Gentoo lufi, mint a tőzsdén

 ( rhapsodhy | 2008. október 29., szerda - 21:44 )

Sokat gondolkoztam azon, leírjam-e ezt, de végül is arra jutottam, hogy ez a megfelelő hely arra, hogy eme eszmefuttatást közöljem.

Tisztán emlékszem, hogy az első disztró, amit használtam a Mandrake volt (mai Mandriva a frisseknek), aztán kipróbáltam egy párat, de amit leginkább megszerettem használata során, az a Gentoo volt. 2003 elejét írjuk. Kezdőként telepítettem először, természetesen óriásiakat szívtam vele, mint minden kezdő, sokszor installáltam újra, hogy akkor most a kezdetektől, tudatosan, blablabla. Mindenesetre működött, és miután beletanultam abba, hogy hogyan kell kérni, rájöttem, hogy ez a legmegfelelőbb számomra, mert azt nyújtja, amit akarok, és csak azt, és úgy. Teljes kontroll.

A fordítás nem azért jó, mert gyors lesz tőle a végeredmény. Azért jó, mert a USE flagekkel kényelmesen testreszabhatóak a csomagok. Ez volt az egyik előny. A másik az, hogy még a stabil ág is ott volt a bleeding edge-en, amit én szeretek a mai napig, bár nem feltétlen abban a formában. 2003 óta folyamatosan Gentoo-t használtam, egy-két hetes kisebb kiugrásokra. Érezhető a fanatizmus:)

De mostanra Gentoo körüli közösség szétesett, nincsenek a projektnek céljai, nincs egy meghatározott fejlődési irány, nincs ember, aki összefogná, és koordinálná az egészet, a portage fa mára valami káosz, ami igazából felettébb használhatatlan. Olyan helyzetek adódnak egy átlagos frissítés során, amivel egy átlag felhasználó fél órát küzd IRC-n, hogy megoldja ( vicc, hogy az #e-n azon röhögtunk, hogy a #gentoo-n mit szenvednek:) ), a problémásabb dolgokat kivágták a portage fából overlayekbe, amiket egy-egy fejlesztő (nem) tart karban. A bugzillában olyan entryk vannak, amik jól példázzák a fejlesztők mentalitását: aki beszól, azt kickeljük, bannoljuk, stb. A stabil ágba nem kerülnek be az alkalmazások, vagy valami egetrengetően hülye policyk alapján csak, mert firefox pl. 2.0.0.17, míg az openoffice.org már most 3.0, pedig alig egy hete adták ki. Egyszerűen nincs itt rendszer, vagy csak én nem érzékelem. Kár érte pedig, amilyen felkapott (és remek!) volt egy időben, annyira rossz minőségű mostanában, durván 1-1,5 éve. Én meg közben, mivel a Gentoo iszonyatosan elavult, ugrottam Fedorára, mert gyorsan kellett, valami ami működik, és hát ott is ragadtam, mostanáig, hogy konstatáljam, még mindig nem rózsás a helyzet.

Upgradelek ~x86-ra még így frissében, de ez nem segít azon, például, hogy az enlightenment overlay nagyon le van maradva, mert ..., hát, ki tudja? ...és aztán? Tud valaki egy olyan disztrót, ami úgy működik, mint a USE flagek, és úgy bootol, mint az OpenRC (initng, akár)? Mert, hogy őszinte legyek, jobban szeretem, ha tudom, hogy hova kell nyúlni, amikor valami nem működik, és szeretem uralni azt, amit használok.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Azt mondják majd hogy Arch. Én azt mondom Argh! KickBan mindenhol van. Kéne egy community nélküli community.

Arch az nem teljesen ilyen, ott tudtommal pont a useflagek nincsenek meg, pedig azon kivul nincs ertelme forgatni...

Akkor neked az "instant" disztrók sem jönnek be gondolom. :) Vagyis a Fedora semmiképp sem.

Fedora nem volt rossz, csak evekig bootolt, es tulsagosan gnome.

Akkor már nem is mondok semmit. :)
Nekem eddig nagyon bejött az Arch, igaz, még egy hónapja sem használom. Mandriva, SuSE, Debian, Slacware, Fedora és Ubuntu után végre úgy érzem, hogy megtaláltam a nekem megfelelőt desktopra. Egyszerű, mint a Slackware, az Arch wiki hasonlóan jó, mint a Gentoo wiki vagy az Ubuntuforums, a pacman van olyan kényelmes, mint az apt vagy a yum, minden szívás nélkül fordul, mint Slackware-en, minden friss, mint Fedora alatt, van testing és unstable repó is, stb. Ja és az AUR egy külön történet. A SysV init meg tök bonyolultnak tűnik a többi rendszerben így visszagondolva... :)

bele tudok nyulni egy csomag konfiguraciojaba? ez itt a kulcskerdes! Forditani csakmert az meno, annak nincs ertelme.

