Soldiers Grove

Soldiers Grove egy teleülés az amerikai Wisconsin államban. A településre az Ozone Networkon sugárzott ismeretterjesztő film kapcsán figyeltem fel, és több szempontból is modellértékűnek tartom.
Maga a település a Kickapoo folyó mellett található, és ezen folyó áradási miatt többször is víz alá került. Ez egészen a 70-es évekig így folytatódott, amikor két egymást követő áradás után úgy döntöttek a település lakói, hogy a védművek többszöri magasítgatása helyett inkább áttelepítik a települést egy kissé magasabban fekvő területre. Az áradások továbbra is rendszeresek, de immáron elmarad az azokkal járó anyagi kár, mivel a folyó a régi településközpont helyén lévő parkot önti el.
Ennek kapcsán, rögtön a évenkénti tiszai áradások jutottak az eszembe. Meg az egyik ismerősön története, aki egy tiszai evezős/ivó/orvhorgász-túrán összefutottak egy idősebb halőrrel, akivel olyan jól sikerült közös piálásos halvacsorát tartaniuk, hogy meghívta őket a falubeli házához egy kis homoki borra. A dolog érdekessége az volt, hogy az öreg háza a templomtorony után a második legmagasabb épület volt a faluban, ugyanis a padlószintje 3 méterrel volt a talaj felett. Amikor megkérdezték az öreget, hogy miért sikerült ilyen magasra húzni az alapot, az közölte: "Neki még a dédnagyapja is gátőr volt, és ha kétszáz évre visszamenőleg 3-4 évente bemegy a Tisza a faluba, akkor talán érdemes a ház építésekor gondolni erre."
Ha megnézzük az idei felsőzolcai árvíz után átadott új épületeket, mit látunk? Könnyűszerkezetes épületek, 1-1.5 méteres lábazatokkal. Ez bár nem tökéletes megoldás, előrelépés a korábbi alacsonypadlós, vályogfalú épületekhez képest. Kérdés csak az ez vajon elégséges lesz a következő 20-25 évre, ha figyelembe vesszük a globális felmelegedés mellékhatásait is.

A másik követendő Soldiers Grove-i példa az áttelepített falu új házai. A legtöbb épületet, ugyanis úgy tervezték meg, hogy a tető megfelelő kialakításával passzív napkollektorként viselkedjenek ezek az épületek. Az így felépített házak 50%-al kevesebb energiát igényelnek a téli és átmeneti időszakokban a hagyományos épületekhez képest. Itt Kolontár és Devecser az az idei árvízsújtotta települések jutottak elsőre az eszembe. Vajon ezeken a településeken kármentesítésként miért nem lehetett paszív napkollektoros házakat építeni? A technológia több mint 50 éve ismert, és egy ilyen alkalmazása a jól támogatná a tömeges elterjedését, hiszen pont a falusi emberek akik legérzékenyebbek a fűtési költségekre.

A harmadik tanulság egészen vicces. Mivel a legtöbb napkollektor a 70-es években lett telepítve, az évek folyamán egész jól láthatóvá vált a településen, melyek azok a technológiák amik képesek huzamosabb ideig szolgálni az átlagembereket és melyikek amik nem. A passzív, légfűtéses rendszerek a mai napig is jól működne, míg az a aktív folyadék hőcserélős, napelemtáblás rendszerek az idők folyamán tönkrementek. A meghibásodások egyik leggyakoribb oka, a nem megfelelő karbantartásra voltak visszavezethetőek. Ismét bebizonyosodott, hogy hosszútávon, nem a leghatékonyabb rendszerek az életképesek, hanem a legegyszerűbbek.

Tehát a példa adott, kérdés csak az, vajon a föld túlsó oldalán képesek leszünk-e tanulni ebből?

Linkek:
http://www.soldiersgrove.com/
http://en.wikipedia.org/wiki/Soldiers_Grove,_Wisconsin

( asm v | 2010. 11. 14., v – 21:24 )

Mondjuk engem bosszantana, ha a kiontott putrisor lakoi passziv hazakat kapnanak az allamtol karpotlaskent...

A passzív ház felára erősen hype jellegű. Technológiailag és szerkezetileg minimális különbségek vannak egy modern épület és egy passzívház között. Sok esetben rosszul alkalmazott technológiák miatt kerül többe egy passzívház, mint egy hagyományos épület, mert a paszívházat ugyanazon módszerekkel, akarják felépíteni, mint egy hagyományosat.
Egy hagyományos, automata szellőztető (ez egy modern ablaknál nélkülözhetetlen) és egy hőcserélős szellőztető közt 3-4 forint az anyagárban a különbség.
A passzív házak falainak szigetelései legtöbbször vazkeramia blokkokból (porotherm, izotherm) épül fel amire kívűlről járulékos szigetelés kerül. Itt a probléma ezen épületek talaj felé történő hősugárzása, és a szigetelni kívánt felület nagysága. Ezt csökkenteni a fordított sorrendű szigeteléssel, vagy épp vékonytéglás dupla, triplafallal lehet. Utóbbinál lehetősé van levegős falfűtés kialakítására ami hatékonyságban sokkalta jobb a hagyományos hőszigetelésnél.
Csökkenthető a szigetelőanyag igény a tetőtér-beépítés elhagyásával, és ezen tér kollektortérré való átalakításával.
A probléma nagyjából ugyanott van ez esetben is, mint a szervertermek megtervezésénél. Mindkét esetben a hőerőgépésznek és az épületgépésznek kellene megterveznie és az építésznek meg az informatikusnak tartania gyertyát.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Illetve arról sem szabad elfelejtkezni, hogy anno jómódunkban mivel volt rá lehetőség az építészet feláldozta a technika és a lustaság oltárán a passzív házakat. Jött a fa, gáz, villany, beton, stb...
És elindult a felejtés. A mai napig nem tudnak olyan fűtést-hűtést építeni ami annyira gazdaságos mint pár régi épületben.
Jó példa a parlament erre ami anno nyaranta jégtömbös léghűtéssel üzemelt, és amikor rekonstruálni akarták a hajdani felépítését az már annyira nem sikerült...
Most, hogy úgy akarunk építkezni mint anno kiderült hogy drága. Hiszen nem lehet elfogadni a nem megfelelő (olcsó de legalább szar) kivitelezést, a sokadosztályú alapanyagokat mivel ez az épület rovására megy. Így emiatt a passzív ház drága, vagy akinek mégis anyagias módon épült a passzív háza annak a véleménye miatt pedig általában semmirevaló...
De emellett teljesen egyetértek.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

Ha azokra gondolsz, akik nem tartjak tiszteletben a magantulajdont es lelakjak a kornyezetuket, azok szerintem sem erdemlik meg, viszont itt nem azokrol a csaladokrol van szo. Mindenki erdemel egy masodik eselyt, ha a hajlekrol van szo.
Az aldozatok hozzatartozoinak is ezt irnad?!

---
return NEVER;

Ubuntu 8.10
HP nx6110
http://java.tszebeni.hu

( vtechun | 2010. 11. 14., v – 22:58 )

csak tippelek, de nem ozone network -ot akartal irni? :)

( anr | 2010. 11. 15., h – 01:35 )

>Tehát a példa adott, kérdés csak az, vajon a föld túlsó oldalán képesek leszünk-e tanulni ebből?

kicsoda?
az 1.0-as falusi megrendelo nem hallott a tortenetrol.
az 1.0-as tervezo sem
sem a kivitelezo

az a fo gond az egyszeru technologiakkal, hogy senki sem kolt penzt a marketingjere, es ezert csak az erdeklodok hallanak rola. ez amerikara is igaz. a winsconsini tortenet is szerintem azert volt lehetseges mert volt ott valaki (jo esellyel 1 ember) aki utananezett normalisan, es jo kapcsolatai voltak a varos vezetesevel.
azert vegyuk eszre ott sem altalanos, hogy varost koltoztetnek.

--
Live free, or I f'ing kill you.

( Nyosigomboc v | 2010. 11. 15., h – 15:54 )

Nalunk is van olyan telepules, amit meg parszaz eve olyan emberek alapitottak, akik meguntak, hogy idonkent bejon a helyi patak a hazba, es kikoltoztek a pusztaba. Valamelyik also+felsoxy ilyen, az alsoxy-t most is elontotte a viz (xy most nem jut eszembe, de letezik). Akkoriban persze meg nem volt passziv haz.
A leirasban emlitett Kolontar es Devecser 2m magas vorosiszapot kapott, az azert nem ugyanaz, mint az arviz.

--
The iPad: Because the iPhone was too small for other people to notice you.

Kolontar es Devecser eleg felemas helyzetben van. Egy ilyen katasztrofat igen nehez megjosolni. Masreszt ha egy 30 meter magas tarozo letesul a telepules kozeleben, akkor az idok folyaman lehet ugy modositani a helyi szabalyozast, hogy felkeszuljenek egy ilyen katasztrofara.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "