Linux Defenders: új kezdeményezés a patent trollok ellen

Címkék

Egy technikai vállalatokból - beleértve az IBM-et - formálódott társaság várhatóan ma jelenti be a Linux Defenders (a cikk írásakor még nem működik az oldal) névre hallgató új kezdeményezést, amelyet azért hoznak létre, hogy megvédje a nyílt forrású szoftverekkel foglalkozó közösséget az olyan magánszemélyektől és vállalatoktól, amelyek kétes szoftverszabadalmakat birtokolnak és ezekre hivatkozva a nyílt forrású szoftverek által állítólagosan elkövetett szabadalomsértések miatt pénzt követelnek.

A Linux Defenders program egyik újdonsága az lesz, hogy felhívja a világ független nyílt forrású szoftverfejlesztőit arra, hogy kezdjék el beküldeni az általuk létrehozott szoftveres újításokat, innovációkat a Linux Defenders weboldalra (a cikk írásakor még nem indult el), hol ügyvédek és szoftvermérnökök csoportja segít - térítésmentesen - letisztítani, összerakni és "(ön)védelmi publikáció" formájában dokumentálni az új szakmai fejlesztéseket, ötleteket.

Ezen kívül a Linux Defenders gondoskodik arról, hogy az innovációt létrehozó, beküldő fejlesztőhöz megfelelően hozzá legyen rendelve a szerzőt megillető szerzőségi jog, hogy maga a "találmány" bejegyzésre kerüljön az IP.com weboldalra (az a weboldal, amelyet a U.S. Patent and Trademark Office és mások használnak arra, hogy meghatározzák egy szabadalomról, hogy az valóban új, mint ahogy egy szabadalomnak valójában lennie is kell).

A részletek elolvashatók itt.

Hozzászólások

Erről az egész szoftver szabadalomról Jókai Mór: Fekete gyémántok c. regénye jut eszembe. Konkrétan amikor Berend Iván, azt mondja Sondershain hercegnek a Pesti tőzsdén: Itt szabad akárkitől megkérdezni: „Hogy adod a becsületedet?”, s ha az azt mondja: „Nem eladó!”, hát „Ha nem adod: nem adod”, itt szabad akárkit megszólítani azzal a felhívással: „Gyerünk, raboljunk ki valakit!”, s a megszólított nem haragszik, ha nem kell az ajánlat, legfeljebb azt feleli: „Nincs rá időm!”

Szóval a szoftver szabadalomnak is meg van az az aljas lehetősége, hogy a szabad szoftverekben alkalmazott, de nem szabadalmaztatott technikákat bejegyeztesse valaki és aztán sápot követeljen a technika eredeti kitalálójától!
Amíg erre nincs garancia, addig csak az ügyeskedőknek érdeke a szoftver szabadalom.
--
не закурится!

Nem kerékkötő, sőt, inkább segítő, ha az emberek értelmesen tudják használni.

Képzelj el egy pici céget, ami kitalált valami nagyon jót, és elkezdi gyártani.
Majd jönnek a mamutok, megnézik, hogy ez biza' tényleg jó; kiraknak rá egy fél gyümölcsöt és az emberek már tömött sorokban kígyóznak, nyelvüket a földön húzva. A mamut cég termékéért.
A kicsi pedig eközben csődbe megy.

Viszont ha csak a kis cégé lesz egy x ideig a gyártás kizárólagossága, akkor ezen x idő alatt lesz annyi pénze, hogy megerősődjön és egy elég szép szeletet hasítson ki a saját termékének piacából.
Ezután a szabadalom közkinccsé válik, és ő pedig jó pozícióból indul a fejlődést hozó kezdődő versenyben.

Ez a célja.

--
Elder Scrolls hírek

> Képzelj el egy pici céget, ami kitalált valami nagyon jót, és elkezdi gyártani.

X ráfordítással kitalált ...

> Majd jönnek a mamutok, megnézik, hogy ez biza' tényleg jó;

majd Y ( << X ) ráfordítással átveszik a "nagyon jót" ...

> Viszont ha csak a kis cégé lesz egy x ideig a gyártás kizárólagossága, akkor

lesz esélye arra, hogy az X ráfordítása megtérülhessen

> Ez a célja.

hogy a kutatás/fejlesztés megtérülhessen olcsón másolható megoldások esetében is.

Szerintem.

Valóban durva is. Újra kellene szabályozni a rendszert. Néhány éve amikor iparjogvédelmet tanultam a szabad szoftverekből írtam a szakdolgozatomat, amiben világosan megmutatom, hogy sem a szerzői jog (70 éves védelmi idő) sem a szabadalom nem alkalmas a szoftverek oltalmára. Mellesleg szerintem a szerzői jog alkalmatlanabb még a szabadalomnál is.
Sajnos az újraszabályozás iszonyú munka lenne, mert nem elég kitalálni, de nemzetközi szinten el is kellene fogadtatni.

Egy alkalmazott technológiát utólag szabadalmaztatni elvileg nem lehet...

Tehát, ha közzétettél egy kódot egy probléma megoldására szabadon, azt később már nem lehet szabadalmaztatni, hiszen már közzé lett téve.

A gond persze abból adódik, ha csinálsz valamit (pl. megrendelésre), egy szűk körben közzéteszed, és azt szabadalmaztatja valaki. Ilyenkor baromi nehéz bizonyítanod, hogy Te korábban már közzétetted. A hangsúly a közzétételen van...

Ha csak válogatott emberek láthatják akkor nem is került nyilvánosságra, tehát szabadalmaztatható. Viszont ha egy felsőmongóliai közkönyvtár olvasótermében a felső polcon van az nyilvánosságra került, mert oda bárki bemehet. A kulcs a bárki általi hozzáférhetőség.
A szabad szoftver közösség úgy tudna hatékonyan fellépni, ha egyesével megsemmisítené az alaptalan szabadalmakat. Nem lenne nagyon nehéz, mert soktízezer ember kollektív memóriájával könnyen lehetne újdonságrontó anyagot találni.

azert mert ha jol ertem ez a patent troll cegek ellen van, amiket nem tudsz viszont perelni szabadalomsertes miatt (ahogy az oin tenne, mas szoftvercegek ellen), mert a masok beperelesen kivul nem csinalnak semmit, es igy szabadalmat sem nagyon sertenek. ehelyett itt a linux defenderben publikaljak az uj otleteket, amikre onnantol fogva masok altal nem lehet szabadlmat bejegyeztetni, mert mar publikalt otlet - es igy nincs szabadalom, tehat nem lesz szabadalmi per sem. legalabbis en igy ertem.

- Use the Source Luke ! -

A "szoftver szabadalom" csak Amerikában létező valami. Ott lehet csak oltalmat kapni olyan faszságokra mint letöltősáv és duplaklikk. A világ normálisabb felén létezik a szabadolmnál az a dolog, amit valahogy úgy fogalmaznak meg, hogy a lényeges újítás legyen a dolog. Itt a hangsúly a lényegsen van. Az európai szabadalomhoz képest az amerikai olyan mintha azt mondaná itt valaki, hogy "stipi-stopi enyém a duplaklikk".
A szomorú az, hogy ott ez érvényes és kap egy lajstromszámot. Azután ha valaki ott olyat állít elő amiben van duplaklikk, akkor az ajtón kopogtat a duplaklikkes ügyvédje és azt mondja: 100.000 dollárplíz mert a duplaklikk az enyém. Erre a befenyített vagy fizet vagy elővesz a fiókból egy másik kapitális baromságot és azt mondja: fedáksári gecikém! Ti meg az én szabadalmamat használjátok. Ilyenkor az ügyvédek leülnek és kötnek a két baromságról egy keresztlicensz szerződést és onnantól mindenki védve van.
Az érdekes az, hogy a jelenlegi helyzetben az amerikai szabadalmi rendszer semmiféle módon nem szolgálja a fejlődést (igen a szabadalmi rendszer eredetileg a fejlődést szolgálta!!!) inkább a perköltségek megtakarításáak egy módjává degradálódott. Annyi a jó hír, hogy ott sem tök hülyék alkotják a társadalom teljes egészét. Néhány nagyon fontos gondolkodó, jogász, közgazdász igencsak forszírozza, hogy a jelenlegi szabályozást ideje lenne megreformálni. Persze ennek azért akasztanak azok akik jól élnek ebből (trollok és jogászok). A nagy cégek egyelőre kivárnak. A média meg önös érdekből nem igazán foglalkozik a dologgal hiszen ha megpiszkálják a szabadalmi rendszert, akkor vele együtt borulhat a copyright rendszer nem kevésbé faszkalap kártyavára ami meg nem jó nekik.
Annyira vicces innen az egész ottani szabadalmi rendszer, hogy az csak na. Egy pár hete például a Halliburton (Dick Chaney cége) adott be szabadlami oltalomra vonatkozó kérelmet, hogy levédjék magát a "patent trollkodást".

