[KV] Motiváció a munkához

-

( locsemege v | 2020. 03. 14., szo – 14:54 )

Az ilyesmi nem tart örökké. Ezen felül nem hiszem, hogy Pelikán József kerül a helyedre csak azért, hogy azt mondhassa a kollégáidnak, hogy mindent csináljanak úgy, ahogy eddig is tették. Az viszont lehet, hogy a jelenlegi vevőid helyett állami vevőid lesznek, s a mostani megrendeléseidet nem tudod teljesíteni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

1. A gondolattól is okádok.  Minket (összes munkatárs) nagyon gyorsan befogad most bármelyik ország, már most volt megkeresés.

2. A piac jobban megszervezi a termék eljuttatását, a felhasználási helyszínre, mint az állam. Az állam csak gyorsan beviszi egy raktárba, ahol még 2 hónap múlva is lesz termék.

3. Több versenytársam tulajdonosa már képtelen a munkára, az ilyen hírek miatt.

 

ps.: Amerika a piacra bízná és fizetne. Mindig ezt teszi, ezért hatékonyak.

Ezt elfogadom, de nem úgy képzelem, hogy megjelenik egy fakabát, meg két katona egy-egy gépkarabéllyal és hazaküldenek, hanem inkább a feltételekt diktálják, az árat megszbják. S jobb esetben értelmesnek tűnő embernek érvelni is tudsz.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én nem tudom, hogyan kell ezt elképzelni.

 

Mi pont olyan gyorsan tudunk szállítani, ahogyan pl egy vírus terjed. (lásd hálózatok)

A termelés kapacitását kell növelni. Minden mást nem szabad piszkálni, mert csökken a felhasználók számára megkapható mennyiség.

1. Ha árvíz esetén teszem azt egy gátrobbantással meg lehetne menteni egy kisváros házait, de a helyi oligarcha zabszemhegyező üzemét elmosná a víz. Te melyiket választanád? Bárki ebben a helyzetben, aki elfogad egy ilyen ajánlatot hazaárulást követ el.

2. Ebben a helyzetben lényegtelen, hogy a piac mit tud jobban, egyedül az államnak vannak meg az eszközei arra, hogy NE KERÜLJÖN rossz helyre a stratégiai fontosságú cucc.

3. Az a felelősség, ami rátok nehezedik ebben a helyzetben biztos, hogy nem egy leányálom. Maximális tiszteletem az elvégzett munkátokért! Rajtatok is múlik a sikeres küzdelem a járvány ellen, aki ezt tagadná az szintén közeljár a hazaáruláshoz. Fel a fejjel, amíg van!

1. Pátosz. (Nélkülünk nagyobb veszélyben az a "város". Minket ehhez nem kell elpusztítani.  Na meg itt nincs egyetlen egy oligarcha sem. Nem is volt.)

2. Ahhoz, hogy el is jusson oda: együtt kell működni piaccal, különben az állam okoz majd káoszt

3. A csomagolóanyag gyártó megszívatott, okozott 3 hét kiesés. Ugyanis egy németországi fertőtlenítő gyárnak viszi a csomagolóanyagot nem nekünk. 

Mi is azt gondoljuk, hogy hazaárulók lennénk, ha nem csinálnánk amit. Nem tudjuk megmenteni az országot, az exponenciális görbe lapításában tudunk segíteni egy hangyafasznyit amivel a kórházak leterheltsége csökkenhet, talán pár élet megmentéséhez hozzájárulhatunk.

Azzal viszont nincs mit tenni, hogy az ilyen kommunikációt amit Gulyás Gergely lenyomott, sokan mély depresszíóval fogadták és emiatt munkára képtelenek lettek. Bevallom, nekem is elment az egésztől a kedvem. A kommunikáció folyamatosan fenyegető. Ki a fasz akar így dolgozni? Nincs az a pénz! 

 

Amúgy pár hét és elfogy minden alapanyag. (Igazából 1 hét, minden más úton van és nem biztos, hogy megérkezik).

A munkatársak kilépnek a tempó miatt és amiatt ami rájuk nehezedik. Ezt megpiszkálni biztos katasztrófává teszi az amúgy is kiélezett helyzetet. 

Hidd el az állam mire kiszállítja vége az egésznek. Nem megoldás a lefoglalás. Kell egy fejlett logisztika és termékismeret valamint az, hogy a szakember hálózat ismerje mi a valós igény/szükséglet. Ez nálunk megvan.

