Holnap újra...

Emlékszem, hogy gyerekkoromban a Jedi visszatérre többször is beültem a moziba. Premierkor az egykori győri Rába moziban megnéztem a délutáni három órás vetítésen és mindjárt volt jegyem a háromnegyed hatosra is. Azt követően még néhányszor megnéztem moziba. Nehéz lehet ezt mai szemmel elképzelni, de aki abban a korban élte gyerekkorát, tudja, hogy teljesen más időket éltünk. Egy-egy mozisikerre éveket kellett várni és volt, hogy fél utcányi (szó szerint!) sorokat kellett kivárnia annak, aki be akart egy-egy előadásra kerülni.

Az Ébredő erőt első körben 3D-ben, magyar szinkronnal néztem, mert amikor a jegyet vettem, erre volt normális hely. Viszont holnap megnézem 2D-ben, eredeti hanggal is. Kíváncsi vagyok, hogy mennyit ad rá az eredeti hang és mennyit ad rá (vagy vesz el belőle) a 2D...

Hozzászólások

:) Jó egy kicsit megint gyereknek lenni, igaz? Amúgy őszintén irigyellek, h ennyire tudsz lelkesedni egy filmért.

Valószínűleg azért, mert én szórakozni ülök be egy felnőtteknek szóló _mesére_, nem pedig elemezni, hogy "ez de szar, az űrben nincs is hangja a robbanásnak" stb. ;)

Engem a mai napig elvarázsol az SW univerzum, bele tudom egy kicsit élni magam és arra az időre elfelejteni a külvilágot. Vagyis pontosan úgy élem meg, ahogy a mottója szól:

Réges régen egy messzi, messzi galaxisban.

--
trey @ gépház

Ezek szerint nem érted :(. A Mátrix [ kizárólag az első rész] zseniális filozófikus mű, millió aspektusa közül az egyik épp az, h a vetített kép hamis. Ha úgy vesszük az egy önleleplező film: az az [egyik] üzenete, h ne menj moziba és ne nézz filmet, mert hazudnak neked. Miből áll a hazugság? Pl. a gyermekké tevésből, a külvilág elfelejtetéséből. Miközben a Matrix nem tagadja az illúzióra való igényt, sőt egyenesen emberi dolognak tartja, a központi kérdése viszont éppen az, hogy az ember szembe tud-e helyezkedni a saját igényével. Döntenie kell, hogy melyik pirulát veszi be a kéket v. a pirosat!

Ilyen stílusosan régen hülyéztek már le. Csak arra próbáltam utalni, hogy egy kicsit túltoltad - mint magyarórán a tanítónéni a verselemzéseket.
Ha a Wachowski testvérek ugyanazt gondolták volna, amit te beleláttál a filmbe, szvsz nem készült volna második és harmadik rész.

Ne szívd mellre!
Onnan nézve túltolás, innen nézve felszínkarcolgatás. Ott tanítónénis verselemzés, itt műértés.
Tautologikusan: a műalkotás nem attól műalkotás, h egyértelmű üzenetet közvetít - film esetében pláne komplikáltabb az egész. Persze jogos lenne a kérdés, ha nem ettől, akkor mégis mitől műalkotás a műalkotás? Ezt nem tudom megmondani, mi több, [szerintem] nem is lehet megmondani, ugyanis a művészetnek nincsenek paraméterei.
Nyilván túltolás számodra az is, ha azt állítom, h ez a probléma is benne feszül a Matrixban. A mátrixi vetített kép magában foglalja a művészetet is. Az is a valóság elfedése, aminek a hívságok máglyáján a helye.
Szóval: What is the real? How do you define real?

Bocsánat az OFF-ért!
SW kapcsán nem beszélhetünk műalkotásról, csak alkotásról. Igaz megpróbáltak benne mindenfélét összekutyulni: harcművész-filozófiát az űr-cowboysággal meg valami demokrácia zagyvasággal, de csak egy meglehetősen sekélyes felnőtt-mese sikerült belőle. Lucas nagyot akart meríteni, csak pici volt a pinához a "cerkája", h ilyen képzavarral éljek. De kétség kívül szórakoztató.