A core és az extra repokban bináris csomagok vannak viszont a kezedbe vannak adva a toolok (ABS,makepkg) amikkel tetszőleges módosításokkal újrabuildheted a csomago(ka)t. Bár igazából a legtöbb defaultal nem szokott gond lenni, a bináris csomagokat nem észnélkül forgatják.

ABS - ports szerű rendszerecske tessék megnézni itt: http://wiki.archlinux.org/index.php/ABS

jah és amúgy az #archlinux csatin tényleg gyanúsan gyakran feltűnnek gentooról migráló arcok :)

ez alapjan nekem ugy tunik, hogy ha bele is nyulok, az nem huzza magaval az esetleges fuggosegeket. Igy van, vagy tevedek?

1 db textfájlból lesz a bináris csomag, annak egy sorában vannak felsorolva a függőségek. Megszerkeszted és kész :)

na, így már csak azt kell feltételezni, hogy a fejlesztők általában tudják kezelni az autoconf/autotools párost. Sajnos ez egy rossz feltételezés tapasztalataim szerint, de mindenképp megér az Arch egy próbát, akkor azt hiszem. Kössz.

GoboLinux :D


No rainbow, no sugar

Hah!

OMG :D

en slackware es freebsd kozott gondolkodom. a freebsd elonye az osszeszedettseg viszont virtualizalni linux alatt konnyebb de a slackwaret nehezebb karbantartani

udv Zoli

Nem olyan nehéz ám.
http://swut.slackware.hu/hu

ha forrasbol rakok fel csomagokat akkor azok fuggosegeit is kezzel kell felrakni

udv Zoli

mondjuk az ugy nem eppen egy kenyelmes megoldas:) amugy slackwarerrel szivesen jatszanek.

ahogy néztem, létezik ilyen, hogy http://slackbuilds.org/ úgy tűnik, ez slackware-en nagyon leegyszerüsíti a csomagkészítést.

FBSD-vel az a baj, hogy ugyan nagyon jol osszerakott stuff, azonban a csomagok testreszabasa tul van bonyolitva. Vannak olyan csomagok, amiket nem a make config-ra feljovo dialogusablakban kell konfigolni, hanem make.conf-ba kell bizonyos ertekeket beallitani. Ez a csomag fejlesztojetol fugg, es nem latni torekvest, hogy ezt fixalnak. A Gentoo-n ugyan nem sok testreszabasi modszer van, cserebe egyseges, igy konnyebb karbantartani. Arrol nem beszelve hogy a package.use 1 db fajl, konnyebb kezelni.

Slacky-t nem ismerem, el tudom kepzelni, hogy jo.
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

de legalább húzza magával a függőségeket, ilyen szempontból tehát sokkalta jobb, mint mondjuk a Slackware, ahol azt manuálisan kell végigvinni. Ha belenézek a Makefile-ba, akkor abból csak kiderül, hogy hol is kell konfigurálni, nem? Vagy portsban ennél összetettebb a móka?

Ugyanigy voltam a dologgal, aztan msot fedorazom. Kurvara nem tetszik, es visszakarok migralni gentoo-ra :D.
Na mind1, bevagok meg 1 sort es megyek hanyni.

valojaban tenyleg a sor az idealis, kar hogy iszonyat megfaztam...;)

Ja amit akartam mondani, hogy nem olyan masfel eve kezdodott a trend, hanem olyan jo 3 eve.
En is madtam a use flages marhulast, de akkor mar erzodott, hogy valami nem koscher. Aztan az utobbi idokben tenyleg egyre durvabb a dolog.

Nincs egy normalis disztro, amelyet ennyire testre lehetne szabni, es megis ennyire konnyen lehetne konfiguralni. :(

Ha nem jo a sor, ott van a tomeny. Hajra. Az raadasul jo is megfazasra. Foleg egy kis foghagymaval csak aztan ne menj csajozni :D:D

"Ha nem jo a sor, ott van a tomeny. Hajra. Az raadasul jo is megfazasra. Foleg egy kis foghagymaval csak aztan ne menj csajozni :D:D"

+1

ezt azert erdemes megfogadni:) na majd a hetvegen.

Olyan csajt keress amelyik szintén fokhagymázik...

amúgy most elkezdtem az upgrade-t ~x86-ra, és egész korrektnekt tűnik a csomaglista. Ha működik, majd megemlítem azt is. de stabillal semmiképp ne kezdj, ha bele is vágnál, mindenképp unstable-t rakj fel!

Számomra a stable Fedora 8 is eléggé "unstable" volt. ;)

nekem a 8assal nem volt problémám, a 9-es volt igazán rossz, szerintem, bár miután áttértem a parancssori yumra, onnantól azzal sem igazán volt bajom. :)

Arch kellemes kis rendszer. A legtobb cucc pacmannel repobol felpakolhato, egyszeru, atgondolt rendszer. Nekem a ppp-t ABS-bol kellett testreszabnom, mert nem volt belepatchelve a replacedefaultroute opcio, de aztan ment szepen. Development pidgint is siman forditottam ra MTN-bol, szoval a forditas is oke.

Ha ragaszkodsz a USE flagekhez, akkor pkgsrc-t ajanlok, mert az is ports-like rendszer. Slackware-re pl. kenyelmesen raultetheted.

arról a kényelmesről én másokat olvastam angol levlistákon, ezért nem is akarok azzal játszani. Akkor inkább simán freebsd (dragonfly?).

Oke, ha belemersz vagni a BSD-be, akkor legyen BSD. Nekem egyelore jo az, amim van.

Üdv. Az utóbbi években én is megpróbálkoztam a Gentoo-val. Rendkívül szeszélyes distronak találtam minőség szempontjából, használtam x86 és x64 változatait is. Voltak jó tapasztalatok is, pl. moduláris X-re való váltás, nagyon régi minimal diskről pillanatnyi állapotra frissítés, gcc csere, és még sorolhatnám, de rengeteg buggal is szembesültem. Végül összegeztem és döntöttem, ez nem nekem való...

Olyan ordító bugokkal is találkoztam, hogy szinte a hajamat tépkedtem. Igénytelenül összeállított kernel konfok a genkernelhez (pl usb printer support off, még csak modulként se..., és csak egy idő után kezdtem el nézegelődni a kernel háza táján hogy a gyárilag leszállított és automatikusan buildelt kernel meg a gyárilag leszállított és automatikusan buildelt Cups mi a ***** -ért nem műxik együtt), broken binutils és gcc csomagok, saját kis "portage házirend" kellett (pl. milyen cuccból broken a legutóbbi ZÖLD (stabil) csomag, miből kell testing, ez a lista a hetek múlásával egyre komplexebbé vált,..lassan a gentoo irc csati topicját nézegettem rendszeresen hogy éppen mi a 'népszerü' broken csomag), még az alap könyvtárstruktúra jogait is elcseszték egykétszer..

A genkernellel ugyebár egyszerü paranccsal legyárt a rendszer egy kernelt, ami olyan lesz mintha a gyári kernele lenne vmely binárisan terjesztett distronak. Nos az x86-os meg az x64 -es kiadás alap konfjai marhára elütöttek, egyik ebben volt rossz, a másik abban. Az x86-osban nem volt usb printer support, az x64-esben meg IDE DMA... csak nézegelődtél hogy egy modern 64 bites distró miért döcög ilyen ráérősen. Ezek persze a frissitésekkel együtt váltakoztak, volt amikor mindkét konf rendben volt. Most mondhatnátok hogy barátom, forrásalapú distrónál fordits kernelt, de akkor visszakérdezném hogy genkernelnek mint 'automatikus kernelépítő csodaszágnak' mi keresnivalója van a rendszerben és miért ilyen igénytelen.

A dokumentációban egy adott problémára más-más fejlesztők szája íze szerint többféle javaslat van (pl. kernelcsomagra, root fájlrendszerre...),..aztán döntse el az user hogy mi kéne.

Összeszedetlen és egyre inkább az. Egy distrotól én személy szerint jóval kedvezőbb "előzetes" jövőképet és biztonságot várok, mert nincs kedvem tetszőleges idő után (pl. befuccsol az egész gentoo) átváltani másik distrora. Jelenleg ezt csak komolyabb distrók nyújtják, amelyek megfelelő bázissal is rendelkeznek: Ubuntu, Debian.

igen, genkernel egy érdekes dolog, de én az ilyentől úgy védem magam, hogy ahol lehet saját kernelt fordítok, mert megszoktam, és mert így gyorsabb a boot, a működés, tapasztalatok szerint, mert arra a hardverre fordítom, amin fut (tehát nincsenek fölös driverek a memóriában, stb.). genkernel amúgy ilyenkor is hasznos, mert ha felrakok egy új kernelt USE="symlink" -el, akkor a kernelfrissítés úgy néz ki, hogy "genkernel --install --menuconfig --kernel-config=/proc/config.gz", és átnézem, hogy mi van már benne, mi nem úgy működött, mi kell még bele, stb. Tök kényelmes, ha kiléptem a menuconfigból, már buildel is, telepít, grubot is megoldja egy symlinkkel. Ezekért a megoldásokért szeretem a gentoo-t, mert az érdekes részt rám bízza, az érdektelent meg elvégzi ő.

amúgy kernelcsomagból szerintem vanillát nem érdemes használni, ezt Linus is írta egyszer, hogy a disztribútor feladata, hogy felkészítse a kernelt a használatra. éppen ezért más disztrókon is mindig az adott patchsettel ellátott kernelből szoktam sajátot csinálni.

