelős fejlesztője - a patch és diff programok használatának alapjaiba vezet be minket. A két program használata elkerülhetetlen, ha valaki kernel fejlesztésre adja a fejét. Greg ezen kívül elmagyarázza a Bitkeeper nevű verzió követő-kontrolláló rendszer működését is.

Biztonság a helyi hálózatokon: IP Tables

Mick Bauer cikkében az Owner Match Support szolgáltatás működését boncolgatja. A cikk arról szól, hogy a fent említett támogatást hogyan kell használni ahhoz, hogy megakadályozzuk a felhasználók protokollokkal kapcsolatos visszaéléseit.

Csoportszórásos útválasztókód a rendszermagban

Matteo Pelati az IP multicasting használatába vezet be minket.

IPv6-támogatás linuxos hálózati csomópontokban

Egy érdekes cikket olvashatunk a Linux szerverek IPv6-os konfigurálásáról. A cikk végigvezet minket a kernel beállításától az internetes csatlakozás létrehozásáig vezető úton. A cikk Ibrahim Haddad és Marc Blanchet munkája.

Ezen kívül még számos más érdekes cikk található az újságban. Úgy mint cd írás kezdőknek, mp3 és zene hallgatás, otthoni bank szolgáltatás használata Linux alatt, stb.

Jó olvasgatást.

( sne | 2002. 12. 04., sze – 22:14 )

Hi all!

Egy dolog ami nem tetszik az újságban, hogy anno még 2-3 cd volt benne számonként, most meg 1 cdvel szúrják ki az ember szemét. Az ár csak nött, ennyiért imho nyugodtan kitehetnének kicsit jobban magukért. Engem ez eléggé zavar, ugyanis én is elsönek a cd mellékletet nézem meg =)

Üdv : sne

( isti | 2002. 12. 05., cs – 09:06 )

Ebben teljesen igazad van, de szerintem a nyelveszeknek meg kellene kulonboztetniuk a szaknyelveket ebbol a szempontbol. A szaknyelveknek tudtommal az lenne a lenyege, hogy a szakemberek megertsek egymast.

Jart itt nalam egy egyetemista a napokban, aki Cisco vizsgajahoz kert segitseget. A CCPE-t a weben csinaltak, amde magyarul. Mivel a weben nagyon sok forditas rossz volt, a helyes valaszokat nehez volt kivalasztania, emellett egyes roviditeseket is leforditottak. Meg jo, hogy a TCP helyett nem AEP-t (Adas Ellenorzo Protokoll) irtak. A lenyeg az, hogy ennek kovetkezteben nehezseget okozott egymas megertese. Ha elkepzelem, hogy ok hamarosan kikerulnek az egyetemrol, akkor nekik nagyon nehez dolguk lesz, hogy sajat kollegaikkal megertessek egymast.

Alapvetoen en sem szeretem, ha olyan magyar szo helyett, amelyik helyett tenyleg van magyar szo (lasd az altalad emlitett egyes menedzserek altal oly gyakran hasznalt kifejezesek), ahelyett tessek a magyart hasznalni. A szaknyelvet viszont nem lenne szabad ennyire gorcsosen, es foleg nem egysegesen kezelni. A mostani helyzet a magyaritas tekinteteben biztosan nem jo.

(Azt valaki egyebkent meg tudja mondani, hogy mitol lett Tannenbaum konyvenek forditasaban az i-node-bol i-bog? Remelem, nem magyaritasi szandek vezette a tettest...)

( trey | 2002. 12. 05., cs – 11:14 )

Nehez dolog ez. Ha nem magyar akkor hazafias erzelmu emberek tamadna. Ha meg helytelenul magyar (mert nics megfeleloje) akkor a szakemberek nem ertik. Esetleg melleirva zarojelben az eredeti angol megfelelo egy jo megoldas lehet...

nekem szelessavu internetem van, igy a cd nem olyan fontos, de tudom, hogy otthon, mo-on nem ilyen kivalo a helyzet, es sokan a cd-re hagyatkoznak. amig otthon laktam, en is a cd-re vartam, mert lehetetlen volt pl. a kde-t letolteni 56k-s modememmel.

de szerintem az ujsag tartalmaval sincs minden rendben. tul a rettenetes magyaritasokon (lsd. masik thread) egy csomo linux journalbol atvett cikk van, amely magyarorszagon nem annyira erdekes (jogi problemak az egyesult allamokban). persze vannak kivetelek.

es vannak cikkek, amik kevesbe erdekfeszitoek. kellemes kivetelt kepez marcel gagne fogadoja. az ujsag kezhezvetele utan az elso dolgom elolvasni...

ehhez kepest az ujsag nagyon draga. (bar megjegyzem, hogy a kikuldott ujsag (elofizeto vagyok) csomagolasa etalon.).

itt nemetorszagban van egy ujsajg, ugy hivjak, hogy linux user. ha ismeri valaki, akkor cafoljon vagy erositsen meg, de szerintem ez a legjobb linuxos ujsag, amit valaha lattam. 5 euroba kerul (kb. 1200Ft), de a cikkei kivaloak. minden honapban teritekre kerul egy tema, pl. vezetek nelkuli halozatok, es azt rendesen kivesezik. tenyleg erdekesek a cikkek, es a cikkek nyelvezete is kivalo, latszik, hogy nem partizanmunka. 1 cd jar hozza, de nagyon jol osszevalogatott anyagok vannak rajta, bar en inkabb letoltom a netrol... az ujsag felepitese is nagyon jo, az oldalak jol felepitettek, semmi narancssarga-alapon-fekete.

vannak jo peldak a vilagban. jo lenne egy parat atvenni.

csak az en ket centem...

udv.

gaboro

"....egy csomo linux journalbol atvett cikk van, amely magyarorszagon nem annyira erdekes (jogi problemak az egyesult allamokban). .. "

Igen ez valahol ertheto, mivel a Linuxvilag a Linux Journal tarslapja. De az utobbi idoben, egyre tobb magyar cikkel is lehet talalkozni.

Viszont a szakmai leirasok mellett viszonylag sok "egyeb" jogi temak is felmerulnek, ami szerintem nem dobja fel az ujsag szakmai szinvonalat.

CD -vel kapcsolatban: ez is mostansag jellemzo inkabb, hogy wines programokat is feltesznek. Ez ami nem igazan szimpatikus, mivel abbol az 1 CD -bol is foglaljak a draga helyet.

Valóban 2 CD-vel indítottuk a lapot és reményeink szerint a közeljövőben újra így lesz. Lehet sokan nem ezt feltételezik, de jelenleg pusztán gazdasági oka van az egy CD-nek és az áremelés is ezért kellett. Nem szívesen tettük, de elkerülhetetlen volt. Próbálunk "kitenni magunkért", amennyire csak lehet, egyelőre ennyire futja. A közelmúltban össze akartuk hozni, hogy a Woodyt DVD-n betegyük, de egészen egyszerűen nem bírta volna ki az (amúgy kezdetektől fogva mínuszban futó) költségvetésünk.

Hint: más újságok mellett dögivel adnak CD-ket és olcsóbbak is, de érdemes megnézni mi van a CD-ken és főként milyen a hasznos tartalom/reklám arány az oldalakon. Aztán ezt vesd össze a Linuxvilággal...