Kernel

"Ma egy másik frankó dolog történt a Linux kernellel kapcsolatban, működő VMEbus driver-eket és infrastruktúrát küldtek be a kernelfába. Nem várom, hogy akkora sajtóvisszhangja legyen, mint a Microsoft kernel driver dolognak, pedig kellene, mert bizonyos szempontból sokkal fontosabbnak érzem."

A többünk által megelégedéssel használt DRBD (Distributed Replicated Block Device) a mainline kernelbe tart. A megoldás leegyszerűsítve felfogható hálózaton keresztüli RAID1-nek. A DRBD-t előszeretettel használják együtt a nyílt forrású, magas rendelkezésre-állást segítő Linux HA megoldással, a Heartbeat-tel. A DRBD kernel modulból és user space segédprogramokból áll. A kernelmodul része hamarosan bekerülhet Linus kernelfájába.

A Linux Foundation cikksorozatot indított, amelyben kezdőkkel szeretné megismertetni a kernelfejlesztés alapjait. A cikksorozatban eddig egy fél tucat írás jelent meg:

Az Intel nemrég hivatalosan bejelentette, hogy 2010 elején érkezik a Nehalem-EX (kódnevén "Beckton") processzor, amelyet a vállalat "kimondottan a teljesítmény- és memóriaigényes nagyvállalati alkalmazások futtatására vagy virtualizációs, konszolidációs platformként pozicionál."

A Nehalem-EX - egyebek mellett - olyan RAS (reliability, availability, serviceability, megbízhatóság, rendelkezésre állás, szervizelhetőség) képességekkel gazdagodott, amelyek eddig (az Intel kínálatában) csak az Itanium vonalon voltak megtalálhatók. Ilyen képesség például a Machine Check Architecture (MCA) Recovery.

Az Itanium processzorokban található MCA Recovery mechanizmus lehetővé teszi különböző, a processzor és a chipset által detektált hardverhibák jelentését és javítását. Az egyszerűbb hibákat (1 bit) az ECC az operációs rendszer számára transzparensen javítja a hardver és a firmware segítségével, de az ennél összetettebb, adatvesztéssel járó hibák javításához már operációs rendszer támogatás is szükségeltetik.

"Ok, van némi sorban álló anyagom, de kiadom most az -rc5-öt, mert egy rakás regressziót javít és a függőben levő anyagok némelyikében nem vagyok egész biztos."

Az említett regresszió javításokon kívül új driver-ek (at_hdmac, uc2322, gspca/sn9c20x, ds2782 battery driver), Radeon KMS változtatások, USB-3 xhci frissítések jellemzik az -rc5-öt. A bejelentés itt olvasható.

Greg Kroah-Hartman ma bejelentette, hogy a Microsoft hosszú hónapokon keresztül zajló tárgyalássorozat után végül GPLv2 alatt elérhetővé tette Hyper-V eszközmeghajtó-programjait a Linux kernelhez. A driver-ek lehetővé teszik a Hyper-V rendszeren vendégként (guest) futó Linux számára a jobb működést. Még sok munka van a kóddal, míg az megfelelő, beolvasztható állapotba kerül és kikerülhet a "staging" könyvtárból. A kódtisztítási munkát Hank Janssen és GKH vállalata. A kódok hamarosan felbukkanhatnak a linux-next ágban. Greg bejelentése elolvasható itt.

Frissítés: GKH blogbejegyzése a témában itt.

Linus bejelentette a 2.6.31-es kernel második kiadásra jelölt verzióját. Kissé nagyobb, mint azt szerette volna, de a változások jelentős részét az architektúrákkal kapcsolatos, későn érkező frissítések (MIPS és PowerPC dokumentáció) adják.

David Miller (davem) - aki egyebek mellett a kernelben található SPARC architektúra és a hálózati támogatás karbantartója - nemrég átvette Bartlomiej Zolnierkiewicz-től az IDE alrendszer karbantartását. A váltás azután következett be, hogy egy SPARC felhasználó hibát jelentett be az újabb kernelekben levő egyik IDE driver-rel kapcsolatban. A buggal kapcsolatos szálban Miller megjegyezte, hogy Zolnierkiewicz több olyan változtatást is végzett az IDE alrendszeren, amelyet előzőleg nem teszteltek le kellőképpen.

Linus bejelentette a 2.6.31-es kernel első kiadásra jelölt verzióját és ezzel egyben a 2.6.31-es kernel fejlesztési ciklusában a beolvasztási ablak bezárultát. Linus elégedett a "merge window" alatt tapasztaltakkal, a fejlesztők "tisztán" tartják a git fáikat és noha volt olyan, ahol azt mondta, hogy "nem, ezt nem fogom beolvasztani", összességében az egész beolvasztási időszak igazán "fájdalommentesnek" bizonyult.

Néhány nappal ezelőtt kiadták az Advanced Configuration and Power Interface (ACPI) specifikáció 4.0-s verzióját, egy nem gyenge, 727 oldalas PDF dokumentáció formájában. Ez az ACPI specifikáció soron következő nagy kiadása. A 3.0-s verzió 2004. szeptemberében jelent meg, így majdnem öt évet kellett várni a komolyabb frissítésre. Az Intel együttműködésben PC, operációs rendszer gyártókkal, driver, BIOS, firmware és szoftverfejlesztőkkel immár 13 éve reszeli ezt a specifikációt. Ennek ellenére még mindig találhatók hibák számos implementációjában.