 

 

Ismerve az állam enyves kezét (lefoglalás), a legjobb gazdasági döntés az lenne, ha leállnánk bezárnánk és mindenki hazamenne a családjához. Ha elfogy az anyag ezt tesszük. Várom, hogy elfogyjon.

1. A cinizmus mivel jobb? Mellesleg nem ti vagytok a zabhegyező üzem, de mindegy. Ismered Churchill legendás beszédét, hogy "harcolni fogunk a földön, a levegőben meg még ki tudja hol?! Csak sörösüvegekkel fogják fejbe verni a németeket, mert nincs fegyverük" ? Talán nem kell mondanom a világtörténelmi jelentőségét annak, hogy Anglia ott és akkor külső körülmények ellenére is kitartott, pedig nekik is elfogyott az "alapanyaguk".

2. Az állami ellenőrzés rengeteg felesleges szereplőt ki tud húzni az ellátási láncból (többek között az általad is néhány napja megírt nevesincs cégeket).

3. Ezt szintén csak állami ellenőrzéssel lehet kiküszöbölni.

Gulyás keményvonalas ez tény, de itt ebben a helyzetben nem lehet másképp. Kínában se szép szóval lettek úrrá a káoszon. Rohadtul hiányzik nektek a sikerélmény, pedig szerintem eddig elismerésre méltó a teljesítményetek. Csak így tovább!

A végszót köszi. Valószínűleg ez a baj. Kudarc, kudarc hátán és fenyegetettség. Ez így sok. Na meg nem az az ember vagyok akinek lehet dirigálni. Elfogadom, ha valaki okosabb, de az ritka, hogy ilyen ember jelenjen meg az életemben.  Az az ország amelyik engem meglop nekem nem a hazám. 

"Na meg nem az az ember vagyok akinek lehet dirigálni. Elfogadom, ha valaki okosabb, de az ritka, hogy ilyen ember jelenjen meg az életemben."

Ebben látod egyformák vagyunk. :) Ezért is vagyok egyéni vállalkozó. Valahogy most viszont ösztönösen nem ezt látom a történésekben, hanem valami magasabb szintű igazságot vélek itt-ott felfedezni. Kemény hónapok jönnek, de örökké senkinek se tart ki a szerencséje! :)

Többnyire az ország csak egy föld amin a tulajdonom áll. Nem nekem kellenek a határok és az sem, hogy a körbekerített résznek legyen valami prefix+ország elnevezésű neve. Ebből semmi hasznom. Sőt! Leginkább csak károm származik.

3. Több versenytársam tulajdonosa már képtelen a munkára, az ilyen hírek miatt.

De a versenytarsaid nickneve nem hasonlit annyira Orgonra (Moliere: Tartuffe)

Úgysem hiheti el az, aki ismer engem,
Hogy az én érdekem is közrejátszik ebben.
Énnekem semmiség a föld minden java,
És hamis fénye nem kápráztat el soha.
Nos, hajlandó vagyok el is fogadni végül
Az adományt, melyet Orgon úr adni készül.
De csak azért, uram, mert félni van okom,
Hogy rossz kezekbe jut különben e vagyon,
Olyanra jut, aki ha benne részesülne,
Mire fordítaná? Valamely gonosz ügyre,
S nem szolgálná vele, mint én teszem, az ég
Dicsőségét, sem az emberek érdekét.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( p2pking | 2020. 03. 14., szo – 15:57 )

Az nem kerdes, hogy ha akarjak elveszik, a kerdes, hogy mikor es milyen allapotban kapod vissza, ha visszakapod.

Van egy belasom, hogy ebbe sokan belefognak rokkanni es tonkremenni. Fokent, ha egy agilis prosperalonak tuno cegecske, mert az biztos, hogy nem a tokeeros tamogatas/tamadas kepes multik fogjak beszopni.

En paranoid vagyok, de mar regen menekitettem volna mindent ami csak mozdithato nehezebben lenyulhato statuszba, inkabb vallalva a szerzodes szegesek koltseget, mutatvan az erdemtelenseget az einstandra...

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Ember vagy uzletember szeretnel lenni ?

Ez eldonti a kerdest.

En biztos, hogy par napnyi gyartassal az embereim kozott szetosztva bezarnek es hazakuldenek mindenkit a sajatjaihoz.

Fokent most, hogy hetfotol kolkok otthon.

Mondjuk en mizantróp opportunista vagyok voltam s maradok mindenki iranyaba aki nem az en manusom ala tartozik szegrol vegrol.

Jo ugyvedekkel siman ki is bekkelheted a kovetkezmenyeket. Lehetetlenulesre hivatkozva szornam a partnereknek az uzenetet mar regen. Semmibe nem kerul meg presztizs sem bukik nagyot, amelyik meg elvisz birosagra azt szinten a jogaszok siman tudjak kezelni korulmenyekre hivatkozva.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Nem ezt választom.

Leállok az operatív termelés-értékesítés támogatásról (IT) és befejezem az új üzemet. Hétfőn megtervezem az etapot és elindítom a maradék kivitelezői munkákat. Kedden megtervezem a költözést, egyeztetettek annyi céggel ahány gépem van. Ekkor már fogom látni mennyi idő kell nekem.  Kereskedőim raktára lassan kiürül, emiatt ott emberek veszíthetik el az állásukat. Azt találtam ki, hogy átveszek mindenkitől mindenkit a költözés idejére (most beszéltem két nagyobb kereskedővel, és hálásak az ötletért). Kb 50 ember kell. Ha sikerül jól szervezni mindent, akkor elméletben úgy tudom átköltöztetni a céget 24 óra alatt, hogy 0 lesz a termeléskiesés. Kurva nagy szakmai bravúr lenne. Erő kell ahhoz is, hogy belekezdjek. Amennyiben sikerül a termelésünk a többszörösére ugorhatna, ha van alapanyag.

Ok. Erre határozottan kíváncsi vagyok. Ez olyan jó védőháló mentes ugrásnak tűnik.

Felrampelést hogy tervezed logisztikailag az új helyen? Célzottan előre kidolgozva, vagy két kereszt vetés és egy miatyánk elmondásával?

A tapasztalatom az ilyen jellegű költöztetésekkel, hogy sokszor, nem a gépek átvitele, beállítása, beüzemelése ami sok idő, hanem amíg a folyamatok hátterének a logisztikai dolgai kialakulnak. Ebből a legviccesebb talán az volt, amikor az egyik anyagmozgató majd egy hétig rutinból jobbra indult el a békával, holott azúj helyen balra volt a raktár.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem ismerem a "felrampelést" szót. Google se. Szerinte csak te használod. :P

 

Sejtem mire gondolhatsz, de ilyen probléma szerintem nincs nálunk:

Raktárkódok vannak kialakítva amely támaszkodik az általános iskola első osztályos tudásra. Sajnos ez követelmény.

Így néz ki a raktárhelykód most: [a-z][0-9]{5} 

első char: raktárkód (melyik raktár).

\d{3} melyik gondola

\d{1} melyik emelet

\d{1} melyik oszlop gondolán belül

 

Lépések:

1. Megtervezem

2. Költözéskor két kolléga kb pár óra alatt átírja a rendszerben.

3. Amikor az új helyre érkezik az áru tudják hova kell tenni

 

Árukiadás menete: sort(raktárhelykód) emiatt  a komisszió csak egyszer megy végig

Felrampelést az egyik melóhelyen használtuk, a termelés fokozatos felpörgetésének a kifejezésére. Új termékeknél, típusváltásnál, költözésnél, betanításnál mindig volt adott meredekséggel emelkedő darabszám az adott időperiódusra. Aztán az alvállalkozó vagy betartotta, vagy nem. (Inkább nem.)

Jahm, ez egy kicsit komolyabb már, mint amikor én dolgoztam termelésben. ;)

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Igen, a kevés hely szokott probléma lenni, különösen ha nincsenek megfelelően összeállítva a polcok, és emiatt, amikor szalagkarbantartó technikus döngeti a polcon a szalagvezető csajt, a polc nyekergésre felébred az elektromos karbantartó, aki dühében kivonul megolajozni a polcot, majd két nappal később az ember takaríthatja az előlap beszállító alvállakozónál a befogókat, mert az összeszerelő alvállakozónál a meo olajfoltos előlapú termékeket talált.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Itt most 2 lehetőség van: vagy sikerül neked, vagy nem.

Ha nem: kár volt belekezdeni ugye.

Ha igen: az Állam többet tud majd lenyúlni/kisajátítani tőled, ráadásul még csak meg se fogja köszönni az erőfeszítéseidet.

Én értem a logikáját annak, amit itt fentebb páran mondtak hogy ugye „közösségi érdek”, meg hogy miért indokolt elméletileg az állami közbeavatkozás, stb. Ennek ellenére úgy vagyok vele hogy az Orbán-kormány már annyi etikátlan húzást művelt, annyit lopott/sikkasztott, hogy még vészhelyzetben se bízom benne, így én - ha én volnék te - nagyjából azt csinálnám amit p2pking írt le fentebb.

Lehet hogy ez valóban etikátlan bizonyos értelemben, igen, lehet, elfogadom ezt az ítéletet. De a szememben az Orbán-kormány is olyan szinten etikátlan, hogy eljátszotta totál a hitelességét, így semennyire se bíznék meg benne, de pláne nem akkor amikor holmi rendkívüli állapot ürügyén olyan jogosultságokat vindikál magának amik egy diktatúrára emlékeztetnek, így a jogorvoslati lehetőség nemcsak nulla (régen se volt sokkal több...) de még annak a merő látszata sincs meg.

Teljesen el tudom fogadni, hogy valaki így látja. Nem volt még olyan kormány aki tetszett volna nekem. Most van először az, hogy Magyarországon szabad gazdagnak lenni, nem kell érte szégyenkezni. Ezt helyesnek tartom, de ettől még én sem bízom bennük. 

Amikor belekezdek, akkor 2 hét kb az előkészítés amire sok pénz elköltök és nem tudhatom, hogy ezt magamnak teszem-e. Gazdaságilag a helyes döntés bezárni és az összes pénz kiutalni osztalékként. Tisztában vagyok vele. 

Itt rég nem arról van szó hogy ez a gazdaságilag helyes döntés, hanem én a helyedben konkrétan A BŐRÖMET FÉLTENÉM, azaz nem (csak) a pénzemet hanem a személyes szabadságomat, mert ha nem zársz be, akármi is történik később, mindenképp téged tesznek majd felelőssé. Téged. Mindenért. És a rendkívüli állapotra való tekintettel még annyi esélyed se lesz védekezni mint régebben lett volna.

Azt értsd meg most nem kapitalizmus van. Amint a rendkívüli állapotot elrendelték, ez onnantól kezdve DIKTATÚRA. Igazából még rosszabb is mint a szocializmus volt. Ott, legalábbis a vége felé, már igyekeztek kissé adni a látszatra Kádárék. Nem sokat de egy kicsit. Most a látszat se lesz meg. Orbán mindigis bratyizott a diktátorokkal, szimpatizált a diktatúrával, most meg még ürügye is van rá. Ki fogja élvezni. Vagy ha nem ő, mert te neki kis hal vagy, de valamelyik mérsékelten távoli rokona. Valakije biztos van akinek jól jönne a céged. Vagy csak azért csinálnak majd ki téged hogy legyen egy újabb hír a médiákban amivel megindokolják, miért nincs elegendő fertőtlenítőszer vagy akármi. Hát mert az Oregon, az a galád kapitalista direkt elszabotálta a termelést. De megbüntettük! Azaz akartuk! Sajnos szökni akart, és a figyelmeztető lövés túl jól sikerült... de azért akkor is ő a bűnös!

Most még nem, ha még nem közölték veled hivatalosan hogy átvették az irányítást vagy mittudomén mi ennek a jogilag szakszerű neve.

De még ha megtették, akkor is könnyen megoldható, hogy felkeresed a dokit, és mondod hogy kiégtél, depressziós vagy tudomisén, s emiatt nem bírod tovább a munkát, kérj tőle igazolást, aztán így az egészségi állapotodra hivatkozással zársz be mindent. Pontosabban, „rájuk” bízod akik kijöttek a cégedhez parancsolgatni. Oldják meg ők a dolgokat. Te nem is vagy ott, nem tudsz semmiről se, beteg vagy. A cégedet vihetik, mert diktatúra van, de ez még mindig nem azonos a rabszolgasággal ugye. Te beteg vagy, otthon pihenteted az idegeidet. Különben is, nemcsak depi vagy de pánikbeteg is: bepánikoltál a vírustól. És amúgyis önkéntes karanténba vonultál, mert két órával ezelőtt melletted elköhintette magát egy vén szatyor a boltban. Reméled csak náthája volt, de ki tudja ezt biztosra manapság?! Te csak jót akarsz mindenkinek, karanténban vagy és kész, ezzel épp a kormány rendelkezéseit követed...

Te nem szabotálsz semmit. Csinálhatnak amit akarnak. A céggel.

Jó, persze, mindennek van kockázata, még ennek is, mert már megszületni is életveszélyes... de minél előbb szállsz ki, annál kisebb a kockázat. Szerintem.

Nem kell menekülni „egész életünkben”. De néha, ha nagy a veszély, ez a helyes stratégia. Az Orbán-rezsim pedig egy diktatúra, és korábban se nagyon tisztelte a magántulajdont (nyugdíjpénztárak, stb), most amikor ténylegesen is kihirdette a diktatúrát (én ezt annak tartom) pláne nem várhatunk tőle semmi jót, azaz a veszély fokozódik.

A diktatúrákra általában véve az a jellemző hogy szeretik elszedni a mindent és bármit ami a diktátor sleppjébe tartozóknak megtetszik, és szeretnek bűnbakokat bemutatni a tömegeknek. Gondolj csak Sorosra...

Az Orbán-rezsimre különben is jellemző hogy amint az idő múlik, egyre durvább eszközökhöz nyúl és egyre pofátlanabbul teszi ezt, a látszatra is mind kevésbé ügyelve.

Ez a járvány Orbánnak különben aranyat ér. Most már nem a csóringer migránsok ellen játszhatja az országvédelmező hős szerepét, hanem valami sokkal valóságosabb ellen, amibe nehezebb belekötni. Az utolsó cseppig kiélvezi majd, figyeld csak meg!

Eközben pedig jól jön neki majd néhány kirakatper is.

Miféle léleknélküliséggel? Nem vagyok vallásos. Meg akarsz téríteni engem vagy most mi van?!

Fogalmam sincs, mire gondolsz.

Nem szeretem se Orbánt, se a Fideszt, oké ezt elismerem, és nincsenek bennem nagy mélymagyar nacionalista érzelmek se, oké, ezt is elismerem. De mi köze ennek holmi „lélekhez”?! Szerintem ezt a fogalmat hogy lélek, hagyjuk meg a papoknak, különben meg nem járok hozzájuk és nem hallgatok miséket.

( Hiena v | 2020. 03. 14., szo – 16:43 )

Nincs ebben semmi meglepő.Ugyanez van Amerikában és a világ minden országában. Ha stratégiai üzletágban tevékenykedik az ember, az ország fenntarthatja a jogot az einstandra.
Ezért kell diverzifikálni, cégcsoportot csinálni a vertikumon belül. Az állam szűklátókörű. A te esetedben simán behúzzák a cégedet, mert kell nekik a tisztítószergyártási kapacitásod, de nem fogják behúzni az alapanyag előállító cégedet.
A másik, hogy a cégedre néző veszély mértéke arányos a méreteddel, a piaci szeleteddel és kik vannak a vezetőségben.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Amerikába nincs így. Katonák kp-s táskákkal járnak  háborúba és fizetnek mindent. Van amikor katonákat is vesznek, akiket előre küldenek.

 

A magyar államnak  most olyan kell ami kb nincs. Mivel kevés az anyag ezért olyan gyártó kell aki gyorsan csinál kis kiszerelést ÉS fertőtlenítőszert. Csak az a baj, hogy VAGY kapcsolat van e két területen.

Hány háború volt USA területén belül az elmúlt 100 évben?

Szükségállapot vagy országos vészhelyzet deklarálása esetében az amerikai elnök felhatalmazással rendelkezik, hogy korlátozza az amerikai és egyéb államok(!) természetes és nem természetes személyeinek magán és egyéb tulajdonhoz fűződő jogait. Pl. ugyanezen az alapon foglaltak le amerikaiak Iráni érdekeltségek bankszámláit, vagy épp ezúton csatornázott be Trump 8 milliárd dollárt a kerítés projectjébe.

Jelenleg 34 nemzeti vészhelyzet van folyamatban Amerikában, ebből a legrégebbi 1979-es!

Ehhez képest egész jól állunk....

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_national_emergencies_in_the_Unite…

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ez messze távol van a fenyegetéstől. Ez egy tájékoztatás volt.
A kérdező gyakorlatilag felolvasta, hogy mire jogosult a állam egy ilyen helyzetben. A válasz pedig az volt, hogy a szükség esetén, az arányosság elvét követve, ennek megfelelően fognak intézkedni. Tehát, nem azt mondta, hogy a gestapó már úton van, hanem ha kell. Ugye 1x fő beteg elég messze van még a zombiapokaliszistől, úgyhogy az arányosság azt jelentené, ha nem tankokkal gördülnének be a gyáratokba átvenni a termelést.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Mégvalami. Gondolkodj el a következő eseményláncon:

—Megjelennek nálad. Dirigálni kezdenek. Ha rosszul alakul valami - akármiért is - azonnal te leszel a bűnbak, akkor is ha nyilvánvaló hogy ők adtak hülye parancsot, és te tiltakoztál is ellene. Akkor is rád fognak mindent, és te sose tudod tisztára mosni magukat mert katonasággal/rendőrséggel/ÁVH-val stb szemben a kisembernek sosincs esélye, márpedig te is kisember vagy a politikusokhoz képest. Te leszel a bűnbak MINDENÉRT, azért, hogy ŐK megúszhassák!

Ha azonban jól alakul minden, akkor az lesz hogy valamelyiküknek megtetszik a céged, hogy „hú, ez tők jó kis cég, még egy ilyen válságot is milyen jól kibírt... meg kéne szereznem! Vagy az unokámnak! Miért is ne, mekkora hasznomra volna... sőt, aztán lehetne szerződnöm az Állammal is, a keresztpapi ott dolgozik, az X hivatalban, és eladnánk nekik 3-szoros áron... Hm, lássuk csak, hogyan szerezhetnénk meg..."

És valamit tuti kitalálnak majd rá, figyeld csak meg.

Szóval akár jól akár rosszul csinálod majd, te fogsz a végén ráfaragni.

Be kell zárni tehát és kész, bezárni valami hihető ürüggyel, nekem ez a véleményem. Oké, tudom, laikus vagyok. De most ezt súgják az ösztöneim.

Igen. Ez igy volna, ha a tukorforditasod ugyanazt a jogrendszer beli intezkedest takarna.

Itthon ezekhez a veszhelyzetekhez egy egyszeru miniszterelnoki rendelet, parlamenti felhatalmazas, sot akar birosagi itelet is elegendo.

Egy unitarius allam es egy decentralizalt foderativ berendezkedesu szovetseg mukodeset nem lehet egy kalap ala venni.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Konkretan az alkotmany tiltja a hadsereg beveteset hazai foldon.

Ezt meg a narancs embergyermek sem merne meglepni statarium eseten is bekehadtest van ami belfoldon muveszkedhet es az onkentesekbol all joreszt.

Jopar allam es lakoi nem lennenek restek odabszni a sajatjaiknak sem nem kicsit ilyen esetben. Europai fejjel sem foghatoan maskent gondolkodnak, nekik az allam es a kozponti kormanyzat leginkabb egy rablobanda aki elvesz a semmiert es meg bele is pofazik a dolgukba, nagyon nem kedvelik. Europai szemmel inkabb anarchistanak mondanam hasonlatos gondolkodas miatt de messzirol nem azok. Ez ilyen ambivalencia.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

( uid_17626 | 2020. 03. 15., v – 07:31 )

Szerkesztve: 2020. 03. 15., v – 07:37

Kicsit elmentünk abba az irányba mit csináljak,  mit csinálhatok és mit fogok csinálni. Nem erről van szó.

Arról van szó, hogy az ilyen megnyilvánulások mekkora lélekgyilkos geciségek. Szar így dolgozni! Biztos vagyok benne, hogy  a legtöbb ember ennél a pontnál hagyta volna abba. Nem azért mert okos, azért mert ez már sok! A legtöbb versenytárs (vagy kereskedő) tulaja már be sem jár a cégéhez, mert nem bírja és nem akar rontani a többiek hangulatán. Ugyanis, ha a gyártókat lefoglalják, akkor a kereskedők tönkremennek. A lehető legkisebb kárt okoz az állam a piacnak és saját magának valamint a legnagyobb esélyt adja az ellátásra a hazának, ha ezeket a cégeket nem kivonja, hanem be. Oké, adjon egy listát hova kell áru, mi mindent megteszünk, hogy eljusson. Sokkal több mindent mint amire bárki képes.

Bocs, de ez már kicsit emo kategória. Cégfelszámolásnál fenyegettek az ingatlanom lefoglalásával és elvételével úgy, hogy a felszámolás alatt álló cég az összes sarával nem is az enyém volt. Ilyenkor lehet összeomolni, elvonulni a sarokba szipogni, vagy szarni az egészbe, kombinálni és tolni a szekeret, míg meg nem oldódik a dolog.
Ha lefoglalják a gyártókat és nem lesz a kereskedőknek áruja és becsuknak, az az ő problémájuk. Amit te problémásnak érzel, hogy az állam beavatkozik a status-quo-ba, viszont, azt is meg kell érteni, hogy ez nem egy normális állapot, ilyenkor joga és kötelessége az államnak, adott esetben, felrúgni a moslékosvedret.
A másik probléma, hogy "mindenkinek jó legyen" elv nem működik ilyen esetben. Neked azon kéne agyalnod, hogyan tudnál hasznot húzni abból, ha az állam beomlasztja a piacot. Lehet, hogy lenyúlja a gyártókat, de ha ezzel párhuzamosan ha van eszközöd és kapacitásod, hogy nulláról felhúzz egy gyártást megütheted a jackpotot.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ki kell menteni a gyárból amit csak lehet. Pénzt, eszközöket, mindent. Persze csak olyan mértékig, hogy ne legyen gyanús. Illetve ha meg tudod oldani a teljes felszámolást mielőtt még lefoglalnák, az a legjobb mert akkor lényegében mindent „kimentettél”, vagy ha lesz is veszteséged de minimális az egyéb verziókhoz képest...

Aztán meg nem kezded újra sehol hanem ülsz békésen otthon a szeretteid körében, EGÉSZEN ADDIG, AMÍG A JÁRVÁNY EL NEM MÚLIK, és vissza nem vonják a rendkívüli állapotot! Sőt, inkább még azután is egy fél évig legalább, mert hátha túl hamar optimistáskodtak hogy vége a járványnak és 2 hónap múlva újra kitör Bivalybasznád-Alsóröcsögén...

És amikor tutira biztos hogy minden visszatért a régi kerékvágásba, na AKKOR újrakezded. Ugyanott, ha tudod. Ha valamiért nem lehet akkor tizenpár kilométerrel arrébb...

Oké, hát végülis a te ügyed. Értelek, csak azt nem hiszem hogy hagynának... De mert elmondtam mindent amit erről tudtam és akartam, asszem leiratkozom a témáról. Kérlek ne tekintsd sértésnek, de tényleg nem tudok többet hozzátenni, ellenben vár a programozás... meg sok minden más is.

Poliverzumnak kivételesen igaza van. Két apró sztori:

Volt egy idősebb úriember aki egypincés szőlőt vitt Egerben. Egyik alkalommal sikerül majdnem belerongyolnom a tőkék közé gyalogsárkánnyal, aztán ha már ott voltam kértem egy kis vizet. Beszélgettünk pár szót a szőlőről és a gyümölcsről, aztán az öreg elrebegte, hogy valamikor 20 telek is az övé volt a környéken. Kiderült, hogy a háború előtt komoly termőfölddel rendelkezett. A háború után, "a szemük sem áll jól" alapon elkezdte eladni a területeit és helyette kiskerteket, szőlőket vásárolt össze de úgy, hogy egy településen egy telke legyen. Mikor beállamosítottak mindent, senkinek sem volt kedve, hogy a háború utáni tulajdonoscserék közt kimagozza, melyik kiskert kié volt. A helyi nacsalnikok meg megelégedtek azzal, ha valakinek volt papírja az adott telekhez. Ő meg megelégedett azzal, hogy beállt éjjeliőrnek az egyik TSZbe. Még mutogatták, is, hogy a zsíros kulák ott ül a kutyaólban. Napközben meg szépen forgóban termelte a zödséget, gyümölcsöt meg a szölöt a telkein.

A másik sztori egy öreg analóg műszereket gyártó szakié. A háború alatt 30 fős cége volt. A háború végén szétmentette a cégét vidéki magánházakba, emiatt az eszközparkja elkerülte a lefoglalásokat. A háború után gondolta minden megy majd a régiben. Mikor megkezdődtek az államosítások, a két-három speciális gépét (tengelyköszörű, fogazógép) szétszerelte, a drága műszeralapanyagait könyvekbe pakolta.(Az illetékes elvtársak nem olvastak.) Mikor jöttek a cégért mindenről adott tételes leltárt, "ugye majd visszakapom" naivitással megtoldva. Beállt a Műszeripari vállalatba és évekig köszürülte a műszertengelyeket, miközben otthon, maszekban órákhoz gyártotta a tengelyeket, fogaskerekeket nyugati minőségben.

Szóval túl lehetett élni régen is és most is.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "