Felmondás vs lesz*rom a munkát

Nem akarom vedeni az ilyet, de azert az embert konnyen el lehet juttatni abba a fazisba, hogy mar a fasza tele van a ceggel, es egy percet sem akar tovabb maradni.

Nekem pl. volt olyan munkahelyem, ahol 2 honap volt a felmondasi ido. Megprobaltam lealkudni 1-re a kezdes elott, de nem engedtek. Amikor felmondtam, kb pont ledolgoztam az elso honapot, mikor szolt az egyik manager (nem az en reporting line-omban, raadasul), hogy "ha mar a ceg olyan rendes hogy 2 honapot fizet", akkor dolgozzam le az utolso napig. Mondtam, hogy nem en kertem a 2 honapot, szoltam a manageremnek, hogy en innentol off, lehet beken hagyni. A managerem persze jofej volt, meg ismerte a kotozkodot mar mint a rossz penzt, ugyhogy nem lett belole semmi problema, azota is jot rohogunk rajta privatban.

Ez egy nagyon érdekes kérdés emberileg és szakmailag is. A felmondás körülményei, a szájíz nagyon nem mindegy. Ki mennyire sértett, kiben milyen tüskék vannak, ki akar még a másikba belerúgni.

Én amikor felmondtam / szerződést bontottam eddig, akkor minden helyen az utolsó nap utolsó percig dolgoztam. Ott is, ahol 3 hónap volt a felmondási idő. Én szeretek megdolgozni a pénzemért, szeretem, ha senkiben se marad tüske. Ha valahol felhívtak az utolsó napom utáni napokban, hetekben, akkor is segítő szándékkal álltam hozzájuk.

Egy kivétel azért volt. Egy helyen annyira mérgező volt a cég és a hangulat, hogy még próbaidő előtt pár nappal mondtam fel. Reggel 7-kor beadtam a felmondásom egy másik kollégával közösen, aznap már nem is dolgoztam/unk, nem is vettem/ünk részt a meetingeken. Így ha perre kerülne a sor (még előfordulhat), akkor én tiszta szívből mondhatom, hogy nem hagytam a rendszerben "húsvéti tojást".

Nem pont erről van szó, de hazai viszonylatban szoktam mondani: akinek van esze, eltekint a felmondási időtőt.. mert abban nem lesz köszönet. Nem tudom általában mi a jó benne, de szabad szemmel látható jelenség.