A Linux filozófiája és az áttérés Windowsról

Linux témában sok hasznos leírás található az interneten, viszont ezek többsége csak a technikai megoldásokat tartalmazza. Egy kezdő számára - aki most ismerkedik a rendszerrel - nehéz lehet megérteni, hogy mi az oka annak, hogy a Linux máshogy működik, mint a Windows. Sokat keresgéltem az Interneten kifejezetten ilyen filozófiai témájú írásokat sikertelenül, míg végül úgy döntöttem, hogy készítek egy hiánypótló írást. A Linux filozófiája és az áttérés Windowsról c. írásnak nem volt célkitűzése, hogy hasznos technikai tippek tömkelegét sorakoztassa fel, és ezzel egy n+1-edik ilyen leírás legyen. Az elsődleges cél az volt, hogy a Windows-only felhasználók számára egy használható iránymutatást nyújtson arra vonatkozóan, hogy ha meg akarják ismerni a Linux világát, akkor merre érdemes elindulniuk, mire érdemes figyelniük. Az írás során mégis számtalan olyan elem bekerült, amelyek kifejezetten a technikai működtetést segítik, így a Windowsról történő váltás folyamatában is hasznos lehet ez az ismertető. Remélem, hogy az oldalon lévő linkeket követve minden témában el fognak tudni mélyülni az érdeklődő olvasók.

Hozzászólások

Az írásban megadott e-mail címen kívül itt is sok szeretettel várom a megjegyzéseket, véleményeket, és főleg az építő jellegű kritikát.

Gratulálok, nagyon komoly munkát végeztél! Később érdemes lenne majd fejezetenként szétbontani, hogy könnyebben kezelhető legyen (főleg, ha még több infó lesz benne). Egyelőre ennyi, majd átolvasom alaposabban, és ha valami szemet szúr, vagy eszembe jut, szólok.

Amivel érdemes lenne még kiegészíteni:
- Multimedia csomagok telepítése (Ezt disztrófüggetlenre persze nem lehet, de legalább le lehet írni, hogy miért kell ezzel külön foglalkozni, és hogy hogyan keressünk rá a megoldásra. Esetleg linkelni is lehetne leírást néhány nagyobb disztróhoz.)

- Hogyan partícionáljunk (tippek, javaslatok. Például külön partícióra a root-ot és a home-ot, mekkora swap-et érdemes létrehozni, mennyi helyet szánjunk a root-nak, stb.)

Köszönöm az elismerést. :D

Fejezetekre szerintem akkor lenne értelme felbontani, ha a lap teljes mérete meghaladná a 100 KB-ot. Erre nem igazán számítok, de ha mégis bekövetkezne, akkor majd lehet, hogy fejezetekre bontom. Viszont a könnyebb linkelhetőség érdekében be fogok tenni minden fejezetcímhez egy anchort, és a lap alján csinálok tárgymutatót. A lap tetejére nem akarom tenni, mert nem akarom, hogy a lelkes kezdők fejezeteket ugráljanak át.

A multimédiás támogatást jó, hogy szóba hoztad, mert eszembe jutott róla, hogy még akartam írni egy részt a licencelésről. A particionálással kapcsolatban meg valószínűleg inkább linket teszek majd, elég sok irodalom van a témában. Ezeket felírtam a TODO listámba.

Ez tetszik:

Azonban az igazi felhasználóbarátság nem az, ha egy program dönt a felhasználó helyett, hanem az, ha lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó döntsön arról, hogyan szeretné futtatni a programot.

Hasonló gondolat nekem is fel szokta ütni a fejét az elmémben. A legutolsó ilyen tapasztalatom a windows updatje, ami ha lefut, akkor előfordul, hogy igen erőszakosan újra akarja indítani a gébet, miközben félmillió program fut és keményen dolgozok. Egyszer emiatt órákon keresztül küzdöttem vele, hogy ne indítsa újra a gépemet, miközben dolgoztam. "Fájdalmas" tapasztalat volt. Azóta nagyon vigyázok arra, hogy mikor kattintok arra a kis szörnyetegre. :-) Már a munkatársaim is szoptak vele, amikor kilőte alóluk a rendszert.

-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

Ubuntu 6.06, Windows XP Pro

Sürgős munka közben kicsit nehéz azt is kikeresni. Főleg, hogy tényleg rengeteg programot futtatok amikor dolgozok és ezért nagyon durván néz ki a Task Manager ezért olyankor még jobban vigyázni kell, nehogy véletlen harakirit kövessek el a program kilövöldözéd közben. :-)

-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

Ubuntu 6.06, Windows XP Pro

Akik Windowson nevelkedtek, azt hiszik, hogy a felhasználóbarátság az, ha a program magától teszi a dolgát, és a felhasználónak szinte hozzá se kell nyúlnia. Azonban az igazi felhasználóbarátság nem az, ha egy program dönt a felhasználó helyett, hanem az, ha lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó döntsön arról, hogyan szeretné futtatni a programot. - vesd össze: interfésznácizmus. OK, a parancssorra igaz lehet, amit írtál, de az meg összehasonlíthatatlanul kényelmetlenebb, mint egy jó, intuitív GUI. A ritkán használt kapcsolókat, parancsokat nem tudja az ember fejből, az meg lassítja a munkát, ha mindig a man-t kell nézni. Mondom ezt 12 év Linux-használat után, de lehet, hogy az a baj, hogy öregszem. :)

A tipikus szabad szoftvert olyasvalaki készítette, aki körülnézett, és nem talált olyan szoftvert, amire neki szüksége lett volna, tehát megírta magának. [...] A Linux alatt használt szoftverek többsége szabad szoftver, nem szoftvervállalatok készítik, hanem lelkes emberek, akik meg akarják oldani a saját problémájukat, aztán – jófejségből – közzéteszik munkájukat, hogy másnak kevesebbet kelljen küzdeni a témával. - Inkább tipikus az alábbi két szcenárió a szabad szoftverek létrejöttére:
* egy meglévő zárt, kereskedelmi szoftver hű lemásolása (pl. GNU projekt)
* egy meglévő zárt, kereskedelmi szoftver forrásának megnyitása (pl. Mozilla, OpenOffice.org, Blender)
A szabadidős fejlesztőkről szóló mítosz is hamis szerintem. Ma, 2007-ben, főleg nagy szoftverházak és hardvercégek programozói fejlesztik a szabad szoftvert, persze a szabadidős tesztelők, programozók, marketingesek stb. segítsége jól jön. Kevés olyan aktív, nagy szabad szoftveres projekt van, amely mögött nem állnak főállású programozók. Hiába van több 10000 szabadidős szabad szoftveres projekt a sourceforge-on vagy a freshmeat-en, a legtöbb nem ér semmit, vagy inaktív. Érdekes lenne gyűjteni olyan projekteket, amelyekre illik a fenti mítosz: egy lelkes ember vagy közösség egy valós igényre alapozva létrehozott valami használhatót, és azóta is hobbiból nyomja.

Igazából az lenne az ideális, ha minden szoftver testreszabva érkezne, amikor 'kiveszem a dobozból' és pont azt csinálná, amit akarok, nem kéne matatni és man-t nézegetni, meg érteni se hozzá. ;) Sajnos még nem itt tartunk, addig én részemről inkább a testreszabhatóságot választom az 'intuitív programokkal' ellenben. Elég sok magam készítette shell scriptet is használok mindennapi dolgaimhoz, amelyek nagyon leegyszerűsítik az életemet. Mondjuk én ideológialag helytelenítem azt a folyamatot, amelyben egyre inkább alkalmassá teszik a programokat arra, hogy extrém buta userek is használhassák (az erőforrások és a testreszabhatóság rovására), ha te nem értesz egyet azzal nincs semmi baj. Szerencsére az írás első mondatában leszögeztem, hogy szubjektív vagyok.

A szabad szoftverek fizetett fejlesztőivel kapcsolatban igazat adok, keresni fogok egy linket, és beszúrom, hogy ilyen is van. Vagy ha van esetleg linked a témában, amire hivatkozni lehet, azt megköszönöm. Ettől függetlenül a szabadidős fejlesztők súlya sem lebecsülendő, de ezt te is írtad, meg mások írtak példákat szabadidős-dominanciájú projektekre is.

Találtam egy cikket, amire hivatkozni lehetne a fizetett fejlesztők ügyében, de Zsolttal (az ismerető lektorálójával) egyeztetve arra az álláspontra helyezkedtem, hogy ez eléggé találgatás-szagú azért. Az, hogy a fejlesztők többségének van IT-céges e-mail címe csak annyit jelent, hogy a kernelfejlesztők nagy részének van szakmai tapasztalat. Ez nem túl meglepő. Az viszont túl erős következtetés lenne, hogy ezek az emberek pénzt kapnak a cégüktől azért, hogy a kernelt fejlesszék. Ettől még lehetnek ők is szabadidős fejlesztők.

Ezért, amíg nem ajánl a figyelmembe senki valamilyen meggyőzőbb forrást, addig nem változtatok a szövegen.

köszi. eleinte gondoltam rá, de elvetettem, mert az ugyan előny lenne, ha az objektivizálódás érdekében mindenki belejavíthatna, viszont akkor a barátaimnak nem tudnám úgy ajánlani, mint az én személyes szubjektív véleményemet.

valószínűleg az lesz, hogy ezt a formát megtartom a személyes honlapomon. feldolgozást viszont bárki hozhat létre, erre vonatkozó információ a lap tetején található. ha valaki fel akarja tenni hupwiki-re az átdolgozását, és ehhez szükséges, akkor esetleg tudok írásos engedélyt adni a CC-től eltérő licenc alatti közzétételhez.

azért még megfontolom.

Meg van a hiányzó láncszem :) Csak így tudnám jelemezni ezt az irományt a linuxosok világában.
Én is a közeljövőben készítek egy kisebb kötelező olvasmányt (Amolyan Ubuntu kezdőknek a-z -ig hogy nem kelljen kutakodniuk eleinte mikor már reménytelennek érzik a helyzetet.)képekkel kiegészítve stb .. (Az az a telepítéstől kezdve a pörgő-forgo kokckáig , egyszóval amire a mezei desktop felhasználónak szüksége lehet).

Nos az előszón gondolkodtam és mivel úgyérzem elsődsorban a kezdőknek a szemléletett kell elsajátítaniuk ezért úgy gondoltam én is írok valami ehezz hasonlót, de úgy érzem ezzel már elkéstem :)Remélem linkelhetem ezt az egészet majd irományomba egy kis beveztővel. Persze csak az engedélyeddel :) Sőt ami azt illetti előszőr örülnék neki ha átfutnád mielött közzé teszem :)

Köszi az elismerést. :)

Külön engedélykérésre nincs szükség, ha csak linkeled vagy az előszóban megadott módon használod fel. Persze örülök neki, ha tudom, hogy ki és hogyan hivatkozik az írásra.

Természetesen szívesen átolvasom majd a Te művedet is, ez ügyben keress meg majd e-mailben.

Frissült a leírás!

Changelog:
- Gondolatok a #megismeres fejezetben a szabad formátumok előnyeiről, az mp3 lejátszásáról és licencelésről.
- Tárgymutató a lap alján, címekhez anchorok beszúrása, hogy könnyen linkelhetőek legyenek a fejezetek.
- Példa a szabadidős fejlesztőkre a #felhasznalobarat fejezetben.
- Kicsit átfogalmaztam a particonálással kapcsolatos részeket.

-------------------------
Hiánypótló ismertető kezdőknek: A Linux filozófiája és az áttérés Windowsról

Lassan már 2 éve, hogy megírtam ezt az összefoglalót, terveztem foglalkozni vele, hogy frissítsem, stb, de máshogy alakult. A tárhelyemet nemsokára megszűntetem, ezért most a honlapról töröltem. Talán pár napig még elérhető Google Cache-ben itt.

Ha valakinek szüksége van rá, akkor töltse le, de persze a későbbiekben is el lehet majd kérni tőlem magánban. Sőt, ha nagyon rá fogok érni, akkor az is elképzelhető, hogy frissítem és felrakom hupwiki-be. De ezt más is megteheti, aki szeretné, csak magánban kérjen engedélyt, hogy public domain alatt lehessen kitenni.