A ``The Cathedral & the Bazaar'' mondatra rákeresve a Google-ban több, mint 70.000 találatot kapuk. Nem véletlen, hiszen a mű a szoftverfejlesztők egy részének biblia. Ugyan a könyv bizonyos részei már egy ideje elérhetők magyarul is az Interneten, de egyben még tudtommal nem jelent meg magyar fordításban. A napokban a kezembe került a magyar kiadás.
A katedrális és a bazár mű mondanivalójának jelentőségét látszik igazolni az a tény, hogy a Netscape Communications, Inc. úgy jellemezte az írást, mint amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy a cég úgy döntött, hogy megnyitja a Netscape böngésző forráskódját.
Eric S. Raymond (ESR) a nyílt forrású mozgalom egyik kiemelkedő alakja. A Pennsylvania Egyetemen végzett matematika és filozófia szakon. Soha nem folytatott számítástechnikai vagy szoftverfejlesztői tanulmányokat, mégis számtalan nyelven (C, LISP, Pascal, APL, FORTRAN, különböző BASIC-ek, Tcl, Expect, Perl, és Python) képes programozni. Kiemelkedő tudás birtokában van C, LISP, és Python nyelvekből. Több jól ismert FAQ és HOWTO karbantartója (Linux telepítés HOWTO, Szoftver kiadási praktikák HOWTO, Szóval UNIX mágus szeretnél lenni? FAQ (ismert még A Loginataka címen is), Unix és Internet alapok HOWTO, Unix hardver vásárlók HOWTO-ja, XFree86 video időzítések HOWTO, Hogyan lehetek Hacker FAQ). Számos cégnél dolgozott vezető szoftver fejlesztőként, mérnökként. Aktív tagja a GNU projektnek, 1991-1993 között Ő volt a karbantartója az Emacs Lisp-nek. Az Emacs 19 új funkciói közül több is az Ő nevéhez fűződik. Pályája során dolgozott a VA Linux Systems-nél, jelenleg (1998. júniusától) pedig az Open Source Initiative (OSI) elnöke, amelynek egyben alapító tagja is.
ESR sokoldalú ember, amit mi sem bizonyít jobban, mint az érdeklődési köre. Érdekli a sci-fi, a háborús játékok, az írás, a harcművészetek (a World Tae-Kwon-Do Federation egy danos fekete öves mestere, Aikido-zni tanul), fegyverbolond, a szereti a zenét (játszik furulyán, gitáron, dobon) és az éneklést.
A katedrális és a bazár Eric S. Raymond nagy számú művei közül az egyik legjelentősebb. Sokak szerint kötelező olvasmány minden olyan ember számára, aki azonosulni próbál a hacker kultúrával. Azzal a kultúrával, amelyet napjainkban még mindig TÉVESEN kevernek a crackerek által képviselt csoportosulásokkal.
``Mi az, hogy Hacker? A Zsargon fájlban találsz egy csomó definíciót a `hacker' kifejezésre, a legtöbbjükben szerepel a jó műszaki érzék, a problémamegoldás és a korlátok ledöntésének élvezete. Ha viszont konkrétan az érdekel, hogy hogyan lehetsz Te is hacker, akkor csak két dolog a fontos. Van egy kultúra, a kiváló programozók és hálózati varázslók közös kultúrája, ami évtizedekre nyúlik vissza, az első időosztásos miniszámítógépek és a legelső ARPAnet kísérletek idejébe. Ezek az emberek honosították meg a `hacker' kifejezést. Hackerek építették az Internetet. Hackerek tették a Unix operációs rendszert azzá, ami. Hackerek üzemeltetik a Usenet hírfórumokat. Hackerek tartják működésben a Világhálót. Ha ennek a kultúrának a része vagy, ha hozzájárultál valamivel és mások a közösségből ismernek és hackernek titulálnak, akkor hacker vagy.'' Bővebben olvashatsz a Hackerekről ESR Hogyan lesz az emberből Hacker írásában.
A katedrális és a bazár kötet első része a hackerség rövid történetéről szól. Bevezeti az olvasót a hackerkultúra eredetébe, azokba az időkbe, amikor még a hackereket ``Igazi Programozóknak'' hívták. Bemutatja a MIT-nél folyó munkát, leírja az ARPAnet születését, amellyel létrejött az első ``hálónemzet''. Betekintést kapunk a UNIX megszületésének körülményeibe, a UNIX felemelkedésébe, fejlődésének stagnálásába, majd az új remény felcsillanásába, amelyet a Linux megjelenése jelentett a kilencvenes évek elején. Rálátást nyerünk a GNU projekt megszületésére, Richard M. Stallman szerepére, akit az ``utolsó igazi hackernek'' hívtak annak idején. Természetesen ez az elnevezés nem volt helytálló, hiszen a mai napig hackerek százezrei tartják fejlődésben az Internetet, a szabad szoftvereket... Ebben a fejezetben ismerkedhetünk meg a BSD fogalmával, a Berkeley Egyetem szerepével, az első szabad UNIX-ok megszületésének körülményeivel...
A könyv gerincét maga A katedrális és a bazár című esszé adja, amelyben Eric S. Raymond a saját tapasztalatait írja le egy sikeres szoftver megszületésének, fejlesztésének, felemelkedésének körülményeiről. A szoftvert azt hiszem nem kell bemutatni, mert aki kapcsolatban áll az Internettel, minden bizonnyal találkozott már vele. A szoftver a fetchmail, amelyet számtalan ember használ arra, hogy leveleit célba juttassa.
ESR leírja a szoftver fejlesztésről kialakult meggyőződését. Korábban úgy gondolta és tanította is, hogy a nagyobb szoftverek fejlesztésének menetét úgy kell felépíteni, mint egy csillogó katedrálist, amelynek csúcsán egy ember, vagy egy szűk fejlesztői csoport áll. Ez az ember vagy kis csoport titokban tartja a tervezés, fejlesztés menetét. ESR ezen elképzelése azonban teljesen megváltozott, amikor megismerte a Linuxot, és Linus Torvalds fejlesztési stílusát. Magával ragadta Linus vezetési módszere, amely sokkal jobban hasonlított egy nyüzsgő, tarka bazárhoz, mintsem egy katedrálishoz. Először ESR azt hitte, hogy a Linus-féle bazári fejlesztési modellből soha nem állhat össze egy komolyabb projekt, de ahogy mélyebben tanulmányozta ezt a fejlesztési stílust, megdöbbent, mikor látta, hogy mégis működik. Mégpedig nem is akárhogyan. Elmondása szerint 1996-ban már kezdte megérteni Linus módszerét. Ekkor a sorsa úgy hozta, hogy egy nyílt forrású projekten kezdett el dolgozni, és a fejlesztés során igazolni látta azokat a feltételezéseket, amelyeket a bazári stílusú fejlesztési modellel kapcsolatban felépített. Ez az nyílt forrású projekt a fetchmail volt.
ESR az esszében leírja a program fejlesztésének körülményeit. Megtudhatjuk azt, hogy milyen fontos egy ilyen projektben a felhasználók bevonása a fejlesztésbe, mert sokkal gyorsabb a hibajavítás, ha több bugreport érkezik. ESR szerint a felhasználókat társfejlesztőként kell kezelni. Leírja, hogy milyen fontos a korai és gyakori kiadás. Filozófiája: ``Adjuk ki hamar. Adjuk ki gyorsan. Hallgassuk meg a vásárlókat."
Elolvasva a kiáltványt megtudhatjuk, hogy mi szükséges ahhoz, hogy szoftverfejlesztőként kialakíthassunk a saját bazári fejlesztési modellünket.
A könyv további részében több esszét is olvashatunk a hackerségről (A nooszféra kisajátítása, A varázsüst, A hackerek bosszúja).
Noha a könyv minden mondatával nem is értek egyet, azt hiszem, hogy mindenképpen érdemes volt elolvasni. Számos olyan dolgok világosodtak meg az elolvasása után, amely valahogy mindig is ott voltak a gondolataimban, de magam nem tudtam volna megfogalmazni őket. Azt hiszem ESR nem véletlenül tanult filozófiát....
Végezetül egy gondolat Brian Behlendorftól, az Apache Server Project társalapítójától:
``A katedrális és a bazár vízválasztó, egyfajta függetlenségi nyilatkozat, amelynek ott kell lennie mindenki polcán, akit érdekel a szoftverfejlesztés múltja és jövője.''
A könyv technikai adatai:
Szerző: Eric S. Raymond
Cím: A katedrális és a bazár
Alcím: Egy botcsinálta forradalmár gondolatai a Linuxról és a nyílt forráskódú programokról
Eredeti cím: The Cathedral & the Bazaar
Fordító: Rézműves László
Kiadó: Kiskapu Kft.
Kiadva: 2004
Oldal: 243
Méret: 150 x 228 mm
Nyelv: Magyar
ISBN: 963 9301 79 5
A könyvet a Kiskapu Kft. bocsátotta rendelkezésemre, köszönet érte.
