Corvinus Egyetem kontra másolásvédelem

Offtopic

A corvinusos tanárok egyelőre nem jöttek rá, hogy a DRM vagy hasonló másolásvédelmek csak a legális felhasználókat sújtják, nem az illegális felhasználókat.

A Corvinuson olyan kreatív technikákat fejlesztettek ki, amelyek garantáltan szivatják az odajárókat, és garantáltan nem szünteti meg a problémát, hogy esetleg más oktatási intézmények ellopják az anyagaikat.

Itt vannak a top másolásvédelmi technikák:

1. Az előadónak megvan persze a teljes előadás PPT-ben. De a hallgatók ugyanennek az előadásnak csak a részben kipontozott változatát kapják meg, amiben néhány mondat, szó hiányzik. Aztán abból áll az előadás, hogy bemész és lekörmölöd a hiányzó részeket (ehhez egy tonna papírt ki kell nyomtatni teljesen feleslegesen). Persze sokan eleve notebookon jegyzetelnek, azaz óra végére teljesen ott vagyunk, mintha kiadták volna a teljes változatot. Néha elfelejtik feltennni előadás előtt a kipontozott változatot, ekkor nagy kegyesen elküldik a teljes változatot (de csak szigorúan limitált ideig elérhető). Természetesen ha nem tudsz ottlenni egy órán, akkor sem kapod meg a teljes verziót.

2. Feladatgyűjtemények / minta ZH-k megoldását persze nem adják ki, arról szólnak teljes órák, hogy le kell körmölni azt a megoldást, ami nekik megvan elektronikusan ("hogy a diák is dolgozzon valamit"). Feladatgyűjteményekhez legtöbbször nem adnak megoldást.

3. Felrakják ugyan az előadás/szeminárium anyagokat, de amilyen gyorsan lehet, le is veszik. Ha nem vagy résen, akkor másoktók kell összevadászni a fájlokat. Természetesen a tanár nem küldi el neked az anyagot ha lemaradtál volna, mert biztos csak azért kell, hogy elküldöm egyből 10 főiskolának és 5 egyetemnek. Az fel sem merül, hogy esetleg saját tanulási célra kéne.

4. Eddigi legjobb másolásvédelmi technika: egyáltalán nem raknak fel semmilyen anyagot, így nem is tudják más iskolák ellopni (az másodlagos, hogy így nehezebb megtanulni a tárgyat, az a lényeg, hogy más iskola el ne lopja az anyagot).

Én biztos nem értek hozzá, de ha van mondjuk 15 állami egyetem/főiskola, ahol tanítják az X tárgyat, akkor mért nem áll össze ez a 15 iskola, és mért nem írják meg közösen az előadásokat/szeminárium feladatokat, hogy mindenki ugyanazt használja? Aztán akinek nem tetszik, az még csiszolhatna rajta, de mindenkinek sokkal kevesebb munkája lenne, és még kipontozni sem kéne.

Elég lenne az okos tanároknak csak az iTunes példáját megnézni, ahol már rájöttek, hogy a másolásvédelem csak a legális felhasználókat sújtja.

De egyébként van halvány haladás, mert a saját kiadott nyomtatott jegyzeteknél már rájöttek, hogy a fénymásolást sehogy sem tudják megakadályozni, így az egyik kiadványt már olyan olcsón adják, hogy nem éri meg lefénymásolni (idő+költség+macera miatt), hanem jobban megéri megvenni.

  • 4928 megtekintés

( csardij v | 2009. 03. 13., p – 08:41 )

összefogás? egyetemek között? hol élsz te...

_________________________
Hogyan?

( uid_558 | 2009. 03. 13., p – 09:09 )

nekem az tunne tisztessegesnek ha minden az adofizetok penzen keszult szellemi alkotas szabadon hozzaferheto kellene legyen minden adofizeto szamara, bar lehet hogy en mocskoskommunista vagyok...

Pfujj!
Piszkosbolsevik! ...és akkor a próart, meg az ártiszdzsászt és egyéb prominens szervei a törvényességnek?
Hová lenne akkor a tanárifelsőbbrendűség és az egyetemi/főiskolai kiskirályi rendszer?
...még a végén 4-5 év qrva kemény csicskamunka után státuszt kaphatna minden segédtanár, meg phs-s és nem az ezerkétszáz éves Yoda-kövületek vezetnék a karokat....undorító...pfujj....

erre tartják a közgazdászt és a nyelvészt... ennyi erővel az informatikusnak mindenhez kellene értenie, hiszen a távközléstől a hűtőszekrényig minden területen előfordulhat...

Ha gazdasági számításokat kell leprogramozni, akkor a közgazdász az aki kidolgozza a képleteket, a programozó pedig az, aki leprogramozza... szerintem.

Nameg ha valaki valamilyen speciális területen helyezkedik el, akkor specializálja magát a témához. Hiába várják el, hogy mindenhez értsen valaki, úgysem fogja tudni megtanulni (3 év alatt sok száz szakterület tartalmát)

Értem én, hogy az itteni gyakorlat elvárja hogy egy ember csinálja meg 3 munkáját napi 26 órában és minimálbér mellett... de nagyon megszívhatja az, aki a maga eszével megpróbálja megcsinálni azt is amihez nem ért... mert őt veszik elő, mikor kiderül, hogy nem helyes a számítás amit kiadott a keze alól.

(persze itt komolyabb, jogszabályoktól függő, összetettebb feladatra gondolok)

A multiknál gondolom ebből a szempontból talán jobb a helyzet. A kis (garázs-) cégeknél jellemzőbb, hogy mindenhez érteni kéne.

Egyébként no offense, érzem az iróniát a mondatodban :)
Még leginkább saját célra fejlesztettem, másoknak csak pár dolgot.... inkább webes területen. :)

nem, de ha ideális szakbarbár leszel (ld. a vágyott képzést), akkor kb annyit fogsz tudni, mint az a pénztáros. ha kiválóval végzel, akkor esetleg, de tényleg csak esetleg, még a pénzárgép szintjét is megütöd (benyomnak rajtad egy gombot és tudod melyik polcra rakd a tejet... stb)

--
xterm

De rühellem az ilyen arrogáns *****. Ha valaki akar valamit csinálni, akkor egyből kötelezni akar rá mindenkit. Senki nem tiltaná meg másoknak, hogy szabadidejében szabad bölcsészetet tanuljon, de rohadtul ne legyen kötelező egyetemen. Meg egyből ez a szintezés, szállj le a földre.

Én például hobbiból olvasok ókori szerzőket, bármilyen történelmi könyvet, életrajzot, érdekelnek a kihalt ókori nyelvek, de pl a médiakultúra rohadtul nem érdekel. Akkor szakbarbár vagyok? Te meg nem vagy az, mert az egyetemen épp az kötelező, ami téged hérdekel?

mond az a szó valamit, hogy egyetem? mármint nem azt, amire ma használják, hanem úgy általánosságban. ugyanis ezért nem szakbarbárt kell képezni. mert egyetemi képzés. ha neked csak 1 dolgo kell történetesen, legyen bármi, akkor arra is van képzés. tanfolyamok, okj, stb. de ha már elmész egyetemre (gondolom a sok csillagos szó is arra akar utalni, hogy téged akaratod ellenére vertek be az egyetemre...), akkor miért baj az, hogy ott nem egy tanfolyam szintjén oktatnak, hanem széles körben művelt embert kell képezni? ha kevesebbet akarsz, tudsz tanulni, akkor más képzést kell választani. ha körbenézel a ténylegesen nagy nevű egyetemeken a világban, akkor látod, hogy ott még akár a hülye amcsikat se csak egy dologra képzik.

volt itt valahol egy példa arra, hogy programozónak nem kell értenie pl. csak a programozáshoz. ezért nem is fog soha jó programot csinálni, ha nem csak hello-world a feladata. mert nem érti, mit akarnak tőle, hisz annyira kocka, hogy ha nem bináris kódot kap, akkor a boltban sem megy semmire vele.

az, hogy olvasol ókori szerzőket, az egy jó dolog. de ez hobbi, magán érdeklődés stb. ha egyetemre mész, akkor vállaltad, hogy nem csak egy tárgyat oktatnak majd. még akkor is, ha azt hiszed, hogy mégse. (zárójelben megjegyzem, hogy nem csak azt tanítottak nekem se, ami érdekel, de valahogy mégis meg tudtam tanulni. még az én szerény képességeimmel is.)

--
xterm

Gondolom akkor azt is támogatod, hogy teszem azt egy szabad bölcsész tanuljon egy kis analízist, a C alapjait (netalántán architektúrát, a mic1 még egész könnyű), esetleg néha egy kis biokémiát, sejtbiológiát és genetikát.

