Hogyan lesz az ember jó rendszergazda?

Linux-kezdő

Üdv. Érdeklődni szeretnék, hogy „Hogyan lehet valakiből jó rendszergazda?” . Tudom, hogy a kérdés egy kicsit nyers de ez szerintem a leghelytállóbb. Tanácsot szeretnék kérni mit érdemes alaposabban megtanulni, érdemes e benevezni valahol valamilyen tanfolyamba, mely könyveket érdemes elolvasni stb. Itt szívesen fogadnék effajta javaslatokat. Lassan egy éve vagyok Linux közelben, de csak felhasználói szinten foglalkoztam vele. Most úgy érzem, hogy itt az idő a dolgok alaposabb megismeréséhez. Köszönöm előre is a válaszotokat.

  • 3541 megtekintés

( turul16 v | 2008. 12. 25., cs – 22:59 )

Andrew S. Tanenbaum: Halozatok
Linux Bevetes kozben I-II

Meg kerits valami jóféle könyvet shell programozásrol, ill. pl webserverekröl.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Shell programozás ügyében érdemes megnézni a "Héjprogramozás" című könyvet még csak belenéztem, de egészen használhatónak tűnik.

A kérdésre, hogy hogyan lesz valakiből (jó) rendszergazda, szerintem minden ilyen terülten dolgozó embernek megvan a maga története. Én konkrét iskolát és képzést nem látok, mint valami utat amit be lehetne járni (OKJ és egyéb, sokszor röhejes képzésektől tekintsünk el). A rendszergazdai feladatok elsajátítására nincs bevett módszer, hacsak azt nem nevezhetjük annak, hogy olvasol és próbálgatsz.(és ezt a kettőt váltogatva, összefűzve tapasztalatot szerzel). Ami jelenleg szerintem egy egészen új megvilágításba helyezi a próbálgatások mikéntjét az a virtuális gépek és hálózatok jelen állapota, ergo egy erősebb gépen szimulálni tudsz egy egész hálózatot szinte veszély nélkül.

Arról, hogy az ember hogy kerül ilyen munkakörbe csak halvány sejtéseim vannak, de én is kíváncsi lennék a különböző tapasztalatokra és arra is, hogy a fentebb dióhéjban leírt elképzelésem mennyire ködös vagy sem.

Virtuális géppel és otthoni szórakozással az a probléma, hogy alapokat meg lehet tanulni, de hogy mi van akkor, ha a tervezettnél lényegesen nagy terhelés alatt van a rendszer, azt nem feltétlen lehet otthoni környezetben észrevenni.

Ehhez már kell a tapasztalat, amit leginkább munkahelyen lehet összeszedni szerintem.

----------------
Lvl86 Troll

( barii | 2008. 12. 25., cs – 23:03 )

ez most a "Linux vagy Unix (vagy Windows)?" folytatása?

( Rt711 v | 2008. 12. 25., cs – 23:23 )

Ajánlom ezt . Nem a distro miatt, hanem az általános tanácsok amiket érdemes megfogadni, hisz emberekkel/emberek közt- is dolgozol.

Debian Lenny

( peterson v | 2008. 12. 26., p – 00:29 )

Fogj egy régi számítógépet. Tegyél fel egy linuxot (mindegy milyet), de grafikus felület ne legyen rajta! Ha ugyanis van X akkor egértologatásból nem fogod megtanulni mi hol van. Kezdd el üzemeltetni ezt a vasat.
Ha valami nem megy, akkor HUP és gugli.
Így pár év múlva tehetséges kezdő lehetsz ;)

Ezzel arra akartam célozni, hogy nincs egy kimondottan "ez kell hogy rendszergazda legyek" című könyv, vagy weboldal. Gyakorlás kell, és szinte minden problémához külön szakirodalom.

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

( uid_4656 v | 2008. 12. 26., p – 01:17 )

Amit leírok, az saját vélemény, és gyanítom, hogy nem sokan fognak egyetérteni vele...

Szerintem a jó rendszergazda teljesen mindegy, hogy hogyan old meg egy konkrét problémát. Tegyük fel, hogy az a feladatod, hogy egy squid logban összeszámold, hogy melyik IP-címről hány oldalt kértek le a proxy-n keresztül. Ha egy ilyen feladatod van, akkor neked már régen rossz. :-)

Azért adok egy megoldást, lehet kritizálni:

cat access_log |cut -f |sort -u |while read ip
do
echo -n $ip" "
cat access_log |grep -c $ip
done

Valóban ez a megoldása a feladatnak? A rendszergazdák nagyon nagy része belekötne abba, hogy pl. sokkal hatékonyabb, ha awk-val vagy perl-lel gyűjtöd egy hashtáblába az IP-ket és a hozzájuk tartozó számlálókat. Én ezzel messzemenően egyetértek, viszont szerintem ettől a tudásuktól határozottan NEM lesznek jó rendszergazdák.

A jó rendszergazda szerintem ott kezdődik, ahol a fenti feladat megoldásának lehetséges javítása nem valamilyen algoritmus optimalizációját juttatja eszébe (azt hagyjuk meg a programozóknak, akik tudják, hogy a fentebbi megoldás O(n^2) futásidejű, a hashtáblás meg O(n) és ez jó).

Szerintem a jó rendszergazdának legelőször az jut eszébe a feladatról, hogy "miért is kell ezeket megszámolni"? A válasz mondjuk ez: azért kell ez, mert kíváncsiak, hogy melyik felhasználó mennyit netezett (amihez persze kell majd egy IP-cím/user megfeleltetés, amit szintén a rendszergazdával csináltatnak meg).

A jó rendszergazdánál ez a kérdés fel sem merül. Azért nem merül fel, mert eleve úgy csinálta meg a proxy-t, hogy a felhasználók számára transzparensen authentikáljanak a squid-hoz (a jó rendszergazda azt is tudja, hogy ennek lehet, hogy semmi köze nincs a squid transzparens proxy módjához, hiszen pontosan ismeri a transzparens szó jelentését), és már nagyon régóta van olyan log analyzere telepítve, ami a szükséges adatokat szolgáltatja.

Na, lehet fujjolni :-p

Egyaltalan nem fujolok (mert nagyreszt egyetertek :). Csak hozzafuznem:

1. Az ember eloszor nem is gondol ra (pl. en) hogy ilyeneket szamolgasson. Csak amikor jon az ukaz, akkor ugrik neki a fenti modon.

2. Miutan egyszer megcsinalta a fenti modon es rajon, hogy ez maskor is kellhet, _akkor_ allit be authentikaciot a proxyn :)

Szoval: mindig van a fonoknek olyan kivansaga, amit a legjobb rg sem lathat elore :)

( janoszen v | 2008. 12. 26., p – 02:34 )

Amilyen a Linux, olyannak kell Neked is lenned. Van egy csomó eszköz, viszonylag kevés használható valamire önmagában, azonban összerakva sok jó dolgot tudsz csinálni. Pl én a minap tudtam meg, hogy mod_perllel gyakorlagilag önálló Apache modulnak megfelelő funkcionalitást lehet elérni.

Nyilván, ha csupán tárgyi tudásra vagy kíváncsi, akkor el kell döntened, mit szeretnél üzemeltetni. A banki rendszer teljesen más lesz, mint mondjuk egy webes rendszer. Legyél paranoid, legyél óvatos, vigyázz a felhasználóiddal és olvass végtelen mennyiségű howtot, doksit, mant, néha csak úgy kedvtelésből is.

Ja, és ne legyél lusta programozni. Nagyon sok Linux rendszergazda fél a programozástól, mint a tűztől, pedig adott esetben sokkal egyszerűbben meg lehet vele oldani problémákat.

( zeller | 2008. 12. 26., p – 20:17 )

Erről a hegedűtokkal a hóna alatt villamosra várakozó fiatalember és az arra járó öreg párbeszéde ugrik be: "Elnézést, meg tudná mondani, hogyan juthatok el a zeneakadémiára?" Mire a válasz: "Gyakoroljon, sokat-sokat gyakoroljon!"

Egyszóval a jó rendszergazdát a gyakorlat teszi, meg az előrelátás, meg a dolgok automatikussá, kényelmessé faragása, amiből egyenesen következik, hogy a rendszergazda akkor dolgozik jól, ha nem csinál semmit.

Mit érdemes hozzá tanulni? Adott operációs rendszernek lehetőleg több tipusát/verzióját, az azt futtató hardvert kell elsőként megismerni, igen alaposan. Nem, nem csak a Linuxot, hanem a többi UNIX-ot is próbáld meg legalább advanced user szinten megnézni -- sok hasznos ötletet fogsz találni, ráadásul a ker. UNIX-ok ismeretét elég sok munkahelyen elvárják.

