Home server építés tanulási célból

Debian GNU/Linux

Sziasztok,

építenék egy home servert tanulás miatt az alábbi alkatrészekből:
abit nf7s2 alaplap + amd athlon xp 900 proci + 512M ram
1db ide dvd rom (hdb)
1db 40G maxtor ide winyó (hda)
2db 160G maxtor ide winyó (hdc,hdd)
2db 250G sata winyó (az egyik maxtor a másik hitachi)

az alaplap bios-ában van valamiféle raid, ha lehet ezzel szeretném a raid-et megoldani.
40G-s winyóra menne a rendszer
a 2db 160g-s winyó lenne 1 raid tömb és a 2db 250G-s winyó lenne a 2. raid tömb.
jelenleg ott tartok, hogy a debian installer indulásakor a hdb, hdc, sda és sdb winchesterekre io errort ír, mintha nem látná a raid tömböt.

  • 5259 megtekintés

( agolon | 2009. 11. 10., k – 20:37 )

Inkább az ilyen RAID-nek csúfolt valamik helyett tanuld meg az LVM-et, sokkal többet érsz vele.

Én igen! :D

De bassza meg ha egyszer tanulni akar, segíteni kellene neki! Ez mindenkinek szól aki eddig írt ide!

A biosban lévő RAID csak akkor fog műköni, ha valamilyen windows os kerül fel. Ugyan úgy softraid mint amit a debian csinálna, de hangsújozom ez csak windowsnak szól.
A Debian installerrel, előbb fizikai RAID köteteket kell csinálnod, amit azután szervezhetsz RAID tömbökbe, majd ezeket a tömböket kell megformáznod a megfelelő filerendszerrel

----
概略情報

Ez így, ebben a formában nem igaz. Nekem szépen működik egy sil3114 vezérlővel egy RAID0 (strippelt avagy csíkozó), rajta ext2 FS amit használ/lát a windows (a windows driverrel) és használ/lát a Linux mdraid (ha jól emlékszem) driverrel. Lehet ilyet is csinálni, de azt jól meg kell nézni.
Rám szabadítottak egyszer, egy Promise IDE raid controlleres RAID1 tmböt, hogy alaplap hibával - azóta sem tudtam kikaparni belőle az adatokat - szerencsére annyira nem is kellett :)
Ha rám hallgat a kolléga, akkor sima Linux sw raid, egyszerű és nagyszerű. Az LVM számomra csak egy fölösleges bonyodalom. Minden estre én is abnno LVM -t is raktam a RAID1 fölé, de még soha nem vettem hasznát. Viszont több alkalommal több gépen állítottam gond nélkül vissza a meghibásodott tükröt! Megbízhatóan és jól működik.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( zwei | 2009. 11. 10., k – 20:40 )

"az alaplap bios-ában van valamiféle raid, ha lehet ezzel szeretném a raid-et megoldani."

Ne.
Úgyis tanulni akarsz, csináld a raid-et a debiannal.
Az alaplapi raid viccnek se jó...

-1 a szoftver RAIDnek. Nekem már többször volt, főleg olcsó alaplapokkal, hogy az alatta levő vezérlő / driver nem tudott értelmes timeoutot adni, ha elromlott a disk, aztán szépen be is állt a gép. Bár homeservernek talán, de akkor sem annyira király a technológia.

Akkor had kerdezzem meg az miert nem jo? Nem hasznaltam meg RAIDet elesben, tanoran mar sw raid-et csinaltam. De meg a Windowson vizsgak is azt mondjak, hogy legyen hw raid a sw helyett. Namost en azt hittem, hogy a BIOS altal beallithato raid az hw raid. Meg forrasokban is van ahol azt irjak, hogy kell hozza kartya vagy lehet az alaplapra integralva is. Szoval akkor ha veszek egy alaplapot, amire az van irva tamogat raid-et, akkor az nem tamogatja? Azt tudom elkepzelni, hogy bios is csak egy program, akkor az is sw raid igazabol?

Én sem bíznám rongy életemet az m$ raid -re, akkor inkább hw raid, de ha hw raid akkor fullos! - nem fake. Viszont, akkor kettő kell belőle, ha tényleg fontos amit tárol, vagy olyan sűrűn kell menteni mintha nem is raid lenne. Akkor minek is?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A legfőbb különbség a "fake", északi hídon lévő "RAID vezérlő" és mondjuk a rendes kártyás (ezekből is van "fake") megoldás között, hogy míg a rendes saját maga számolja ki a dolgokat (paritás pl.) addig a fake ezt a CPU-ra hárítja.

Nekem volt szerencsétlenségem pár dzsunka (pl. VIA) RAID-del, random időként képes volt széthullani.

( agolon | 2009. 11. 10., k – 20:43 )

De erre egy VirtualBox is bőven jó, hogy ilyeneket megtanulj.

+1

Valamint:
sw raid tenyleg kb csak arra jo, hogy van :). Persze jobb az is mint a semmi windows kornyezetben, de ha van egy oprendszerunk amin konnyen lehet sw raidet csinalni (amugy az alaplapi is sw-s inkabb) akkor mar inkabb azzal. Nem kell felnunk akkor utana, hogy nem talalunk azonos chipsetu alaplapot.

A ket kulonbozo markaju vinyoval alapbol szopas az alaplapi raid, sw raid sem hude jo, mivel a meretek 99%, hogy elfognak terni (de ugye emiatt szoktunk particiokat csinalni, es azokat raidbe tenni).

Ha megvan a raid rakhatsz ra lvm-t, aztan azzal szorakozhatsz, kb fel ora alatt megtanulhato.

-------------------------------
“The 0 in Raid 0 stands for how many files you’re going to get back if something goes wrong” :)

( vlezlee | 2009. 11. 10., k – 22:36 )

Köszi az eddigi hasznos infóket, debian sw raid nyert.
Hiába állítottam be az alaplapit, a debian installer külön látta darabonként a winchestereket, így jobbnak láttam a sw raid-et alkalmazni, lvm nélkül egész egyszerű :)

Pontosabban van nehany alaplapi "raid" chip amit ismer a linux, fakeraid neven keresd. (SIL es Intel cuccok altalaban mennek). Persze tovabbra sem ajanlott, de tud hasznos lenni ha pld. dual-boot-os gepet telepitesz es igy latod a windowsos raid tomboket is.

Ja, es +1 a virtual gepes tanulokornyezetnek. Tobb gepes halozatok, pik-pak hardver valtozatatsok, snapshot kezeles (ha valamit elcselloznal, es ugyis elfogsz).

Ezek a kétfilléres alaplapi raidek, ezek tipikusan BIOS-szintű softraidek, amik kb. a bootolás végéig jók valamire. A linux kernel elindul, szarik a BIOS-ra, és konstatálja a fizikai diszkeket, mert ő nem a BIOS-on keresztül éri el, hanem a diszkvezérlőt közvetlenül támadja, és az baromira nem tud semmiféle raidről.

Létezik pár ilyen alaplapi raid cucc, amihez valakik tákoltak drivernek nevezett valamit linuxhoz, ami annyi tud, hogy a kernel elindulásakor kiolvassa a BIOS-ból a raid beállításokat, és azokkal egyező softraidet felkonfigurál az md device-ból. Persze ezt kézzel is megteheted, ha ismered a fizikai diszken kialakított struktúrát (általában a faék bonyolultságával van egy szinten), és akkor még csak nem is kell ilyen driver.

Azaz végül pont ott maradsz, mintha nem is használnád a BIOS-szintű softraidet: linux alatt az md driver fogja a raidet csinálni. Akkor nem egyszerűbb rögtön azzal csinálni az egészet?

( kojot | 2009. 11. 10., k – 22:44 )

Való igaz, ha utána olvasol a gyártó weblapján, illetve a benne található chip készletről, ami a hw raidet hozná létre alaplapi szinten. Mezei alaplapokon az csak 1 vicc. Ha rákeresel linuxos forrásokban, akkor azt fogod találni, h vacak az időzítés, az a baj az a baj vele és nem ajánlják, h arra bízz bármit ami fontos. Másrészt, szemernyit sem tanulsz belőle. Hozz létre raid partíciót, lvm-el, xfs-el, csak pici pár gigás partíciókat, mert csekkolni a parancsokat azon is elég. Erre a 40G vinyó elegendő, rendszerrel együtt.

( arpi70 (nem ellenőrzött) | 2011. 04. 20., sze – 07:59 )

kicsit off:

a gep tapja birni fogja ezt az 5 db. merevlemezt?

----------
Az Örömtündér minden évben ellátogat a Földre és akit megérint a pálcájával az Boldog lesz! De esetleg az is megtörténhet, hogy kiveri belőled még a sz*rt is... (by radcsong)

( pampipudli | 2011. 04. 20., sze – 11:29 )

Én a helyedben csak egy negyvenest meg két 250-est tennék rá, mert sok lenne a fogyasztása és hangos lenne.
Továbbá egy ötlet:
Miért nem valami forrás alapú distrot próbálsz ki, pl. gentoo? Azt elég jól tudnád a vasra optimalizálni és gyakorlásnak is kiváló.
Amiket tehetnél rá:
ssh, proftp, samba, rtorrent (+screen), svn, apache, mysql, php. Persze mehetne raidben is ha az a vágyad :)

( mspike | 2011. 04. 20., sze – 11:52 )

már rég meg akartam kérdezni, és ha ez úgyis tanulós totyik :)

Ha LVM-el csinálok egy LV-t ami alatt két PV van, redundásban... akkor az valójában software raid lesz ? Vagy van valami különbség felhasználói magaslatokból nézve ?

Igen, igen. Nekem így van 20 GB backup megoldva két különböző vinyón és eddig így elmélkedtem róla, mármint, hogy akkor két helyen van meg az adat... Ha az elsőt választjuk sw raid->pv->vg->lv akkor a PV csak egyszer lesz hozzá adva a LV-hez igaz ? És nem csak az adat lesz mirrorba, hanem az egész VG.

Annyival kiegészítve, hogy ha az md-re rakod a pv-t, akkor az egész pv-d ugyanazon a raid szinten lesz, míg ha pv-k között tükrözöl, akkor per lv választhatsz (már ha választhatsz), hogy mi legyen.
Ez egyfelől jó, mert tudsz a kevésbé fontos dolgoknak nem tükrözött, esetleg raid0-át adni, míg a másik lv raid1. Másrészt rossz, mert a snapshot nem tud raid1 lenni pv-k között, míg ha a pv alatt raid1 van, akkor ez meg is van oldva.

Harmadrészt pedig csak az a része lesz tükrözve a diszkednek, amin lv is van.

Negyedrészt nem tudom, hogy az md raid1-e hogyan oldja meg azt, amit az lvm --mirrorlog disk/mirrored opciója csinál.

( dj | 2011. 04. 20., sze – 14:26 )

Fijjuk. 2009-es topic, ti meg bőszen kérdezgettek, meg válaszolgattok :)

( radix | 2011. 04. 27., sze – 11:15 )

Urak!

Előttem írták páran, hogy az alaplapi raid semmit sem ér, hacsak nem valami windows kerül a gépre... Igaz ez?
Egy hete telepítettem fel itt a munkahelyen egy szervert, alaplapi raid-el, valami raid utility-vel (bootolási folyamat során) létrehoztam egy raid1-et:
A zubuntu telepítő ezekután csak a raid1 méretének megfelelő disket látta, nem mindkettőt....
A zubuntu nyomát se látja a raid-nek, tehát az állapotáról se tudok semmilyen infót, csak a bootolási folyamatnál lehetne látni, viszont ez szerver gépnél (monitor nélkül áll valamelyik sarokban) ez sajna nem megoldható.
A szervert szoftosan elkezdték már használni a kollegák.

Hogy tudnám leellenőrizni, hogy működik a raid tömböm?

Én ugy szoktam hogy éles használat elött egy tesztrendszeren próbálgatok.
Ilyenkor jössz rá hogy nincs is semmi a másik vinyón, vagy esetleg hiányzik az mbr, grub... Ez még viszonylag könnyen pótolható, de amikor kiesik az amelyiken van és nem indul a rendszer az kellemetlen.

Ellenőrzés gyanánt, én azt próbálnám meg, hogy fsck.extn vagy amit használsz. A felhasználók szempontjából ez OK. De hogy a két diszk egymáshoz képest mennyire vannak szinkronban ... hát nem tudom :(
Egyébként az igazi probléma, akkor van ha valami hiba történik - az egyik diszk lefittyen! Honnan fogsz róla tudni?
"A zubuntu telepítő ezek után csak a raid1 méretének megfelelő disket látta, nem mindkettőt...."
Itt valami nagyon nem stimmel, most vagy valami belső intelligencia van - vagyis ez egy valódi RAID az alaplapodon (nem lehetetlen), vagy valamit elnézel?
Ha meghibásodik az egyik diszk, a zubuntu erről honnan értesül, hogy fog neked jelezni? Amikor nálam a sw RAID1 egyik diszkje lefittyent, még levelet is kaptam!
Második lépcső, hogy találod ki melyik a hibás (még az sw RAID -nél sem mindig egyértelmű/egyszerű).
Harmadik lépcső, kicseréled a beazonosítottan hibás diszket, ki és mikor fogja szinkronizálni a diszkeket? Ha ez alaplapi, akkor BIOS szinten kell működnie?

(csak halkan, bármit építesz, csinálsz, mérd fel mit teszel ha tönkremegy, bűvszó = "disaster recovery". pl. egy valami jópofa alaplapi "raid" tönkremegy, ott van két diszken is a cég teljes dokumentációja, könyveléstől a fejlesztésekig, és nem tudsz velük mit kezdeni, mert a világon már senki nem gyártja, nem ismeri fel azt a formátumot amit a cucc használt? Az sw RAID esetében, bedugod egy másik alaplapba, elindítasz mondjuk egy RIP CD-t és lementheted bárhova a bármit)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( igiboy | 2011. 04. 27., sze – 12:56 )

Softraid tapasztalatok:
- olcsó-RAID alaplapon, vagy bővitőkártyán: Windows alatt driverrel RAID-nak látja, van valami BIOS része is általában és már ott ellehet kezdeni a beállítást akár telepítés elött. Linux általában külön portonként látja a rajta lévő dolgokat, de ha mégis valami csoda folytán működne akkor lehet csak használni rendesen ha van hozzá tool, másképp nehézkes az állapotát látni, újraépíteni, stb...
A tapasztalataim azt mutatják hogy ezek sima IDE/SATA vezérlők, csak windows alatt a driver át van nevezve egy kicsit. Tudomásom szerint windows alatt is megoldható a linux-szerü soft-RAID bármivel. Tehát ezeke a RAID megoldásoknak csak a neve van az én véleményem szerint, esetleg drágábban eladnak egy sima lemezvezérlőt. MBR másolás nem kell megcsinálja a "RAID" igaz csak windows alatt (ha a linux nem kezeli).
- nincs RAID az alaplapon és bővitőkártyán sem: A fenti dologból kiolvasható, hogy mind linux, mind windows alatt megoldható a használta. MBR-t külön másolni kell általában.
- normális RAID: Van hozzá tool (általában nem "win only"), valóban a RAID-chip kezeli a RAID funkciókat, a rendszer már csak a tömböket látja. Gyorsabb, stabilabb, biztonságosabb érzés. Bár azt nem tudom ha egy XY vezérlő elszáll rátehetem-e másikra ezt a tömböt. Ha tippelnem kellene, azt mondanám, hogy nem. Linux softRAID bármire átrakható ellenben. (Természetesen alap dolog hogy az MBR-t is tükrözi)

+1 (lásd feljebb)
A windows szerver verziókban alapból benne van a szoftver raid, csak máshogy hívják és eléggé kacifántos kezelni. Egyszer láttam hogy valaki csinált ilyet, és úgy órákig nem lehetett a géphez szólni mikor szinkronizált :(

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Egyszer olvasgattam erről valamit akkor ez sokkal bonyolultabbnak tűnt. Mint mondtam ÉN NEM használtam, csak úgy találkoztam vele, hogy piszkosul sietni kellett volna a munkával, ehelyett arra vártunk, hogy ez a szutyok összeálljon (talán w2k szerver volt). Akkor nagyon rosszul esett :(

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nem csak a szerver verzioban (RAID0 es 1 meg talan JBOD pl. mar XP-ben is volt).

Annyi, hogy nem particio, hanem dinamikus kotet kell hozza (konvertalhatoak a lemezek a lemezkezeloben ket kattintassal.) Utana 3 kattintas beallitani, hogy mit hova tukrozzon. A szinkronizalasnal nem tudom mi lehetett, a W7-em minden tovabbi nelkul tudom hasznalni, mialatt szinkronizal.

----------------
Lvl86 Troll

( freeoli v | 2011. 04. 29., p – 12:11 )

Ez érdekes, most jelent meg:

ASRock PV530, ~12 000
ASRock PV530-ITX ~11 000

XXX RAM 3000-6000
XXX Ház 8000-10000

XXX HDD 9000-XXXXX * 2, de ez mindig akad.

Rendkívül alacsony fogyasztás, passzív hűtés***, gyér teljesítmény :)