"Ubuntu is an african word, meaning: 'I don't have enough money to buy a Mac'"

miért ne? amúgy nem azt mondtam, hogy még több legyen benne, hanem azt kifogásoltam, hogy valakinek sok az, amit már akkor is tudott, hogy kell tanulni, amikor kiválasztotta az adott intézményt. hozzáteszem cseppet sem sokallom azt, hogy mennyi dologról kell tanulni az embernek egy egyetemen. az oktatás színvonalát sokkal inkább sérelmezem.

sokallod pl. a középiskolai tananyagot is? csak mert ott se csak 1 dolgot tanítanak (bár amilyen szint van most ott is...)

--
xterm

Középiskola elvileg arról szólna, hogy általános műveltséget adjon.
Persze ott is egyre inkább veszik ki a tananyagot, választhatóvá teszik a kémia/biológia/fizika elsajátításának mértékét, stb...

Egyébiránt főiskolán és egyetemen is tanítanak többletet a szak(ma) alapjaihoz viszonyítva...

Az is igaz viszont, hogy mindent - minden szak minden irányvonalát - kifejezetten nehéz volna az emberek fejébe tömni, különösképpen akkor, ha mindezt mélységeiben szeretnénk megvalósítani...
...ezért bőven megelégedhet mindenki akár azzal is, ha az emberek tudása az adott témakörön/szakirányon belül egyetemleges... :)

minden megtanítani lehetetlen is lenne. viszont az egyáltalán nem árt, ha az illető amikor elvégez egy egyetemet (tehát nem végigpuskázza stb, hanem meg is tanulja), akkor sok mindenről legyen egy átfogó képe. tehát pl. egy villamosmérnök ne csak azt tudja, hogy van olyan, hogy villanyáram, de lövése se legyen pl. a marketingről (pl. tervez valamit a szakmáján belül, de mivel semmit nem tud a fent nevezettről, ezért eleve halott ötletbe öli az idejét, mert a kutya se keres olyat, eladni nem tudja és a többi). hasznos minden dolog amit az ember megtanul. persze sajna divat nyafogni, ha valami nehéz (kérdem én, akkor vajon mit keres ott? :) )

--
xterm

Persze, van, amit jó tudni.
(Mondjuk marketinghez érzék is kell. :) )

Amúgy egyik tanárom mondta (kb. idézet):
- Ha valaki megalkot valamit, az egy zseni.
- Ha valaki (időben) utána csinálja, az okos ember.
- Ha valaki ezután csinálja meg, az már "hülye"...

...tehát van egy bizonyos pont, ahol már nincs értelme energiát beleölni egy adott dologba, mert nem térül meg. Figyelni kell a többi "tényezőt" is...
Amúgy a tárgy szakmai tárgy volt... :)

Mindenesetre történelmet pl. már nem műszaki pályán kell tanítani az egyetemleges tudás jegyében, bár konkrétan erről nincs is szó...

persze. különben én is csak azt mondtam, hogy az egyetemen tanítottakat nem ritkítani kéne, hanem ha nem megy, akkor nem odamenni. én se akarok polihisztorképzést, de ami felé tart az "oktatás" ma magyarországon... bár itt még az alapokat se tudni is érdem a fiatalság körében... :/

--
xterm

Vicces, hogy amit írtál az egy tipikus szakbarbár beleböfögése a témába. Igen, régen mást jelentett az egyetem, mint ma. Csak akkor tudod mi volt a közoktatás? Lónak a fasza. Ma arra ott van a középiskola, érettségi, hogy kapj egy átfogó képet. Ma már nem lehet kényelmes tempóban egy év alatt elsajátítani egy szakmát, hogy jusson idő minden szarra. A tanfolyam-egyetem összehasonlításod meg eleve röhejes.

Egyetemre menve azt vállaltam, hogy x forintért megtanítanak nekem egy szakmát, és hobbiügyileg békén hagynak. Az külön vicces, hogy szerinted valaki beleszaró tanárok (úgyse saját karán tanít) nulla számonkérésű tárgyai miatt lesz széles körben művelt. Te ez alapján tartod magad annak?

ameddig levezeted, hogy mitől szakbarbárság, amit és ahogy írtam, addig kiugrom egy kis csipszért, úgy látom kelleni fog :)

amikor egyetemre mentél (feltételezem túl is vagy rajta és x éve dolgozol a szakmádban, hiszen enélkül kb nem sok közöd van a dolog megértéséhez), akkor nem tudtad mit fognak tanítani? (ld még hobbiügyileg c. megjegyzésed, hiszen a tantervet előre meg lehet nézni) ha az kell, mész. ha nem, akkor nem panaszolod, hogy mit tanít. miből gondoltad, hogy összefüggésbe hoztam valaha is a tanárok számonkérését a tantervvel? eddig nem arról volt szó, hogy a tanár milyen faszányosan tanít, hanem arról, hogy mit. ezt a szálat majd később, máshol.

igazad van abban, hogy változott az oktatás szerepe a világ sebessége miatt is, de az egész szál azon indult el, hogy tanítanak olyat, amit nem szeretne valaki megtanulni. aztán ezt elkezdtük értékelni, ki-ki értékrendje, véleménye szerint. viszont felhozni, hogy a kizárólag szakoktatás kell, mert nincs idő stb, az pont, hogy az egyetemi oktatás ellen szól. sajna ma sokan vannak abban a hitben, hogy mindenkinek egyetem kell. aztán meg sírnak, hogy ott mennyi mindent meg kell tanulni. akinek nem kell, minek ment oda?

a tanfolyam egyetem összehasonlítást meg azért nem érted, mert lövésed sincs mire gondoltam. tehát leginkább az röhejes, ahogy reagáltál rá. egy kis segítség (bár nyilván nem érdekel, csak akkor tudnám miért írtál "beleböfögésről"): az egytem egy átfogó, széles körű képzést ad. a tanfolyam, meg célképzést. kinek ez kell, kinek az. amúgy tanfolyam nem csak "virágkötészet" létezik, ha esetleg emiatt nem érted...

--
xterm

Azért szakbarbárság, mert fogtál egy félinformációt, hogy hú, régen az egyetemen aztán mindent megtanítottak, csak épp a körülményeket felejtetted el, hogy azért tanítottak mindent, mert nem volt rendes alapozás. Én tanultam többek közt pedagógiatörténetet is, és nem sírtam miatta, mert azon a szakon a törzsanyag szerves része volt. De ha a másik szakon kellett volna, akkor egy ici-picit kibukok, hogy miafasz.

Rosszul feltételezed, még nem vagyok túl rajta. Amúgy nagyon tetszik ez a "ha nem tetszik az a szar amit nyújtanak, kussolj és menj máshova" mentalitás. Mintha azt mondanád, ha nem tetszik az adórendszer, akkor húzz ki az őserdőbe hülyegyerek, mert megváltoztatni, azt nem lehet.

Van egy űrben lebegő fogalmad, hogy egyetemi oktatás, és ahhoz viszonyítasz mindent. Kb azt írod, hogy azért ilyen az egyetemi oktatás, mert ilyen az egyetemi oktatás. A tanfolyamokra meg térjünk vissza, ha mutatsz nekem OKJ fizikus tanfolyamot, köszi :)

tudod mi a szakbarbár? az indoklásod nem erről szólt. vagy netán tudod mi a szakmám? csak mert anélkül nem mondhatsz rám ilyet ;)

nem azért tanítottak "mindent" (ezt ki mondta amúgy?), mert nem volt alapozás. ismerek sok embert, aki jó rég tanult, de a mai friss egyetemistákat a középiskolai, általános iskolai ismereteivel is bőven leköröz, mert ők még megtanulták. ma már sajna kevés van, aki pl. 30 évvel később is emlékszik a tanultakra.

azt írod, hogy ha más szakon kellett volna tanulni pedagógiatörténetet, akkor kibuksz, mert nem része a törzsanyagnak. ez miért ellentmondó azzal, amit én mondtam?? én azt mondtam, hogy a tantervben sok minden benne lehet, de aki azért panaszkodik, mert hát ezt miért kell tanulnia, azt nem értem, hiszen előre tudhatta volna mit fog tanulni, nem titkos a tanterv.

megmondanád hol írtam, hogyha nem teszik húzz el?!? visszhangos a szobád, vagy mi? "űrben lebegő fogalmad"... mi a fenéről beszélsz? :) van két vélemény. az egyik szerint semmit nem kell tanulni a fizikusnak, csak fizikát, mert elég az. a másik szerint azt kevés, ha egyetemen csak fizikát tanítanak a fizikusnak, mert szűlátókörű és szakbarbár lesz belőle, adott esetben egy szögelő droid feladatain kívül sok másra nem lesz alkalmas (önállóan). én az egyiket kéviselem a fenti vélemények közűl. még azt is leírtam miért. más meg nem ezt képviseli. tehát akkor hol is írtam azt, amiket nekem tulajdonítasz? szedd össze kicsit a gondolataidat, és írd le, kíváncsi vagyok.

