soproni távhő 61 nm2/hó=44000 Ft. 4. kört kezdem...

Tárgy: reklamációra válasz, és fűtéskorszerűsítés.

A levelében feltett kérdésekre, melyet eljuttatott a szolgáltatást biztosító Sopron Holding Távhő divíziójához , a következőket tudjuk válaszolni:
Az épületükben található hőfogadóban a ténylegesen felhasznált hő mennyiségét mérjük, a lépcsőházét egyben Ezzel a mérővel szolgáltatásunkban kielégítjük a törvényben előírtakat. A lépcsőházankénti (társasházankénti) mérés kialakítását ezért szorgalmazzuk:
- bármely befektetés átalakítás, beruházás - összességében megtakarítást adó haszna nem osztódik fel a lépcsőházak közt, közvetlenük annak ad díjcsökkenést, aki a hőmegtakarítást elérte;
- nem kell külön megállapodni az épületen belüli elszámolás megváltoztatásáról a hőközponti eladási főmérő ellátási körébe eső, ill. a szomszédos lépcsőház tulajdonosaival.
Az Önök épületét ellátó hőközpont a ........ található , 10 lépcsőházat lát el a ....... utca azon szakaszán. A január havi adatokat elemezve látható, hogy három lépcsőház fogyasztása a városi átlag alatt, hét - és ezek közé tartozik az Ön lépcsőháza is - a városi átlagot messze meghaladó fogyasztási értéket mutat. Azaz levelében leírt előrelátó takarékossági intézkedéseket lakótársai még nem tették magukévá. A tényleges számadatok a következőek: ...... főmérő 1007 GJ, ...... lépcsőházi almérő 108 GJ.
A hőközpontban mért értékeket osztjuk fel első körben a lépcsőházak fogyasztási arányában, majd ezt követően - ahol más megállapodás nincs érvényben - a lakásokat egyformán , a lépcsőházat, egyéb közösségi helyiségeket, garázsokat eltérő arányban figyelembe véve légköbmétereiket, az egyes díjfizetőknek.Önöknél a 16 db lakás összességében 2160 légköbméteréből az Ön lakására jutó 148 légköbméterére. A leírtakból következik, hogy bár sokat tett azért, hogy csökkenjen lakásának a hőfelvétele, sajnos ebből a jelenlegi helyzetben csak 1/16od arányban részesedik.

Most megint röhögnöm kell, annyira szánalmas, hogy ilyen ócska módon próbálnak átbaszni. kis pihi...

Javasolhatom, hogy lakótársaival egyeztetve a fenti arányoktól eltérő arányú teherviselést, hő költség elosztást beszéljen meg, írjanak alá egy ilyen tartalmú megállapodást, de ez a jelenlegi emberi hozzáállások miatt nehezen elképzelhető, hogy eredményes lenne.

Vitatja a lakás légköbméterének fenti értékét. Az épületek távfűtésre történő átvételekor az építő által meghatározott lakásméretek kerültek be adatbázisunkba. A megállapítás pontos definícióját nem részletezem, lényegében az egy méteres magasságban mért alapterület az átlagos magassággal szorozva adja a fűtési légköbmétert. A fűtésnél figyelembe veendő helyiségekről: fűtött az a helység , amelyben a fűtőtest, vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet.

Itt majd lesz kép link formájában - ne a hupot terheljük , pont elég hogy engem el kell viselni :D - az erkélyről, és a spejzről, hőmérővel. :D csak most nincs fotós mobiltelefon, majd délután. kiteszem az erkélyre a hőmérőt, utána be a "szomszédos fűtött helységbe", ugyanezt spejzzel is.

A meghatározásokat megtalálhatja SOPRON MJV honlapján is elérhető 53/2005. (XII.21.) Sopron Város Önkormányzati rendelet a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól rendeletének a 3. §-ban. A teljes doksi itt elérhető, kiváncsiak számára

Ezt most kódként beteszem, hogy ne kelljen nektek keresgetni

a) fûtött helyiség: A rendelet szempontjából fûtött az a helyiség, 
amelyben fûtõtest vagy a szomszédos helyiségekbõl 
átáramló hõ biztosítja az elõírt hõmérsékletet,

b) fûtött légtérfogat: a telepszerû többszintes épületek esetében a szolgáltatási díj 
alapját képezõ fûtött légtérfogat megállapításánál a mûszaki 
tervek adatait kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

A fûtött légtérfogatot a fûtött helyiség alapterületének 
és átlagos magasságának szorzataként kell meghatározni. 
A fûtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belsõ falsíkok között mért területet, 
továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni, 
azonban az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közmûvezetékeket védõ burkolat mögötti része a fûtött légtérfogat megállapításánál nem vehetõ számításba. 
Ha a távhõellátásban részesülõ lakás fürdõszobájában 
az elõírt hõmérsékletet a mûszaki tervek alapján kiegészítõ fûtéssel (pl. villamos hõsugárzó) biztosítják a lakás fûtött légtérfogatának 
megállapításánál a kiegészítõ fûtéssel ellátott fürdõszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

A lépcsőház fűtését közös képviselőjük külön számlán rendezi. Ennek díját nem számolhatjuk fel Önnek.

A fizikáról TIT alapon: egy Joule = egy wattsekundum. Ebből levezethető, hogy 1 KWh = 3,6 MJ= 0,0036 GJ, vagy megfordítva 1 GJ=277,778kWh. Az Önnek számlázott mennyiségű hő, egyenletes igénybevétellel teljes hónapon keresztül 2,8 kW teljesítménynek felel meg.
Összehasonlításképp, egy átlagos gáztűzhely sütőrészének teljesítménye 3 kW. Még egy kiegészítés:
a lakásokban felszerelt 60 cm magas radiátorok névleges teljesítménye 90/70 fok C-os fűtővíz eseténátlagosan ennyi piszkát megengedek magamnak, hogy a gépelési hibát is "hűen visszaidézem, havi 44000-ért úgy gondolom megengedhetem magamnak., típustól függően, méterenként 2 kW. Az előző magas fűtővíz hőmérsékleti értéket a soproni távfűtésnél nem kell elérnünk.

A januári számlájában leszámlázott hőmennyiség 225 köbméter gáz hőenergiájának felel meg, ennél természetesen többre van szükség, ha valaki gáz energiából nyeri a fűtéshez szükséges hőt, mert a gáz elégetése veszteséggel jár.

Akit nem érdekel a nyomorom, csak a fűtéskorszerűsítés, egyedi mérés módja csak innen olvassa

Hőmennyiségmérő mérő óra kérdéséhez csatolom a hőfelosztás lehetőségeit taglaló tájékoztatónkat. Előzetesen annyi: a magas költségek miatt a radiátorokra csak költségelosztókat szokás felszerelni, ezek árát lásd lent.

Egy kedvező árú hőmennyiségmérő beszerelés nélkül 30.000 forintba kerül , radiátoronként alkalmazva a költség mellett a fizikai elhelyezés is problémás. Beszerezhető több épületgépészeti vállalkozásnál Sopron városában is, néhány hét beszerzési idő általában szükséges a megrendelés után.

Alkalmazásához előtte mindenképp meg kell szerezni a lakótársak hozzájárulását, a Törvény (2005. évi XVIII) ugyanis a lakóközösség tulajdonosainak hatáskörébe utalja a hő elszámolás meghatározásának módját, a szolgáltató ez alapján készíti az elszámolást.

A törvény szövege itt (is) elérhető. Innen tudtam meg most, hogy van olyan, hogy Magyar Energia Hivatal. elég nehéz olvasmány, vécén tanulmányozás újságolvasás helyett kevésnek tűnik. :-(

A továbbiakba a lépcsőházon, a lakáson belüli átalakításokról:

Az első és legfotosabb a termosztatikus radiátorszelep.

Az épületbe jutó hő mennyiségét, a bent lakók igényeihez lehessen alakítani, célszerűen a helyiségekben külön-külön minden radiátorra felszereltetni.
A szolgáltatót a szabályok arra kötelezik, hogy a legrosszabb helyzetű épületrészben is a szabványoknak megfelelő hőmérsékletet biztosítsa.
A hőbevitelt a szolgáltató csak egy ponton tudja befolyásolni, azt a fentiek szerint optimumra tudja állítani. Ebből következik, hogy adott épületnek, adott esetben egy lakásnak is lehetnek
kedvezőbb helyzetben levő részei, mert rásüt a nap, vasalnak, stb.
Ha nem tudja az épületrész tulajdonosa befolyásolni, csökkenteni itt a hőbevitelt, helyi túlfűtés keletkezik.
A túlfűtés többletfogyasztást, nagyobb számlaösszeget eredményez. A lassú légcserével,
állandó szellőztetéssel biztosított megfelelő lakáshőmérséklet drága pazarlás.

Az átalakítás lakásokra vetített költségét befolyásolja, hogy csak a szelepek cseréjéről van e szó, vagy a lépcsőház egy csöves elosztó hálózatába radiátoronként egy átkötőszakaszt is be kell építeni.
Ez utóbbi esetben a lakásokra eső költség egyszázezer Ft-os átlagárral számolható.

A megtakarítás második lépése az egyéni érdekeltség megteremtése, azaz a fogyasztás mérhetővé tétele.

Legolcsóbb beruházás a költségmegosztók felszereltetése, ezzel leht a lakások hő felhasználását megoszthatóvá tenni. Az eszközök lehetnek párolgási elven, ill. elektronikus elven működőek, utóbbit a szakma jobbnak ítéli. Kevésbé befolyásolja a mérést a külső körülmény (pl. napsütés). Bekerülési költségük 3000-5500 Ft/radiátor értékig várható.

A fogyasztói kör (lépcsőház) megállapodásában kell rögzíteni a felosztásba bevont radiátorok mennyiségét, ill. az arányok képzésének módszerét. Hátrány, hogy a leolvasásba, értékelésbe külső szolgáltatót kell bevonni, ez radiátoronkénti félezer forintos összegbe kerül, emiatt többnyire csak évente egyszer végzik, és akkor derül ki, mennyivel más a fogyasztása a lakásnak a többiek átlagához képest.

Drágább megvalósítani a lakásonkénti mérést, ehhez általában az egész csőhálózatot át kell szerelni, a lakásokban és az épület elosztó rendszerében is.
Célszerű egy általános nagy felújítással egybekötve megvalósítani.
Többnyire a közösségi térben elhelyezett mérőberendezések azonban azonnali összehasonlításokat, és előre kalkulálható hőköltséget eredményez.

Mindezek mellett elhanyagolható üzemeltetési költséget jelent, csak a mérőállásokat kell a szolgáltató felé jelezni hő végén, hogy az elszámolást a szerint készíthesse.
Radiátor csere nélkül, termosztatikus szelepekkel, visszintes elosztású lakáson belüli csővezetékkel, egy új felmenő lépcsőházi strangvezetékkel, mérővel, szabályozó szerelvényekkel együtt 250-320ezer Ft/lakás a várható bekerülési költség.

A következő lépés lehet a hőmegtakarításban a nyílászárók felülvizsgálata, szigetelésének javítása, esetlegesen cseréje. Csere esetén a gépi szellőzés megoldása felülvizsgálandó.

A megoldás további lépcsőji - na én is elgépeltem :D - lépcsői az épület illesztésének, falazatának szigetelése, a pince és padlásfödémek szigetelése, a gépi szellőzés optimalizálása különböző automatikákkal.

Figyelem, az átalakítások pályázhatók, optimális esetben kétharmada a bekerülésnek megnyerhető városi-állami támogatásból!

Kérem tájékoztatásom, s a leírtak tudomásul vételét.!

----

Ennyi.