Itanium processzor hajtja a világ leggyorsabb, Solaris programokat futtató rendszerét

Intel

A Transitive® Corporation - amely vezető szállítója az olyan technológiáknak, amelyek segítségével elméletileg a különféle platformokra (OS/hw) írt alkalmazások natívan futtathatók az eredetitől eltérő platformokon is - bejelentette, hogy a QuickTransit® virtualizációs technológiája segítségével Itanium / Linux környezetben a Solaris™/SPARC® rendszerekre írt programok minden további nélkül futtathatók, nincs szükség a program újrafordítására, vagy az eredeti bináris módósítására.

Tegnap az Intel IDF rendezvényén bemutattak egy 8 utas Hitachi BladeSymphony rendszert amelyet Dual-Core Intel Itanium 9000 processzorok hajtottak és amelyen Linux futott. Ezen a rendszeren a QuickTransit segítségével futtatott Solaris/Sparc binárisok tipikusan gyorsabban futtottak mint a SPARC platformon.

Bejelentés itt és itt és magyarul a hír itt.

( john_silver v | 2006. 09. 29., p – 08:41 )

Vajon valamelyik nagyobb linux distribúció felvállalja, hogy ugyanez elérhető legyen wines progikra is?

( bra | 2006. 09. 29., p – 08:43 )

Ha az Itanium túléli -egyre inkább úgy tűnik-, szerintem előkerül még az a ki nem adott Solaris port... :)

Melyikről? Többek között a Solaris Internals című könyvben olvastam, hogy a Sun még az Itaniumhoz készített portot, de végül nem adták ki.

Nem néztem meg mélyebben az Open Solaris kódot, de lehet, hogy van még ennek nyoma, az is lehet, hogy "titokban" teljesen up-to-date követik a változásokat, csak a publikus részből gondosan kipucolták a nyomait.

Egy gyors turkálás a forráskódban

/usr/src/uts/common/sys/smbios.h:

472 #define SMB_PRF_ITANIC 0x82 /* Itanium */
491 #define SMB_PRF_ITANIC2 0xB8 /* Itanium 2 */

Ezen kívül nincs sok említés benne itaniumról (kivéve a /usr/sfw alatti cuccok forrásait, de ezek 3rd party cuccok)

( mami | 2006. 09. 29., p – 08:45 )

off: ne essék sértődés, de a címből nagyon hiányzik egy vessző.

( zwei | 2006. 09. 29., p – 09:15 )

Azért azt jegyezzük meg halkan, hogy nem ez a 8 utas szerverecske a leggyorsabb a világon, ami Solaris programokat futtat. :)
Ez a cím csak egy jól hangzó show-elem...

Hát igen. Nagyobbak vannak. Azt viszont nem tartom kizártnak, hogy egy kategóriájú T1 és Montecito szerverek közül az utóbbi a gyorsabb. Persze nehéz lenne kitalálni, hogy melyik melyikkel egy kategória. Mit kellene nézni? A magok számát? Mert akkor egy 8 magos T1 vs. 4 x 2 magos Itanium 2-t kéne összevetni. Nem kérdeses szerintem, hogy melyik lenne az erősebb. Vagy árban hasonló kategória? Nem tudom. Kár hogy nincsenek részletek a tesztről. Ez így eléggé "érdekes". Viszont ha a QuickTransit ennyire jó, és netán el is terjed, akkor még kevesebb esélyt látok a Solaris "nagy durranására" (amire eddig is csekélyke esélyt láttam).

--
trey @ gépház

"Mondjuk azt is hozzateszem, hogy a banki szoftverek a legsopredekebb, legelavultabb, leggagyibb cuccok."

Azért ez nem teljesen igaz. A menyasszonyod által használt rendszer biztosan, de ez alapján ne általánosíts.
Tény, hogy elég gyakran 10-15 éves szoftvereket használnak, de pl. egy folyószámlavezető rendszer egy bankban nem olyan mint a windóz, hogy 1-2 évente verziót cserélsz....

"A menyasszonyod által használt rendszer biztosan, de ez alapján ne általánosíts."

Tavaly kb. 5-szor voltam szemelyesen bent a bankomban es ebbol 3-szor informatikai okok miatt nem volt 100%-os a szolgaltatas. Ez az a mission critical rendszer?

"de pl. egy folyószámlavezető rendszer egy bankban nem olyan mint a windóz, hogy 1-2 évente verziót cserélsz"

Miert?

Egy ilyen tranzakcios rendszer eseteben az adatbazis az, ami erdekes. Miert ne lehetne migralni az alkalmazast?

Ha kepesek vagyunk az emberi genterkep letrehozasara, akkor birjak mar a bankok megoldani az -ennel par nagysagrenddel piszlicsarebb- problemajat is.

Egyebkent akarhany penzugyi informatikussal beszeltem, mindegyik eleg elmaradottnak tartotta az informatikai hatteret a bankokban (apeh es egyeb helyekrol nem is beszelve). Es ami a legsulyosabb, a maradi gondolkodasmod vezet ide (penz az lenne rogyasig, csak nincs tehetseg es akarat a 100 eves COBOL kodok kivaltasara).

Alapvetően sok igazsag van abban, amit írsz, bár a folyószámlavezető rendszerrel kapcsolatban kicsit naívan látod a dolgokat.

Én is rengeteg pénzügyi informatikussal beszéltem, jó része kollégám volt az alatt a 7 év alatt , amit egy bankban rendszergazdaként töltöttem. Ebből 1.5 évig a folyószámlavezető rendszeren voltam rendszergazda, illetve végigéltem egy folyószámlavezető rendszer verzió, és platformváltást.
Azt hiszem van némi halvány sejtésem banki informatikáról...

Ezt ügyfélként csak megerősíteni tudom. :) Az Erste 2001 környékén váltott (az ügyintézők elmondása szerint) szoftvert, akkor nyitottunk náluk számlát. Hónapokig tetűlassú volt minden, szegény bankoskisasszonyoknak égett a fejük tőle. :) Amúgy a szolgáltatásaikkal és az ügyfélszolgálattal elégedett voltam/vagyok, amióta meg netbankolok, megy gond nélkül.

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

Szerintem a kijelentés arról szól, hogy a 8 utas Itanium gyorsabb, mint egy 8 utas SPARC.

Az meg nem képezheti vita tárgyát, hogy SPARC-ból jelenleg nincs annyi processzoros SI rendszer, mint Itaniumból...

Magyarul amit mondasz igaz, hiszen egy többprocesszoros SPARC-os gép gyorsabb lehet, mint egy 8 processzoros Itanium, viszont Itaniumból építhető jelenleg a leggyorsabb olyan gép, amely solarisos programokat (is) tud futtatni.

Hanem? Nincs Itanium port, van viszont emulátor. Jelenleg Itaniumból lehet kapni a legnagyobb single image rendszert, magyarul Itaniumból lehet a leggyorsabb solarisos programokat futtató gépet építeni.

QED, azt hiszem, ezt mondja a cím is.

Najó, egy kicsit lehetne rajta javítani, pld:
Itanium processzor hajtja a világ leggyorsabb, Solaris programokat is futtatni képes rendszerét

Ennyi erővel írhatnának bármilyen OS-t is.
Pl. "Itanium hajtja a legygyorsabb, Amiga/C64/spektrum programokat futtató rendszerét." - emulátor kérdése az egész.

Maga a Transmeta technológiája ami fun, nem az, hogy milyen hardvert virtualizálsz (oh, be szép szó is ez.:) ) vele.

( uid_228 | 2006. 09. 29., p – 09:30 )

Hát ez nagyon szép, hogy gyors, de vajon mennyit fogyaszt? :)

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

8 procinál még valószínűleg nem. Azonban ha valami nagyobb gépparkot váltanak ki vele, akkor már biztos jelentős költségtényező lehet. Ha nem is maga a fogyasztás, hanem a betáp megtervezése-építése (kap az ukrán határtól egy külön 750 kV-os vonalat :))).

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

( Andrei | 2006. 09. 29., p – 11:26 )

1. Azoknak a gepeknek, amiknek millios az eves villanyszamlaja, annak az egyeb koltsegei (amoritizacio, karbantartas, felugyelet) a szazmillios nagysagrendbe esnek. A fogyasztas teljesen huszadrangu dolog.

2. Szerintem egy ilyen teljesitmenyu Sparc gepnek a fogyasztasa sem ter el jelentosen. BTW: az itanicban van Foxton, vagy miafranc, ami lekapcsolja az inaktiv proci szekciokat, illetve csokkenti az orajelet, ha alacsony a load. A SPARC eseten nem tudok ilyen technologiarol.

"keveset"

Ez a lenyeg.

Egy millio dollaros szerverhez (nagyon high-end IBM p590 v. HP Integrity Superdome) kerul a tamogato infrastruktura mondjuk 100k USD-be. Tegyuk fel, hogy egy gazdasagosabb geppel megfaragod ennek a koltsegnek a 10 szazalekat. Sporoltal 10k dollart(1%). Hat nem tudom, de ez hibahataron beluli elteres. Akkor mar inkabb koss bele a procitokozas szinebe...

Persze egy notebook eseten megertem a fogyasztasi fenntartasokat, mert a hasznossagot is befolyasolja (gy.k. annyival tovabb huzza az aksi).

Értem, csak azt magyarázd el, hogy miért tulajdonít rajtad kívül mindenki más akkor mégis nagy jelentősséget a fogyasztásnak?
Mondjuk magyarországon egy gépterem éves áramfogyasztása 40 milla. 10-20 százalékkal kisebb fogyasztású eszközök esetén ez 4-8 milla "spórolás", ami jóval hasznosabb célra is fordítható...
Itt nem a 1 darab kibasznagy High-end géperől beszélünk, hanem mondjuk egy 100 gépből álló szerverfarmról...
Ha az egészet meg az iparágra vetíted le, akkor 10-20 százaléknyi "spórolás" már dollármilliárdokban mérhető.

Erdekes gondolat, de soha nem fog egy IT donteshozo a fogyasztasra mint key feature-re tekinteni. A fogyasztas egy technikai jellegu kerdes, ahogy te is ramutattal (ennek megfeleloen kell meretezni bizonyos dolgokat). De egy valodi dontesben nem jatszik. Legalabb 100 ennel komolyabb faktort kell figyelembe venni, aminek ennel komolyabb hatasa van a vasarlasa. Te fogyasztasi tablazatokat bongeszel, amikor procit veszel otthonra? Naugyehogynem. Nezel teljesitmenyt, bovithetoseget, chipsetet, utasitaskeszletet, SMT-tamogatast... Vagy hany olyan proci osszehasonlitast lattal a neten, ahol az volt a konkluzio: hat szoros kuzdelem volt, amit a fogyasztas dontott el.

A hirben egyebkent egy szerverrol volt szo, nem egy szerverfarmrol. Ne terelj!

A Transmeta peldatlan piaci "sikere" mutat ra arra, hogy mit ersz a szerverpiacon a jo fogyasztasu procikkal. Ellenben a pazarlo procik (Xeon, Opteron, Itanium, Power) valszeg a piac tobbseget birtokoljak.

"Te fogyasztasi tablazatokat bongeszel, amikor procit veszel otthonra?"

Ne haragudj, de asszem neked már nem tudok logikusan érvelni.

"A hirben egyebkent egy szerverrol volt szo, nem egy szerverfarmrol. Ne terelj!"

Kis vitánk lényege arról szólt, hogy miért jó az energiatakarékosabb chip. Otthonra nem számít, de ha egy gépteremben több százat üzemeltetsz belőle, akkor igeni számít! Bocs, részemről téma lezárva.

A jelenlegi tendencia az, hogy minél kisebb helyre minél nagyobb számítási kapacitást halmozzanak (blade, vagy ha már Sun, akkor a másik véglet a 25k). Magyarul egy rack-ben 100 procinál is több lehet. Példaként a kedvenc 20k-m környékén 4 fokkal melegebb van a gépteremben, emiatt NEM BŐVíTHETŐ, ÉS NEM RAKHATÓ MELLÉ NAGYOBB TELJESTMÉNYŰ CUCC...
A hagyományos géptermi alsóbefúvásos klíma nem válogat, csak a lyukak mérete és iránya szabja meg, hova mennyi hűtés jut. Egy ilyen torony legkevesebb 20kW-ot fogyaszt az amúgy takarékosnak számító procijaival, ez igenis probléma. És ha nem egy ilyet kell elhelyezni, akkor pláne.