ha meg nem vagy túl az egyetemen, akkor honnan veszed, hogy a problémát jól látod? érsd: alkalmaztad már valahol a tanultakat? kerültél már olyan helyzetbe, amikor nem csak lépésről lépésre leírtakkal kellett "megküdj"? azért feltételeztem, hogy végeztél, mert elég nagy hangon nyilatkoztál valamiről, amit csak később fogsz megtapasztalni. igazán nem sértésnek mondom, de ezek szerint fiatal és tapasztalatlan vagy (?).

a tanfolyam szót és amit, ahol írtam olvasd újra. esetleg tanuld meg értelmezni a szöveget (nem kapsz rá szakleírást, nem akarom, hogy csak azzal értsd meg). a tanfolyam a fentiekben arra utalt, hogy valamit tanulsz, ami szakma, de leginkább csak azt. vedd hasonlatnak, ha nem értetted. az egyetem meg az a hely, ahol lehetőséged van ennél többet is megtanulni. miért kéne fizikus okj képzés?? ki mondta, hogy valaha a fizikusokat képezték már tanfolyamon? nem véletlenül nem. azért, mert az egy picinyt összetettebb dolog. ezért is tanítják egyetemen. (szegénykék, kénytelenek a fizika 1, 2, 3, stb tárgyakon kívül mást is tanulni? nem kéne bánják, többek lesznek vele).

szivesen.

--
xterm

Hát te nagyon komoly vagy. Nem fogod fel, amit a másik ír, de persze ez nem lehet, csakis a másik a hülye. Próbálgasd még értelmezni párszor. Kedvencem, hogy te ismersz rég tanult embert. Most vagy a csávókám élt 5-600 évet, vagy te nem tudod, mióta van egyetem?:)

Tanterv mióta egyenlő a törzsanyaggal? Holnap megverlek, előle tudod, mi bajod vele?

A húzz el kérlek szépen az, hogy nézd meg előre a tantervet, aztán ha van benne egy szem tárgy amit hülyeségnek tartasz, akkor nehogy szót merj emelni, hogy neked nem tetszik, hanem menj inkább tanfolyamra. Kár, hogy ezt nem tanították meg neked nem szakmai tárgyként :)

Hogy szakmailag kreatív valaki, vagy csak betanult metódusokat tud követni, az azon múlna, hogy tanult-e az egyetemen zenetörténetet? Édes Istenem.

OKJ tanfolyam, főiskola, egyetem. Ezek egy szakma képzési szintjei. Van amelyiknél hiányzik 1-2. Nem kell többet belelátni. Másrészt te lehetőséget írsz, bárkinek lehetősége van bármilyen tárgyat felvenni, vagy csak bejárni meghallgatni, de ne legyen már kötelező valami totális nem oda tartozó, mert egyesek akkor nyugodtan dőlnek hátra, hogy milyen művelt, értelmes fiatalokat neveltünk ki, a munka elvégezve, semmi más dolgunk.

Amit a fizikus tanfolyammal kapcsolatban írsz mutatja, hogy előbb jutok dűlőre a szemközti fallal, mint veled. Más írásaid meg azt, hogy kicsit el vagy telve magaddal, hogy aki nem akar valami feleslegeset, az csak azért van, mert nem képes rá (bezzeg te). Úgyhogy részemről befejezem a veled való társalgást, hisz hogy érhetnék fel egy ilyen szerteágazóan képzett emberrel, aki az egyetemen hallgatott ~10 kreditért hülyeséget.

megkaptad a tapsot valakitől és ez neked elég. nem olvastad el, amit írtam, nem csoda, hogy nem érted. olyan dolgokat viszont odaképzelsz, amit le se írtam. de legalább büszke vagy magadra, hiszen kaptál tapsot is :)

az meg, hogy érvek hijján abbahagyod, nem baj, csak ne játszanád a sértett büszkeségűt ;)

--
xterm

Kedves znurgl!

,,Már bocsánat a feltételezésért, de van más feladata? Esetleg Lock-ról elmélkedsz vele?!''

Már bocsánat a feltételezésért: nem lehet, hogy Te esetleg John Locke-ra gondoltál?
(http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Locke)

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

Valoban, igy visszaolvasva kenyesen ugyeltel ra, hogy veletlenul se irj semmi konkretat.

Akkor ha ez a pelda szamodra nem megfelelo, adodik a kerdes: te milyen "szintemelo" szabadbolcsesz-targyakat tennel kotelezove a mernok-informatikus hallgatok szamara?

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

konkrét? amit akartam, leírtam. az, hogy te mást akartál olvasni, arról nem tehetek :) viszont miért nekem kéne megmondani mit tanuljanak az emberek? én arra reagáltam, hogy miért ne. most hirtelen miért kéne tantervet előállítsak? helyén valónak tartok nagyon sok mindent az tantervben, ami nem kizárólag "sajátszak-tárgy". egész pontosan mit szeretnél?

--
xterm

Szerintem meg igen is legyen kötelező. Elég megdöbbentő, amikor egy mérnöknek a szakmáján kívül kurvára fogalma sincsen másról. Az meg kimondottan szánalmas, hogy milyen helyesírással írnak magas pozícióban lévő oktatók, docensek, egyetemi tanárok. A jegyzeteket olvasva sokszor megdöbbenek ezen. És akkor erre ugye azt mondaná a magyar ember, hogy "jajj, hát én mérnök vagyok, ez a szakmám, nem értek én a nyelvészethez". Holott ez azért az alapműveltséghez kellene, hogy tartozzon, mint egyéb humán ismeretek is. De lehet csak én vagyok konzervatív... :P

Nehéz kérdés azért ez.
Egyfelől a megfelelő helyesírás kialakulásáért elsősorban a középiskolai évek felelősek, másrészt pedig az emberek - szakmai felkészültségüktől függetlenül - különböző mértékben képesek azt elsajátítani.

Úgy is mondhatnánk, bizonyos mértékű adottság szükségeltetik hozzá (ill. lehet emlegetni az oktatási rendszert is a különféle módszerek hatékonyságát illetően).

Valóban nem néz ki jól, amikor a magas pozícióban lévő emberek - pl. egyetemi tanár - nem tud helyesen írni és nagy valószínűséggel a presztízsének sem tesz jót a dolog, de azért ne essünk át teljes mértékben a ló túlsó oldalára.

Emellett talán érezhető, hogy az anyanyelv ismeretének problémája nem összekeverendő a nyelvészet fogalmával. Aki mégis erre hivatkozna, szakmától és végzettségtől függetlenül állít ki magáról bizonyítványt. Ezen pedig nem fog az segíteni, ha nyakába sóznak az embernek még heti háromszáz perc nyelvtan órát is.

Ezeket a bizonyos alapműveltséghez tartozó ismereteket más intézmény volna hivatott átadni...
...szerintem a megoldást nem a felsőoktatásban számon tartott kötelező tantárgyak számának növelésében kéne keresni...

Igen, abban egyetértünk, hogy nem feltétlenül a felsőoktatásnak lenne ez a feladata, illetve nemcsak annak. A középiskolával kapcsolatban az a baj - saját tapasztalatom szerint - hogy akkor még, abban a korban nem feltétlen van tisztában az ember mindennek a hasznosságával és fontosságával, másrészt meg valóban a rendszer sem a legjobb. Én magam pl. gimiben rühelltem a gazdaságföldrajzot vagy pl. a kémiát. Most meg már azóta érettebb fejjel nagyon sajnálom, hogy földrajzból akkor nem törtem magam jobban, mert látom, hogy mennyire hasznos és mennyire segít pl. megérteni egy adott kultúrát, vagy politikai kérdéseket.

Az anyanyelv ismerete meg a nyelvészet tényleg nem ugyanaz, de arra próbáltam rávilágítani, hogy sok embernek már a helyesírás is "nyelvészet", mert annyira távol áll tőlük, annyit esett a színvonal.

Az adottságokról meg annyit tennék még hozzá, hogy az adottság az nem egy konstans valami, hogy na akkor nekem most ennyim van, ez van, ezt kell szeretni. A képességek kifejleszthetők és javíthatók. Lehet, hogy kezdetben valami teljesen idegen témára azt mondhatná valaki, hogy ehhez ő hülye és lehet, hogy kezdetben több befektetett munkát is igényelne neki, de később készséggé válhatna a dolog. Na meg persze könnyebb is azt mondani, hogy bocs, én ehhez hülye vagyok. Sokan mondják pl., hogy a nyelvtanuláshoz nem értenek. Én németet kezdtem el tanulni először és tényleg nem is voltam túl jó, de nem adtam fel, németből meg angolból is elküzdöttem magam a középfokú nyelvvizsgáig. Németből épp, hogy csak átmentem, pedig már évek óta tanultam akkor és előtte ezt még egy nagy készülés is megelőzte. Viszont a nyelvvizsga után még tanulgattam nyelveket főleg az angolt és meg is lett az eredménye, mert később pedig spanyolból nulláról eljutottam "anyanyelvi szintű" (C2) vizsgáig 20 hónap alatt. A spanyol miatt alapszinten megértek dolgokat olaszul, portugálul, galíciaiul és még egy kicsit franciául is, mert mindez készséggé vált. Néhány nyelvtörténeti dolgot is tudok és észreveszem az újlatin nyelvek közti összefüggéseket, hogy mi miből alakult ki. Mindezt nem egóból írtam le, hanem azért, hogy rávilágítsak, hogy az adottságok sincsenek ingyen és aki úgymond az adottságait rója fel okként azért, mert képtelen valamit megtenni, az csupán a felelősséget hárítja át magáról...

Biztosan sokakkal előfordult, hogy későn jöttek rá egy adott dolog fontosságára. Ugyanakkor általános ill. középiskola alatt is lehetnek olyan tárgyak, amit az ember jobban kedvel - és így szívesebben és jobban is tanulja.
...persze a tanár hozzáállásán is nagyon sok múlik.

Ugyanakkor későbbi tanulmányok folyamán is előfordulhat, hogy az ember elhatárolódik egy - általa nem éppen fontosnak gondolt - tantárgytól.
Szerintem nehéz egyértelmű receptet találni a problémára.

Helyesírás: volt olyan iskolatársam, aki általános iskolában is sokat szenvedett a helyesírásával.
Érettségit is megcsinálta, nyilván sok dolga is volt vele... helyesírása ennek ellenére az átlagemberé alatt marad.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy úgy egyébként "hülye" volna.

Az adottság egy olyan kiindulási állapotot ad, ami megkönnyíti az előrehaladást. Lehet valakinek szép hangja, jó kézügyessége vagy nagyszerű nyelvérzéke, de az elérhető cél azért a kiindulási állapottól is erősen függ.
Nem azt mondom, hogy nem lehet fejleszteni valamit. Egy átlag körüli hangú óvónő sem megy el slágereket énekelni, de a gyerekekkel foglalkoznia /énekelni is/ kell.

Magamból kiindulva: nagyon megharagudnék, ha kitalálnák, hogy nagyobb mennyiségű kézi rajzot kell produkálnom (pl. tervezés).
Egyszerűen azért, mert nincs hozzá megfelelő "adottságom". Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnám megcsinálni, csupán a hatásfok (értsd: ráfordított idő) nőne sokkal nagyobb mértékre.
Persze egyéb, mások szerint - igaz, némileg más jellegű - kézügyességet igénylő feladatok probléma nélkül kivitelezhetők számomra... pl. forrasztás, egyéb "szervíz" feladatok.

Nyelvet sem mindig egyszerű tanulni, elsősorban azon emberek számára, akik a magyar nyelvvel sincsenek túlságosan jó viszonyban.
Míg egyik ember gyakorlatilag már a tanórán elsajátítja a "leckét", más hosszas próbálkozás után sem tudja rendesen megtenni, esetleg a nyelv alkalmazásával adódnak gondjai. Egyiküknek megvan a megfelelő adottsága, a másik szenved.

Második, harmadik, stb. nyelvet mindig könnyebb tanulni. Persze igaz, hogy hozzáállástól is függ a dolog.
Pl. angol nyelvvel sosem álltam hadilábon, bár régen volt olyan pillanat, amikor nem tudtam elképzelni, hogy valaha képes leszek bonyolultabb szövegeket megérteni vagy megfogalmazni.

Egyébként az egyes szavak származásán érdemes olykor eltöprengeni akár magyar, akár angol vagy más nyevről legyen szó.

Amit írni akartam: különbséget kell tenni az adottság hiánya (értsd: nehézségek) és a lustaság között.
Mindegyik létező probléma, csak a célhoz vezető út göröngyösségében van éles különbség.

Ezen felül jó, ha az ember tisztában van a képességeivel.

Míg egyik ember gyakorlatilag már a tanórán elsajátítja a "leckét", más hosszas próbálkozás után sem tudja rendesen megtenni, esetleg a nyelv alkalmazásával adódnak gondjai. Egyiküknek megvan a megfelelő adottsága, a másik szenved.

Szenved. De meddig?
1, Amíg túl nem lép végre azon a berögződésen, hogy ő ebben tehetségtelen.
2, Amíg erőfeszítéseket nem tesz rá, hogy leküzdje az adott feladatot.

Itt most nem az eredményről beszélek, hogy ha Pistike X idő alatt elsajátít valamit, akkor azt Sanyika is el tudja csak legfeljebb 2X idő alatt. Itt most a folyamatról van szó, azaz Sanyika is egy idő után olyan tempóban tud majd tanulni, mint Pistike. Azaz megtanul tanulni, fejleszti az adottságait és utána már nem fog szenvedni.

Ezt meg lehet tenni, ez személyes tapasztalat. És nagyon jó segítség is van hozzá, ha keres az ember. Ld. pl. Agykontroll, NLP. Csak pont ez a baj, hogy nem hiszik el az emberek, hogy lehet változni. A sport történetében nagyon hosszú ideig nem futott 100 métert senki 10 mp alatt (remélem jól emlékszem az adatokra, de most nem ez a lényeg), de amikor egy valakinek sikerült, akkor utána rengeteg más ember is elérte, mert végre elhitték, hogy meg lehet csinálni. És ezek szerint mégsem arról van szó, hogy hosszú ideig azért nem ment nekik, mert nem volt hozzá "adottságuk".

1. Túlteszi magát az alaptalan vagy gyenge alapon nyugvó berögződésen
2. Erőfeszítéseket tesz - és fejleszti magát.
Ez jó dolog, meg persze eredményes lehet (mint pl. a gyógyszer, ami nem csinál semmit, mégis gyógyít).

Ellenben én pl. tudom magamról, hogy festő sohasem leszek - igaz, nem is szeretnék (...és itt a mondat második fele az okozat).
(...bár a "modern" "művészetet" elnézve...)

A folyamat, hogy megtanul az ember tanulni és eredményesebb lesz, jó esetben - és általánosságban - végbemenő folyamat.
Az adott témakörben jelentkező szenvedést viszont nem feltétlenül oldja meg.

Sport: a hit nagy erő, ez igaz.
...de az sem kis erőfeszítés, hogy a fenti példában említett tíz másodperc körüli értéket elérjék - ez volt a kiindulási alap.
Tehát már eleve egy szűkített körből "válogatunk".
120cm-es felnőtt jó eséllyel nem lesz jó kosaras, mert az adottságai nem erre engednek következtetni.
Ettől még lehet jó játékos, de szélsőségesen más esélyekkel indul...

Na, a végére csak ugyanott lyukadtunk ki. :) Azt én sem mondtam, hogy mindenki mindenben élvonalbeli profi lehet, ilyen csak szuperhős-rajzfilmekben vannak. Viszont fokozatosan és eltökélten nagyon ki lehet tolni a személyes korlátokat és szerintem erre kell törekedni, már ha ad magára az ember. Ezzel mellesleg az életét is tartalmassá teszi és kevésbé valószínűleg lesz önértékelési gondokkal küzdő alkoholista, mert helyette talál majd magának jobb elfoglaltságot. Erről jut eszembe, amikor egyszer mondtam valakinek, aki elég sokat ivott, hogy kereshetne inkább valami elfoglaltságot, ami érdekli. Kb. azt válaszolta, hogy: - Há mos micsinájjak? Mennyek színházba?

Nagyjából igen :)

Azt próbáltam fent kifejteni, hogy adott személy egyes terület(ek)en indulhat olyan szinten hátrányból, hogy az átlagon aluli teljesítést is sikerként könyvelheti el. Ekkor pedig a "nincs meg az adottsága" kijelentés akár helyénvaló is lehet, mégha kívülről nem feltétlenül is látszik az oka.

Teljesen egyetértek azzal, hogy törekedni kell egyes korlátok kitolására ahelyett, hogy csak ül az ember és nem tesz érte semmit.
Viszont nem hiszem, hogy a felsőoktatás feladata (lenne) a tapasztalható űr kitöltése.
Különösen, ha abból indulunk ki, hogy sokszor még ott sem látszik kellő érdeklődés bizonyos tárgyak iránt, de ez már másik probléma volt... :)

Érdekes dolog ez a helyesírás. Szerintem is szükségeltetik hozzá egyfajta készség vagy hajlam, sőt, talán az óvodás-kisiskolás kori neveltetésnek is jelentős szerepe van. Nekem jó a helyesírásom. Érzek egyfajta belső kényszert, hogy erre odafigyeljek. Úgy általában mindig szívesen foglalkoztam nyelvi kérdésekkel, hallgattam nyelvi műsorokat (Értsünk szót, és a többiek). Valószínűleg kell tehát a jó helyesírás kifejlődéséhez egyfajta érdeklődés is.

Van egy mérnök barátom, akinek két diplomája van, és most csinálja a doktorit. Nem egy hülye gyerek, a helyesírása mégis csapnivaló. Magyarul csak borzalmas, idegen nyelveken katasztrofális. Pedig a magyaron kívül két nyelven folyékonyan beszél. Olyan, mintha egyszerűen ,,hiányozna az agyából'' a helyesírás-modul.
Van két ügyvéd rokonom, akik ha nem volna a titkárnő, nem tudnának egy adásvételi szerződést megírni. Nekik nem gond megérteni a különbséget a 'játszunk' és a 'játsszunk' között, szerintem egyszerűen 'c'-vel írnák. Pedig egyetemet végzett emberek, és jók a szakmájukban.

Szomorú vagy sem, nem egyformán vagyunk megáldva a helyesírás - és egyáltalán az arra való törekvés! - képességével. Ez nem függ az adott ember értelmi szintjétől.

A magyar iskolarendszerről az a véleményem, hogy _aki_akar_, az tud tanulni (legalábbis az én időmben ez így volt). Más kérdés, hogy egy középiskolás korú gyerek mennyire kezeli tudatosan ezeket a dolgokat. Itt jön képbe a szülői felelősség is. Lehet szidni a rendszert, de valahol mégiscsak az lenne a normális, ha a család és az iskola összefogna, és már gyerekkorban rávezetnének, hogyan is kell _tanulni_.
Nem értek az oktatáshoz - sem a módszerekhez, sem a szervezési kérdésekhez. Ez csak a véleményem.

Ez az egész egy nagy büdös szegénységi bizonyítvány arról, hogy milyen a magyar nyelv- és irodalom érettségi. Ha azt mondom, hogy a nyelvtani oldal nulla, akkor finoman fogalmaztam. (Érdemes lenne összevetni pl. egy rigó utcai középfokú magyar vizsga követelményeivel...)

Való igaz, nem az életnek, de még nem is a felsőoktatásnak kell megtanítania helyesen írni, szépen fogalmazni az embereket -- arra ott van az általános (elsősorban helyesírás) és középiskola (fogalmazási képességek csiszolása), ennek a sikerességét pedig igenis mérje le az érettségi.

Alapvetően igazad van.
Azonban azt is figyelembe kell venni valamelyest, hogy néhányunknak (nyilván nem a többségnek) erős gondjai vannak a helyesírással akár külső hatások révén is.

Valamikor hallottam, hogy manapság aránytalanul sok diák szenved pl. diszlexiában/diszgráfiában elsősorban az oktatási rendszer problémájából adódóan. Tehát anno nem megfelelően tanították a korosztályt... én nem tudnám megmondani, hogy milyen módszerrel tanítottak pl. írni vagy olvasni (nem ismerem az egyes módszereket), de állítólag több esetben kimutatható bizonyos összefüggés a tanítási módszer és az eredményesség/pontosság között.
Vagyis van ezeknek a problémáknak egy kissé enyhébb, "szerzett" foka, ami azért gondokat okoz manapság.

Érettségi jelenlegi problémáit nem ismerem, de a kétszintű érettségi bevezetésével bizonyos tárgyak esetén a helyesírást is osztályozni kellett (pl. történelemből), tehát nem csak az irodalom/nyelvtan érdemjegyét volt képes rontani.

Egyébiránt, ha valakinek tényleg komoly gondja van a helyesírással, bizonyos engedmények beszerezhetők.
Mindamellett a későbbiekben, pl. nyelvek elsajátításánál még erősebb problémát tud okozni a jelenség - szintén a helyesírás miatt -, amit ugyanúgy osztályoznak.
Főiskola és egyetemi szinten pedig elvárják a nyelvvizsgát is...

Szerk.: Középfokú magyar nyelvvizsga...
...nem ismerem az elvárásokat (bár édekelne), de találkoztam már olyan amerikai diákkal, aki az ottani helyesírással nem volt tisztában... középfokú angol nyelvvizsgánál pedig elvárják azt... :(
...azért érdekes belegondolni. :-/

Ezért írtam, hogy az általános iskolának, pontosabban az általános iskolás korosztályban (iskola és szülő) kellene az erős nyelvi alapokat lerakni -- a gond azzal van, hogy az iskolában "nincs rá idő és energia", a szülők meg -tisztelet a kivételnek- ugyancsak kínlódnak az anyanyelv helyes, szabatos használatával.

Az, hogy a helyesírást is osztályozzák más tárgyakban, az egy dolog. Ott a tárgyi tudás értékéből von le a nyelvi hiányossága a diáknak. Nem tudom, most van-e külön nyelvtani érettségi, vagy csak az irodalom fogalmazás elégtelen nyelvtani jegye esetén kell szóbelin bizonyítani? Egy célzott nyelvi érettségi az anyanyelv védelmének eléggé jelentős eszköze lehetne - természetesen a nyelvtan, mint tárgy komolyabb szerephez juttatása mellett.

Az amerikaiak az irodalmi angol nyelvet (a'la Rigó) persze, hogy nem ismerik, pláne írásban; tapasztalatom szerint elég távol áll egymástól egyébként a kettő, főleg az igényességét, választékosságát tekintve.

Igazad van, ott kéne rendesen megtanulni, bár nagyobb probléma, hogy a szülő sokszor nem akar foglalkozni sem csemetéjével.
Tehát igény van arra, hogy az iskola ezt megtegye, de ő maga nem képes rendesen törődni vele.

Vagyis a végén kiderül, hogy az iskolában "nincs rá idő és energia", otthon szintúgy... a gyerekből meg csak lesz valami...

Nem tudom, van-e külön nyelvtan érettségi. Szerintem nem igazán.
Szövegértés teszt elvileg ide kapcsolható, az "anyanyelv helyes, szabatos használata" témakört pedig a fogalmazásból szűrik le.
Elképzelhető, hogy van valamiféle nyelvtani teszt is...

Egyébként én soha nem szerettem, amikor a különféle nyelvtani dolgok kerültek elő... toldalékok fajtái, különféle szóösszetételek és effélék.
Igaz, a használatukkal semmi gondom nem volt... elméletileg ezeket bemagolva javíthatnak helyesírásukon a kevesebb "érzékkel" rendelkező diákok.

Amerikai: ...mondjuk volt köztük olyan diák is, akit szinte megérteni nem lehetett... annyira szlengben - és hadarva is - beszélt.
Igaz, ő egyedült volt e tulajdonságot illetően, de nem szerettem vele beszélni... :)

Ez miért olyan nagy csoda? Nekem anno három szigorlatot kellett megcsinálni:matek, elektró meg közgáz... Mikroökonómiából gyakorlatunk sem volt, a vizsgazh "beugró" része meg feladatokból állt -- az más kérdés, hogy a műszakisok egy-két konzultációs óra (ahol néhány tipusfeladat előkerült) után simán vették az akadályt, a közgázosok meg ugyanazzal a vizsgazh-val jelentős számban nem... Na ja, nekünk nem kellett elmondani, hogy mi az a deriválás...

elkéstél, Kandón és DE-n már idétlen idők óta kötelező a gazdasági anyag mérnöki szakokon.
Előbbin 6*3 kreditnyi, utóbbin 4*3 kreditnyi. Kötelező. Az értelmiségi, nem TTK-son felül. Ami nem baj.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Sőt, hatalmas választék van, szerintem mindenki megtalálhatja azokat a tárgyakat, amiket szívesen hallgat. De tényleg: pénzügyi, művészeti, tudományos, filozófiai, sőt, hegesztés és szeszkultúra is. És a legtöbb tényleg érdekes. (Bár nyilván azért vesz fel valamit az ember, mert érdekli.)
Azzal viszont egyetértek, hogy a legnagyobb szopás valami olyat tanulni, ami abszolút nem érdekel, de nincs választás, mint pl. a fönti példában a zenetörténet.

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc

+1

Van a dolognak másik oldala... ez alapján lehet, hogy mégsem látja az ember olyan fontosnak. :D

Amúgy hallgassa bárki, ha kedve van hozzá a nem szakmához illeszkedő tárgyat, de hogy kötelező legyen...

Egyébként középiskolában azt mondták nekem, hogy most ugyan mindenféle tárgyat tanulni kell, de a felsőoktatásban szakosodhat arra az ember, amire akar... különben mi értelme lenne mégegy "középiskolának"?

Arról nem is beszélve, hogy van enélkül is mit tanítani, sokszor még az is kevés... mégiscsak túl széles területet foglalnak magukban az egyes szakmák, ha az ember kicsit mélyebben kezd belemerülni...

+1
Érdekes módon, hogy ha valaki nem tudja a legjelentéktelenebb esemény évszámát fejből, vagy nem tud elmondtani 10 József Attila meg 20 Petőfi verset fejből álmában is felkelve, akkor műveletlen szakbarbár, de ha egy bölcsész nincs tisztában a másodfokú egyenlettel, akkor semmi gond, mert amúgy is hülyeség a matek.

"Ubuntu is an african word, meaning: 'I don't have enough money to buy a Mac'"

értelmes helyeken úgy oldják meg az általános műveltség fejlesztést, hogy (természettudományi példánál maradva)
- a kreditek 80-90%a a szakmai tárgyakból áll (ezen belül is van olyan ami mindenkinek kötelező, és olyan aminél a választékból x kreditnyit kell, de te választod mely tárgyak adják azt)
- 10-15% olyan kredit, ami nem szakmába vágó de természettudományos (a tucatnyi választékból te választod milyen tárgyakat)
- 5% körül nem természettudományi kredit szintén sokféle lehetőségbüől választva. :)

Ha valaki okosan áll hozzá, akkor olyan választható tárgyakat vesz fel amik érdeklik is. Persze akad olyan is, aki találomra választ és bukdácsolja őket.

A lényeg, hogy a szakmai fejlődést nem befolyásoló műveltégi tárgyak a hallgató választása alapján, az érdeklődési köre szerint tetszőlegesek.

De van olyan rossz ellenpélda is, amikor egy intézmény valamire specializált volt, de a több normatíva miatt olyan szakokat is indít, amihez nincs kellő háttere és például programozóknak is vegyészettel kapcsolatos kötelező tárgyakból kell egy rakat kreditet megszerezni.

ez a jobbik eset. ha valaki elég élelmes, akkor akár értelmes tárgyakra is bejuthat. az a nagyobb baj, ha a tanár nem ér semmit, mert akkor hiába a jó helyre költött kredit, meg a szorgalom... nekünk volt olyan tárgy is, amit mindenki szeretett volna, de a tanár és a jegyzet csapnivaló volt, úgyhogy... :/ de az ember legyen optimista :)

--
xterm

én infósként ilyeneket csináltam:

- Fantázia és valóság (kár hogy már nem indítják)
- Biotechnológia üzleti szemmel (olyan dolgokról hallottunk, amit 5-10 év múlva láthatunk)
- Bevezetés a csillagászatba 1
- Fejezetek a fizika kultúrtörténetéből - a XX. század fizikája
- Alternatív energiaforrások
- Tudományos film, oktatófilm, mozgókép 1-2 . (fotó/film, fény, digitális mozi)

A szakmai tárgyak közül választhatókból is csak ami érdekel, arra jelentkeztem :)

Az a baj, ha valamire ráerőltetik az embert. Akkor tényleg csak időpocsékolás és a szakmai dolgoktól veszi el az időt.

Gyerekek. Lenyomtam az egyetemet, kb. 6 nem szakmai tárgyat
kellett felvenni. Most ha valaki azt mondja nekem, hogy ettől a 6 tárgytól nem leszek szakbarbár, akkor elsírom magam.

Hasznosak voltak, szép volt, jó volt, de ez nem változtat semmin.

BTW az egyetemi képzés szerintem nem arról szól, hogy általános műveltséget adjon, ez a középfokú oktatás feladata. Az egyetemi
képzés célja a szakemberképzés. A mérnöki képzés célja pedig
kifejezetten az önálló problémamegoldásra való felkészítés (meg arra, hogy
iszonyat mennyiségű anyagot tudjunk megtanulni hihetetlen rövid idő
alatt :)) Az általános műveltség okítása jelenleg sem, és a jövőben sem lesz célja a mérnökképzésnek. Ez a bölcsészképzés dolga, tudjátok, azok az arcok, akik a hamburgert árulják ;)

Már a szakma egyes szakirányai is annyira széles ismeretanyagot ölelnek fel, hogy öt év alatt lehetetlen volna minden fontos tudást átadni. Az egyetemen szemléletet kapsz, és képességeket próbálnak kifejleszteni benned, hogy később önállóan tudj kezelni egy feladatot vagy problémát.
Ez a helyzet a közismereti tárgyakkal is. Nem feltétlenül az a céljuk, hogy beléd verjék teszem azt az ógörög történelmet, inkább kedvcsinálók. A téma iránt érdeklődő hallgató megkapja azokat az alapokat, amelyek mentén el tud indulni a mélyebb ismeretek felé.
Ezekkel a dolgokkal értelmes hallgató esetében nincs is semmi baj.
Szerintem.

( oszkar v | 2009. 03. 13., p – 09:42 )

Azért a tisztesség kedvéért hozzátenném, hogy a Corvinus Közgáz kar matek tanszék honlapjáról, plusz még egyes oktatók saját egyetemi honlapjáról rengeteg, egyébként boltban súlyos pénzekért is kapható saját könyv és páldatár, valamint cikk teljes anyaga tölthető le ingyen és bérmentve. És ez már egy évtizedes hagyomány.

( ricsip v | 2009. 03. 13., p – 09:54 )

Nincs nektek olyanatok, hogy hallgatók által karbantartott tanulmányi oldal? (tippem h. kell lennie) Amire mindenki feltölti az anyagait.

Csak feltételezem, h. te éppen lemaradtál vmiről, és ezen felbuzdulva írtad meg ezt a posztot. De ha kicsit jobban belegondolsz, onnantól kezdve h. valami kikerül a tanár kezéből (akár elektronikus, akár a régimódi papírlap formájában) onnantól kezdve nincs olyan h. "nem elérhető". Kicsit több összetartás kellene nálatok, vagy 1 vállalkozó szellemű ember/csoport aki indítana egy ilyen jellegű oldalt. Eyszer kell megszerezni az adott PDF-et, utána már a világ végéig letölthető marad a saját oldalatokról.

Egy kis nosztalgia így péntek de.: eszembe jut a mi évfolyamunk (a víz másik oldalán ;), ami pont olyan volt mint bármely más évfolyam. Volt aki bejárt szorgosan mindenre, volt jegyzete, de kölcsön nem adta volna a világ minden kincséért sem. Ez 1 szinten érthető, és én is egyet kell hogy értsek vele, ha arról van szó h. olyan embernek kell a jegyzet, aki soha a büdös életben 1 előadáson nem volt bent, és szeretné a lehető "legolcsóbban" (az idő is pénz ugyebár) megúszni az adott x kreditet. A másik dolog az egészséges mértékű versenyszellem, ugyebár ugyanarra a munkaerőpiacra dobnak ki mindannyiunkat, és akármennyire kollégák vagyunk már egyetem alatt is, de konkurrencia is a padban melletted ülő!

Viszont lehet millió más oka is amiért az ember nem tud bejárni az órára (munka, család stb.) és ezen felbuzdulva döntöttünk mi is úgy páran még sok-sok éve, hogy elindítottunk egy ilyen tanulmányi oldalt. Hasznos volt, mert a történet elején említett embereken kívül volt szerencsére olyan is, akik az innen-onnan összevadászott anyagokat szívesen megosztották a többséggel, és magam is emlékszem olyan ZH fotókra amiket én szereztem meg, és az oldalon a mai napig az én kommentjeimmel olvashatók :)

De van ilyen oldal. Sőt az egyik helyen admin is vagyok. De ezzel is munka van, magától nem lesz meg minden jegyzet/előadás/zh, valakinek utána kell járni, magától senki nem küldi el. Persze az hogy egyszer felteszi, de aztán gyorsan leveszi, az egyszerű eset, de amikor csak a kipontozottat teszi fel, akkor már nehezebb megszerezni a teljes változatot elektronikusan.

Egyébként van néhány olyan tárgy, ahol végig Excelben dolgozunk a félév alatt (vagy papíron, de excelben könnyebb lenne). Ilyenkor a tanárnak is egyszerűbb lenne hosszú távon, ha csinálna egy oktatóvideót, ez max. annyi idő lenne neki, mintha 2 félévig oktatná a tárgyat. De ha egyszer meglenne a videó, utána igazából elég lenne fele annyi óra, és az órák csak abból állnának, hogy kérdezne az, aki nem ért valamit. Mert ilyen tárgyaknak nagyjából a tanár minden félévben ugyanazt mondja el.

(Azt már fel sem vetem, hogy igazából Open Office is elég lenne nekünk Excel helyett.)

"A másik dolog az egészséges mértékű versenyszellem, ugyebár ugyanarra a munkaerőpiacra dobnak ki mindannyiunkat, és akármennyire kollégák vagyunk már egyetem alatt is, de konkurrencia is a padban melletted ülő!"

Igy is van: Sot az egeszseges merteku versenyszellem ertelmeben a melletted ulotol el is kell venni az O jegyzeteit, elvegre ha neki is van, akkor O is olyan eselyekkel indul mint Te ...

ja ...

k.

"... másikat segíteni sajátmagad helyett ..."
Az miert ellentmondas, hogy masokat is segitesz ugy hogy magad elott nem emelsz falakat?
Ha Te jol jegyzetelsz az egy isteni adomany ... ha ezeket a jegyzeteket kozkezre bocsajtod,
attol meg neked ezek a jegyzetek megmaradnak, nem?

"... én "alapítottam" már tanulmányi segédleteket gyűjtő mozgalmat, s te?"
Nem! Nem alapitottam tanulmanyi segedleteket gyujto mozgalmat, de ha valaki megkert valamire hogy segitsek akkkor nagyon ritkan adodott ra alkalom, hogy ez ne tettem volna meg neki ... barkinek ... En ezzel nem lette megkarositva!

"tudatosan kicseszni és eltiporni a másikat"
En szocialisan egy alulfejlett egyed vagyok, de nem latom a kategorikus kulonbseget ... az egyik passziv kib@sz@s, a masik meg aktiv ... de kib@sz@s mind a ketto!

k. a karitativ

egyik tanárunk mindig az amerikai egytemek módszerét majmolta, ahol nem eredménytől függ, hogy ki megy át, hanem valami görbétől, amit félév elején közzétesznek: létszámra felbontva, hogy hányan buknak, hányan közepesek és hányan kitűnőek... ha mindenki 90% felett teljesít, akkor is az alsó harmaduk bukik. Senkinek sem érdeke, hogy segítse a többieket, inkább, hogy egymást tapossák.

Szerencsére, mikor be akarta vezettetni nálunk is az ilyen értékelést, akkor rövid úton megvétózták.

( lazly | 2009. 03. 13., p – 10:03 )

Bocsi, de nem tartom a corvinust akkora egyetemnek hogy barmit felteniuk kene, folleg matematikai teruleten. Nem azt mondom hogy ertektelen es lebecsulendo, de kicsit nagykepunek tunik ez a hozzaallas hogy mindenki az O jegyzetuket akarja 'ellopni' (marha tenyleg ez a hozzaallas), amikor pl elten semmi ilyesmi nincs.

Bocsi ha negativ voltam, ilyen viszhang keletkezett bennem. Udv!

-------------------------------
"A gorog katolikus noknek 8 dioptria alatt nem kotelezo a bajusz!" avagy "Nozni csak muholdal lehet..." | http://lazly.hu

Mint föntebb írtam, pont matematikai területen már vagy tíz éve példaértékűen közzéteszik az anyagokat. Köszönjük, hogy hozzászóltál úgy, hogy azt sem tudod, miről van szó. Viszont kár, hogy nem sok tanszék követi a példát.

A TJ által linkelt mellet pl.:
http://medvegyev.uni-corvinus.hu/
http://www.bke.hu/puskas/
http://www.bke.hu/magyarkuti/
http://web.uni-corvinus.hu/~kannai/elibd/
http://www.bke.hu/math/Tananyag/a3mat2.htm

Milyen titkolózóak!

Ugyan mar, szivessen tettem. Igy legalabb megtudhatod hogy egy masik egyetemre jaro hallgato mit gondol a temarol a fenti iras es par hozzaszolas alapjan...
(amugy meg beleirtam a 'marha tenyleg igy van' kis boffenetet a hozzaszolasomban, mert a hitelesseget valoban nem tudom ellenorizni)

Pa!

-------------------------------
"A gorog katolikus noknek 8 dioptria alatt nem kotelezo a bajusz!" avagy "Nozni csak muholdal lehet..." | http://lazly.hu

Csak a matematika terület kiemelésével volt bajom, és az ő hozzáállásuk meg a hozzászólásomból is kiderült, még a tied előtt. Egyébként volt nekem szerencsém az ELTE matek tanszékekhez is, nem tudom mi változott azóta (nem túl rég), de anno kevés oktató tette ki a gyakorlati anyagot a netre. A megoldásokat meg szinte egy sem. Pedig jól jött volna, főleg azokhoz, amire órán nem került sor. Mindezt úgy, hogy sok tárgyból egyszerűen nincs írásos tananyag pénzért sem. Ők nyilván nem titkolják, csak idő hiánya miatt nem teszik ezt meg. Pedig tök egyszerű lenne (nem csak ott, máshol is): néhány plusz pontért (mondjuk ami még önmagában nem elég a ketteshez) lenne jelentkező, aki segít gépre vinni anyagokat.

Az egyetemen volt egy tárgy, amiből egy kollégával nagyon szép jegyzetet csináltunk. Az oktatók (ketten voltak) felajánlották, hogy ha elkészítjük elektronikus formában is, automatikusan ötöst kapunk.
(Ezen a területen nemigen van magyar nyelvű szakirodalom.)
Picit belegondolva egy tisztességes elektronikus jegyzetet megcsinálni nem is olyan kis munka. A sok ábra a gond. Azokat normálisan megrajzolni, vektorosan, az nagyon nagy munka. Sokkal kisebb meló tanulni, és ötösre vizsgázni. Mi ez utóbbit választottuk.

( bitumen | 2009. 03. 13., p – 10:28 )

Szerinted mibol vizsgaztatnak az egyetemek? Ha kiadnam az osszes gyakorlat javitokulcsat az egyetemistaknak, akkor uj vizsgafeladatokat kene kidolgozni. Az meg amellett, hogy penzbe es idobe kerul csak a tanulmanyi atlagot rontja. Igy legalabb szoban terjed, hogy mire kell szamitani a vizsgan. Es ez nem magyar pelda, hanem a JKU-rol van szo.

Személy szerint erről mindig azt gondoltam, hogy aki korábbi vizsgákból, gyakorlatokról, példatárakból állítja össze a vizsgát, az milyen tanár már. Amihez értesz, abból mennyi idő kidolgozni új vizsgasorokat? Vagy mindenképpen növelni kell a szorgalmas hülyék esélyeit, akik bemagolnak régebbi kérdésekre kész válaszokat?

( zeller | 2009. 03. 13., p – 11:31 )

A mi időnkben max. fénymásolatban terjedt az órai jegyzet, meg esetleg a tanár fóliáinak a másolata... Miért olyan ...va nehéz bejárni órára? Vagy csak zsenánt, hogy a többiek isznak/b...ák a rezet vagy egymást/lógnak/stb., aki meg tanulni akar, annak tenni is kell érte valamit?

neheznek nem nehez, de van aki tud jegyzetelni, van aki nem ...
Az egyik nem ettol okos, a masik meg nem attol hulye ...

(szemelyesen en peldaul egy nagy okorsegnek tartom azt, hogy az
eloadasokon hallja valaki "eloszor" az anyagot ... en mar kvazi
elofeltetelkent kezelnem hogy a hallgato olvasta a jo elore kiadott
foliakat ...)

k.

Erre azért van egy jó válaszom: voltam én elég olyan előadáson, ahol csak körmöltem, mint a hülye, a kvázi ínhüvelygyulladást leszámítva nem volt különbség, mintha letöltöttem volna. És voltam olyan előadáson is, ahova felsőbb évfolyamokról is bejöttek, mert olyan jól adott elő az előadó.

A körmölnivaló legyen fent a neten, a tanár meg magyarázzon az előadáson. Amit könyvből is meg lehet tanulni, arra minek előadás? Ne körmölni kelljen már bejárni!

Aki meg azért nem jár be, mert lógós barom, az könyvből/letölthető jegyzetből tanulni is lusta. Az ilyenek nyafognak a rövidített jegyzetekért a különféle sulis levlistákon.

Nálunk készen megkapunk minden előadásvázlatot, már a szemeszter elején. Igaz, távoktatás, de a nappalisok is ugyanúgy hozzáférnek ezekhez az anyagokhoz. Kapunk mintavizsgát, minta zh-t, tankönyvcsomagot, teszteket. Aki meg akarja tanulni, az úgyis megtanulja, aki meg átügyeskedni diplomáig, majd az életben fog pofára esni.

Megsúgom, könyvből szinte bármit meg lehet tanulni, a gyakorlat az, amit nem lehet readonly módon megszerezni. Egyébként meg van olyan, aki hallás után tud jobban tanulni, van, aki meg könyvet bújva. Meg van olyan is, aki pukaírás közben (Komolyan! Volt olyan cimbora, aki megírta a három puskakészletet, mire a végére ért, fejből fújta az egészet...)

Nekünk is volt olyan oktatónk (Miskolcon végzetteknek: Gumidisznó), aki az előadáson szinte(!) szó szerint a könyvet adta le (nem ő írta!). DE csak szinte -- vizsgán, amit kihagyott, azt nem kellett tudni, viszont amit a lábjegyzetből megemlített, azt igen.

De a könyvet szó szerint az anyukája is felolvashatja annak, akinek hallás után jobban rögzül. Vagy felolvassa diktafon előtt, aztán annyit hallgatja, amennyit akarja.
Ezek a fajta előadások feleslegesek, és az előadó alkalmatlanságát mutatják. (Nem a szakmai hozzá nem értését, jó szakember is lehet pocsék előadó.) Nekem épp eleget rabolták ilyenek az időmet, és még sok-sok más embernek is.

Azert olyan baszott nehez mert az orak es a munkaidom egybeesnek altalaban. De vegulis fogjuk fel igy: a fizikai holtartozkodas es a tanulas nem fugg ossze, a vizsga van azert hogy a tudast igazolja igy a kreditet, ezert van. Gimiben, altalanos iskolaban azert kell ottlenni, mert nicns mindent atfogo komplett vizsga a vegen, amivel igazolhatod amit kell.

Amugy ha karonkodni akarsz akkor karonkodj, vagy fogalmazd meg mashogy.

-------------------------------
"A gorog katolikus noknek 8 dioptria alatt nem kotelezo a bajusz!" avagy "Nozni csak muholdal lehet..." | http://lazly.hu

Akkor miért nappalira jársz? Levelezőn pont az van: kiadják az anyagot, aztán a konzultációs órán, ált. hét végi időpontokban a lényeget leadja az oktató.

Mi voltunk egyébként az egyik első olyan évfolyam, amikor nem lehetett előadáson katalógust tartani -- mégis bejártunk, hiszen előadás/gyakorlat váltogatta egymást az órarendben, tanköri- és évfolyamszintű közösségi élet is zajlott a szünetekben a folyosón, a teremben vagy a büfékben. Jó, persze, volt olyan előadás, amin a részvételi arány jelentősebb mértékben alulmúlta az átlagot, de "pofavizitre" azért ott is meg-meg kellett jelenni.

Első első félévemben volt olyan, hogy számítástechnika előadás meg gyakorlat -- ez Commodore64 alap BASIC okítást jelentett (nem röhög, ez már IT-történelem!). Gyakorlattal nem volt probléma (Első zh: írhattk 100 percen keresztül, 40-45 perc után (hibátlanra megírva a zh-t) kijöttünk egy páran), ott pl. nem nagyon voltam előadáson,amire majdnem ráfaragtam a félév végén...

Az indexet alá kell íratni az előadóval. Megnézem kicsoda, K...ics tanárurat kell megtalálnom. Tanszék, bézem a neveket, egyik szoba ajtaján két másik névvel együtt felfedezem. Hurrá! Kopogok, tessék -hangzik bentről. Benyitok, köszönök, egy oktató van bent a három közül. Megszólalok, hogy "K..ics tanárurat keresném..." Mire a tanár: Én lennék az... Nyújtom az indexet, "Maga sem sokat járt előadásra, igaz?" hangzik a kérdés kissé keményen. Igen, mondom, szerencsére a már bent figyelő jeles gyakjegy láttán (nem lett túl sok jeles kiosztva) megenyhült, én viszont megtanultam egy életre, hogy legalább néha essen be az ember előadásra, ha másért nem, azért, hogy felismerje a tanárát.

"én viszont megtanultam egy életre, hogy legalább néha essen be az ember előadásra, ha másért nem, azért, hogy felismerje a tanárát."

Én ahányszor ilyen történetet hallottam, mindig meglepődtem h. ilyesmi hogyan lehetséges? Ezek szerint volt hozzá jó jegyzet, és semmi értelme nem volt bemenni.

Nálunk esett egy ilyen, hogy gyerek vizsgaidőszakban felkeresi mestint tanárát, hogy a beugróból időpontot könyörögjön, mert b@szott bejárni.
Bekopog, "tessék", benyit, belép: "Jó napot kívánok, Várterész tanárnőt keresem".
Várterész tanárnő körülnéz: "Látja itt a szobában?"
gyerek: "Nem, elnézést a zavarásért, csókolom" - és kiment.

Na emiatt kell bejárni :)

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Olyan jogon, hogy akit a félév során annyira nem érdekelt a tárgy, hogy egyszer sem ment be, az őt sem érdekli. Anno nálam is került fizetős képzésnél a kartonra az aláírás helyére piros "MT" jelzés olyanok esetében, akiket egész félévben nulla alkalommal láttam, beleszámítva a két Zh, pótzh, illetve aláírás-pótlási alkalmakat is. Az sem érdekelt senkit, hogy nem volt utánuk azonos/hasonló évfolyam, ergo nem volt hová bukniuk.

Meg volt előtte a középsuliban és/vagy otthon C=64 vagy más ámítógép, amin az ember megtanulta a BASIC-et, meg úgy mindenestől programozni is. Eyébként az első féléves matek is hasonlóan "laza" volt, a deriválást, az alapvető integrálokat már gimiben megtanultuk, gyakorlatilag nulla plusz tanulással mentek a zh-k...

Vagy a tananyag semmi újat nem nyújt. Például első féléves Informatika alapjai című tárgy, ahol onnan nyitnak, hogy bit és bájt, majd számrendszerek és így tovább. A gyakorlat meg arról szól a szemeszter végére, hogy Word körlevél készítés és Excel vkeres/fkeres.

Kieg. műszaki infó: gépgyártástechnológa, (forgácsolás, hegesztés, képlékenyalakítás, ipari folyamatok modellezése...) A zenetöri legalább érdekes/értelmes dolog, némileg műveltebb körökben azért jó az alapokkal tisztában lenni (hasznos), viszont éltartam-számítási módszerek mély és átfogó ismerete nélkül talán nem túlzok, de el lehet vegetálni...

Tippelem, hogy a kolléga problémája abból fakad, hogy van x kredit, amit választhatóan közismereti tárgyra kell/lehet fordítani, viszont nem indult az adott szemeszterben csak zenetöri. (Vagy hasonlóan, mint anno nálunk: csoport szinten mindenki leadta, hogy hova szeretne menni, és talán a három legtöbb jelentkezővel bíró közismereti tárgy indult -- akik nem ezekre jelentkeztek, azok a második körben ezek közül választhattak; csak náluk egy tárgy indult.)

+1, csak nálunk nem voltak fóliák meg ilyesmik. aki tanulni akart, az járjon be órákra és figyeljen, jegyzeteljen. más jegyzeteiből nem lehet tanulni. a kezedbe adott kész, kidolgozott dolgokból sem sokat. szerintem a felsőoktatásnak arról kell szólni, mint ahogy nálunk nagyon helyesen arról is szólt, hogy legyen a hallgató önálló. kapsz egy feladatot, és oldd meg, ahogy akarod. járj könyvtárba, járj utána, csinálj saját jegyzetet, ne várd, hogy majd a kezdebe adja valaki a megoldást.

De ehhez meg minek kell eloadas?
Nekem volt ilyen, de azt gyakorlatnak neveztek ...

Azt kellene figyelembe venni, hogy tenyleg miondenki maskent tanul. van aki amit hall jobban megjegyzi/megerti, van aki ha olvassa jobban megerti (ezt kulonben logikusabbnak tartom: barmikor vissza lehet lapozni a konyvben ... ezt eloadason az eloadas felbeszakitasa nelkul nem lehet ....), van aki meg maskeppen ...
De ebbol a hallas alapjan valo tanulast kvazi kotelezove teszik: eloadasra jarni kell!

k.

( Marcell | 2009. 03. 13., p – 13:24 )

Másolásvédelemmel kapcsolatban ezt muszáj elmondanom:

BME, villanykar, digitális technika. A házi feladatokat csak kézzel írva fogadják el, MERT ezzel megelőzik a megoldások gyors terjedését! Javításokat tartalmazó házi bukta.

Szkenner, digitális fényképező, stb?

( hunludvig v | 2009. 03. 13., p – 13:43 )

BME közlekmérnök karon az elektronika tanszéknek nagyon jó a hozzáállása, mindenben segít, de a Zh-k javító kulcsait ők sem osztják meg, mikor kérdeztük miért, az mondták, régen közreadták azokat is, de onnantól kezdve nem adják ki, mikor az egyik ZHban ezzel találkoztak rajz helyett:
"És a helyes ábra további 2 pont."

( Galadh Ereb | 2009. 03. 28., szo – 04:34 )

Elkezdtem irni egy nagyon hosszu hozzaszolast, de feluton ugy dontottem, hogy forumozas helyett inkabb pelda ZH-t csinalok a hallgatoimnak, es csak egy rovid mondatban reagalok az itt elhangzottakra:

Oszinten varom azt a napot - ha lesz ilyen, amikor mas egyetemek oktatoi az en jegyzetemet szeretnek majd hasznalni, mert annyira jo.

Szerencsére nálunk az ellenkezője a jellemző. Sokszor elhangzik olyan, hogy "Ezt a részt XY tanár úr jegyzete nagyon jól leírja, töltsétek le a honlapjáról!". Sőt olyan is, hogy "Akit jobban érdekel ez a rész, az vegye föl XY tanár úr ... című tárgyát!".
Azért is furcsállom, amit írtál, mert hiszen kollégák. Hogy néznek egymás szemébe, arról nem is beszélve, hogy hogy buliznak? :))

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc