HOVD 2016 - Kedvenc szerver Linux disztró

HUP

arch
4% (30 szavazat)
centos, scientific linux
13% (98 szavazat)
debian
37% (279 szavazat)
gentoo
4% (27 szavazat)
mandriva, mageia
0% (3 szavazat)
oracle linux
0% (3 szavazat)
rhel
5% (41 szavazat)
slackware
1% (9 szavazat)
sles
2% (16 szavazat)
ubuntu
32% (243 szavazat)
Összes szavazat: 749

( zyxon v | 2016. 12. 13., k – 05:43 )

Azért kíváncsi lennék hogy aki az arch-ra szavazott szerveren, annak mekkora a szakálla...

Mivel csak itthoni szerver volt, arra arch-ot tettem, mert amugy azt ismerem a legjobban. Szoval ezert kedvenc. Aztan tul sok macera volt vele, meg nagy volt az aramfogyasztasa szoval lett helyette synology nas. Nyilvan az arch nem az a kimondott szerver disztro a rollback nelkuli rolling release csomagkezelessel, de a felhasznalasi terulet sem annyira a tipikus szerver kornyezet volt.

( b | 2016. 12. 14., sze – 01:10 )

heh ubit nyomtam, de jelenleg nincs semmilyen szerverem.

--
GPLv3-as hozzászólás.

( uid_20470 | 2016. 12. 16., p – 09:01 )

Debian, de inkabb csak megszokasbol hasznalom. (avagy: ezt ismerem, es mivel nem ez a munkam, csak a munkamat segiti, igy ennel maradok)

( NevemTeve | 2016. 12. 16., p – 11:15 )

Off: Amióta a systemd itt van köztünk, a kedvenc linuxom az AIX.

(Költői kérdés)

Ki az a hülye, aki Linuxra fejleszt szoftvert, és nem Unixra?

(Közben tudva a választ, hogy sajnos egyre többen :'( )

Anno... még mikor linuxozni kezdtem, azért volt szép a világ, mert valamit megírtál Linuxon, mondjuk C-ben, és...
Szóval, nagyon extrém eseteket nem számolva
Kb. nem kért enni-inni, minimális különbséggel hajlandó volt menni más rendszereken is.

Jó, mondjuk socket kezelésnél esetleg kellhetett pár extra kapcsoló az LD-nek, ha solarison akartad lefordítani, meg hasonlók, de erre ott voltak az autotools-ok, amit bár sokan ekéztek, de na... Mégiscsak jók voltak valamire.

A mai napig futok bele olyasmibe, hogy Linuxra fejlesztő emberek értetlenül néznek arra, hogy én FreeBSD-n akarom használni az alkalmazásukat. A legdurvább az volt, amikor egy szoftver fejlesztője e kapcsán azon morgolódott nekem (aki amúgy peccset küldtem neki a portolhatóság kedvéért), hogy az emberek hülyék, miért nem elég nekik az Ubuntu ( - még csak nem is a Linux). És egyébként ezért tépem a hajam a bashizmek kapcsán, mert ha valaki kihasználja a bash azon funkcióját, ami nincs máshol, akkor OK. De ha olyan funkciót használ, amit bashban nyugodtan lehet írni kétféleképp, de a második az portábilis, és erre hívom fel a figyelmet a javításommal, akkor általában leugatnak a "bash mindenütt van, jó az úgy" felkiáltással.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Akkor én valami elfajzott valami lehetek.

Ubuntuval kezdett kicsit már tele lenni a tökéletesen mindenem, és gondoltam a laptopomra az új rendszer legyen Debian.
Elvégre az ex-főnököm arca boldog volt az ő céges laptopjával, én meg ubunturól ubuntura szoptam. Utoljára a 15.10-el.
Akkor tudtam, hogy a több-monitoros felállással a 16.04LTS-nek lesznek kínjai, ezért öregróka lévén hagytam, hogy a szomszéd-Pásztor szívjon előbb vele.
Már odáig eljutott, hogy teljesen használhatatlan lett a laptopja, és előbb firmware-t kellett frissíteni, hogy még ha nem is a rendes több-monitoros felállássban, de valami legacy beállítással legalább használni tudja.
Aztán... én emigráns lettem. Na, ekkor jött a Debian nem rég a saját laptopra.

Aztán egyik este kerestem volna avidemux-ot. Aztán látom, hogy a Debian listáján azt az egy embert, aki nekiállt csinálni saját debian-multimedia repo-t, is nekiállt a többi Debil fejlesztő ekézni, meg hogy adja át az SPI-nek a domaint (nem akarják használni semmire! De ADJA ÁT! ÉÉééééérted! Maaargit! )
Na itt durrant el az agyam a Debilre, és felülemelkedtem azon, hogy 2002-3-4 körül voltak a FreeBSD-vel negatív tapasztalataim.

Fel egy Release11-et egy Virtualbox-ba.
másik János kollégám, aki már vagy fél éve FreeBSD-t használ a laptopján, és elégedett vele inspirált a döntésre. Mármint a tettei, nem a szavai. Mesélte anno, hogy vannak valahol a neten, valami Zahy-nak oktatóvideói arról, hogy hogyan BSD-z. Bevallom neked őszintén, én még nem láttam őket, de majd ha időm lesz rá, elkérem Janitól a linkgyűjteményét! ;-)

Nagyjából két óra munkával volt nekem szimpatikusan beállított Mátém a ... reflexből majdnem Bantu-t írtam a FreeBSD-re...
repóból telepíteve avidemux, mplayer, firefox, és chromium.
Működött benne a hang. (Igaz, neki akkor csak a virtualbox akármilyen virtuális kártyáját kellett támogassa.)
A videólejátszás gyorsítása nem ment benne, gyanítom a virtuális videókártya képességei voltak limitáltak. (pl. ha jól rémlik nem volt XV gyorsítás, avval meg agyon van b..va a videólejátszás gyorsítása...)

Kéét óra! Na ez után figyelmeztetett János, hogy azért fogok még szopni a BSD-vel.
Mit?! Már megy! Worst case scenario, ami debianból hiányzik, ahhoz ssh -X saját bsd-s virtgépre, és öröm-bódottá!
Például egy apróság, ami valahogy feltűnt. Linux alól is működik jól az nfs meg az nfs4.
De mintha bsd alól... érzésre úgy, jobb lenne.
(NFS szerver: OmniOS. Mondhatni a referenciaimplementációt tartalmazta a codebase ameddig követték a változásokat.)

Ha a BSD bootmanagerét kitanulom, hogy natívan telepítsem a laptopomra, már előre várom, hogy a BSD-vel szopjak.
Kiváncsi lettem.
Most a BSD-től, lehet hogy a kezdeti pár pozitív impulzus miatt, de van egy olyan érzésem, hogy felnőtt a rendszer, és elfelejtek majd szopni vele, mert minden egyszerűen csak működik.

Eddig, kb. úgy tűnik megadja nekem azt, amit sajnos az illumos kernel alapú rendszerekben előrecsomagolva még egyik sem tudott:
Laptopon használható. Ennek előfeltételei:
* tök mindegy hogy, de ENCRYPT legyen. Sajnos a "normál" zfs-ből ez a feature kimaradt, csak az oracle féle deviáns leszármazottban van. freebsd meg leszarja, megoldja geli-vel, ha jól emlékszem. Nem tudom openindianaba vagy másba lofi-val miért nem csináltak ilyen telepítőt.
* recent desktop appok működnek (máté DE, mplayer, firefox, chrome-alike browser, thunderbird-alike levelező)

Ha még mpd natívan meg tudná hajtani az usb-s dac-omat és nem csak linux alól menne...
Akkor a világ legjobb rendszere lenne. De sajnos, ahogy látom, az mpd-t is mintha eléggé linux-specifikusan fejlesztenék.

Szóval lassan ott tartok, hogy a kedvenc szerver disztró nyertese nálam az OmniOS, a kedvenc desktop disztró meg a FreeBSD lesz.
A céges laptopon is valami bsd van. El kapitány, vagy minek hívják ezt a releaset ebből a disztróból :D
Darwin 15.6.0 az uname szerint. So far, so good!

google://"ipszilon szeminárium freebsd" - de azért az 7 éve volt :-)

Van más videóm is (a tecsőn), de ott nem FreeBSD-ről beszélek, és attól tartok, hogy a Linxuos tanítanivalókkal sok újat nem tudnék mondani ;-)

Ui: Ja, persze hogy szopni fogsz a FreeBSD-vel. De annyi azért kell. (Ma pl. 3 gép frissítekor került fel a csodálatos pulseaudio - már ez önmagában vattafák - és az egyiken bele is halt a frissítés ebbe, úgy kellett kézzel letörölni a pulse júzert hogy továbbmenjen. De mivel ez ugye nem szerves része az OS-nek, az is lehet, hogy az ember képes egy másik appot feltenni, amihez nem kell. Bár most megnéztem, a rohadt Chromium hozta magával. Lehet azt is magam fogom fordítani???)

Azt az usb-s DAC-ot még magyarázd egy kicsit. kldload snd_uaudio nem elég, vagy mi van?

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Ahhoz, hogy mint audio eszköz megjelenjen talán.
Mivel még natívan nem volt freebsd eszközömön, nem volt alkalmam kipróbálni.

Viszont, amennyire az mpd doksikból látom, az olyan apróságok támogatása, mint a natív dsd az a kódban / kommentekben / konfigokban úgy tűnt, hogy csak az alsa kimeneten keresztül képes működni. (Igaz, ott se lesz legalább pulse, hogy szopasson.)
Daphile vagy valmi hasonló audiofil disztróval próbálkoztam vele az odroid c2-n.
Ráadásul, ahogy láttam az mpd kódja is még eléggé moving target.
Legalábbis pár hónapja még eléggé kisérleti jellegűnek tűnt maga a dsd támogatás is.
Mondjuk azt is meg kell hagyni, hogy egyerlőre még az is lehet, hogy a droid kernelével b..nak el valamit erőst, mert még a legutolsó libreelec is kaki, pedig az linux alapú:
https://forum.libreelec.tv/thread-2788.html

Javíts ki, ha félreértek valamit, DE a nap-it az már egy kb. appliance szintre butítja, amit az OS tud.

Legalábbis jelenlegi ismereteim alapján azt tudom elképzelni róla, hogy a később hozzáadott data pool-okat fogod tudni lofi-val titkosítottan tárolni, de maga az rpool / OS diszkje akkor is titkosítás nélkül lesz felírva a lemezre.

ZoL 0.7-be milyen encryption feature fog bekerülni? Van valamilyen linked?
Eddig a openzfs-ben nem tudtam róla, hogy lenne bármilyen encryption feature.
Csak az oracle saját inkompatibilis zfs-ében van valami, de ugye a két zfs szétágazott. Oracle maradt a verziószámozásnál, mert a saját zfs-e egyedül az ő kezében van, az openzfs meg ment a featureset-ek irányába.
ZoL pedig az openzfs-re épül, nem az Oracle féle crappy kódra.

( mauzi v | 2016. 12. 17., szo – 21:53 )

Debianra szavaztam, Devuant használok. (systemd-mentesített Debian)