Microsoft szabadalmak reloaded - web böngészése billentyűzettel

Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Augusztus 31-én az USA szabadalmi hivatala (UPSTO) újabb triviális Microsoft szabadalmakat hagyott jóva.Többek között például:

web böngészőben hiperlinkek közötti navigálás billentyűzettel (lajstromszám: 6,785,865 , benyújtva 1997-ben);

zenéből jellemző részlet kivágása (lajstromszám: lajstromszám: 6,784,354, benyújtva: 2003-ban)

Erről eredetileg Steve Suehring adott hírt blogjában.

Különösen az első szabadalom veszélyes, mert számos egyéb - újnak semmiképpen sem nevezhető, de rendkívül elterjedt - ötletet véd le, például a hiperlinkek grafikus kiemelésének, bekeretezésének, kiszinezésének gyakorlatilag az összes lehetséges módját. Bár elbírálásra 1997-ben nyújtották be, a levédett ötletek túlnyomó részének nyilván létezett már azelőtt is megvalósítása. (pl. Netscape)

( radulovity | 2004. 09. 06., h – 12:48 )

Mikor is adtak ki stabil Lynx-et?

( whitehawk v | 2004. 09. 06., h – 12:55 )

Ilyen szabadalmak bejegyzése szerintem több egyszerű butaságnál, szerintem itt a hivatali vissazélés kategória a megfelelő.

( zsolt | 2004. 09. 06., h – 12:58 )

Ezzel csak az lehet a céljuk, hogy lazítsanak már ezen az idióta törvényen az USÁ-ban

( maszili | 2004. 09. 06., h – 13:09 )

Szerintem Bin Laden es tarsaik jobban jarnanak ha

hasonlo modszerrel probalkoznanak a tuszejtes helyett.

Mert ez (amit az M$ csinal) mar a terrorizmus kategoria... szerintem.

Szerintem itt egy tipikus kettős mérce esete forog fenn. A szabadalom elbírálásakor az számít, hogy a szabadalomban legyen valami új. Ez nyilván könnyen teljesíthető, és a szabadalom bejegyzés előtti megvétózását ezzel az indokkal lehet kivédeni. Hiába jönnél a lynx-szel vagy Netscape-pel, a jogászok tudnának mutatni a beadványban legalább 1 olyan pontot, ami ezekhez képest új, tehát a szabadalomnak van létjogosultsága.

Namost mikor a szabadalom életbe lép, akkortól kezdve más a mérce. Ezúttal már minden ami a szabadalomban rögzítve van jogalap a licendíjszedésre/perelésre. Azt hiszem nem kell tovább magyaráznom, hogy mindez mit jelent és hogy milyen egyszerűen lehet vele visszaélni.

Nem pont erre gondoltam... :)

A sok drogból úgy is van pénze.

Csinálna egy céget ami bejegyezné az összes

marhaságot amit lehet (mint az M$), így gazdaságilag belülről,

minden kockázat (lánctalpas tankok támadása)

nélkül fúrhatja meg a rendszert. Olyan magas jogdíjat

kérhetne hogy még Bill Gate$ sem tudná megfizetni.

A végén vagy megszünne ez a szabadalom marhaság

vagy térden állva könyörögnének Bin Laden előtt... :)

Lehet, hogy félreérthető voltam. A lazaságot a szabadság felé mozdulásként értem.

Tehát mindenki írhasson olyan szoftvert, amilyet akar.

Szóval szerintem ezek a szabadalmak már annyira nevetégesek, hogy a Microsoft célja is nyilvánvalóan az, hogy nevetségessé tegye a szabadalmi törvényt. Vagy esetleg ennyire hülyék lennének?

Ez már kezd olyan lenni, mint mikor valaki lopja az áramot a villanyóra átkötésével és utána erről leveleket küld az elműnek.

Lassan minden beviteli eszközt levédenek: az egér már megvolt régebben, most a billentyűzet, gondolom az emberi hangot is levédték.

Lehet, hogy kénytelenek leszünk a szabad oprendszerekhez valami olyan módot találni, hogy nyalogatással, vagy fejvakarással lehessen kezelni a számítógépet. Bár ahogy megjelenne vele valaki, az MS úgyis levédené azt is.

Microsoft célja is nyilvánvalóan az, hogy nevetségessé tegye a szabadalmi törvényt.

Szerintem meg pont az ellenkezője igaz...

Máskülönben miért forsziroznák itt Európában is

a szabadalmi törvények mielőbbi bevezetését?

Gazdaságilag nem tudja tönkretenni a szabad

szoftvereket... így megpróbálja jogilag

ellehetetleníteni.

Vagy esetleg ennyire hülyék lennének?

Igen... bár ez nézőpont kérdése.

Ez szerencsére tévedés.

A pereskedésre minden jellemző együttes! megvalósítása szükséges, tehát azt a pici újat is meg kell valósítani, amit a szabadalom tulajdonképpen véd.

Csak kíváncsiságból kérem:

Aki rajtam kívül látott már bitorlási pert vagy annak iratanyagát élőben kérem írjon ide egy válaszhozzászólást.

Ez öröm amit mondtál!

Amúgy inkább arra próbáltam rávilágítani, hogy a szabadalmak szövegezésében gyakran rengeteg dolgot opcionálisnak jelölnek meg. Nagyon sok olyan is van, ahol egy részlet megvalósítására többféle alternatívát is rögzítenek. Bitorlási pert valóban nem láttam még, csak a szabadalmak szövegeiből indultam ki. A "what is claimed" részben igen gyakoriak az olyan pontok, hogy "same as in point x but with y instead of z". És ilyen pontokban gyakran az összes elképzelhető alternatívát fel szokták sorolni. A fenti állításod ilyen esetben is igaz? Mert szerintem olyan biztos nincs, hogy valami egyszerre az összes alternatívát megvalósítja, sőt általában a felsoroltak közül egyszerre csak egyet szoktak. Szerintem ettől még lehet bitorlás.

Ja és mégegy valami eszembe jutott. A legtöbb cég magától a per gondolatától is fél (nem is alaptalnul, ha a jogi költségeket vesszük). Nem kell, hogy tényleg létrejöjjön a per, a fenyegetés már általában elég meggyőző.

Tehét hiába nem nyerheti meg a pert (vagy esetleg el sem kezdheti) a szabadalom tulajdonosa amiatt, hogy az alperes csak egy részét alkalmazza a szabadlomban foglaltaknak; ez semmit sem ér, mert évekig el tudja húzni a bizonyítási eljárást és addig az alperes meg szépen belerokkan a jogi költségekbe.

A dolog megértéséhez sajnos egy kicsit szakmai dolgokat kell magyaráznom. De végülis ez egy szakmai portál :-)

A törvény szerint a szabadalom oltalmi körét az igényont határozza meg, és akkor lehet bitorlásról beszélni, ha a termék az igénypontban felsorolt minden jellemzőt megvalósítja.

Az a sok alternatíva amit még lehet látni azok az úgynevezett aligénypontok. Ha figyelmesen megnézzük ezek nem mások, mint a főigénypont egyes speciális esetekre való alkalmazásai.

Példa:

Ha a főigénypontban az van, hogy a link ki van emelve, akkor lehet az egy aligénypont, hogy aláhúzással van kiemelve, egy másik pedig az, hogy keretezéssel van kiemelve.

Az oltalmi kör szempontjából igazán csak a főigénypont számít. Az aligénypontokban csak azt mondja el a leíás készítője, hogy a főigénypontban valamilyen módon megadott jellemzőbe kéretik ezt és ezt is beleérteni.

Van még egy technikai oka az aligénypontok használatának. Ha valaki meg akarja semmisíteni a szabadalmat akkor az aligénypontokból (a leírásból is lehet, de az aligénypontból a kézenfekvő) át lehet emelni jellemzőket a főigénypontba.

Példa:

Az aláhúzással kiemelésre találnak újdonságrontó anyagot (pl. lynx) akkor nem semmisítik meg a szabadalmat, hanem csak korlátozzák mondjuk azzal, hogy ez a kiemelés ovális színes keretezéssel történi.

Ekkor az oltalmi kör sokkal szűkebb lesz, hiszen a bitorláshoz ovális színes keretek is kellenek, melyek sokkal kevesebb programban vannak.

Sajnos ebben igazad van. Nekem is úgy tűnik, hogy ezek a semmire sem jó szabadalmak pontosan ezt a célt szolgálják.

Persze óvatosnak kell lennie a szabadalmasnak, mert ha mégis megsemmisítik akkor ő állja a költségeket. Sőt ha jól tudom az USA-ban van olyan szabály, hogyha bebizonyosodik, hogy erőfölénnyel élnek vissza a költség többszörösét ítélik meg a másik félnek.

Egy qrva fontos dolgot mondtál el most! Jó lenne, ha ez nemcsak itt lenne meg, mert szerintem ehhez a cikkhez később már nem fognak visszatérni. Ebbe a témába be tudnád ezt másolni (vagy bemásolhatom én?) http://www.hup.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=1889