Ubuntut inkább hagyjuk ki a vitából, mert az szerintem az egyik legelcseszettebb disztrib, ami elérhető, csak a PR részlege nagyon király. OpenSUSE, Fedora simán veri szolgáltatások, átgondoltság, használhatóság terén, designról nem is beszélve.

Viszont Debian-t azt én is szerettem, csak éppen ott is olyan őrültségek vannak mostanában, hogy csak nézek. A legdurvább az volt, amikor a security teamtől az akkori stabilba (még sarge) bugos samba csomag érkezett, én meg rátoltam egy szerverre, az pedig megszűnt működni, de nem is egycsapásra, hanem csak bizonyos szolgáltatások nem mentek, ez meg nem derült ki rögtön. Három nap múlva hívtak, ők Csepelen, én meg Pécsen (nem volt kint az interneten a gép, mert bizalmas adatok voltak rajta). Persze, ezt a szituációt elkerülhettem volna, ha elővigyázatosabb vagyok (mert be kell, hogy valljam, nem éppen ideálisan volt bekonfigurálva a szerver, adminisztrációs szempontból), de ez akkor is kellemetlen. Sajnos a régi nagy, emgbízható terjesztések manapság egyre jobban hullanak szét, ami nem is lenne baj, ha lenne rájuk használható alternatíva. De nincs.

imho a gentoot igazán csak egy gentoo fork helyettesítheti. a rendszer szerencsére eléggé nyílt ahhoz, hogy ezt reinstall nélkül is meg lehessen tenni, a meglevő rendszereken. a gentoohoz köthető webszolgáltatásoknál már most valami hasonló történik. a skiplink telx affair miatt ezek nagy része most sajnos offline.
fura, hogy gentoo felemelkedése egy másik source disztrib bukásával kezdődött. az a sorcerer linux volt, valamikor az első harry potter könyvek megjelenésekor, találó név volt akkoriban. majd a main developernek a fejébe szállt a dicsőség, dobta a gpl licencet a disztrib keretét jelentő kódokra vonatkozóan, majd ezután távoztak a userek és fejlesztők. nagy részük a gentoonál kötött ki.
és természetesen a linuxfromscratch egyébként is mindenki számára nyitott lehetőség, ha olyan disztribúciót szeretne, ami éppen nem létezik.

Az "elüldözött" Gentoo developerek most az Exherbo Linuxot csinálják. Lehet arra lesz majd érdemes migrálni.


:(){ :|:& };:

lehet majd, egyszer... de egyelőre még biztosan nem, és erre ők is figyelmeztetnek a weblapjukon.
a Gentoo sosem vált olyan sikeres community based disztribúcióvá mint a Debian. Daniel Robbins személye így utólag úgy tűnik kulcsfontosságú volt. azután kezdődtek a problémák, hogy DRobbins elment a microsofthoz dolgozni, és elhagyta a Gentoot.
viszont a gentoo még a mai állapotában is kényelmesebb saját forrásalapú rendszerhez, mint ha a linuxfromscratch vaskos könyvei alapján állunk neki a feladatnak. a jelenlegi gentoo a disztrib szintű bazaar modell irányába halad, anélkül hogy a jelenlegi vezetői tudnának erről. a katedrális tornyából nézve ez persze katasztrófa, sok user számára is jelenleg szívás. viszont nem ismerek még egy disztribúciót, ahol annyira egyszerűen fejlesztővé lehet válni, mint a gentoo esetében.
nincsenek friss egy csomagok a portageben?
indíts egy saját overlayt, és rakd bele a saját ebuildjeidet!
azoknak a programoknak, amiket nap mint nap használsz, egyébként is követed a fejlesztését.
megosztva másokkal a munkádat, felkeltheted mások érdeklődését is, főleg ha rendesen karban tartod az overlayedet. a végén lehet egy jól működő subgentoo projected:)
ez jelenleg semelyik más distrib esetében nem működik ennyire simán. vagy parttalan vitákat kell folytatni a hivatalos maintainerrel, vagy fordítgathatsz a /usr/local.ba párhuzamos saját verziókat, de az sosem lesz igazán integráns része a rendszerednek.
természetesen ez nem nyugtatja meg azokat a power usereket, akik ugyan nem tudnak írni saját ebuldeket, viszont karban tudnának tartani egy szervezettebb, katedrálisabb szemléletű gentoot.