Audacity 3.0 called spyware over data collection changes by new owner

Hozzászólások

Ja, nem volt pár perce, hogy belefutottam a hírbe videó formájában. Ezen nincs mit szépíteni, gáz. Kész tragikomédia, amit ez a MuseGroup művel az Audacity-vel már 2 hónapja, szinte hetenként jönnek a botrányhírek, hogy ezt meg amazt erőltetik. Forkolják már! Elvileg már van egy fork, Audacium, de nem biztos, hogy emögé áll be a közösség.

Hála az égnek, nem használom az Audacityt, túl minimalista vagyok hozzá, helyette sox+ffmpeg megy, de azért tényleg felháborító. Nem is értem mit gondolnak, hogy majd kisajátítanak egy GPL szoftvert? Súlyos anyagot szívhatnak, az biztos. Már anno az OpenOffice esetében is forkolással végződött, ugyanez lesz itt is. Ezek a corporate takeoverek sose sikerülnek, lásd legutóbb freenode esete, mindenki lépett a libera.chat-re és annyi volt az egésznek.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Az Audacity egy már rég kifejlett szoftver. Semmi értelme nincsen forkolni, hacsaknem azért, hogy javításokat backportoljanak rá. 2.4.2-n (utolsó 2.X verzió) simán jól el lehet lenni. Ahogy 2.0.6-on is, ami az utolsó XP-n futó verzió. Minden szoftver életciklusában eljön az a pont, amikor már nincs hova, nincs miért nagyokat fejleszteni. Ekkor kell észnél lennie az ownereknek, hogy ne adják profithiénák kezébe.

Olyan, hogy kifejlett, olyan nincs. Bőven van még hová fejlődnie az Audacity-nek, messze van még egy kisebb Goldwave-től is funkcionalitásban, nem hogy az Adobe Audition-től. Az ne tévesszen meg, hogy régóta nem fejlődik nagyokat, ez nem azt jelenti, hogy ne tudna.

Ez a feature complete ez a lusták dumája. Pl. a TeX is ennek hangoztatja magát már több évtizede, közben meg mégis lettek ingyenes forkjai, amik jelentős hiányokat pótoltak. A szerzők saját igényei szerint lehet complete, de nem a felhasználói tábor szempontjából.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Olyan, hogy kifejlett, olyan nincs.

De igen, van.

Ez a feature complete ez a lusták dumája.

Nálad nagyon beakadt ez a lustázás, úgy látom. Mindenki lusta™, aki nem akar előre a semmibe rohangálni, csak azért, hogy elmondhassa magáról, ő nem™ lusta™ és képes fejlődni™. Egy kifejlett szoftverrel is elég sok mindent lehet művelni. Lehet például kompatíbilissé tenni új formátumokkal, új platformokkal. Lehet optimalizálni, memóriahasználatra, CPU-használatra, hogy ne legyen akkora bloat. Utóbbival azért eléggé küzd is az Audacity. Elég csak a 100% CPU-használatra gondolni, amikor egy hangmintát kijelölsz. Bár tudom, te nem használod, mert sokkal előremutatóbb™ ffmpeg-gel vagdosni és effektezni a hangot, parancssorban.

A szerzők saját igényei szerint lehet omplete, de nem a felhasználói tábor szempontjából.

Vagy csak lehet, hogy nem kéne automatikusan az Audacity felhasználói táborába sorolni a Goldwave és minden más hangszerkesztő szoftver felhasználóit.

Az ilyenekből lesznek a faceliftek, a redizájnok, végső soron pedig az, hogy a fejlődés szentségére és megkérdőjelezhetetlenségére hivatkozva kisiklatják a projektet az eredeti vágányáról és elkészítik belőle valamelyik más, konkurens szoftver silány másolatát, ami aztán szarabb lesz, mint a lemásolt szoftver vagy az elsilányított szoftver korábbi verziói. Láttuk ezt már számtalan open-source projektnél.

Itt nem a felületéről volt szó. Hanem a tényleges tudásról, funkciókról. Nem azt írtam, hogy rossz szoftver, csak hogy lenne még hová fejlődjön, messze nem complete. Az, hogy neked, meg a fejlesztőnek complete, az nem jelenti azt, hogy mindenkinek az. Az ffmpeg/sox, Goldwave, Adobe Audition csak szélső példáknak lett írva, hogy elhelyezzük egy skálán, hogy legyen mihez képest eldönteni, hogy mit lehet fejleszteni rajta. Nem azért, mert mindenkinek ezek valamelyikét kéne használni, vannak még más hangszerkesztők is. Pl. mp3directcut, vagy ennek a natív alternatívája az mp3splt, ezek pl. mp3, ogg, aac audiót tudnak frame határon és FFT paraméterekkel variálva úgy vágni, változtatni, hogy nem kell újrakódolni, minőséget veszteni.

Magán a dizájnon egy átlag proginak nem is lenne szabad fejlesztenie, hanem GUI esetén az érvényben lévő Gtk/Qt/ikon témához kéne illeszkedjen, és nem önállósítania magát, mindenféle saját ikonokkal, flat dizájnnal, stb.. CPU használatnak sem kell nőnie feltétlen a fejlődéssel, mivel nem kell egyszerre az összes új funkciót használni, csak azt, amit a user épp aktivál. Meg mint írtam, ma már a CPU az egyik legkevésbé szűk keresztmetszet. Lassan már a memória se az. Ennek ellenére a bloatot én is utálom, elítélem, de nem ez a legnagyobb veszély, hanem hátsó kapu, telemetria (eufemizmus a spyware-re), fizetőssé tétel, bérlőssé tétel, távirányítás (a szoftver önállósítja magát a user akarta és beleegyezése ellenére, fájlokat töröl, kierőszakolja az update-et), stb..

Az meg, hogy opensource szoftver silányítanak, az nem baj, hiszen pont azért opensource, hogy ha valakinek nem tetszik, akkor tud rajta változtatni, saját verziót forkolni, korábbi verziót feltenni, stb.. Épp azt kéne megértenie a nagy multiknak, hogy az FOSS lényege, hogy nem lehet csicskítani, pont úgy lett kitalálva, ez ellen.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Közben rájöttem, hogy nem szívnak semmit, a tulajok oroszok. Sok mindent megmagyaráz, az agresszív üzleti lépéseiket és licencpolitikájukat, a telemetriramániájukat (ugye mindenkit meg kell figyelniük), stb.. Eleve azt sem értem, hogy mit lehetett egy Audacity-n megvenni. Egy ingyenes, FOSS GPL szoftver, ezt már csak a licence miatt sem lehet kisajátítani, bezárni, profitot kihúzni belőle, stb..

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Már hogyne lehetne. Ha tied a szerzői jog, akkor azt csinálsz, amit akarsz. Nyugodtan mondhatod, hogy a következő release már AGPL/BSD/proprietary, és nem adod ki GPL alatt, úgy licenszelsz (tudom, kedves akadémia, de bekaphatod), ahogy kedved tartja. Annyi van, hogy amit már kiadtál úgy, az olyan. Ezért van a mindenféle aláírós "szarakodás" egy csomó opensource projektnél, ha hozzá akarsz tenni.

A bezárt kódú terméknek vagy nagyon jónak kell lenni az ingyeneshez képest, vagy értékes szolgáltatást kell mellé biztosítani, különben senki nem fogja használni, pláne nem megvenni. A nevet ki lehet sajátítani, de a haszonszerzéshez hozzáadott értékre van szükség, vagy sok balfasz vásárlóra.

:)

Nem, nem lehet. Hiába tiéd a szerzői jog, ami egyszer már GPL alatt ki van adva a kód, az a verzió örökre GPL marad, nem zárhatod be, nem lehet proprietary. Csak ha újraírod a kódot, akkor lehet azt, hogy egyben licencet is módosítasz, de az is csak új kódra lesz érvényes. Vagy csak a később beemelt kódrészleteket illetően változik a licenc.

Azt esetleg el tudom képzelni, hogy GPL kód esetleg BSD, MIT, Apache, stb. még szabadabb licenc lesz, mivel ez általában senkinek az érdekeit nem sérti, de egy szigorúbb licencbe nem lehet érvényesen átmenni. Ezért kéne a fejlesztőknek is érteni kicsit a licenctípusokhoz, nem ilyen 3-4 betűs rövidítésekkel buzzwordként dobálózni, mert ez felelősséggel jár, át kell gondolni, nem lehet szabadon variálni a jövőben. És ezt nem csak az egyszeri kóder nem szokta érteni, de ilyen MuseGroup típusú cégek sem, akik ki akarják a FOSS projekteket sajátítani. Egyértelműen látszik, hogy fogalmuk sincs, hogy mibe nyúlnak bele, az hogy működik, hogy fejlődik, mivel jár, mit tehetnek meg vele, mit nem.

OFF: a licenc írásmódot én se szeretem, de sokan félreértik. Azért mert az n után c van, az nem jelenti azt, hogy nem ejtheted „licensz”-nek. Az n és az sz közé be tud ékelődni zárhang (t), ha oda van írva a helyesírási alakban, ha nincs. Pl. a pénz szót is lehet „pénz”-nek és ”péndz”-nek is ejteni, függetlenül attól, hogy a d nincs beleírva, ez egy fonetikai jelenség, kicsi a hasonuláshoz hasonlít, és az írásképtől függetlenül működik, ráadásul nem csak a magyarban, hanem egy csomó nyelvben, német, angol, stb.. Na, a licenc ugyanez, csak pepitában. Ennek ellenére úgy írod, ahogy akarod, a helyesírási kommandó nem rúgja rád az ajtót, engem speciel nem zavar, de egyes akadémiafanatikus nyelvtannácik möhögésének ki vagy téve. Egyébként meg a c-s írásmódja a lincenc-nek német hatás, mivel a németben Lizenz, ezért annak az írásképét próbálták megtartani, következetes z=c megfeleltetéssel. Ez ilyen, német kultúrkörbe tartoztunk mindig is, ha a svábok meg a fritzek a kútba ugrottak, akkor mi utánuk. Bár még mindig inkább ez, mint hogy a szláv, balkáni, komcsi, iszlamista, stb. kultúrkörbe tartozzunk, akkor már inkább tényleg majmoljuk a németeket.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Bár a lényegen egyébként nem sokat változtat, de nincs igazad. Ha az a te kódod, akkor pontosan olyan licensz alatt terjeszted, amilyen alatt akarod. Egyetlen betűt sem kell hozzáírni, minden jogod megvan hozzá, hogy azt mondd, hogy én ezt most már nem adom oda neked GPL alatt, hanem csak valami más alatt, vagy sehogy. Szóval de, át lehet menni. Az egésszel is, nem csak az újjal, sőt, új se kell.

Az más kérdés, hogy ha már egyszer valakinek odaadtad GPL alatt, azt "nem szívhatod vissza", és ez a 21 században in practice azt jelenti bármely minimálisan hasznos kód esetében, hogy meg lesz az utolsó GPL verzió, és lehet forkolni, aztán folytathatja a community ott, ahol abbahagyta, de ettől még a kód eredeti gazdája úgy, annak, és olyan feltételek mellett adja oda, ahogy akarja.

Igen, olyan feltételek mentén adja, ahogy akarja, csak senki nem fog vele foglalkozni, mert a legutolsó GPL-es verziót fogják használni, azt továbbforkolni, és nem lehet őket beperelni, mert mutogatni fognak a GPL (vagy más szabad) licencre. Pont ez az, hogy ezt nem értik ezek a cégek, akik próbálják átvenni a FOSS projekteket. Alapvető az idiotizmusuk ebben a témában... is!

A MuseGroupnál még megértem, mert oroszok, azoknak a kulturális nézetébe belefér, hogy mindenkit megfigyelnek, csúnya hekkeléseket és x86-os gányolásokat tesznek bele a kódba, meg le vannak ragadva ilyen régi vonalas ASM, Pascal, Delphi, stb. fejlesztésnél, sokszor még git-et sem használnak a mai napig, vagy svn vagy sourceforge vagy hasonló. A szemléletük teljesen más, mint a nyugati mainstream, ahol a szabad szoftver, multiplatformosság, modern nyelvek, modern verziókezelés, webalapúság, stb. alap lett.

Ráadásul a GPL ebben speciális. Egy BSD licences szoftvert még meg is próbálhatsz bezárni, lásd Netflix. De egy GPL-eset nem lehet, mert előírja, hogy a derived kódoknak is GPL-nek kell maradnia (hogy a közösség visszakapja a fejlesztéseket), ahogy ezt megszeged, onnantól nem használhatod az eredetileg GPL-es részeket sem, hanem saját kútfőből újra kell implementálnod az egészet, akkor vezethetsz be saját licencet. Futhatjuk a köröket, de a lényeg, hogy nagyon jól ki van ez találva, Stallman nagyon szépen kitörpölte ez már évtizedekkel ezelőtt, és az se véletlen, hogy a Linux kernel is GPL, egyáltalán nem azért, mert a G-nél nyílt ki nekik a szótár, és éppen ezt a 3 betűs licencnevet találták meg elsőre. Hanem azért, hogy ne tudják bezárni, és a közösség ingyen, licencmizéria nélkül visszakapja a multik fejlesztéseit is, és senki ne tudja átvenni, meg kisajátítani a projektet, csak bedolgozni, besegíteni, és csakis a közösség javára, nonprofit alapon.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Igen, olyan feltételek mentén adja, ahogy akarja, csak senki nem fog vele foglalkozni, mert a legutolsó GPL-es verziót fogják használni, azt továbbforkolni, és nem lehet őket beperelni, mert mutogatni fognak a GPL (vagy más szabad) licencre. Pont ez az, hogy ezt nem értik ezek a cégek, akik próbálják átvenni a FOSS projekteket. Alapvető az idiotizmusuk ebben a témában... is!

Ez valóban nagyon sokszor megtörténik, ezért is mondtam, hogy tulajdonképpen nem olyan lényeges, de ettől még tényszerűen nem igaz, és az sem biztos, hogy a felvásárlót zavarja, hogy lesz egy community fork az utolsóból, simán lehet, hogy valami más üzleti igénye van. Pl írt valamit a tetejére, amit nem akar odaadni gpl alatt, és tud rá akkora piacot építeni, hogy megérje megvenni a lehetőséget, hogy ezt jogilag megtehesse.

Ráadásul a GPL ebben speciális

Nem az. Ha te szabod meg a licenszet, akkor a GPLes kódodra is mondhatod, hogy te ezt többet nem adod oda GPL alatt senkinek, beleteszed egy saját proprietary termékbe, és kész. Igen, ettől még aki korábban megkapta GPL alatt, az tudja GPL alatt használni, és ő nem is tudja bezárni, de a szerző bármikor válthat licenszet. 

Ha 3rd party patchet befogadott a GPL-es idoszak alatt, akkor nem tudja megvaltoztatni a licencet a bekuldok engedelye nelkul. Marpedig akkor szoktak GPL-t valasztani, ha szamitanak ilyen hozzajarulasokra.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ahogy a többiek már kifejtették, a már kiadott gpl-es cucc forrást lehet forkolni. De ha jól levédték jogilag a contributálást, akkor bizony az alapkód az a cégé, belső, zárt. Az, hogy adnak ki belőle gpl-es változatot is csak egy dolog. Lehet találni példákat arra, hogy akár dual licenszel is mennek szoftverek. Van egy support nélküli közösségi változat és van a fizetős, zárt licenszű változat. A fizetősből akar megélni, pénzt keresni. De persze a contributálásnál meg aláírják a külsősök is, hogy átengedik a jogaikat. Mert jellemzően azért a zárt és a nyílt változat is azonos vagy nagyon hasonló kódbázison alapul. Csak a nyílton át lehet külsősöknek hozzátenni. A zárt képességeket, supportos javításokat meg csak később teszik be a nyilt verzióba. Például úgy, hogy a nyílt verzió le van maradva pár verziónyival a zárthoz képest.

Ami példa most eszembe jut:
Mattermost, asterisk.. de sok más is lehet
https://en.wikipedia.org/wiki/Multi-licensing

Attól, hogy van kinn gpl -es forrás valamiből, még sokféle más "zárt" része is lehet. Trademarkok például. A neve, a dominek, az infrastruktúra, az alkalmazottak.... ja és ami a legfontosabb, hogy olyan néven futó termékbe csak az kerülhet bele, amit a tulajdonos enged. Olyan irányba mehet a fejlesztés, amit a tulajdonos szeretne. Magyarul a review folyamatok feletti kontrol az övé, ahogy a forráskód fizikai tárolásának kontrollja is végső soron. Lehet máshol is tükör, meg lehet külső reviewer is. De ha valami érdekellentét kerül előre, akkor a trademark tulajdonosáé az eredeti, minden eltérés attól már egy fork, amit nem szabad ugyanúgy hívni.

Az opensource egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenki hobbiból faragja szabadidejében. Van olyan is, de nagyban ez nem megy. Sokan főállásként, pénzért csinálják, ha van olyan cég, amelyik ebből pénzt termel. Sokszor egy vagy több cég költségeloszlására is szolgálhat egy fajta lazább együttműködési formában. A komolyabb projekteknek komoly költségvonzata is van, azt valamilyen formában ki kell termelni.

:( Nagyon kár

( •̀ᴗ•́)╭∩╮

"speciel a blockchain igenis hogy jó megoldás, ezért nagy erőkkel keressük hozzá a problémát"
"A picsat, az internet a porno es a macskas kepek tarolorandszere! : HJ"

Az élet ott kezdődik, amikor rájössz, hogy szart sem kell bizonyítanod senkinek

Ha meg akarod nevettetni Istent, készíts tervet!

aktívan használom, suspendelve volt 400 ablakom (tudom rossz szokás) hogy az még majd kell, és vmikor márciusban egyszer csak letiltotta a chrome a hogy malicious, természetesen az összes ablakom elveszett

azóta egy régebbi v7.1.6 verziót használok amire nincs panasz
 

Szerintem is nevetséges. Jobb is, ha ilyen ember nem tart fent forkot, akinek ez határozza meg az életét, hogy mit mondanak a 4chan-en, meg a redditen. Komolytalan. Ezeket a forkokat simán túltolják a hülye nevekkel, meg extra igényekkel. Az Audacity-t simán kéne forkolni, a legutolsó kémprogramtól mentes verziót, ilyen teljesen semleges OpenAudacity vagy LibreAudacity, vagy Librecity néven, nem is kell semmit hozzáadni, csak normálisan gondozni a projektet.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nekem az egész ködös. Először csak a valódi nevét tették közzé, aztán most késelés, a fazon is írogat összevissza, felét nem hiszem el, nekem kicsit önsajnáltatónak jön le. Ezt a fejleményt csak most olvastam el. Megvan a rossz véleményem a 4chanről, sose volt szimpatikus, a jövőben is kerülni fogom. Természetesen utánaolvashatnék a 4chanen, de mivel egy szutyok oldal, másnak a szappanoperájába nem avatkozok bele. Így nem tudom mi igaz az egész történetből.

Egyébként ez már túlzó hisztériának tűnik. Az Audacity nem is egy jelentős szoftver szerintem, mással simán kiváltható, semmi extra. Ismert, népszerű, de nem világmegváltó, régi verziói továbbra is használhatók, lementhetők, újrafordíthatók. Kb. csak annyi hír van benne, hogy megint egy corporate takeover, ami szépen a szemünk előtt hiúsul meg, és akinek van humorérzéke, az most szórakozni tud rajta folyamatában. A freenode-os átvétel órákon belül megbukott, ott nem lehetett rajta sokat rágódni.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Öööö szerintem nem ugyanazon nevetünk. Itt kicsit komolyabb dologról volt szó mint szájkaratéről, ha jól értettem. Én azon nevettem, hogy az imageboardokon összekovácsolódott népség sosem a moralitásról volt híres, inkább afféle háborgó csőcselék jellege volt mindig is, még ha némelyik "operation" etikusabbnak is tűnhet sokaknak.