Az EFF animációs filmmel küzd a DRM ellen

Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Az EFF egy animációs filmet adott ki, amelyben arra akarja felhívni a figyelmet, hogy Hollywood rá akarja venni a kongresszust, hogy az adjon szuperhatalmat, hogy uralhassa a rádiód, tévéd, számítógéped. A kisfilm itt.

( Csigaa | 2006. 06. 17., szo – 20:49 )

Kisfilm vs nagy pénz
Na vajon ki fog nyerni? :(

edit: Megnéztem... Ha napi 48 órában sugároznák a reklámblokkokban, akkor talán lenne hatása... De arra meg kire lenne pénze? Igen, akinek a DRM az érdeke. Ördögi kör.

Mellesleg megjegyzem, a DRM az Digital Radio Mondiale-t is jelent (meg persze Digital Rendering Management-et is), ami pedig egy specialis implementacioja az OFDMnek, avagy Kozep es Rovidhullamon lehet vele musorszorast megvalositani, meglehetosen messzire egeszen jo minosegben.

"A herceg én vagyok."

Nem: pont hogy nem kellenek ilyen #define-ok. A trükk a nyelv kifejezőerejének kiaknázásában van [lásd VB vs. LISP világbeli különbségek...]. Ha a "DRM" oldalnak megelőlegezed, hogy van olyan, hogy "DRM", akkor már nyertek: mert elfogadtad, hogy van olyan, mert magad is azzal fejezed ki magad. Lásd copyriot : We call it Mental Rights Management (and it is the very precondition for DRM).

Egyébként a szoftverszabadalmaknál is pontosan ez volt az egyik kulcspont: erre neveztük át ami elárulta, hogy mire gondolnak azok, akik csupán a "számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatását" kívánták törvénybe iktatni. Az MS itthon is őrjöngött, és minden fórumot megragadott, hogy megkísérelje visszafordítani a terminológia bakit. Nem sikerült nekik, mert későn eszméltek. Félig ezen bukták el az ügyüket: könnyebben meg lehetett értetni az irányelvjavaslatot olyanokkal, akiket nem érdekeltek a részletek.

Egyébként RMS ezért olyan csökönyös Free vs. Open és rokonai (GNU/Linux) témában, mert a kettő messze nem azonos... és nem mindegy, hogy milyen újbeszél terminológia kúszik be és kövesedik meg az emberek gondolkodásába, világképébe.

>Félig ezen bukták el az ügyüket:...

Hol buktak ezek el bármit is?! Én nem nagyon vettem észre. Akkor bukták volna el, ha a Rocard-féle módosító indítványt elfogadják. Csak egy kis időt sikerült nyerni, ennyi az egész. Közben ők is tanultak belőle: nem szabad nyilvánosság előtt csinálni a dolgot, nem is hallani róla mostanában semmit, pedig a háttérben folyamatban vannak a tárgyalások a "közösségi szabadalmi irányelvről". Majd akkor fogunk legközelebb hallani róla, amikor elfogadják.

A DRM-mel kapcsolatban is ezt sejtem. Elsőre nem fog sikerülni bevezetni, mert túl sok duma van róla, aztán mikor majd sikerül elaltatni a közvéleményt akkor majd keresztülviszik. Nem teljesen véltetlen, pl, hogy a HD formátumoknál végülis azt a "nagyvonalú engedményt" tették, hogy az image constraint token alkalmazását "egy időre felfüggesztették". Nyilván ha most alkalmazni akarnák, akkor nem tudna elterjedni, mert az emberek elég hamar rájönnének, hogy új tv-t kell hozzá venni, meg nem lehet gyakorlatilag semmit csinálni vele és sz*rnának nagyot a hd formátumok kellős közepébe. Ahhoz, hogy elterjedjen el kell hitetni az emberekkel, hogy a félelmeik komolytalanok. Nem az a kérdés, hogy sikerül-e nekik, hanem az, hogy mikor.

---
A hülyeség igenis fáj. Csak nem annak aki hülye, hanem annak akinek hallgatnia kell.

> Hol buktak ezek el bármit is?
Kérdezd meg őket ;-) If they can't set the agenda, they're screwed. Setting the agenda means framing the discussion - wording included. MS cannot officially utter the words "software patent" - and all the press was talking about "software patents" and not "CII". They could not dominate the news agenda. They had to byte the bullet.

Egyébként abban biztos vagyok (és talán el is tudod fogadni), hogy a noswpat kampány nélkül mi buktunk volna nagyot. És hát a retorikából áll a kampány... Abban igazad van, hogy túlnyomó részt viszont ott bukták el, hogy a Bizottságot&Tanácsot szembeállították a parlamenti képviselőkkel, aminek következtében ez utóbbiak dacból kaszáltak (tán Rocardot kivéve ;-) -- a szavazók (szavazatok) többségének semmi köze nem volt a tárgyhoz.

[nyílt titok, hogy az MS a közhiedelemmel ellentétben nem sw cég, hanem Public Relations a Bernays-i értelemben ...ezért tudják jól (jobban?), hogy miért oly jelentős a címke]

> pedig a háttérben folyamatban
Azt nem mondom, hogy minden rózsás, de sok csengő van a nyakukba akasztva, -- igaz ez önmagában nem véd meg minket semmitől, de legalább nem olyan egyszerű a képlet [a linkelt újság egy bxl-i "tájékoztató lap" - és nem a legnagyobb példányszámú BLIKK...] Egyébként ezért próbálkoznak egyre "keletebbre" a neokon "új" európában (pl. Litvánia, Szlovénia, így itthon is: itt könnyeb utat venni, meg az emberek is jobban leszarják a dolgot)

( mocsi | 2006. 06. 17., szo – 20:54 )

Mikor felejtik mar el azt a qva flash-t! >:-(

( ha1dfo | 2006. 06. 17., szo – 20:58 )

Az a cikk jut eszembe, amikor azt irta valamely okos, hogy megadoztatna az emailt. Rogton felderengett elottem a kep: lecsuknak be nem jelentett postfix futtatasert...
Ez a kovetkezo: a vilag egyik (pirosfeher csikos) fele bargyu mint egy tehen, es megy, ahova terelik oket, mig a mocskos terrorista europai linuxfelhasznalok (ld. ostoba jenki csaj blogja) tobb milliard dollart rabolnak el a mediat terjeszto cegektol, amiert ingyen nezik a radiohullamokon kisugarzott televiziot, stb....
Na, talalkozunk a szigoritott fegyhazban. :)
[a Soylent Green-t lattatok?]

"A herceg én vagyok."

Igen, de úgy néz ki "kicsúszott a kezéből" a dolog...
Vajon neki érdeke hogy Windowsban ne lehessen HDDVD ripet lejátszani? Vagy TV-t nézni? Akkor mire jó a Media Center Edition, ha nem erre? Akinek egy butított DVD lejátszó kell, az asztali készüléket vesz, nem másik Windowst...

(lehet hogy tévedek, de ez átgondolatlan lépés volt)

( ezqgtouvszfgc | 2006. 06. 17., szo – 22:23 )

Egyéb érdekes filmecskék:

The Codebreakers [OGG, 90MB] [WMV, 60MB] [M4V, 225MB]

The Codebreakers – A BBC World Documentary on FOSS and Development
A two-part documentary, The Codebreakers was aired on BBC World TV during May 2006. It investigates how poor countries are using FOSS applications for development, and includes stories and interviews from around the world. A 40-minute version of The Codebreakers is now available for free download online.

---

Igazából csak RMS ütős a WSIS panelen.

After my experience at the first World Summit on the Information Society, I concluded that it had little potential to do much good. In the official plan, which was approved by the first summit, the US had excluded any proposal to do anything to promote free software, and would have expunged all mention of it except that Brazil refused to stand for that. The second summit did not officially have the power to change those plans, even supposing the balance of power would support a different outcome. Further, it was hosted by Tunisia, a dictatorship famous for its censorship of the internet.

However, my friends in APDIP asked me to go to speak in their event, and I said yes. They convinced me by telling me that they had invited a BBC documentary crew, which could have more effect than a speech itself.

[...]

Free software is necessary for sustainable development. If everyone in your country uses a program that's secret and controlled by a single company, that's not development, that's electronic colonization.

WSIS Panel

Introduction ( Theora, 4.7MB | MP4, 5.6MB )

Speeches

* Richard Stallman, Founder, Free Software Foundation ( Theora, 20.7MB | MP4, 26.2MB )
* Bruce Perens, Vice President, Sourcelabs, Inc. ( Theora, 25.9MB | MP4, 36.3MB )
* Robert Kramer Vice President of Public Policy, CompTIA ( Theora, 12.4MB | MP4 4.8MB )
* Shane Wall, Vice President, Intel Corporation ( Theora, 5.7MB | MP4, 3.6MB )
* Louis-Dominique Ouedraogo, Inspector, UN Joint Inspection Unit ( Theora, 13.6MB | MP4, 17.9MB )
* Mark Shuttleworth, President, Ubuntu Foundation ( Theora, 9.1MB | MP4, 11.4MB )

Q&A ( Theora, 15.4MB | MP4, 17.1MB )

Credits ( Theora, 426kB | MP4, 2.2MB )

Full Video [Theora, 143MB] [MP4, 142MB]

( atya | 2006. 06. 20., k – 10:37 )

Volna egy kérdésem. Ha elkezdik terjeszteni a DRM-et, az ugye azt jelenti, hogy a DRM-mel védett dolgokkal csak azt csinálhatod, amit a kiadók akarnak. Nem lehet, hogy ez abba az irányba befolyásolja az embereket, hogy sokkal erősebben támogassák a Creative Commons (és más alternatív jogkezelési módszerek) alatt kiadott és nyilván DRM-mel nem védett anyagok előállítását és terjesztését? Engem nem zavarna, ha nem lehetne lemásolni egy DRM által védett filmet, könyvet, ha ez komoly támogatást eredményezne egy másik irányban, és ezzel robbanásszerű fejlődésnek indítaná az alternatív filmipart, könyvkiadást és sorolhatnám... Mi a véleményetek?

üdv
atya

Ehhez kell ragaszkodnunk: hogy ki ne törlődjön a törvényből valami "jogharmonizáció" folytán...

95/A. § (1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.], továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. § - ban szabályozott szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti, hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.

A szabad felhasználás esetei
35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép - vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b) - d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.

Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a családon és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.

(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik - e - , ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.

A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

[És ez nagyon fontos: lásd DeCSS, JHymn, FreeME stb.]