Linus véleménye a Sun nyílt forrású licencéről

Mar vartam, hogy valamelyik okos elmondja a velemenyet:)

Szerintem ez nem úgy működik, hogy Linus, RMS, vagy a többi "okos" megkeres egy újságot, hogy "Nekem az a véleményem, hogy...", hanem az újságíró úgy gondolja, hogy a közösséget esetleg érdekli ezen embereknek a véleménye, ezért megkeresi őket az adott témában. Linus különösen nem arról híres, hogy kényszeres közlésmániája lenne.

Na ja, ha a licensz nem gpl kompatibilis, nyilvan, fuggetlenul az egyeb
erenyeitol es visszassagaitol a licensznek, megjelennek a hangok, hogy
milyen alsagos a Solaris felszabaditasa.

Hm-hm. Mintha az a jelenseg, hogy az egyik open source kernel nem vehet at
kodot a masiktol, uj felho lenne az open source egen...

(Itt nem Linusra utalok elsosorban, az o allaspontja nem ilyen egyszeru...)

Na most, en ahogy elolvastam ezt az egesz CDDL dolgot, nekem az a gyanum, h a korabban is emlegetett eroforrashianyok a SUN-nal itt elegge kielezodve mutatkoznak.

Magyarul: X es Y reszekkel a solaris kodjaban gondok vannak, ha javitani/boviteni akarjak, arra eroforrasokat kell eloteremteni. Ez elsosorban anyagi vonatkozasu, merthogy a programozonak, teszternek, rendszergazdaknak stb. fizetni kell. Nekik helyet kell fenntartani, nyolc oraba dolgoznak evente kb 4-8 hetig nyaralnak, addig is fizetni kell oket, ha betegek akkor is. A helyfentartas alatt azt is ertem, h ott szgepek is vannak, klima stb ezek fogyasztanak is, sot meg is kell venni oket (szgepet talan nem egeszen, de eladasra nem megy igy nem kozvetlen hasznot termel). Aztan a programozokat toborozni is szokas: Hol lakik, mi a kepesitese, van-e csaladja, kedve, nyuge, ohaja, banata, egyeni kivansaga, berezesrol almai stb.

Ha kell ez nekik?? Osszedobnak egy licenszet egy masik kesz licenszbol, kidobaljak ami nem kel, meghagyak ami kell, hozzateszik ami hianyzik, meg adnak neki egy nevet. Vegeredmeny: ingyen mukaero, a vilag barmely pontjan is eljen az illeto, ugy ugral ahogy mi akarjuk, ha nem tetszik a pattanas az orrahegyen, akkor elzavarjuk es meg vegkielegitesrol sem kell gondoskodni. Nem kell neki egetnunk a villanyt, nem ker enni. Hat ez az amit Linus nem szivlel es en se!

Szereny velemenyem szerint nem fogjak elfogadni, ha igen, akkor nagyon meginog a bizalmam.

Mivel a CDDL nehezen egyeztetheto mas licenszekkel, ezert a solaris kodja nem keveredhet mas projektekkel, igy talan rovidebben is meg lehet fogalmazni:

A Sun csak kapni akar a kozossegtol, adni NEM!

Hidd el aranyapam, hogy a kozosseg epitteshez Linux soxor jobban ert, mint a teljes Sun vezetoseg egyuttveve.;-)

Es a kozosseg epitesebol no a credit szam a bank accountodon?:)

A SUN tobb milliard $ veszteseget termelt az elmult 4-5 evben. A penzhez nem ertenek ez vilagos. Most probalkoznak a RedHat koppintasaval, de ez is elkesett dolog. Raadasul ha megnezed a disztro szavazast, akkor a retek is csak 5%-on all.

A SUN ezen dolgai "Még nem vagyok halott" stilusuak.

