Információ szivárgást lehetővé tevő sebezetőség a Mozilla Firefox-ban

Címkék

A Mozilla Foundation biztonsági vezetője, Window Snyder megerősítette, hogy a Firefox teljesen felpatch-elt verziója olyan sebezhetőségben (chrome protocol directory traversal) szenved, amely információ szivárgáshoz vezethet. A sebezhetőségre január 19-én hívta fel a figyelmet Gerry Eisenhaur. A sebezhetőséget kihasználva a támadó feltérképezheti az áldozat rendszerét, majd a birtokába jutott információkat további támadásokhoz használhatja fel. A részletek itt olvashatók.

Hozzászólások

valahogy ezen már miért nem lepődik meg az ember ...

linux v2.6.22.15 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.17-rc2-szami2

inkább akkor derüljenek ki az ilyenek, amíg 20-25%-os elterjedsége van, mint akkor, amikor már 75-80%. Ha így javítják kb 5-10 nap alatt, nem valószínű, hogy jelentős mértékben visszaéljenek vele. És szerencsére pl windows-on saját tapasztalatom alapján rendesen és autómatikusan frissíti magát a program, ha azt engedélyezi a felhasználó. Márpedig aki ad a biztonságra, az a böngészőt mindíg frissen tartja.

Nagy Péter
www.konquer.org

A chrome-ot hasznalja valami az extension-okon kivul?
Mert ha egy megnyitott weboldal is hasznalhatja, az gaz, de ha nem, akkor igazabol nem szamit. (extension megfelelo beallitasok eseten gyakorlatilag minden fontos dologhoz hozzafer)
---------------------
Take my advice; I don't use it anyway.
honlap készítés

Bezzeg az IE..az aztán :)

"The NoScript extension prevents chrome: URIs from being loaded as scripts in content pages, effectively making this bug unexploitable no matter if the page is trusted or not."

Sziasztok, lenne néhány kérdésem. Most akkor linux alatt mekkora veszélynek is van kitéve az ember a neten? A linuxos firefox is veszélyes? Mennyire feltörhető mondjuk egy otthoni számítógép a net irányából, ha linux van rajta? (lehet, hogy hülye kérdések, de kezdő linuxos vagyok, és érdekel azért a biztonság.)

Mivel hibátlan szoftver nincs, a legrosszabbra kell mindig felkészülni. A legnagyobb rizikófaktor, leggyengébb láncszem az ember:

  • viselkedés
    • milyen oldalakat néz (gagyi pornó és warez oldalak melegágyai a támadásoknak)
    • mennyire becsapható (adathalászok mennyire tudják rászedni)
  • hozzáértés
    • kinek a nevében internetezik (ugye nem root-tal)
    • milyen kiegészítőket használ (noscript és tsai melegen üdvözöltek)
    • végez e kritikus műveleteket azzal böngészővel, amivel a gagyi oldalakat látogatja (van aki a banki műveletekre elszigetelt környezetben futó (pl e célra fenntartott virtualizált környezet) böngészőt használ
    • tárolja-e a kritikus adatokat (jelszavak) a gépén
    • mennyire követi a biztonsági bejelentéseket, milyen gyakran frissíti a rendszerén (a frissítést jelző ikon, üzenet nem azért tűnik fel, hogy díszként álljon)

Stb. Sokáig lehetne sorolni. Linux alatt sem kell semmivel biztonságosabban érezned magad, mint mondjuk Windows alatt. Én a legnagyobb problémának az emberi tényezőt látom, nem a szoftverhibákat.

--
trey @ gépház

Köszi az infókat.Illetve még azt szeretném kérdezni, hogy:
- elterjedt, hogy a Windowsokhoz hozzáfér az NSA, ill. a nagy vírusirtó és biztonsági programcsomag-készítók megegyeztek, hogy az NSA cuccait ne észleljék a termékeik. Linux alatt is turkálhat a Nagy Tesó a gépemen? mert ez elég elszomorító lenne... (egyik Linuxvilág cikkben olvastam, hogy egy valami ellen nincs védekezés éspedig az óceánon túli hárombetűs szervezet...na melyik is lehet az? :))
szóval ki vagyok-e téve annak, hogy a nemzetbiztonsági hivatal vagy tudom is én kicsoda, fogja magát és beletúr a gépembe, függetlenül attól, hogy miféle oprendszert használok? Ebben az esetben valóban elég nagy probléma az emberi tényező...

:) van benne valami, bár szerintem nem tudják előre, hogy mit találnak, végülis mindegy. Érzékeny dolgokat(pl. pénzügyi adatok) úgysem érdemes direkt a gépen tárolni. Néhány mp3 meg kit érdekel? ... ha meg figyelni akarnak, követik az IP címeket, az meg oprendszerfüggetlen.