Kernel

Minden évben megrendezésre kerül a Kernel Summit rendezvény, ahol a Linux kernel fejlesztők krémje gyűlik össze annak érdekében, hogy megvitassák a kernel fejlesztésének jövő évi irányvonalait. Minden alkalommal készül csoportkép is a jelenlevőkről. Idén sem volt ez másként:

Ahogy azt Linus az előző patchset kiadásakor jelezte, valóban rövid hetet tartott a következő -rc kiadása előtt. Mielőtt repülőre szállt, hogy részt vegyen Tokióban az éves szokásos kernel summit rendezvényen, kiadta a 2.6.32-es kernel ötödik kiadásra jelölt verzióját. Mivel számos kernelfejlesztő van Tokióban rajta kívül, meglehetősen eseményszegény hét elébe nézünk kernelfejlesztés szempontból. Az -rc4-hez képest esett változtatások 90% a driver-eket érinti. A driver-eken kívül kb. 300 commit esett, de ezek nagy része egy illetve néhány soros változtatás.

Részletek a bejelentésben.

A Linux atyjának vádjai, miszerint a Linux hatalmas és ijesztő, nem megalapozottak.
Az Embedded.com-on Bill Gatliff, beágyazott Linux rendszerek fejlesztője a Linux védelmére kelt. Gatliff szerint Linus pontatlan volt, amikor az elhízott ("bloated") jelzőt használta.

Linus bejelentette a 2.6.32-es kernel negyedik kiadásra jelölt verzióját. Elmondása szerint a patch kb. 60%-át egy új, óriási méretű SCSI FC driver teszi ki. Az összes driver és a blackfin architektúra frissítései kiteszik a patchkészlet több mint 97%-át. A fennmaradó változtatások többnyire egy soros javítások, kódtisztítások.

Linus kiadta a 2.6.32-es kernel sorban második, verziószámát tekintve azonban harmadik kiadásra jelölt verzióját. A fura helyzet azután állt elő, hogy Linus ugyan -rc1-ként adta ki az első patchset-et, ám a Makefile-ban véletlenül -rc2-t adott meg. Hogy elkerülje a keveredést, a kihagyta az -rc2 tényleges kiadását és mindjárt az -rc3-ra ugrott. A bejelentés itt olvasható.

A beolvasztási időablak "bezárult", tehát Linus kiadta a 2.6.32-es kernel első kiadásra jelölt verzióját. Az -rc1 67%-át eszközmeghajtó-programok, 10%-át firmware-ek, további 10%-át architektúrákkal kapcsolatos kódok, 5%-át dokumentáció és más egyéb változtatások adják. A bejelentés itt. Az LWN részletesen összeszedte a merge window alatt történt változtatásokat itt és itt (egyelőre csak előfizetőknek).

A boot.kernel.org (BKO) egy másik lehetőség arra, hogy Linux-ot bootoljunk az interneten keresztül. A rendszer indításához a felhasználóknak csak szélessávú internetkapcsolatra és a nyílt forrású gPXE boot loader-re van szükségük. Ez utóbbi lehet USB pendrive-on, CD-n, floppy-n... A BKO jelenlegi verziója segítésével Debian Live, Ubuntu 9.04, Damn Small Linux, Knoppix 5.0.1, Fedora 11 LiveCD (ez utóbbi csak single user módban) rendszerek indíthatók. A disztrók mellett lehetőség van diagnoszikai és hibaelhárító segédprogramok (merevlemez és NTFS utility-k, bootmaneger-ek) indítására is. A részletek itt olvashatók.

Egy, a LinuxCon 2009 rendezvényen megtartott kerekasztal beszélgetésben Linus Torvalds azt mondta, hogy a Linux "bloated" és "huge", azaz elhízottá és hatalmas méretűvé vált. A kijelentés azután érkezett, hogy felmerült a kérdés, vajon nem érkeznek-e túl gyorsan az új funkciók a Linux kernelbe. A beszélgetés levezetője, a Novell alkalmazásában álló James Bottomley egy Intel felmérést említett, amely arról számol be, hogy a Linux (kernel) teljesítménye kiadásról kiadásra két százalékponttal csökken. Ez az elmúlt 10 kiadást tekintve összesen 12%-nyi teljesítmény-csökkenést tesz ki.

Nemrég, hosszú hallgatás után új, desktop célra kihegyezett processz ütemezővel állt elő Con Kolivas. Miután a BFS bejelentésre került, Molnár Ingo letesztelte, hogy valóban hoz-e valami javulást a BFS a mainline kernel jelenlegi ütemezőjével, a CFS-sel szemben. A Red Hat alkalmazásában álló fejlesztő akkor azt találta, hogy az általa használt tesztgépeken a CFS jobban teljesít. Az LKML-t követők közül többen - köztük maga a BFS szerzője - azt hányta Ingo szemére, hogy nem desktop hardveren tesztelt, pedig a BFS-t kifejezetten desktop felhasználásra tervezték. A Phoronix most úgy döntött, hogy szintén leteszteli a két ütemezőt. Egy ASRock NetTop ION 330-as rendszeren próbálták kideríteni, hogy melyik scheduler ad jobb teljesítményt a 2,10GHz-es dual-core Intel Atom 330 CPU-val, ASRock AMCP7A-ION alaplappal és GeForce 9400M 512MB grafikus chippel rendelkező gépen. Az eredmények itt találhatók.

Linus kilenc kiadásra jelölt verzió tesztelésre bocsátása után bejelentette a 2.6.31-es kernel végleges verzióját. Az -rc9-hez képest néhány kisebb, regressziókat és problémákat javító commit született. A 2.6.30->31 közt született változtatások listája meglehetősen hosszú, de mint mindig, a KernelNewbies idevágó oldala jó kiindulópont lehet az érdeklődők számára. A bejelentés itt olvasható.