de amerikaban is kezd a szoftver szabadalom bastyaja eros tamadas ala kerulni, amiota par (vagy egy) honapja a legfelsobb birosag a Bilski es nem tudom ki ugyeben kerek perec kimondta, hogy bizonyos elmeleti dolgok nem szabadalmaztathatoak (nyilvan ennel bonyolultabb az ugy, nem astam bele magam). na most ez nem jelenti azonnal, hogy akkor szoftverszabadalom sincs, de lehetnek hatasai - legalabbis sokat irnak/beszelnek rola.

- Use the Source Luke ! -

Nem lesz könnyű, mert ez már az alapoknál ott volt. Amerikában 1793-ban alkották meg az első szabadalmi törvény (1790) Jefferson nevével fémjelzett első módosítását. Jefferson szerint szabadalmazható "bármi a nap alatt, amit ember alkotott".
A Bilski ügy szerintem nem nagyon fogja a szoftvereket módosítani, mert az egy tipikus "business method" szabadalmi bejelentés. A szoftver pedig határeset, mert annak van műszaki tartalma is.

Szerintem sem lesz egyerű mert ugyan a szoftvert ha mint "műszaki" alkotást nézzük akkor valóban lehet olyat alkotni ami kiáll egy ugyanolyan próbát mint bármilyen egyéb műszaki alkotás. A probléma szoftverszabadalmakkal az, hogy inkább "copyright" szerű a védelem így nem kell feltétlenül újításnak lennie és úgy is védelmet kap. Ha valóban szabadalmi oltalom védené akkor nagyon sok cég keresztet vethetne a szabadalmi portfóliójára mert igazi újítást nem tartalmaz.

Ha a duplakattintást nézzük akkor az egyértelműen elhasalna itt európában mint szabdalom de pl az MP3 tömörítés már megfelel minden kritériumnak amivel egyszabadalomnak rendelkeznie kell. Ha a törvényalkotás ragaszkodik a szoftverszabadalomhoz akkor inkább ebbe az irányba kéne eltolni a jelenlegi amerikai rendszert.

A másik oldala a dolognak, hogy mennyi időre szóljon az oltalom. Ebben is nehéz jó kompromisszumot találni. Ha a szabadalmi rendszer eredeti verzióját nézzük akkor az a fejlődést szolgálta valóban és megengedte a származtatott alkotásokat. Ha valaki feltalált valamit akkor a szabadalmi eljárás során részletekbe menően közzétette mi is az ami oltalmat élvez. Viszont ha valaki ezt a szabadalmat továbbfejlesztette és ebből létrehozott egy minőségileg új dolgot akkor az már mint önálló alkotás szintén jogosult volt arra, hogy védelmet szerezzen.
Ez a rendszer így két utat jelölt ki egy szabadalomnak:

  • a szabadalmat licenszelve azt harmadik fél változatlan formában felhasználhatta
  • az eredeti szabadalmat lényeges újításokkal kiegészítve mint önálló alkotást hasznosította a harmadik fél

Ez ösztönzőleg hatott arra, hogy a meglévő tudást valaki továbbfejlessze ezzel az egyetemes fejlődést szolgálva mindíg a magasabb minőség és gazdagabb funció felé tolta társadalom szekerét. A jelenlegi amerikai rendszer ezt az eredeti célt nem szolgálja szerintem.

Ahogy korábban írtam, nincsen kétségem afelől, hogy a jelenlegi rendszer változni fog, de abban nagyon sok emberrel egyetértek, hogy ez a változás nem valószínű, hogy nagyon hamar bekövetkezne (sajnos).

erről jut eszembe a rightclick ninncs szabadlmaztatva? Ideje lenne :D