Trivial popsong generator (Autonóm módon zeneszerzésre képes szuperszámítógép)

Az eddigi ismertetőkből hiányolták páran a szédítő zeneelméleti mélységeket. Azért nem volt, mert az első ismertetőkben felhasznált (és nem általam írt) különböző generátorok (rengeteg van a gépen) szerzői ezt bőségesen dokumentálták, el lehet olvasni, én is elolvastam, de inkább arra voltam kíváncsi, hogy a való életben (mélyvízben) mire lehet őket használni, ez nagyrészt már kiderült, lesz még róluk bejegyzés, mert nagyon érdekes dolgok születtek, nem csak soundhelixet dolgoztatok, sőt...

A mai kísérlet tisztán zeneelméleti alapokról indul, matek is lesz benne, a végén meg kijön a gépből a popzene. Szóval, az a kezdeti elképzelés, hogy kellene csinálni egy "tróger popdal generátort" (Trivial popsong generator), ami többféle, de nagyon egyszerű zeneelméleti fogalmakkal lesz felvértezve, és egyszerű szabályokat is tud majd megvalósítani, a generálás során random módon tud majd variálni néhány a dallamgenerálást, a kíséretet, a ritmikát, a szerkesztést, és a hangszerelést szabályozó tényezőt, és a keletkező "kottát" brutális stúdiótechnikai megvalósításon keresztül teszi hallhatóvá, egyik kedvenc vesszőparipám, a Phil Spector-féle "Wall of sound" figyelembevételével.

Nézzük a leendő program első "deszkamodelljét"! A konkrét példában a triviális zeneelméleti sarokkő az lesz, hogy C-ről indulva járja körül a dallam a teljes kvintkört. Circle of fifths, megvan? Ha ez megvan, a kvintkör által adott hangok vezérelhetnének egy nagyon egyszerű akkordbontást, négy negyedenként mindig a következő alaphangon bontogatna az arpeggiator. Az akkordbontás szintén lehetne most egy kisiskolás példa, mondjuk egy (n-12), (n), (n+4), (n+7) sorozat elemei, az n mindig a kvintkör által adott alaphangot adó változó. Most már van egy bontott akkordmenetünk. Ugyanez a generátor egy másik sávra generálhatna faék egyszerű basszusjátékot is, mondjuk egy sima ti-ti-ti-ti ritmusképletre, mindig az (n-12) változóval definiált, szintén a kvintkör szerint forgó alaphangon.

Ha ez megvan, vezessük ki az egészet egy multitimbrális szintetizátorra, és adjunk neki...A bontott akkordból keletkezett dallamot tartalmazó csatornához rendeljünk több, egymást finoman segítő szólóhangszert. Ugyanebből legyen két vonós szekció is, és halk kórus is, az egyik (n+7), a másik (n+12) transzponálással halkan kísér. Dobjunk hozzá néhány nagyon halk, távoli, fejlődő, zajos, atmoszférát teremtő, kellően széttranszponált hangszínt is, amit még mindig a bontott akkordmenet vezérel. A bassline kimenetére kössünk két basszust, egy természetesebbet, és egy kicsit halkabb, de térben kitartottabb analóg szintist.
Ha minden megvan, akkor pl. a Hydrogen vagy a gmorgan szinkronban játszhat alá egy szimpla dobsávot, nagyjából valami 8-Beat jellegűt, ahol alapból csak sima akusztikus dobszerkó szól, de ugyanez a csatorna vezérel egy szintis, jó ütős, analóg, favágó dobkészletet is.

Itt hallható az eredmény:
https://drive.google.com/open?id=1xfnx3TMcQVzKeAacenVCSmH9ZZ3kKmVq

(a felvétel elején szándékosan van leszűrve a dob, a váltás jelképezi azt, hogy honnan hová kell eljutnia a számítógéppel generált zenének...az összes Fairlight CMI-t, Mellotront, Moog-ot, eurodiszkós olasz szintiket, és az analóg dobgépeket is idéző hangzást egyedül a ZynAddSubFX állította elő, szálljon érte a max respect Tirgu Mures-re, Romániába, "Nasca" Octavian Paulnak! :) )

Ez egyelőre még csak egy koncepció, még meg kell írni, aztán rengeteg dologgal lehetne még felvértezni, de az már most látszik, hogy a popzene területén bizony van a gépeknek keresnivalója...

Hozzászólások

A hangszerelésen és a keverésen még lehetne kicsit javítani. Viszont így, hogy kidobtad az rnd generátor közvetlen használatát, végre nincsenek oda nem illő hangjegyek, "félreütések". Így már lassan egy átlagos pop/rap alapot el tud készíteni a rendszered. (Az más kérdés, hogy pont ezekről az a véleményem, hogy sok esetben szinti automatika be- és kikapcsol metodikával készülnek.)

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.