Aztán illik a nyers OS-nél messzebb is látni, ergo hálózati ismeretek nélkül, IT-biztonsági alapok nélkül, a fontosabb, jellemzőbb alkalmazások ismerete nélkül elég nehéz jó rendszergazdának lenni. Ugyancsak fontos, hogy ismerd meg a másik oldalt is -- igen, a Microsoft-os rendszereket, legalább olyan mértékben, hogy az együttműködéshez elegendő legyen.

na most nagyon igazat mondtal! tenyleg nem eleg csak a linux unix palyat megismerni kell hozza egy kis windows is! legalabb annyi hogy a halozatod a piri neni userel be tudjon ileszkedni a sok sok linux (unix) szerver kozze! nalam a szerverek 90% linux de azert a sima mezei user azt a windowst ismeri mert neki is az van otthon es o a nagy isten meg akkor is ha nem tudd semmit de neki xp-je van otthon es ezzel mar ebed szunetbe is megzavar hogy de bezeg neki az ura az mekkora kevint mitnick :)

( airween v | 2008. 12. 26., p – 21:38 )

Hello,

szerintem két alapvető dolog kell hozzá: szeresd amit csinálsz, és tanuld is meg.

Tanulni lehet sok helyről, embertől, én is adok egy tanácsot:
http://www.openna.com/pdfs/Securing-Optimizing-Linux-RH-Edition-v1.3.pdf
(Hello Zeller!:))

megj: van már újabb kiadás is, de linket nem találtam.

Bár régi, de az alapvetések benne vannak, jobbat szerintem nem találsz. Az meg hogy RH, tök mindegy.

A másik, hogy szeresd amit csinálsz már "nagyobb falat". Ha ez megvan, akkor fáradtság, fásultság és minden erőlködés nélkül képes leszel hajnalig "rohadni" a gép előtt, hogy azt a valamit befejezd, és kompromisszumok nélkül olyanra készítsd el, amilyenre szeretnéd, nem pedig amilyenre "elég". És ezek a dolgok "beégnek", hidd el.

Azt hiszem ez utóbbi különböztetni meg a jó rendszergazdát a nem annyira jó rendszergazdától :)

a.

http://www.openna.com/pdfs/Securing-Optimizing-Linux-The-Ultimate-Solut… ott van a download oldalon egy picivel fentebb :-P

És igen, a "működik, nem?" stílusú kókányolás helyett a jó rendszergazda tényleg megcsinálja a feladatot, mert mint tudjuk, az átmeneti megoldások tartanak ki legtovább, viszont azok okozzák a legtöbb problémát is (Ebben tehát nincs igaza Hack de Mux belga kollégánknak). És ami nagyon fontos, a dokumentálás. A jó rendszergazda dokumentálja is azt, amit csinált, részben a saját bölcsebbik (al-) felének a védelme miatt is, részben meg azért, mert a feje nem káptalan (sokkal inkább kápos), és tökéletesen képes az ember bármit elfelejteni.

Nagyon jó iskola lehet az is, ha nagy rendszereket, heterogén hálózatot üzemeltet valaki jó szakemberekkel együtt. Ha van ambíciója, tehetsége, akkor a "szögbeverős" melóból ki lehet nőni, és a napi, leírások alapján végzett üzemeltetés mellett egyre több és komolyabb feladatot lehet kapni, egészen addig, hogy bizonyos rendszereknek fullban a gazdája lesz az illető.

( LGee | 2008. 12. 26., p – 22:15 )

Szerencse kell hozza, hogy a megfelelo szemlelettel rendelkezo emberek koze kerulj, viszont ha talalsz magadnak egy jo peldakepet vagy 'mentort', a szemleletet konnyebb lesz elsajatitani.

Szerintem a jo rendszergazdai ismervek nem nagyon allnak messze a jo munkaval kapcsolatos altalanos kovetelmenyektol:

- felelossegtudat es elorelato tervezes, megelozes
- sokoldalu ismeretek, torekves a folyamatos fejlodesre (bar ez ketsegkivul belulrol ered)
- megerteni es tamogatni az igenyt, amit az uzemeltetes kiszolgal
- csapatmunka (nem eri meg magadnak spejzolni a tudast, mert akkor a vegen nem engednek el szabadsagra)