On 2004-12-06, rigidus <tony@fbi.hu> wrote:
>
> Na most, en ahogy elolvastam ezt az egesz CDDL dolgot, nekem az a gyanum, h
> a korabban is emlegetett eroforrashianyok a SUN-nal itt elegge kielezodve
> mutatkoznak.
>
> Magyarul: X es Y reszekkel a solaris kodjaban gondok vannak, ha
> javitani/boviteni akarjak, arra eroforrasokat kell eloteremteni. Ez
> elsosorban anyagi vonatkozasu, merthogy a programozonak, teszternek,
> rendszergazdaknak stb. fizetni kell. Nekik helyet kell fenntartani, nyolc
> oraba dolgoznak evente kb 4-8 hetig nyaralnak, addig is fizetni kell oket,
> ha betegek akkor is. A helyfentartas alatt azt is ertem, h ott szgepek is
> vannak, klima stb ezek fogyasztanak is, sot meg is kell venni oket (szgepet
> talan nem egeszen, de eladasra nem megy igy nem kozvetlen hasznot termel).
> Aztan a programozokat toborozni is szokas: Hol lakik, mi a kepesitese,
> van-e csaladja, kedve, nyuge, ohaja, banata, egyeni kivansaga, berezesrol
> almai stb.
>
> Ha kell ez nekik?? Osszedobnak egy licenszet egy masik kesz licenszbol,
> kidobaljak ami nem kel, meghagyak ami kell, hozzateszik ami hianyzik, meg
> adnak neki egy nevet. Vegeredmeny: ingyen mukaero, a vilag barmely pontjan
> is eljen az illeto, ugy ugral ahogy mi akarjuk, ha nem tetszik a pattanas
> az orrahegyen, akkor elzavarjuk es meg vegkielegitesrol sem kell
> gondoskodni. Nem kell neki egetnunk a villanyt, nem ker enni. Hat ez az
> amit Linus nem szivlel es en se!

Mindig is ez volt a cegek kodnyitasanak a fo oka: sok ingyen fejleszto,
tesztelo. Ezen nincs mit kiakadni.

Az "ingyen" hozzajarulo fejleszto nem a semmiert csinalja: egy jobb, az o
igenyeinek megfelelo projektet akar, ennek epitesehez akar hozzatenni, hatni
akar ra.

Ha az adott kompani rosszul csinalja a nyitast, nem fogjak ugy latni a szabad
vegyertekkel biro arcok, hogy megkapjak a fentieket a cegtol, hogy
erdemes lenne arrafele lekotni a vegyertekeiket, es a ceg nem profital a
nyitasbol azon tul, amennyire az uj release promociojaban fel lehet
hasznalni.

Ez uzlet. Okos uzlet v. buta uzlet. Nem kell rosszfiukat/jofiukat keresni...

On 2004-12-06, rigidus <tony@fbi.hu> wrote:
>
> Mivel a CDDL nehezen egyeztetheto mas licenszekkel, ezert a solaris kodja
> nem keveredhet mas projektekkel, igy talan rovidebben is meg lehet
> fogalmazni:
>
> A Sun csak kapni akar a kozossegtol, adni NEM!

Jo, ezzel az erovel:

"Mivel a GPL nehezen egyeztetheto mas licenszekkel, ezert a linux kodja
nem keveredhet mas projektekkel, igy talan rovidebben is meg lehet
fogalmazni:

Linus csak kapni akar a kozossegtol, adni NEM!"

Hogy az elso bekezdesben foglalt allitasok igazak (gpl-re/linuxra), affelol
nincs ketseg. Hogy a masodik bekezdes all-e (Sunra), majd elvalik. Nem most,
szerintem.

rigidus wrote:
> Ha kell ez nekik?? Osszedobnak egy licenszet egy masik kesz licenszbol,
> kidobaljak ami nem kel, meghagyak ami kell, hozzateszik ami hianyzik, meg
> adnak neki egy nevet. Vegeredmeny: ingyen mukaero, a vilag barmely pontjan
> is eljen az illeto, ugy ugral ahogy mi akarjuk, ha nem tetszik a pattanas
> az orrahegyen, akkor elzavarjuk es meg vegkielegitesrol sem kell
> gondoskodni. Nem kell neki egetnunk a villanyt, nem ker enni. Hat ez az
> amit Linus nem szivlel es en se!
Ezt nem teljesen értem. Attól, hogy a Sun kiadja a Solaris forráskódját
miért csicskáztathatna bárkit a világon? Nem sok különbséget látok Linus
és a Sun között. Linus is pénzt keres a munkájából, egy "szabad"
szoftverből, a Sun is ugyanezt tenné, csak ő neki az az érdeke, hogy még
a GPL-nél is kevésbé legyen szabad.

Ha te hetekig éjszakákat güriztél egy vadi új vibrátor driverrel, hogy
SMP-képes legyen, Linus is ugyanúgy elutasíthatja a mainstreambe
kerülését, mint ahogy a Sun, itt sem látok különbséget.

A Sun azt hiszem komoly pénzeket fektetett a Solaris kifejlesztésébe,
nyilván óvatosan bánik a befektetésével, szerintem ezt meg lehet érteni.

> Szereny velemenyem szerint nem fogjak elfogadni, ha igen, akkor nagyon
> meginog a bizalmam.
De miért? A Sun nyilván úgy állította össze a licenszét, hogy
megfeleljen az OSI-nak. Nem fogom, hogy miért baj, ha elfogadják.

Az IBM-nek és a Nokiának is van OSI által elfogadott licensze és
szerintem ezek a cégek semmivel sem jobban elkötelezettek a nyílt
forráskód mellett, mint a Sun.

dzsekijo wrote:
> Jo, ezzel az erovel:
> "Mivel a GPL nehezen egyeztetheto mas licenszekkel, ezert a linux kodja
> nem keveredhet mas projektekkel, igy talan rovidebben is meg lehet
> fogalmazni:
> Linus csak kapni akar a kozossegtol, adni NEM!"
Teljesen korrekt.

És ez minden restriktív és kevésbé restriktív licensz esetében elmondható.

kizarolag akkor lenne ertelme annak amit irsz, ha Linus irta volna a GPL-t. DE NEM. a GPL 1984 ota kinn van a nagyvilagban, es a linux elott is tomegevel voltak GPL-es szoftverek. Sot ha megnezed a freshmeat statisztikait, akkor lathato, hogy az ott levo projektek donto resze GPL/LGPL

<br />
GNU General Public License (GPL)  	25,683  	 68.08%<br />
GNU Lesser General Public License (LGPL) 	2,195 	5.82%<br />
BSD License (original) 	1,368 	3.63%<br />
Freeware 	958 	2.54%<br />
Freely Distributable 	956 	2.53%<br />
BSD License (revised) 	701 	1.86%<br />
Artistic License 	666 	1.77%<br />

A SUN most alapitott egy projektet, amiben egyedul van.

_nagyon_ mas mint amikor Linus kezdte.

De nyugodjon meg mindenki, ez annyit segit a SUN haldoklasan, mint a halottnak a csok.

On 2004-12-07, Mészáros András <andrej@initon.hu> wrote:
>
> kizarolag akkor lenne ertelme annak amit irsz, ha Linus irta volna a GPL-t.
> DE NEM. a GPL 1984 ota kinn van a nagyvilagban, es a linux elott is
> tomegevel voltak GPL-es szoftverek. Sot ha megnezed a freshmeat
> statisztikait, akkor lathato, hogy az ott levo projektek donto resze
> GPL/LGPL

Ez persze igy van, csak kerdes, hogy ez-e a relevans statisztika. Ami itt a
big deal, az a kernel. Amirol kerdeses, hogy mennyire lesz masok altal
hasznalhato, az kernel kod. Nem hinnem, h. a userspace programok okan lenne
erdekes a Solaris ujralicenszelese (ha kerul is nyilt licensz ala userspace
kod, az leginkabb interfesz lesz valami [general-POSIX-on tulmutato] kernel
szolgaltatas fele, gondolom). Errol nincs nekem statisztikam v. egyeb
konkret forrasom, de hat vilagosits fel, ha teves ez az elkepzeles...

Es ha csak kernelben utazunk, akkor mas a kep. A "valamirevalo" kernelek
licenszei kozott aligha lesz a GPL a dominans. A linux GPL, meg a hurd, ha
megadjuk neki a "valamirevalo" statuszt.

A linuxtol a "barati" projektek nem vehetnek at kodot, es egy valos
problema, egy torzulas a szabad szoftver eredeti ideajahoz kepest, hogy te
hasznalod az en kodomat, en meg a tiedet, mindkettonk es masok javara. Ebbol
a szempontbol irrelevans, h. melyik licensznek mekkora patinaja van.

Nem varhato el a linuxtol, hogy atterjen BSD licenszre, se a BSD-tol, hogy
GPL-re, sot, meg az sem varhato el toluk, hogy "Melbourne es Sydney helyett
legyen a fovaros... Canberra!" alapon mindketten atterjenek egy harmadik
licenszre. Nincs ezen mit anyazni, igy alakult, ez van, a vilag nem
tokeletes.

Csak a linux-advokatoktol nem erzem ildomosnak, hogy azert nyafogajak, mert
pont a linux nem vehet at kodot egy masik nyilt forraskodu projekttol.

Én tök láma vagyok ebbeb... Milyen licencelésü kódot nem vehet át a linux? Én nem egy prpgit láttam amely többféle licence alá tartoztak a forráskódjai pl frugalware... Mi ebben a probléma?

On 2004-12-07, testerlnx <testerlnx@freemail.hu> wrote:
>
> Én tök láma vagyok ebbeb... Milyen licencelésü kódot nem vehet át a linux?
> Én nem egy prpgit láttam amely többféle licence alá tartoztak a
> forráskódjai pl frugalware... Mi ebben a probléma?

Amikrol beszelsz, azok gondolom felhasznaloi programok.

Barmilyen felhasznaloi programot futtatthatsz a linuxodon ha elfogadod a
licenszet es az feljogosit a futtatasara (adott esetben annak reven, hogy
megvetted).

Barmilyen felhasznaloi programot berakhatsz a disztrodba ha elfogadod a
licenszet es az feljogosit a terjesztesere (adott esetben annak reven, hogy
megvetted a terjesztes jogat).

Ami nem lehet, hogy GPL-inkompatiblis licenszu kodot atvegyen a linux
*kernel* mas projekttol. Vo. az uj Solaris nyilt, de GPL-inkomptiblis
licensz alatt lesz terjesztve.

Ez meg mindig nem zarja ki annak lehetoseget, hogy third-party modul
formajaban kernel-kod portoltassek Solarisrol linuxra. Csak az nem ugyanaz,
mint ha valami hivatalosan resze a kernelnek...

Ne a disztro szavazast nezd meg, hanem az egyes disztrok mogott allo cegek reszvenyarfolyamat, es az eves bevetelet...

Ugy tunik, te sem nagyon ertesz a penzhez. A tobb milliard dollar veszteseg nem igaz: a leirt vesztesegek nagy resze reszvenycseres cegfelvasarlasok (Cobalt) penzugyi elszamolasa meg a .com korszakbol, amikor a reszveny 60-70 USD kornyeken allt. Ki lehet szamolni, hogy a 3-4 USD-s reszvenyidoszakban egy ilyen korabbi tranzakcio elszamolasa hogyan is erinti a ceg penzugyeit. Ugy tudom jelenleg kozel 7 milliard USD keszpenz es keszpenzre valthato eszkoz tartalekkal rendelkezik a Sun, a reszvenyarfolyam az elmult egy honapban kozel 20%-kal nott, es az elmult penzugyi evet nyereseggel zarta volna, ha nincs "Kodak moment", vagyis a Java-s szabadalmi per, ami negativba forditotta a merleget. Ezek mind publikus informaciok, tozsdei cegeknek minden ilyet nyilvanossagra kell hozniuk a befektetok tajekoztatasa erdekeben...

1 ev alatt a Java Enterprise System-re 300.000 alkalmazottnyi ceg fizetett elo, a linux desktop Java Desktop System-et elkezdtek bevezetni jopar nagy ugyfelnel (utoljara a Japan kormanyzat tett erre szandeknyilatkozatot). A Java alkalmazasszerver piacon sikerult novelni a termekek ismertseget (ami korabban j2ee-sdk volt, az ma Sun Application Server Platform Edition 8, stb)

A Red Hat-nek nem a "koppintasaval" probalkozik a Sun, csak egyszeruen felveszi a kesztyut: foleg az USA-ban jopar korabbi Sun ugyfel tert at Intel + Red Hat kombinaciora Sparc + Solaris-rol. Ami most itt tortenik, az ezeknek a meggyozese, hogy terjen "vissza" Opteron + Solaris x86 platformra, mert azzal jobban jar (olcsobb, mint a Red Hat).