Hogy mi műalkotás, vagy ki tekinti annak, annyira szubjektív, hogy tökéletesen felesleges vitázni róla. Arról nem is beszélve, hogy lenézni/lehülyézni sem éppen etikus a másikat a véleménykülönbség miatt. Neked nem az másnak viszont az egyik legnagyobb mű, amit valaha látott...
Nem ismerheted egyik író, vagy rendező gondolatait sem, ami alapján MEGALKOTTA a filmet, könyvet, vagy zenét.
Ha "csak" a véleményedet fejezted ki, akkor arra is van egy ideillő mondás:
" A vélemény olyan mint a se...uk, mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a másikéra. "

Nem vagyok fanatikus rajongó, de az említett filmek és a hozzá hasonlók nagyon sok tudóst, feltalálót inspiráltak és bizony sokminden meg is valósult ezekből az ötletekből. Robotika, mobil kommunikáció, haditechnika, szállító eszközök stb. ...

Az emberi fantázia az ami a fejlődést serkenti, nem a szabályok közé szorított vélemények.

Minthogy a legtöbb beszélgetésben felmerül valami nézetkülönbség, így aztán ha laposan nézzük, minden beszélgetést hívhatunk vitának is, igaz?
Egyfelől magasztalod az emberi fantáziát, másfelől közlöd, hogy a szubjektív vélemény nem vitaképes. Kicsit ellentmondásosnak tűnik számomra! Talán majd az is kiderül, hogy miért jobb egy objektív valamiről vitázni, mint a véleményeket ütköztetni!

Ez úgy van - az én segglyukam szerint - h a művészet az általánosság és a konkrétum kontinuumán helyezkedik el. A művész az alkotás során az általánosságból halad a konkrétum felé, de egy ponton megáll és átadja a művét az értő közönségnek, akik aztán a saját interpretációjuknak megfelelően, a konkrétum[ok] felé haladva, gondolják azt tovább. Ebből az következik, hogy egy műalkotás értelmezési kerete sohasem tágítható. Egy zeneszerző számára addig van a legtöbb lehetőség, amíg le nem kottázza az első hangjegyet, és aztán az értelmezési keret egyre csak szűkül minden egyes hangjeggyel. pl. Ha van egy zene, és valakinek eszébe jut, h a zenéhez kapcsolódva annak ritmusára, hangulatára különböző képeket vetít, akkor ezzel a hozzáadott hatással nem tágítja sem a zene, sem a képek értelmezési keretét, hanem azoknak metszetére szűkíti a lehetőségeket. Érdekes ez a gondolat, ha figyelembe vesszük, h egy film minden pillanatában egy sor inger ér bennünket: zene; ritmus; dallam; hangerő; színek; formák; mozgás; dinamika; arcjáték; értelmezendő szöveg stb. Ennek a sok mindennek a metszette adná a film értelmezési keretét. Nem tudom, hogy egyet értesz-e velem, ha azt mondom, h az az igazi filmművészet, ha sikerül úgy megcsinálni, h ennek a sok mindennek a metszette még olyan tág keretet hagyjon az értő közönség számára, hogy abba beleláthassa a saját gondolatait is?

Az persze egy objektív körülmény, h ha valakinek a Matrix volt legnagyobb művészeti élmény az életében amivel találkozott (különösen kellemetlen, hogy ha ezt sem tudta felérni ...mivel is? Nem, nem ésszel!) Ha valakire azt mondjuk h az illető bunkó, akkor ez egy sértés. De nem is gondolnak bele az emberek, h mit jelent. Azt jelenti, h nem kellően érzékeny. Ez az érzékenység csak kevéssé tanulható - attól tartok. Ez velünk születik inkább. Ami tanulhatónak gondolunk, az csak az, h elhordjuk a lerakódott gátlókat ennek az érzékenységnek az útjából. Ezzel az érzékenységgel kell felérni - egyrészt. Másrészt némi "ész" mégiscsak kell hozzá annyiban, hogy ösmerni köll a kánont is - hogy értsük az utálásokat, hivatkozásokat.

Hát... Ennyire terjengős és önigazoló hozzászólást régen olvastam. Az is növeli írásod művészi formájának elismerését részemről, hogy ennyire szépen és hosszan még sosem hülyéztek le.
Persze ez is azt támassza alá, hogy minden nézőpont szubjektív.
Pontosan ezért nem folytatom veled ezt a vitát.
Természetesen NEKED van igazad.

Semmi baj! Az a jó a művészetben h az embereket viszonyulásra készteti. A műalkotás túlságosan sima felületű, túlságosan szabályos, élesen elüt a hétköznapitól. Furcsa és vonzó. Hozzá kell érni, meg kell fogni, meg kell tapasztalni: https://www.youtube.com/watch?v=9woRJ7-mD7Y

Úgy hiszem pont Te vagy az aki nem érted. :(
Legalábbis az én nézőpontomat.

Nem véletlen hoztam fel pont a két fentit. Olyat alkottak a Wachowski testvérek a Mátrixszal amit azóta véleményem szerint senkinek sem sikerült űberelni sem a témaként szolgáló egyfajta társadalomkritika terén, sem megvalósítást, szinészi játékot tekintve. Ritkán találkozni ilyen mély üzenetet, mondanivalót közvetítő filmmel.

A LotR pedig tipikusan az, ami könyvben is elképesztő (eredetiben is, de például világához jelentősen hozzátesz Göncz Árpád fordítása szerintem), de Peter Jackson rendezésében olyan vizuális megjelenítését kaptuk az ikonikus történetnek amelyhez foghatót ritkán lát az ember, bár ehhez nagyban hozzájárul Howard Shore zenei munkássága is.

Úgy véltem ha kiemelem a XX. sz. végét és a XXI. elejét úgy, hogy rávilágítok arra a két filmtriilógiára mely a legnagyobb hatást gyakortolta rám, akkor az üzenetem közérthető lesz. Tévedtem.

Szembe kívántam állítani az új SW trilógia első részének fimélményével, mert közel sem ért el (a manapság oly divatos új értelmezés szerinti) "epikus" hatást, míg mondjuk az eddigi SW trilógiák mindegyike képes volt erre, részenként, önmagában a mondanivaló miatt.

Üdv. bnv

"Ritkán találkozni ilyen mély üzenetet, mondanivalót közvetítő filmmel."

Ja, a rutinos mozijárók már plusz oxigénpalackkal érkeznek, h mélyre merülhessenek a mondanivaló közvetítéséhez. :-Z
Vagyis ha egy műalkotásból indián kalandfilmet csinálnak és leöntik komputergrafikával ,meg helikopteres felvételekkel akkor a mozinézőknek orgazmusuk lesz a kulturális seggbebaszástól és kéjesen nyögik Göncz papi nevét. Nyilván joggal, mert most megkapták azt a kegyelemet az alkotóktól, h nem a világvégét kell nézniük leöntve komputergrafikával és helikopteres felvételekkel. Mindjárt más!

Értem. Gondoltam, hogy Göncz említése verni fogja a biztosítékot, ám mint tudjuk "Halottról jól vagy semmit!", mindenesetre műfordítói munkássága vitathatatlan érdem.
Másrészt az általad idézett rész a Mátrixról való véleményemből származik fyi.

"indián kalandfilm" - Tessék? Valahogy nem érzem egy kategóriának, jó hogy nem már egyből western. Nem mondom, példának okáért Az Ezüst-tó kincse jó film, de bőven nem egy súlycsoport (habár szeretem mindkettőt).

"Nyilván joggal, mert most megkapták azt a kegyelemet az alkotóktól, h nem a világvégét kell nézniük"

Ebből két dolog vonható le:

- Mindennel bajod van amiben modern technika kerül felhasználásra (az eredeti szálhoz: feltehetőleg az előzmény SW trilógiát sem kedvelheted ezért. Hogy őszinte legyek nekem sem favorit, mindenesetre azt becsülöm, hogy az adott időszakban elérhető látvány maximuma ki volt hozva a filmből, egész jó történettel. Nem egy eredeti trilógia, de miért is kellene annak lennie? A maga nemében kiváló, s bőven méltó az SW névre - a 7-tel szemben.)

- Számodra a LotR filmek egyenértékúek egy random világvégés filmmel általánosságban.

Azért ha bármelyik rész egybeesik nálad mondjuk egy {Elysium, District 9, 2012 , ...} halmazzal akkor azon végképp nem lehet segíteni.

Illetve egy harmadik: Vesszenek a filmek, éljen a könyv? Egyetértek (részben): Mindkettőnek megvan a maga helye és ideje, ám az egész emberiséget megfosztani a fenti alkotásoktól illetve még számtalan másiktól igen nagy önzés/baromság lenne.

Üdv. bnv

Nézd az én véleményem meglehetősen sarkos a filmiparról és művészetről. Valószínűleg rövid úton ki is moderálnának ha belekezdenék - de nem is akarom ezzel szennyezni Trey blogját. Csak annyit h Hollywood alaptémája a bosszú. A filmek ennek a jegyében készülnek, és igen nagy mértékben hozzájárultak annak az erőszakos világnak a kialakulásához amiben most élünk.
Számomra értelmezhetetlen és totálisan mellékes, h kihozza-e egy film a látványból a maximumot v sem, vagy h milyen számokkal lehet jellemezni: hány statiszta volt, hány ló halt meg, hány milliót költöttek effektekre. Igyekszem a filmre úgy gondolni, mint egy szuper lehetőségre a művészi érték közvetítésére, de fentiek miatt ez egyre nehezebb számomra. Azért akadnak olyan darabok amik megfognak engem is. De legtöbbször [értsd: nagy ritkán] csak intellektuális lerészegedés gyanánt nézem a filmeket.
Színházat, színészetet sem kedvelem. Ripacskodásnak tartom. Leginkább a komolyzene áll hozzám közel, a romantika. Chopin, Liszt, Rachmaninov - bár ő már kicsit modern is.

Gondolkodnom, h milyen filmeket is néztem legutóbb...már hetekkel ezelőtt volt. Néhány Theo Angeloupulos film: Könnyező mezők, Odüsszeusz tekintete, Örökkévalóság és egy nap - mondhatni uncsi filmek, mégis valahogy szépek és hatnak az emberre. Ja, és persze elfogult vagyok mert mint minden Angeloupolus filmnek Eleni Karaindrou a zeneszerzőjük és nagyon jó zenéket ír.
https://www.youtube.com/watch?v=hRxc77-Cqxw
https://www.youtube.com/watch?v=3o-4twsaxDY
Ezek a filmek a Balkánról szólnak, a menekült létről - nem mondhatjuk, h nem aktuálisak, pedig már régiek.
Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben
Még Eleni:
https://www.youtube.com/watch?v=y2tbynpVMuU (Szerelem ára)
https://www.youtube.com/watch?v=2bMWxo21_So (L'Africana) - erre nagyon rá lehet cuppani.

Magyarul nem láttam, de az eredeti hang elég jó.

Mi angolul néztük meg, mivel az asszony nem beszél magyarul.
Ő sajnálta, hogy nem 3D.
Leírhatnád majd a 2 vs 3 véleményed.
Köszi

Mindegyiknek megvan a maga előnye. A 2D a régi (IV-V-VI) részeket idézi, főleg, hogy a filmezésén szerintem kifejezetten figyeltek arra, hogy a fényviszonyok stb. azokra hasonlítsanak.

A 3D-ben pedig ütött mondjuk, amikor a csillagromboló szemből "kilógott" a vászonról annyira, hogy az volt az érzésem, hogy meg tudnám érinteni.

Azt hiszem, hogy ha döntenem kellene, akkor a 2D / angol nyelvű jobb volt összességében.

--
trey @ gépház