Linux-kezdő

Sziasztok.

Adva van egy Deb GW, amin a belso halo szamara DNS szerverkent valo uzemeles miatt alapbeallitasokkal fut egy bind9.

Nincs semmi csures-csavaras (elvileg), tobb ezelotti alkalommal ez igy szepen mukodott is (es van par masik, szinten friss Deb, ahol most is megyen a dolog ilyen "beallitasokkal".

Nehany napja elo-elo fordult, hogy a LAN-ban a nevfeloldas nem sikerult.
Ha a bind9-et ujrainditottam, akkor jo lett.

A masodik alkalommal erdekes modon a bind9 nem akart ujraindulni. Egyszeruen (latszolag) megallt.

Mivel production idoben voltunk, kertem mindenkit az alapos munkaelengedesre, es teljes serverrestartot kovettem el.

A kapcsolatok helyrejottek, a frissen ujrainditott rendszeren (uptime<10 min) a bind9 restart is jol lefutott. Egy fel ora elteltevel ellenorzesi cellal megint restartoltam volna, de megint megallt.
Illetve kiderult (volt ido kivarni), hogy 4-8 perc alatt ujraindul szegenyke, de elegge kuzd vele (a stop-hoz is tobb "waiting for pid NNNN to die" uzenet jonet (fel kepernyoni), a startnal meg szep lassan docog a cel fele (logok jonnek, csak 2 bind-es log sor kozott eltelik 20-30 mp). A log sorok nekem normalisnak tunnek. Ha mar nem a vonaton leszek, es beerek, idezek belole.

Minden mas szolgaltatas (VM-ek, apache, stb) kielegito sebesseggel fut.
Meg azt vettem eszre, hogy az ISC-DHCP server is lassan restartol.

Hol keressek homokszemet a gepezetben?

------
Megoldva:
orult modon az egyik VM halzati csatolojat nem egy brN-ra, hanem egy ethN-ra bridgeltem meg csutortokon. Eleinte ugy tunt, hogy megy. Lehet, hogy egy ideig ment is, zavarokozas nelkul.
Amikor elsokent jelentettek a netkimaradast (ami csak DNS-kimaradas volt), akkor lett gyanus.
Most, hogy azt a vm-et nem engedtem auto elindulni, mar ok.
Bar most meg az interfeszek automatikus indulasa tiltva van, de velelmezem, hogy ha azt visszaallitom, akkor is jo lesz.
A production time utan visszarakom, restart, teszt, aztan masik bridge keszites, es arra lesz raillesztve ez a vm.

Hatha mas is tanul belole, nem csak en.

Sziasztok!

df -h részlet:

Fájlrendszer Size Used Avail Use% Csatl. pont

/dev/md1 388M 33M 336M 9% /boot
/dev/mapper/datavg-homelv
161G 97G 56G 64% /home
/dev/mapper/raidrootvg-optlv
462M 17M 421M 4% /opt

Nekem valamiért nem megy a matek...illetve nem értem, hogy Size-Used miért nem egyenlő az Avialable-lel.

Debian,squeeze,64bit.

Köszi a segítséget.

sziasztok!

tekintettel arra, hogy az ubuntu.hu-n mekkora ováció fogadta az írásomat, kicsit félve hozakodok elő vele itt is, de azért gondolom itt se kannibálok élnek, teszek egy próbát... (itt ilyen nagy összefoglaló írást nem találtam, talán jó, ha egy helyen megvan minden)

jövő hónapban tervezem egy ssd vásárlását, és a mostani (k)ubuntum átköltöztetését, és ez elindított bennem egy gondolatot. ssd-k terén már átolvastam a fél internetet, tehát már úgy érzem hogy képben vagyok, igazából nem is ebből adódik a "probléma". ami a fejemben motoszkál, hogy hogyan lehet tökéletesen "belakni" akár egy ssd-t akár egy hdd-t ha csak egy árva linux van rajta. ezzel kapcsolatban is megoszlanak persze a vélemények, tisztában vagyok vele hogy nem létezik "szentírás" a témában, ezért inkább egy kis ötletelés lenne jó ebben a topicban, mindenki leírná a véleményét, tapasztalatait, elrettentő példákat, elméleteket stb. tudom, a túlzott optimalizálás egy idő után kontraproduktív lehet, ezért még egyszer: itt az elméleti optimumot keresem. elsősorban a következő témák érdekelnek:

1.) partíciók száma, mérete:
az én konkrét esetemben egy 16 GB-os ssd-t kell majd belakni, de általánosságban is meg lehet fogalmazni a dolgokat. mennyire lehet/szabad/érdemes szétszedni a / partíciót különböző megfontolásokból, illetve melyiknek mekkora az ideális mérete? érdemes/szabad-e minden könyvtárat külön partícióra tenni? a /home és a /var marad a mostani hdd-n tehát ezeket most hagyjuk ki. a gentoo handbook szerint például a /boot elfér egy 32 MB-os helyen, és biztonsági okoból érdemes külön választani (noauto). ezek alapján érdekel van-e még olyan, ami már telepítés után nem nagyon fog nőni, tehát megadhatunk neki egy maximális méretet, a fennmaradó helyet meg mondjuk százalékosan elosztani a többi között. érdemes-e külön venni mondjuk a /usr vagy a /opt könyvtárat?

2.) fstab opciók:
az előbb említett /boot példa alapján, ennyire szétszedni a dolgokat lehet hogy biztonsági okokból is érdemes. hova lehet/szabad/érdemes beállítani mondjuk ro, noauto, nosetuid, noexec, noatime, nodiratime (az én esetemben, ssd-ről lévén szó:discard) stb. opciókat, hogy maximalizáljuk a biztonságot/teljesítményt?

3.) fájlrendszerek és teljesítmény:
itt sem számítok számot tevő különbségekre, de van-e valamilyen elméleti jelentősége, hogy melyik partíció milyen fájlrendszert kap? (pl a /tmp-nek a tmpfs) a saját példámra kitérve egy kicsit, olvastam, hogy a naplózás is csökkenti az ssd-k élettartamát, ha nem is számottevő mértékben, de én szeretném maximalizálni amennyire lehet. érdemes lenne az ext4 helyett valami non-journaling fs-t használni, vagy esetleg ki szabad kapcsolni ext4-ben a naplózást? ha nem is az egész gyökéren, de ha vannak olyan részei, amiknél nem olyan fontos.

4.) titkosítás:
azért hagytam a végére, mert ez csak amolyan bónusz, enélkül még nyugodtan tudnék aludni. a lényeg hogy mit lehet/szabad/érdemes titkosítani (pl ecryptfs vagy hasonló dologgal). olvastam különböző eljárásokat ahol jelszóval/usb kulccsal stb lehet hozzáférni a titkosított adatokhoz. én csak annyit szeretnék, hogy ha mondjuk kilopják a gépemből a cuccot, akkor egy másik gépben ne férjenek hozzá az adataimhoz. tehát ha én be vagyok jelentkezve a saját felhasználói fiókommal, akkor már semmilyen jelszót nem szeretnék külön írkálni. megérné ezt így kivitelezni, vagy ez csak halottnak a csók? olvastam még, hogy érdemes a swapot is titkosítani, ha már úgyis ott van az ember. erről mik a vélemények, hogy lehet kivitelezni a gyakorlatban?

nem győzöm ismételgetni önmagam, itt első sorban elméleti dolgokat várok, tudom hogy nem létezik tökéletes megoldás, azt is tudom hogy könnyű átesni a ló túloldalára. ha valakinek esetleg van hozzáfűzni valója, kérem ennek fényében tegye! előre is köszönöm!

Van egy nagyon egyszerű helyzet. Adott egy orig és egy work könyvtár. A work-ben dolgozom, módosítom a fájlokat és új fájlokat is hozok létre. Az orig-ot nem bántom. Csinálok egy patch fájlt: diff -rupN orig work > doit.patch
Azt szeretném, hogy a doit.patch később is ráereszthető legyen egy másik orig (vagy bármilyen nevű) könyvtárra, és eszközölje a változtatásokat.
Elképedésemre azonban a
patch -p0 < doit.patch parancs hol az egyik, hol a másik könyvtárban matat:

patching file work/csinalj
patching file work/csinalj2
patching file orig/php_var.cpp
patching file work/zz_teteje

Tud valaki segíteni, hogy hogyan oldjam meg azt, hogy a változtatások csak EGYETLEN könyvtárban érvényesüljenek?

Egyszercsak ezt a hibaüzenetet kaptam:
error: out of disk.
grub rescue>

Újratelepítettem a grubot, chrootoltam, update-grub, minden megvolt,de csak odáig jutottam, hogy mutatta a gépen lévő oprendszerek listáját, de a gép nem indult el.

Ugyis csak ideiglenes oprendszer volt, gondoltam felteszem a legujabb Ubuntut, akkor is ugyan ezt a hibauzenetet kaptam. Mit erdemes ilyenkor csinálni?

Előreis!

-Garli

Sziasztok,

linux alatt szeretnék olvasni soros portot a következő módon:
echo A > /dev/usb/tts/0; head -n 1 /dev/usb/tts/0

Az echo A-val pollozom a microcontrollert, ami visszaküld egy string-et, ezt a headdel olvasom ki. Működik is a dolog néhány lekérdezésig, de aztán a head nem ad vissza semmilyen értéket. Olyan mintha tele lenne a soros port input buffere és ezért nem tudom kiolvasni. Manuálisan lehet valahogy a soros portot flush-olni? Köszi

Z.

#!/usr/bin/env bash

modprobe() {
for modul in ip_conntrack ip_conntrack_ftp ip_nat_ftp ip_conntrack_tftp ip_conntrack_irc ip_conntrack_amanda ipt_helper ipt_state
do
    modprobe -v $modul
done
}


case "$1" in
        start)
            modprobe
            ;;
        *)
            echo $"Usage: $0 {start}"
            exit 1

esac

Lehet az hogy a modprobe viselkedik így??

Üdv mindenkinek!
A problémám a következő. Adott egy 2003-as szerver, amihez egy ubuntu webszerver csatlakozik. Minden tökéletes volt, putty-al simán elértem, és egy windows újraindítás után az ubuntu eltünt a putty "szeme" elől. A ping viszont még mindig él, válaszol rá az ubuntu. Létezik e egy olyan módszer ami segítségével a win alól ip alapján újratudnám indítani az ubuntut.
Megj.: Nem heckelni akarok, erről szó sincs, csak szeretnék a hétvégén is dolgozni a webszerver kialakításán.
Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!
A következő problémával küzdök és nem sikerül megoldani. A rendszeren volt egy Win7 majd feltelepítettem a Debian-t. Majd mikor újraindúlt a gép, a grub-on csak a debian elindítása látszik.

Milyen megoldást javasolnátok.

Előre is köszönöm a segítséget.

Krusaderrel Pendrive-ra történő másoláskor a KDE felület nem reagál semmire sem, amíg nincs kész a másolás. Még az óra is megáll. Az egér az mozog.

Mandriva 2010.2 64 bit. Krusader 2.4.0-beta1 "Migration" (saját rpm csomag) KDE 4.5.5
AMD Athlon64 x2 5000+, 2GiB RAM
DataTravel 4GiB Kingston (lila)
Ezekkel a paraméterekkel szerintem nem szabadna ilyesmit csinálnia.
Esetleg valamit nem telepítettem fel? Miért fogja meg ennyire a gépet?