Az OLPC közel van a "100 dolláros" laptop sorozatgyártásához

Címkék

A One Laptop Per Child projekt illetékese, Mark Foster jelentette vasárnap Sanghaj-ból, hogy elkészült és működik az első 10 darab Linux hajtotta OLPC XO-1 ("100 dolláros" laptop) prototípus. A bejelentés kulcsfontosságú mérföldkő további 900 egység legyártása felé vezető úton. A gépeket a kínai Quanta számítógép-gyártó szereli össze, amely az év korábbi szakaszában nyerte meg a gyártás lehetőségét. A 900 darab gépet tesztelésre és a fejlesztői partnerek közti szétosztásra használják majd fel. Bővebben itt.

Hozzászólások

Úgy tűnik, mégiscsak lesz valami a dologból. Kíváncsi leszek persze, hogy mikor kezdik el szállítani Afrikába - és hogy pár év távlatában milyen hatása és eredménye lesz a dolognak. Ha jól hackelhető lesz a cucc, akkor biztos lesz egy pár gyerek, akire nagyon termékenyen hathat a dolog. Végülis a Kürt is úgy indult, hogy a COCOM lista miatt nem volt egyszerű adattárolókat szerezni, és ezért javítani kellett a régieket. Szóval lehet, hogy pár év, és a világ legügyesebb hackerei között ott lesznek az OLPC laptopokon felnőtt kissrácok is...

no persze ez nem a legszegényebb, legrosszabb körülmények között élő srácokon fog segíteni. De valószínűleg ott is megvannak azok, akik a körülményekhez képest egész jól vannak, köszönik szépen - ne legyenek illúzióink, a laptopok úgyis a helyi vezetők kisfiához fognak kerülni, nem a szegény, beteg, nagy család középső gyermekeként éhező AIDS-es kislányhoz.

Olyanoknak lesz jó amilyen pl én voltam kiskoromban. Pénzünk nem volt gépre, de nagyon szerettem volna valamilyen számítógépet, teljesen mindegy hogy milyen. Amikor kölcsönben nálam járt egy C16, basicben írtam egy programot egy napig folyamatosan, lefoglalva ezzel a csalad egyetlen junoszty tvjét, apámat síkideg állapotba kergetve. Persze szemem kifolyt pár óra után :) A gépet nem akartam kikapcsolni, mert nem volt hozzá magnó amire menteni lehetett volna, es az volt a tervem, hogy kimasolom a kodot kockasfuzetbe, a tobbi papiron megirt, de sosem futtatott program mellé, hogy vegre legyen egy ami mar futott is :) Aztan bejott anyam a konyhabol es kihuzta a hosszabbitot :)

Na, szóval örültem volna egy ilyen kis gépnek.

emlékeztek a C64-re .. az első olcsóbb sz gép volt ...

emlékeztek rá hogy majdnem mindannyian azon kezdtük ...

és hogy azzal kerültünk kapcsolatba a számítógéppel ...

... milyen hatása volt? lehet hogy most lakatos lennél, vagy könyvelő .. vagy akármi

hogy milyen hatása lesz? elképzelhetetlen, de biztos hogy jó lesz ..

Hirtelen szamoljuk ossze, hogy hany kinai gpl-es program van, amit altalanosan hasznalnak (es itt most nem olyanra gondolok, hogy amerikaban tanult kinai diak, hanem tenylek Kinaban el es ott is tanult).

Szoval en nem latok durranast seholse. Persze ez csak az opensource terulet.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

>Hirtelen szamoljuk ossze, hogy hany kinai gpl-es program van

ajanlon figyelmedbe a http://baidu.com keresot, es kinaiul keress ra a kulonbozo programnyelvekre. kinaban nincs jogi overhead, tehat a GPL felesleges fogalom. siman keress forraskodot. elvannak magukba 1.3 milliardan nincs igazan szukseguk a maradek 5milliard segitsegere, csak vasarloerejere.;)
mindenki latja mi tortenik a szilicium volgyben, de hogy mi tortenik shenzen/shanghaj-ban ...
;) ;)
en nem aggodom, tudom, hogy europa haldoklik, es 15-20 ev mulva gazdasagilag ujra ketpolusu lesz a vilag. (USA-Kina), ujabb 20 ev mulva meg egypolusu, es aki nem tud mandarinul az baszottul rafazik;)

En szerettem a C16 -ot, majd kesobb a +4 -et... jobban, mint a C64 -et... igaz, nem volt benne hardveresen tamogatott sprite-kezeles, stb. Tenyleg, mivel volt meg gazabb a C64 -nel? Pl. asszem a +4 -ben mintha tobb memoria lett volna, plusz a negy (szerintem elegge hasznalhatatlan) beepitett program, vagy csak en emlekszem rosszul...? :)

--- GTK programozás C nyelven ---
http://hu.wikibooks.org/wiki/GTK%2B_programoz%C3%A1s_C_nyelven

- A +4 120 szint tudott szemben a c64 16 szinevel
- A +4-ben lehetett vizszintes elteritesre is szinkronizalni, demoknal nagyon hasznos volt...
- spriteok: nem remlik hogy a +4-be nem lett volna, de fene emlexik mar...
- mindkettoben 64k ram volt, de a +4-ben a beepitett progik miatt kevesebb szabad
- mintha a +4-ben eleg bena lett volna a hangcucc, szember a c64 SID-jevel

A'rpi

ps: nem remlik hogy c64-=re lettek volna gpl-es opensource fejlesztesek :)

Mivel GPL akkor még nem létezett... De a Mikroszámítógép magazinban sok BASIC programkódot publikáltak. Olykor assembly-t is, amit BASIC-ből lehetett POKE-kokkal bevinni.
Anno volt egy könyvem, ami arról szólt, hogy lehet karakteres D&D játékot írni. A könyv végén persze ott volt egy működő példaprogram is.

Ezek is nyilt forráskódú programok voltak, csak ezekben az időkben még kevés jogász került számítógép közelbe és ekkor még nem hallottunk licencekről meg szerzői jogvédelemről.

Ave, Saabi.

Ha emiatt mégjobban feljön a 3. világ a számtechben, akkor kezdhetünk aggódni... sima programozóként a munkanélküliség és az "épp hogy keresek valamit" közé fogunk lesülyedni. Az egész iparág a modell alapú szoftveranalízis és tervezés (CASE eszközök), a nagyarányú kódújrafelhasználás és a komponens alapú szoftvergyártás küszöbén áll. Szerintem aki 5-10 év múlva is ebben a szakmában akar lenni és nem az indiaiakkal, kinaiakkal és afriakaiakkal akar versengeni, annak nagyon komolyan az előbb felsorolt irányba kell magát képeznie, hogy legyen még neki megfelelő mérnöki hely a szoftvergyártás technológiai folyamatában. Vagy át kell mennie szolgáltatási területre.

Én már úgyis unom az állandó irodában ücsörgést és semmi kedvem a 3. világ alacsony bérszínvonalával versengeni. Úgyhogy megyek szolgáltatási területre: linux cd-k biciklis házhozszállítása vidéken (mert Pesten ez nem lenne valami egészséges tevékenység)... ;-)))

... ez nemigazán álja meg a helyét .. amerikában és nyugat európában hány programozó van? több mint valaha ... amit távolkeletre nyomnak azok a gány favágó munkák.. semmi programozás csak úgy néz ki (csak többnyire van ott rendes kutatás megy minden de ne mjellemző)... szoftver is egyre több lesz, úgyhogy nem kell aggódni csak pengének lenni :)

hmmm... indiában évente _egymillió_ szoftvermérnököt képeznek. ha ebből csak 100 zseniális, és 10000 normális, az máris nagyságrendi veszélyt jelent az európai piacra.
kínában már ma több doktorandusz van informatika területén, mint európában és amerikában összesen. csak évek kérdése a nyugati társaság koppanása...

egy kicsit nezd meg, hogy a nagy epitoipari munkak hogy tervezodnek keszulnek.
van egy 100000 "komponensbol" allo listajuk, es ezekre az elemekre bonttanak le minden feladatot. szakmunkasok meg tudjak csinalni az egyes komponenseket.
effele halad a szamitastechnika is. pl a SAP mar egesz szep eredmenyeket ert el ezugyben. csak a szakmunkas is rendkivul jol keres;)
viszont mire mire egyetemet vegzett informatikusok tomegei "kellnek ki" afrikaban az azert meg 15-20 ev. india es kina a valodi veszely a tobbi helyen meg egyetem sincs joforman. kb. ezzel a laptoppal fognak ott tartani, mint Mo-n volt a C64-es idokben. nyilvan kell, hogy amikor a gyerek felno erdekelje a szamitastechnika, de fel kell nonie es valami egyetem szerusegen ki kell kepezodnie, az meg ido, es penz.

En ettol nem felek annyira, mindig szukseg lesz emberekre akik nem riadnak meg hexdumpban bugfixalni meg hasonlo orultsegektol... nyilvan nem ugyviteli rendszereket fogok irni, ahogy eddig se tettem, hanem olyan specifikus dolgokat amit nem tanitanak az egyetemeken...
Raadasul egyre inkabb kezdi az altalanos celu processzorokat levaltani a kulonbozo celhardverek (lasd videokartyak egyre tobbet tudnak, Cell stb) es ezekre nehez kodujrafelhasznalni meg case rendszerekkel tervezni...

A'rpi

Régebben volt egy hír, hogy a "fejlett világban" is forgalmazni fogják, 300 dollárért, és ha azt megveszed, azzal két gyerek számítógéphez jutását segíted.
http://www.pledgebank.com/100laptop

Nekem az ötlet alapvetően tetszik, de ennyi pénzt már nem nagyon adnék egy ilyen gépért. De ha lenne egy olyan konstrukció, hogy mondjuk 45 ezer-50 ezer forintért lehetne venni itt, és abból finanszíroznák egy szegény afrikai gépét is, esetleg elgondolkodnék egy ilyen vásárlásán. Persze itt már nem a jótékonyság dominálna elsősorban, hanem a geek-faktor :)

Hmm majdnem összekevertem a 100 dolláros pc-vel amit az amcsik gyártanak.

Így viszont nem írom ide, amit akkor írtam volna... :)