GJ: Mivel foglalkozol? Tudtommal, fejlesztő vagy (javíts ki, ha tévedek), és konkretizálnád?
csortu: Hát, sok minden vagyok, de fejlesztő biztosan nem. Eredetileg molekuláris biológiát végeztem az ELTE-n, de már a diplomamunkámat is kísérletes adatok számítógépes elemzéséről írtam. Aztán a doktorim során (szintén ELTE) egyre inkább bioinformatika irányba mentem el. A napi munka miatt sok Perl-t, shell scripteket és egy adagnyi MySQL-t használtam. A doktorim után jöttünk ide Finnországba, itt már egy bioinformatika kutatócsoportban dolgoztam tíz évet, mint postdoc kutató, főleg genomikai és immunológiával kapcsolatos témákban. Írtam majdnem negyven cikket, egy nagy könyvet, a Perl helyét átvette az R és a Python, a MySQL-ét meg a Postgres és a NoSQL adatbázisok. Tulajdonképpen csináltam fejlesztői munkát is, mert egész komoly adatelemző pipelineokat terveztem meg implementáltam, de a fókusz mindig a kutatáson volt. Aztán egyre inkább az oktatás került a középpontba, mivel kutatóként nem értem el igazán áttörést. Megalapítottam a cégemet, azóta a fő tevékenységemben azt vezetem. Bioinformatika oktatás a profilunk, elsősorban egyetemeknek adunk el ebben a szegmensben kurzusokat. Mára komoly partnereink vannak az EU hét országában, túl vagyunk egy nagy három éves EU projekten ahol a mi cégünk volt a legnagyobb résztvevő. Most éppen azon dolgozunk, hogy ki tudjunk lépni Európából, és Szaúd-Arábiában illetve a Dél-afrikai Köztársaságban tárgyalunk potenciális projektekről. Manapság a fő feladatom részben oktatási feladatok, illetve a cég adminisztrációja, a kollégák ellátása kellő mennyiségű oktatási feladattal. Mindezek mellett kisebb részben részt veszek érdekes munkákban big-data, adatelemzés, machine-learning témakörökben, felhasználva a bio vonalról hozott tapasztalataimat, például felhő alapú (AWS) adatelemzésben. Részt vettem két másik cég alapításában illetve elindításában, illetve egy mobil játék startup felhős adat infrájának kiépítésében.
GJ: A közelség miatt választottad Finnországot, vagy számodra itt jobbak a lehetőségek?
csortu: Amikor még doktorandusz voltam, az a kép alakult ki bennem, hogy egy kutató pályájához hozzátartozik a külföldi tapasztalatszerzés hosszabb-rövidebb kinti munkák során. Ezért, amikor leadtam a doktori disszertációmat bírálatra, nekiálltam aktívan külföldi postdoc állásokat keresni, és Finnországból kaptam először pozitív választ. A védésem után két héttel már itt kezdtem dolgozni. Hozzá szeretném tenni, hogy a feleségem, aki molekuláris immunológus kutató, hasonlóan látta. Ő ugyan a gyerekek miatt kicsit később doktorált le, mint én, de aztán ő is tíz évet postdocként dolgozott egy finn egyetemen. Amikor kijöttünk, még csak két gyermekünk volt, itt lett még kettő, így fontos szempont volt az ő iskolájuk, tanulásuk, jövőjük is. Gyermekek nevelése szempontjából Finnországot nagyon jó helynek tartom, ez nagy szerepet játszott abban, hogy maradtunk. Január elején volt tizenhét éve, hogy elkezdtem a munkát a Tamperei Egyetemen.
GJ: Haza szoktál látogatni, vagy inkább el is felejtenéd édes kis hazánkat?
csortu: Rendszeresen utazunk Magyarországra, hol kocsival (két nap vezetés), hol repülővel (másfél óra). A nagyszülők ott laknak, a gyerekek rendszeresen nyaralnak náluk. Ezen kívül a cégemnek Budapesten is van egy partner egyeteme, ott minden évben tartok előadást az ottani hallgatóknak. Idén volt először, hogy ez online előadás lett a korona miatt, amúgy személyesen adok nekik elő.
GJ: Milyen előző munkahelyeid voltak, amiket ugródeszkaként használhattál a jelenlegi pozíciódhoz?
csortu: A doktori ösztöndíj után egy évet dolgoztam az ELTE-n mint már nem emlékszem pontosan mi, aztán pár hónapot a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetben voltam tudományos segédmunkatárs, ott már egyértelműen bioinformatika munkát végeztem. Az egyetemi munkákat természetesen ugródeszkának tekintem a mai irányomba, elsősorban szakmai szempontból. Ezzel szemben az üzleti gondolkodást és látásmódot saját magamnak kellett összeszednem és megtanulnom, mikor honnan sikerült.
GJ: Dolgoztál-e valaha a közszférában?
csortu: Az egyetem és a gödöllői kutatóintézet is közszféra, tehát igen.
GJ: Hobbi
csortu: Sportok. Az utóbbi pár évben a feleségemmel nagyon rákattantunk a bringatúrázásra. Ehhez építettem magamnak és neki is olyan kerékpárt, ami az elképzeléseimnek megfelel. Az utóbbi öt-hat évben évi három-négyezer kilométert tekerünk, jártunk Finnországon kívül Észtországban, Lengyelországban, meg Norvégiában a Nord-Kappon. Tavaly a kisebbik fiammal elkezdtünk futni és erősíteni, most ez a téli periódusban napi szinten másfél órát lefoglal. A hóban úgyis csak ritkán bringázunk.
GJ: Zenei ízlés.
csortu: Vegyes, hangulat-függő, nincs kimondott kedvenc. Bossa nova, klasszikus zene, jazz, de a tornához akár pop is mehet. Munkaidőben leginkább semmi.
GJ: Munkád, szabadidőd során fedorán kívül milyen operációs rendszert használsz és ha igen miért nem csak a fedora?
csortu: Még doktorandusz koromban kezdtem linuxozni, mert csórók voltunk, a hardvert is úgy koldultuk össze mások selejtezéseiből, legális windowsra nem futotta, az illegális meg nem volt kompatibilis a világnézetemmel. Még UHU-val kezdtem, aztán itt kint a munkacsoportunkban Fedora ment, így én is váltottam erre. A szervereken Debian meg CentOS megy, az itthon és a szülőknél található összes asztali gépen és laptopon Fedora megy, de nem jövök zavarba semmilyen Linux láttán. Amúgy a bioinformatika szoftverek nagyon nagy része „Linuxra termett”, de az R és a Python is az open source világában mozog. Utoljára win98-at használtam élesben a Windowsok közül, azóta minden tevékenységem (kutatás, adatelemzés, játék, cikkek, könyvek, disszertációk írása) Linux alatt ment. Volt idő, amikor erre büszke voltam, ma már inkább csak ez áll legjobban kézre.
GJ: Egyéb munka, amiből nem feltétlenül van bevételed. Önkéntességre gondolok. Civil szervezetekben való aktív közreműködés stb.
csortu: A Ferences Világi Rend tagjai vagyunk a feleségemmel, az egyik magyarországi közösségben veszünk részt az ő tevékenységükben. Az utóbbi évben egyre inkább én intézem a közösség digitális kapcsolattartását, Skype csoportokat, hasonlók. Ezen kívül itt Finnországban részt veszünk a Házas Hétvége mozgalomban. Mindez fontos része az életünknek, inspirációt, iránymutatást kapunk a nehezebb periódusokban.
GJ: Miért regisztráltál annak idején a hupra és most miért jársz vissza?
csortu: Erre pontosan emlékszem. A linuxos idők kezdetén az ezredfordulón sok bajom volt, és sok probléma megoldását találtam meg itt a HUP-on, már jóval előbb olvastam, mint hogy regeltem volna. Egyszer egy mplayer-es problémám támadt, és nem találtam megoldást, vettem a bátorságot és regisztráltam. Aztán valahogy itt ragadtam, és a napi indító rutin része lett a HUP-on az érdekes témák csekkolása. Igyekszem csak olyanhoz hozzászólni, amihez van is közöm, illetve megpróbálom visszafogni magamat, sajnos nem mindig sikerül (sorry NagyZ a múltkori szóváltásért).
GJ: Megneveznél legalább egy, de maximum három személyt következő interjúalanynak, akiről szívesen olvasnál a hupon?
csortu: Oregon, meditor, buki
- gentoojedi blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Feleségem most doktorizik molekuláris biológusként CRISPR Cas9 témában, izgalmas témák vannak arrafelé. Néha szüksége van infós segítségre, de kívülálló laikusként még a feladatot is nehéz megérteni a legtöbb esetben.(mi meg a Fokoláré mozgalomban szoktunk segédkezni)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha bioinfós segítség kell, nyugodtan írjatok, szívesen segítek. (Volt már rá példa, innen a HUP-ról is.) Sok sikert neki a doktorihoz.
Csaba
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönjük, átadom neki!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gratula Mindkettőtöknek! Érdekes sztori..
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Respect, gratula, es irigykedem is a karrieredre, az eletedre igy az interju alapjan. :)
U-dash
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tovabbra is tetszik a sorozat. Csak igy tovabb!
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Túltolod, túl nagy a tempó - tipikus hiba : a., egy hónap múlva senkire nem fognak emlékezni (exponenciálisan csökkenő olvasottság) : b., te magad kifulladsz, vagy az ötödikre már az első delikvens kérdésein finomítanál visszafelé. Segítő szándékkal mondom: heti egy alany.. és nyárig jó lesz mindenkinek. A három megnevezendő alanyon túl sokkal érdekesebb lenne, hogy a következő xy-tól az aktuális szófosó alany mit kérdezne. Mégha az anyja tarifájáról is érdeklődne.
Ui még egy kérdés+, bár megfogadtam nem adok újat.. szóval stresszkezelő ill. hatékonyságnövelő ( :D ) tréningek bevált kérdése (kissé átültetve), aminek válaszát szinte mindenki csendben várja: "Mivel lehet kihozni a sodrodból a magánszférában, esetleg itt helyben?"
Vortex Rikers NC114-85EKLS
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi a tippeket. Amúgy is kis szünet következik. Ösdsze várok mindig nyolc- tíz embert, abból van pár aki nem vállalja, vagy nem elérhető.
A javasolt kérdésed két okból nem kerültek be:
1. Már meg volt az interjú, vagy már leadtam a kérdéseket.
2. A kérdéseimet részben bármikor egyénre szabhatom.
3. Kértem, hogy privátban.
4. Sosem tudhatod mi a cél! (csak jelzem természetesen pozitív). Ez az interjúztatás valami nagy és nagyon jó dolognak a nulladik fázisa.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Megfogadom a tanácsaid egy bizonyos részét, de kérlek privátban tedd és nyugodtan küldhetsz még jó kérdéseket. Ha az a vágyad, hogy lássák Te javasoltad, annak sincs akadálya. Beleírom majd az interjúba ki küldte, ha nem kéri nevének elhallgatását.
Ettől függetlenül egy próbát megér. Tedd fel a kérdéseidet a megfelelő helyen az alanynak célzottan.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nincs ilyen vágyam :) hogy lássam. A privátos kérés felett pedig elsiklottam, bocs.
Vortex Rikers NC114-85EKLS
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni