GNU/Hurd: támogatás 2GB-nál nagyobb partíciókhoz

Hogy áll a többi "nem fontos" dolog a Hurd-ban, pl. USB, Hang, Firewire, SATA, PCI-X,SCSI, IDE stb stb támogatás.

Jol osszeillenek a Debian-nal. Egyikre sem a siettseg a jellemzo.

godot wrote:
> Hogy áll a többi "nem fontos" dolog a Hurd-ban, pl. USB, Hang, Firewire,
> SATA, PCI-X,SCSI, IDE stb stb támogatás.

Azokra egyenkent ujabb 2eveket kell varni. :))


IroNiQ
p.s.: talalkozunk 14ev mulva :))
--
Web: http://ironiq.hu
Email: iron@ironiq.hu
LinuxCounter: #331532

Jaj, ne légy már olyan nagyravágyó... tudod, sokat akar a szarka, de nem bírja a farka...

Én csak attól tartok, hogy mire elészülnek a 32 bites rendszerek teljes támogatásával, addigra már nem lesznek 32 bites rendszerek...

Bizony, lassan a Woody mar el sem indul egy irodai gepen, szegeny hurd-nek majd emulalunk valami regi pc-t :-)

En a magam reszerol arra lennek kivancsi, hogy allnak a mikrokernellel, amit
hasznalnak. Tudtommal eredetileg az volt az idea, hogy a Hurd service-k, v.
mik mikrokernel-fuggetlenul lesznek megvalositva (barmit is jelentsen ez),
de idovel aztan annyi engedmeny tetetett a kivalasztott konkret
mikro-kernellel, a Darwinnal szemben, hogy amikor ennek hatranyait latvan,
megprobalkoztak mas mikrokernelekkel, abszolut nem volt trivi a dolog.

Szoval, voltak mindenfele hirek L4-portrol, egyebekrol... Tudja valaki, hogy
allnak ezek most?

Amugy az tetszik a Hurdban, hogy mindazt, ami a Linuxnal a "wild frontier",
ahol nagy szam, ha elorelepes van, es ami van, az is javareszt kulsos arcok
hobbi-v. vizsgaprojektjei -- shfs, unionfs, lufs/fuse, uml, stb. --
trivialis megcsinalni. Ha jol ertem. Majd talan egyszer kiprobalom..

Eredetileg a MACH mikrokrnel -re kezdték el, de mivel azt már nem ?? fejlesztik, mintha az L4 mikrokernellel küzdenének mostanában.

Ok, lehet poenkodni, de azert nehany dolgot nem art figyelembe venni.

1. Van egy alternativ GPL-es kernel, ami azert nem hatrany, meg akkor sem, ha kepessegeit tekintve nem igazan versenykepes a linuxszal.

2. Ha annyi kulso segitseget es tamagoatast kapott volna a HURD, mint a linux, akkor lenne jogos az osszemeres. Ugyanis a HURD toredeke eroforrasbol keszul, mint a linux.

3. A HURD egy teljesen mas muszaki koncepcio, es ez legkevesebb erdekes, es tanulmanyozasra erdemes. Rengeteg tapasztalat es tudas kerulhet ebbol az open source kozossegbe, csupan a masik megkozelites okan. Meg azt is megkockaztatom, hogy a linux is profitalhat belole, meg akkor is, ha a HURD mindig is csak egy kiserlet marad, es a felhasznaloi bazisa nem lesz jelentos.

Szoval en sem hasznalok HURD-ot de igazan drukkolok neki, es ha tamogatna az eszkozeimet, akkor kiprobalnam.

Igy vagyok pl. rengeteg projekttel. Pl GNOME. Sohasem hasznaltam, de orulok, hogy van, es szinesiti a palettat. Csomo jo gtk-s program van, es ez nem fuggetlenitheto a GNOME projekttol. Tehat nem csak, mint lehetseges alternativakent profitalok belole, hanem kozvetlenul is.

On 2004-12-20, fdavid <david@ferenczi.net> wrote:
>
> Ok, lehet poenkodni, de azert nehany dolgot nem art figyelembe venni.
>
> 2. Ha annyi kulso segitseget es tamagoatast kapott volna a HURD, mint a
> linux, akkor lenne jogos az osszemeres. Ugyanis a HURD toredeke
> eroforrasbol keszul, mint a linux.

Na most akkor itt ugye jol el lehetne kerodzni azon, hogy pontosan miert van
is ez igy, a katedralis meg a bazar, stb... Elvegre a Hurd indult elonyosebb
helyzetbol: korabban kezdtek csinalni es egy elismert es mar bizonyitott
projekt projekt keretein belul, megtervezve, koncepcioval, s nem azert mert
nem volt normalis telnet program minix ala.

Viszont igazán jó és hatékony mikrokernelt nehezebb csinálni, mint monolitikusat...

Nem tudom így van-e, de itt már nem csaka mikrokernelről van szó, a HURD elvileg egy mikrokernel függetlenre tervezett??? szerver csomag (is) a támogatott mikrokernel(ek ) fölé, és itt van a lelentős elmaradás, ezek a szerverek nem nagyon készülgetnek.